Az orosz főügyészség “nemkívánatos szervezetnek” minősítette a Deutsche Welle német nemzetközi műsorszolgáltatót. A minősítést még augusztusban kezdeményezte az orosz parlament, az Állami Duma – írja a DW honlapja alapján az Euronews hírügynökség.
A német közszolgálati csatorna mellett már több független médium, nem kormányzati szervezet és alapítvány is megkapta már a “nemkívánatos” címkét, köztük a Szabad Európa Rádió, a Bellingcat, a Correctiv, vagy a Riporterek Határok Nélkül. Az Euronews szintén ki van tiltva Oroszországból, a Roszkomnadzor médiaszabályozó 2022 márciusában blokkolta online szolgáltatásait is. A jelenlegi orosz törvények szerint a “nemkívánatos szervezet” besorolás azt jelenti, hogy az ilyen szervezetekkel való bármilyen együttműködés bűncselekménynek minősül, amely súlyos pénzbírsággal vagy akár börtönbüntetéssel is sújtható. Illegálisnak számít az ilyen szervezetek tartalmainak megosztása is, beleértve a közösségi médiát is.
Nicușor Dan elnök Helsinkiben tárgyal a finn miniszterelnökkel, Petteri Orpóval, valamint találkozik a finn védelmi és űripari vállalatok képviselőivel és a helyi román közösséggel.
Az államfő részt vesz a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő uniós országok csúcstalálkozóján is, ahol a térség biztonsági helyzetéről és az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán kialakult kihívásokról egyeztetnek. Helsinki után Londonba utazik az államelnök, majd a hét végén Brüsszelbe, ahol az Európai Tanács ülésén Ukrajna támogatása, Európa védelmi képességeinek erősítése, valamint a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetési keret lesz napirenden. Brüsszelben uniós–nyugat-balkáni csúcstalálkozót is tartanak.
35 szülészeti és gyermekgyógyászati kórház fordult segítségért a „Mentsük meg a gyermekeket” elnevezésű szervezethez.
A civil szervezet tájékoztatása szerint az érintett kórházaknak korszerű orvosi berendezésekre van szükségük, a többi között újraélesztő- és intenzív ellátó asztalokra, inkubátorokra, pulzoximéterekre, fototerápiás lámpákra és légzéstámogató ventilátorokra. Becslések szerint a berendezések beszerzésének összköltsége meghaladja a hárommillió eurót, amelynek egy részét a vállalatok nyereségadójának 20 százalékos átirányításával lehetne fedezni. Románia az egyik legmagasabb csecsemőhalandósági rátával rendelkezik az Európai Unióban, a vidéki kórházakban a legsúlyosabb a helyzet, ahol hiányzik a szükséges felszerelés, nehézkes az orvosi ellátáshoz való hozzáférés, kevés a szakember, és alacsony az újszülöttek gondozásával kapcsolatos lakossági tájékozottság – részletezi a közlemény.
Délután két órakor ült össze a parlament két háza, hogy az ellenzék által benyújtott Románia nem eladó – progresszisták nélküli kormányt című bizalmatlansági indítványt megvitassa és szavazásra bocsássa.
A bizalmatlansági indítványt a Béke – Románia az első- elnevezésű parlamenti frakció kezdeményezte és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is támogatja. A kezdeményezés sikeréhez 233 támogató szavazatra lenne szükség, a bizalmatlansági indítványt 118 honatya írta alá. A délután folyamán a Szenátusban a Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter ellen benyújtott egyszerű indítványról is szavaznak. Az AUR előterjesztését várhatóan a Szociáldemokrata Párt szenátorainak egy része is támogatni fogja. De mivel egyszerű indítványról van szó, az esetleges siker ellenére sem jelenti a miniszter automatikus menesztését.
Az orosz főügyészség “nemkívánatos szervezetnek” minősítette a Deutsche Welle német nemzetközi műsorszolgáltatót. A minősítést még augusztusban kezdeményezte az orosz parlament, az Állami Duma – írja a DW honlapja alapján az Euronews hírügynökség.
A német közszolgálati csatorna mellett már több független médium, nem kormányzati szervezet és alapítvány is megkapta már a “nemkívánatos” címkét, köztük a Szabad Európa Rádió, a Bellingcat, a Correctiv, vagy a Riporterek Határok Nélkül. Az Euronews szintén ki van tiltva Oroszországból, a Roszkomnadzor médiaszabályozó 2022 márciusában blokkolta online szolgáltatásait is. A jelenlegi orosz törvények szerint a “nemkívánatos szervezet” besorolás azt jelenti, hogy az ilyen szervezetekkel való bármilyen együttműködés bűncselekménynek minősül, amely súlyos pénzbírsággal vagy akár börtönbüntetéssel is sújtható. Illegálisnak számít az ilyen szervezetek tartalmainak megosztása is, beleértve a közösségi médiát is.
Harmadik alkalommal szervezték meg Bánffyhunyadon a Kalotaszegi Magyar Napok rendezvénysorozatát, amely már nagy népszerűségnek örvend a térség lakóinak körében, és turistalátványosság is.
A Natúra Stúdió mai adásában a Hargita Megyei Mozgássérültek új székházának elkészítését támogató jótékonysági koncertről, a marosvásárhelyi „Bringázz a suliba” elnevezésű megmozdulásról, valamint a székelyföldi kézműves sajtok mustrájáról számolunk be.
A román külügyminisztérium tudomásul vette, hogy a magyar-ukrán határon szombaton átkelni szándékozó Kelemen Hunort az ukrán hatóságok nem engedték be az országba, és a döntés okairól tájékoztatást kért Ukrajna bukaresti nagykövetségétől.
Zágoni Balázs 1975-ben született Kolozsváron, a Báthory István Elméleti Líceumban érettségizett és a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán szerzett oklevelet. Alapításától kezdve külső munkatársa a Krónika napilapnak amelyben filmkritikákat, glosszákat, esszéket és interjúkat közöl. Alapítója és 2000 – től szerkesztője a Filmtett mozgóképes havilapnak. 2009-től 2018-ig a Koinónia Könyvkiadó vezetője volt. Személyes adottság, családi háttér, egy jól sikerült színdarab a középiskolában, és a filmhez való közeledés, majd kisebb kanyar és visszatérés az irodalomhoz – mindez Zágoni Balázs, az ő művészete és az ő világa, amelyben humor és komoly tudás, tapasztalat egyenrangú.
A spanyol konzervatív Néppárt (PP) külön bűncselekményként nevesítené az illegális népszavazás megrendezését, valamint mandátumának elveszítésével sújtaná azt a képviselőt, aki hivatali esküjének szövegéből kihagyja az alkotmányra való hivatkozást – mondta Pablo Casado pártelnök hétfőn Barcelonában, ahol ismertette pártja 500 pontos programját mintegy három héttel az előrehozott spanyol parlamenti választások előtt.
Az óvások elbírálása után országosan a 67,2 százalékról 69,1
százalékra nőtt a sikeresen vizsgázók aránya. A minisztérium közlése szerint
egy híján 48 ezer diák nyújtott be
óvást. Ezek elbírálása után a jegyek átlagosan 0,53 ponttal nőttek.
A Népi Mozgalom Párt (PMP) szerint a jogszabály megszegi az Alkotmány több cikkelyét, ugyanakkor hátrányosan érinti a román nyelv hivatalos jellegét – jelentette be tegnap a párt alsóházi frakcióvezetője.
Három romániai helyszínen zajlik a napokban a NATO legnagyobb szabású katona-egészségügyi gyakorlata, a Vigorous Warrior 19. Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) Katona-egészségügyi Kiválósági Központja és a védelmi minisztérium társszervezésében zajló gyakorlaton 39 tagállam és partnerország, valamint 10 civil szervezet képviselteti magát.
Mai, bukaresti kongresszusán döntött államfőjelöltjéről a
Mentsétek meg Romániát Szövetség. A tisztségre négyen pályáztak: Dan Barna pártelnök, Mihai
Goţiu szenátor és további két párttag, Dumitru Stanca és Dragoş Dinulescu.
Csaknem másfélszeresére nőtt a külkereskedelmi mérleg hiánya január-februárban az előző év azonos időszakához képest. Az Országos Statisztikai Intézet közlése szerint a behozatal 10,1 százalékkal, kétszer olyan gyorsan nőtt, mint a kivitel, az így keletkező deficit pedig elérte a 2,4 milliárd eurót.
Harmadik alkalommal szervezték meg Bánffyhunyadon a Kalotaszegi Magyar Napok rendezvénysorozatát, amely már nagy népszerűségnek örvend a térség lakóinak körében, és turistalátványosság is.
Vasárnap, július 14-én a Kalotaszeg 24 településének népviseletbe öltözött hagyományőrzői szavalták közösen Ady Endre Karácsony című versének egyik részletét. A rendezvény szervezője javarészt a RMDSZ bánffyhunyadi szervezete, de hagyományőrző csoportok, civil szervezetek is bekapcsolódnak a szervezési munkákba. A Kalotaszegi Magyar Napok célja az, hogy lehetőséget nyújtson a kalotaszegi magyaroknak népviseletük, hagyományaik bemutatására, és szórakozási lehetőséget is biztosítson számukra. A rendezvényen köszöntőt mondó Szilágyi Péter, a Magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa kijelentette: ma Magyarország számára egyformán fontosak az anyaországi és a határon túli magyarok. Ezt nemcsak szavakban, de tettekben is tudták bizonyítani az elmúlt években és fogják az elkövetkezendő időkben is – hangsúlyozta. A bánffyhunyadi Barcsay-kertben felállított színpadon ezután egymást követték a kalotaszegi települések hagyományőrző csoportjainak előadásai.
Székelyudvarhelyen, Máréfalván,
Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában tartott jótékonysági koncertet a
mozgáskorlátozottak és értelmi fogyatékosok alkotta budapesti Nem adom fel
Együttes. A turné alkalmával a Hargita Megyei Mozgássérültek új székházának, az
Összefogás Házának elkészítésére gyűjtöttek. A csíki koncertről Biró István készített
összeállítást.
Az elmúlt héten három marosvásárhelyi iskola
diákjai kerékpárral és rollerrel próbáltak reggelente eljutni az iskolába. A
több mint 200 gyerek a "Bringázz a suliba" akcióhoz csatlakozott,
melyet a szervezők elsősorban figyelemfelkeltőnek szántak, ezúttal a
döntéshozóknak szerettek volna üzenni, hogy szükség van kerékpáros
infrastruktúrára. A bringás megmozdulásnak előzménye is volt, a gyerekek nem
először választottak környezetkímélő közlekedési eszközöket, hogy eljussanak az
iskolába. Molnár Krisztina összeállítását sugározzuk.
Második alkalommal szervezte meg az elmúlt hétvégén
Borospatakán a Székelyföldi kézműves sajtok mustráját a Székely Sajtkészítők
Kézműves Egyesülete és az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület a
gyimesközéploki skanzenben. A Böjti csemege című rendezvény résztvevői mintegy
40 féle sajtot kóstolhattak meg, és szakmai előadásokat is hallgathattak. Az
eseményről Biró István tudósít.
A román külügyminisztérium tudomásul vette, hogy a magyar-ukrán határon szombaton átkelni szándékozó Kelemen Hunort az ukrán hatóságok nem engedték be az országba, és a döntés okairól tájékoztatást kért Ukrajna bukaresti nagykövetségétől.
A tárca által mára virradóra kiadott közleménye szerint az incidensről Kelemen Hunor telefonon értesítette Teodor Melescanu román külügyminisztert.
A kommüniké megjegyzi, hogy a külföldiek Ukrajnából történő kitiltásáról kizárólag az ukrán hatóságok döntenek, az Ukrajnában akkreditált külképviseleteknek és konzuli hivataloknak semmilyen szerepük nincs ebben az adminisztratív eljárásban.
A román-ukrán együttműködési keretszerződést is megszegte Kijev azáltal, hogy 2020 októberéig kitiltotta Kelemen Hunort Ukrajnából. Többek között ezt tartalmazza az a levél, amit a képviselőház külügyi bizottsága küldött a bukaresti ukrán nagykövetnek és a román külügyminisztériumnak, magyarázatot várva az RMDSZ elnökével szembeni eljárásra.
A testület elnöke, Biró Rozália elmondta: a levélben emlékeztetnek arra, hogy román-ukrán együttműködési keretszerződés 13-ik cikkelye kimondja: a két állam támogatja, hogy területükön élő nemzeti kisebbségek anyanyelvükön tartsák egymással a kapcsolatot, információkat cseréljenek, részt vegyenek egymás rendezvényein. Ennek ellenére Kelemen Hunort, aki a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség rendezvényén szeretett volna részt venni, nem engedték be Ukrajnába.
Az RMDSZ elnöke levélben tájékoztatta kiutasításáról az Európai Néppártot, amelyben megfigyelői státussal rendelkezik Petro Porosenko ukrán elnök pártja. „Arra kértem az EPP vezetőségét, figyelmeztessék Porosenkót, hogy amit ők művelnek, a legnagyobb tűréshatárt is túllépi” – nyilatkozta Kelemen Hunor, aki úgy véli, hogy a kisebbségi jogokkal kapcsolatos állásfoglalásai állhatnak a kitiltása hátterében. Az ukrán hatóságok döntését Korodi Attil RMDSZ-es képviselő is szóvá tette az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének vasárnap esti elnökségi ülésén.
Zágoni Balázs 1975-ben született Kolozsváron, a Báthory István Elméleti Líceumban érettségizett és a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán szerzett oklevelet. Alapításától kezdve külső munkatársa a Krónika napilapnak amelyben filmkritikákat, glosszákat, esszéket és interjúkat közöl. Alapítója és 2000 - től szerkesztője a Filmtett mozgóképes havilapnak. 2009-től 2018-ig a Koinónia Könyvkiadó vezetője volt. Személyes adottság, családi háttér, egy jól sikerült színdarab a középiskolában, és a filmhez való közeledés, majd kisebb kanyar és visszatérés az irodalomhoz - mindez Zágoni Balázs, az ő művészete és az ő világa, amelyben humor és komoly tudás, tapasztalat egyenrangú.
Nem véletlen az sem, hogy A gömb című kötetét, amely a Móra Kiadó gondozásában jelent meg idén HUBBY díjra jelölték, amit el is nyert a 2018-as év legjobb gyermekkönyveként. A gömb nem gyermekkönyv, tulajdonképpen nincs is korhatára. Egy képzelt világban játszódik a cselekménye, a közeli jövőben, és míg olvassuk az az érzésünk támad, hogy mindez nagyon is lehetséges, A gömb nem utópia, nem disztópia, ahogyan a legtöbb kritika vagy recenzió emlegeti. A gömb egy lehetséges valóság, szerintem. Heterótópia, mondja Zágoni Balázs:
A spanyol konzervatív Néppárt (PP) külön bűncselekményként nevesítené az illegális népszavazás megrendezését, valamint mandátumának elveszítésével sújtaná azt a képviselőt, aki hivatali esküjének szövegéből kihagyja az alkotmányra való hivatkozást – mondta Pablo Casado pártelnök hétfőn Barcelonában, ahol ismertette pártja 500 pontos programját mintegy három héttel az előrehozott spanyol parlamenti választások előtt.
A pártelnök programismertetőjének elején erős kritikával illette Pedro Sánchez szocialista spanyol miniszterelnököt, aki szavai szerint „közveszélyt jelent Spanyolországra”. Ismét bírálta Sánchezt, amiért a katalán és baszk nacionalista pártok szavazataival lett miniszterelnök tavaly nyáron, amikor a parlament megvonta a bizalmat konzervatív elődjétől.
A konzervatív Néppárt programjában, amely a "Szerződés Spanyolországgal" nevet kapta, első pontként szerepel a nemzet megerősítése iránti elkötelezettség, egyebek mellett a nyelvtörvény és a nemzeti szimbólumokról szóló törvény szigorításával.
Az óvások elbírálása után országosan a 67,2 százalékról 69,1
százalékra nőtt a sikeresen vizsgázók aránya. A minisztérium közlése szerint
egy híján 48 ezer diák nyújtott be
óvást. Ezek elbírálása után a jegyek átlagosan 0,53 ponttal nőttek.
A sikeresen vizsgázók aránya a végleges eredmények szerint
is Bukarest negyedik kerületében a legmagasabb: 84,92 százalékos. A második az
országos rangsorban Bákó megye 83,77 százalékkal, a harmadik Kolozs megye 83,36
százalékkal.
Jelentős eltérés van az idei végzősök és a korábbi
maturandusok eredményei között. Az idén elballagott diákok 75,5 százaléka vette
sikeresen az érettségit, ezzel szemben a korábbi évfolyamok végzősei csaknem
ekkora arányban idén is elbuktak az érettségin; körükben az sikerráta mindössze
26 százalékos volt.
Az intézménynek a Vallásszabadság Háza ad helyet, amelyet a Magyar Unitárius Egyház újíttatott fel és nyitott meg külön erre a célra.
Czire Szabolcs teológiai tanár, intézetvezető szerint a célok között szerepel a kutatói tevékenység támogatása, a felekezetközti kutatások elősegítése, a vallásról és az egyházról szóló közbeszéd alakítása, valamint a Babeș-Bolyai és a Sapientia egyetemen, illetve a Protestáns Teológiai Intézetben zajló tudományos kutatások elősegítése szakkollégiumi tevékenység formájában.
A 450 éves unitárius egyház kiemelt évfordulós projektje volt az egykor püspöki rezidenciaként szolgáló, középkori Vallásszabadság Háza felújítása és közösségi célokat szolgáló intézménnyé alakítása.
A Népi Mozgalom Párt (PMP) szerint a jogszabály megszegi az Alkotmány több cikkelyét, ugyanakkor hátrányosan érinti a román nyelv hivatalos jellegét – jelentette be tegnap a párt alsóházi frakcióvezetője.
Marius Paşcan elmondta: a beadvány szerint a közigazgatási törvénykönyv túllép az Alkotmánynak a kisebbségi jogaokat érintő előírásain, ha azokban a településekben, amelyekben a kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, nem csak az önkormányzatokban és a dekoncentrált intézményekben teszi kötelezővé a kisebbségek nyelvének használatát, hanem az alárendelt intézményekben is.
Az alakulat kifogásolja, hogy a jogszabály lehetőséget teremt az önkormányzatoknak arra, hogy engedélyezzék a kisebbségek nyelvhasználatát azokban a településekben is, ahol számarányuk nem éri el a 20 százalékot, bár az Alkotmány ehhez az arányhoz köti ezt a jogot, és ez szerintük 'hátrányosan érinti a román nyelv hivatalos jellegét'. A dokumentum aláírói szerint, ha egy formanyomtatványt magyarul is ki lehet tölteni, akkor két hivatalos dokumentum jön létre, ami hivatalos jelleget ad a kisebbségi nyelvnek és ez ellentmond az Alkotmánynak. A beadvány az Európai Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját idézi, amely szerint a kisebbségi nyelvek védelme nem történhet a hivatalos nyelvek kárára.
Három romániai helyszínen zajlik a napokban a NATO legnagyobb szabású katona-egészségügyi gyakorlata, a Vigorous Warrior 19. Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) Katona-egészségügyi Kiválósági Központja és a védelmi minisztérium társszervezésében zajló gyakorlaton 39 tagállam és partnerország, valamint 10 civil szervezet képviselteti magát.
A Bukarestben, a nagysinki Getica katonai kiképzőközpontban, illetve Konstancán zajló nemzetközi gyakorlaton több mint 300 orvos, asszisztens, mentős, tűzoltó és önkéntes vesz részt. A VW19 fő célja a közös felkészülés, gyakorlás a NATO-hadműveletek során esedékes megfelelő egészségügyi ellátás biztosítására.
Bukarestben keddtől péntekig különféle katasztrófahelyzeteket szimulálnak, a forgatókönyv szerint romok alatt vagy magaslaton rekedt áldozatokat kell kimenteniük a katasztrófavédelmi főfelügyelőség, illetve a magyar Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatásos nehéz kutató-mentőszervezete (HUNOR) munkatársainak.
Mai, bukaresti kongresszusán döntött államfőjelöltjéről a
Mentsétek meg Romániát Szövetség. A tisztségre négyen pályáztak: Dan Barna pártelnök, Mihai
Goţiu szenátor és további két párttag, Dumitru Stanca és Dragoş Dinulescu.
A kongresszuson mintegy 500 küldött vesz részt. Az alakulat alapszabályát is módosítják. Dan Barna elnök azt mondta, folytatják a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártjával kötött együttműködést, és a novemberi elnökválasztásra a két alakulat közötti USR-Plus Szövetség valószínűleg államfő-miniszterelnök párossal jelentkezik.
Csaknem másfélszeresére nőtt a külkereskedelmi mérleg hiánya január-februárban az előző év azonos időszakához képest. Az Országos Statisztikai Intézet közlése szerint a behozatal 10,1 százalékkal, kétszer olyan gyorsan nőtt, mint a kivitel, az így keletkező deficit pedig elérte a 2,4 milliárd eurót.
Tavaly egész évben 16,8 százalékkal emelkedet a deficit, a 2017-es 30 százalékos növekedés után.
Elemzők szerint a hiány azért mélyül, mert a fizetés- és nyugdíjemeléseknek köszönhetően megnövekedett belföldi fogyasztást a román gazdaság saját termelőkapacitással képtelen fedezni. Az import gyorsabb növekedése nyomást gyakorol az inflációra, gyengíti a lej árfolyamát, növeli a folyó fizetési mérleg hiányát.
Harmadik alkalommal szervezték meg Bánffyhunyadon a Kalotaszegi Magyar Napok rendezvénysorozatát, amely már nagy népszerűségnek örvend a térség lakóinak körében, és turistalátványosság is.
Vasárnap, július 14-én a Kalotaszeg 24 településének népviseletbe öltözött hagyományőrzői szavalták közösen Ady Endre Karácsony című versének egyik részletét. A rendezvény szervezője javarészt a RMDSZ bánffyhunyadi szervezete, de hagyományőrző csoportok, civil szervezetek is bekapcsolódnak a szervezési munkákba. A Kalotaszegi Magyar Napok célja az, hogy lehetőséget nyújtson a kalotaszegi magyaroknak népviseletük, hagyományaik bemutatására, és szórakozási lehetőséget is biztosítson számukra. A rendezvényen köszöntőt mondó Szilágyi Péter, a Magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa kijelentette: ma Magyarország számára egyformán fontosak az anyaországi és a határon túli magyarok. Ezt nemcsak szavakban, de tettekben is tudták bizonyítani az elmúlt években és fogják az elkövetkezendő időkben is – hangsúlyozta. A bánffyhunyadi Barcsay-kertben felállított színpadon ezután egymást követték a kalotaszegi települések hagyományőrző csoportjainak előadásai.
