Mai egyházi műsorunkban Málnási Demeter gyimesközéploki római katolikus plébános elmélkedését hallják. A kántori szolgálatot Kajtár Arnold kántor-akolitus végzi.
Harmadik egymást követő napon vonultak az utcára az emberek a „tiszta és igazságos” igazságszolgáltatásért. A bukaresti kormánypalota előtt több ezren tüntettek, de az ország más városaiban is utcára vonultak az emberek: Kolozsváron, Jászvásáron, Temesváron, Nagyszebenben, Brassóban, Ploieştiben, Suceavában, Galacban, Nagyváradon, Konstancában, Piteștiben.
A Recorder dokumentumfilmje súlyos problémákat tárt fel az igazságszolgáltatási rendszerben. Az elmúlt években számos korrupciós nyomozást lezártak vagy eltussoltak. A film állításait több száz bíró is megerősítette egy nyílt levélben.
A tiltakozók a magas szintű korrupciós ügyek mesterséges elévülésében érintett tisztségviselők, köztük mindenekelőtt a legfelsőbb bíróság elnökének távozását követelték.
Képernyőmentés
Ma délig több mint 17 ezren írták alá a Declic közösség online petícióját, amelyben Cătălin Predoiu azonnali menesztését követelik. A belügyminisztert azzal vádolják, hogy a fő felelőse az igazságszolgáltatási rendszer „katasztrofális” állapotának.
A petíció szövege szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa a rendszerváltás utáni Románia leghosszabb ideig hivatalban lévő igazságügyi minisztere volt, aki hallgatólagosan támogatta az igazságszolgáltatási rendszert és a politikai osztályt átszövő korrupt érdekhálózatot.
Emellett a belügyminiszteri mandátuma alatt a rendőrség cinkosa volt az elmúlt hónapokban elkövetett több mint 50 nőgyilkosságban – idézi a Declic petícióját az Agerpres hírügynökség.
Kelemen Hunor szerint hatalmi harc folyik az igazságszolgáltatásban
Az RMDSZ elnöke a Recorder dokumentumfilmje nyomán kirobbant botrányra reagálva a Maszol portálnak nyilatkozva leszögezte: az elmúlt években titkos protokollumok borították fel az egyensúlyt, most pedig az inga a másik irányba lendült ki.
A politikus felidézte, hogy a magyar közösséget érintő ügyeket gyakran lesöpörték, sőt bírói indoklásokban sértő megjegyzések megjelentek.
Kelemen szerint törvénymódosításra van szükség, különösen az elévülési idők manipulálása miatt, ugyanakkor a politikának nem szabad rátelepednie az igazságszolgáltatásra. Úgy véli, mindkét oldalon vannak „jó és rossz fiúk”, valahol a középutat kellene megtalálni. Nem szabad visszatérni a múlt hibáihoz, hanem gyors, megbízható és törvényes ítélkezést kell biztosítani, amely visszaadja az emberek bizalmát a rendszerben – mondta az RMDSZ elnöke.
Ráadásul egyelőre nem ismert a munkálatok befejezésének várható időpontja – állapította meg a miniszterelnök, miután pénteken megtekintette az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei munkálatait.
Helyszíni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan elmondta, a vasútvonal felújítása a Bánffyhunyad és Élesd közötti szakaszán felmerült tervezési problémák miatt késik. A kormányfő hangsúlyozta, hogy ez Románia számára egy stratégiai jelentőségű beruházás.
A Pro Infrastructură Egyesület korábban felhívta a figyelmet, hogy bár a Kolozsvártól a magyar határig tartó 166 km hosszú vasúti pálya korszerűsítését 2026 augusztusáig kellene befejezni, az műszakilag lehetetlen, így várhatóan úszik az uniós finanszírozás.
Alacsonyabb villanyszámlákat és nagyobb energiabiztonságot ígér a szaktárca, miután pénteken üzembe helyezték Románia legnagyobb akkumulátoros energiatároló kapacitását, közölte Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A 200 MW teljesítményű és 400 MWh tárolókapacitású beruházás mindössze hat hónap alatt valósult meg – ami rendkívül rövid idő egy ilyen jelentős projekt esetében, hangsúlyozta a miniszter.
Bogdan Ivan hangsúlyozta, hogy jelenleg az energiatárolás az egyik leghatékonyabb megoldás a rendszer egyensúlyhiányainak csökkentésére, a termelő-felhasználók, úgynevezett prosumerek által termelt energia jobb integrálására, és ami a legfontosabb: az energiaárak kordában tartására a lakosság számára.
Ez tiszta és olcsó energia, amelyet akkor használhatunk fel, amikor a legnagyobb szükség van rá – írta Bogdan Ivan a Facebook-oldalán. Egyúttal közölte: pénteken Aranyosgyéresen megkezdődött egy 160 MW teljesítményű, kombinált ciklusú gázerőmű építése.
Mai egyházi műsorunkban Málnási Demeter gyimesközéploki római katolikus plébános elmélkedését hallják. A kántori szolgálatot Kajtár Arnold kántor-akolitus végzi.
Július 13-án tartotta az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége éves konferenciáját, az immár hagyományossá vált Bonyhai Kastélynapot. A rendezvényről dr. Nagy…
Utolsó olvasatban is jóváhagyta az új-zélandi parlament ma a szigetország fegyvertörvényének szigorítását, alig néhány héttel a christchurchi terrortámadás után. A törvény értelmében a betiltott fegyvereket szeptember 30-ig kell mindenkinek leadnia.
Főként az iráni nukleáris megállapodás jövőjéről tanácskoznak Brüsszelben ma az uniós külügyminiszterek. A sürgős nemzetközi kérdések sorában eszmecserét folytatnak emellett a Ciprus partjai mellett megkezdett „illegális” török próbafúrásokra adható uniós válaszokról, valamint a migráció kihívásáról.
Ma, a Kakuk Marci című előadással kezdődik a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje a budapesti Thália Színházban. Vasárnapig nyolc előadást láthat a közönség.
Holnap szavaznak arról, ki lesz Juncker utódja.Az Európai Parlament ma kezdődő strasburgi plenáris üléssorozatán dönt arról, ki lesz az Európai Bizottság elnöke november elsejétől.
Harmadik alkalommal szervezték meg Bánffyhunyadon a Kalotaszegi Magyar Napok rendezvénysorozatát, amely már nagy népszerűségnek örvend a térség lakóinak körében, és turistalátványosság is.
A Natúra Stúdió mai adásában a Hargita Megyei Mozgássérültek új székházának elkészítését támogató jótékonysági koncertről, a marosvásárhelyi „Bringázz a suliba” elnevezésű megmozdulásról, valamint a székelyföldi kézműves sajtok mustrájáról számolunk be.
A román külügyminisztérium tudomásul vette, hogy a magyar-ukrán határon szombaton átkelni szándékozó Kelemen Hunort az ukrán hatóságok nem engedték be az országba, és a döntés okairól tájékoztatást kért Ukrajna bukaresti nagykövetségétől.
Zágoni Balázs 1975-ben született Kolozsváron, a Báthory István Elméleti Líceumban érettségizett és a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán szerzett oklevelet. Alapításától kezdve külső munkatársa a Krónika napilapnak amelyben filmkritikákat, glosszákat, esszéket és interjúkat közöl. Alapítója és 2000 – től szerkesztője a Filmtett mozgóképes havilapnak. 2009-től 2018-ig a Koinónia Könyvkiadó vezetője volt. Személyes adottság, családi háttér, egy jól sikerült színdarab a középiskolában, és a filmhez való közeledés, majd kisebb kanyar és visszatérés az irodalomhoz – mindez Zágoni Balázs, az ő művészete és az ő világa, amelyben humor és komoly tudás, tapasztalat egyenrangú.
A spanyol konzervatív Néppárt (PP) külön bűncselekményként nevesítené az illegális népszavazás megrendezését, valamint mandátumának elveszítésével sújtaná azt a képviselőt, aki hivatali esküjének szövegéből kihagyja az alkotmányra való hivatkozást – mondta Pablo Casado pártelnök hétfőn Barcelonában, ahol ismertette pártja 500 pontos programját mintegy három héttel az előrehozott spanyol parlamenti választások előtt.
Július 13-án tartotta az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége éves konferenciáját, az immár hagyományossá vált Bonyhai Kastélynapot. A rendezvényről dr. Nagy Éva, a bukaresti Calvineum gondnoka és a brassói Református Egyházmegye Presbiteri Szövetségének alelnöke számol be:
Utolsó olvasatban is jóváhagyta az új-zélandi parlament ma a szigetország fegyvertörvényének szigorítását, alig néhány héttel a christchurchi terrortámadás után. A törvény értelmében a betiltott fegyvereket szeptember 30-ig kell mindenkinek leadnia.
Stuart Nash rendőrügyi miniszter szerint az elsõ szavazás óta már több mint 300-at szolgáltattak be, és hozzátette azt is, hogy a kormány már dolgozik egy másik, fegyverekkel kapcsolatos törvénymódosításon, amelyet reményei szerint júniusban terjeszt majd elő. Azt mondta, a tervezett módosítás a többi közt a fegyvertartást érintené.
A most elfogadott szigorítás életbe lépéséhez már csak a kormányzó aláírására van szükség.
Főként az iráni nukleáris megállapodás jövőjéről tanácskoznak Brüsszelben ma az uniós külügyminiszterek. A sürgős nemzetközi kérdések sorában eszmecserét folytatnak emellett a Ciprus partjai mellett megkezdett "illegális" török próbafúrásokra adható uniós válaszokról, valamint a migráció kihívásáról.
Az uniós külügyi tanács tájékoztatása szerint a miniszterek tárgyalnak Teheránnak a nukleáris megállapodással - azaz az átfogó közös cselekvési tervvel - kapcsolatban közelmúltban tett bejelentéseiről. Az ülés résztvevői megvitatják, hogy az uniónak milyen eszközök állnak rendelkezésre az úgynevezett iráni atomalkuban foglaltak betartására. Az EU ugyanis továbbra is elkötelezett az Iránnal 2015-ben kötött, az ország atomprogramjának korlátozását előíró nukleáris megállapodás fenntartása mellett – közölték.
Ma, a Kakuk Marci című előadással kezdődik a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje a budapesti Thália Színházban. Vasárnapig nyolc előadást láthat a közönség.
Az eseményen többek között jelen lesz a nagyváradi Szigligeti Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a kézdivásárhelyi Városi Színház és a csíkszeredai Csíki Játékszín is.
Holnap szavaznak arról, ki lesz Juncker utódja.Az Európai Parlament ma kezdődő strasburgi plenáris üléssorozatán dönt arról, ki lesz az Európai Bizottság elnöke november elsejétől.
Jean-Claude Juncker jelenlegi bizottsági elnököt Ursula von der Leyen német védelmi miniszter válthatja. Ha megszerzi legalább 374 európai parlamenti képviselő voksát, 5 évig ő lesz az Európai Bizottság elnöke. Ez esetben a tisztséget első ízben töltené be nő.
Kedves hallgatóink, április 11-én műszaki okok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a csíkszeredai adáskörzetben, középhullámon az 1593 kHz-es frekvencián! Megértésüket kérjük!
Harmadik alkalommal szervezték meg Bánffyhunyadon a Kalotaszegi Magyar Napok rendezvénysorozatát, amely már nagy népszerűségnek örvend a térség lakóinak körében, és turistalátványosság is.
Vasárnap, július 14-én a Kalotaszeg 24 településének népviseletbe öltözött hagyományőrzői szavalták közösen Ady Endre Karácsony című versének egyik részletét. A rendezvény szervezője javarészt a RMDSZ bánffyhunyadi szervezete, de hagyományőrző csoportok, civil szervezetek is bekapcsolódnak a szervezési munkákba. A Kalotaszegi Magyar Napok célja az, hogy lehetőséget nyújtson a kalotaszegi magyaroknak népviseletük, hagyományaik bemutatására, és szórakozási lehetőséget is biztosítson számukra. A rendezvényen köszöntőt mondó Szilágyi Péter, a Magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa kijelentette: ma Magyarország számára egyformán fontosak az anyaországi és a határon túli magyarok. Ezt nemcsak szavakban, de tettekben is tudták bizonyítani az elmúlt években és fogják az elkövetkezendő időkben is – hangsúlyozta. A bánffyhunyadi Barcsay-kertben felállított színpadon ezután egymást követték a kalotaszegi települések hagyományőrző csoportjainak előadásai.
Székelyudvarhelyen, Máréfalván,
Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában tartott jótékonysági koncertet a
mozgáskorlátozottak és értelmi fogyatékosok alkotta budapesti Nem adom fel
Együttes. A turné alkalmával a Hargita Megyei Mozgássérültek új székházának, az
Összefogás Házának elkészítésére gyűjtöttek. A csíki koncertről Biró István készített
összeállítást.
Az elmúlt héten három marosvásárhelyi iskola
diákjai kerékpárral és rollerrel próbáltak reggelente eljutni az iskolába. A
több mint 200 gyerek a "Bringázz a suliba" akcióhoz csatlakozott,
melyet a szervezők elsősorban figyelemfelkeltőnek szántak, ezúttal a
döntéshozóknak szerettek volna üzenni, hogy szükség van kerékpáros
infrastruktúrára. A bringás megmozdulásnak előzménye is volt, a gyerekek nem
először választottak környezetkímélő közlekedési eszközöket, hogy eljussanak az
iskolába. Molnár Krisztina összeállítását sugározzuk.
Második alkalommal szervezte meg az elmúlt hétvégén
Borospatakán a Székelyföldi kézműves sajtok mustráját a Székely Sajtkészítők
Kézműves Egyesülete és az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület a
gyimesközéploki skanzenben. A Böjti csemege című rendezvény résztvevői mintegy
40 féle sajtot kóstolhattak meg, és szakmai előadásokat is hallgathattak. Az
eseményről Biró István tudósít.
A román külügyminisztérium tudomásul vette, hogy a magyar-ukrán határon szombaton átkelni szándékozó Kelemen Hunort az ukrán hatóságok nem engedték be az országba, és a döntés okairól tájékoztatást kért Ukrajna bukaresti nagykövetségétől.
A tárca által mára virradóra kiadott közleménye szerint az incidensről Kelemen Hunor telefonon értesítette Teodor Melescanu román külügyminisztert.
A kommüniké megjegyzi, hogy a külföldiek Ukrajnából történő kitiltásáról kizárólag az ukrán hatóságok döntenek, az Ukrajnában akkreditált külképviseleteknek és konzuli hivataloknak semmilyen szerepük nincs ebben az adminisztratív eljárásban.
A román-ukrán együttműködési keretszerződést is megszegte Kijev azáltal, hogy 2020 októberéig kitiltotta Kelemen Hunort Ukrajnából. Többek között ezt tartalmazza az a levél, amit a képviselőház külügyi bizottsága küldött a bukaresti ukrán nagykövetnek és a román külügyminisztériumnak, magyarázatot várva az RMDSZ elnökével szembeni eljárásra.
A testület elnöke, Biró Rozália elmondta: a levélben emlékeztetnek arra, hogy román-ukrán együttműködési keretszerződés 13-ik cikkelye kimondja: a két állam támogatja, hogy területükön élő nemzeti kisebbségek anyanyelvükön tartsák egymással a kapcsolatot, információkat cseréljenek, részt vegyenek egymás rendezvényein. Ennek ellenére Kelemen Hunort, aki a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség rendezvényén szeretett volna részt venni, nem engedték be Ukrajnába.
Az RMDSZ elnöke levélben tájékoztatta kiutasításáról az Európai Néppártot, amelyben megfigyelői státussal rendelkezik Petro Porosenko ukrán elnök pártja. „Arra kértem az EPP vezetőségét, figyelmeztessék Porosenkót, hogy amit ők művelnek, a legnagyobb tűréshatárt is túllépi” – nyilatkozta Kelemen Hunor, aki úgy véli, hogy a kisebbségi jogokkal kapcsolatos állásfoglalásai állhatnak a kitiltása hátterében. Az ukrán hatóságok döntését Korodi Attil RMDSZ-es képviselő is szóvá tette az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének vasárnap esti elnökségi ülésén.
Zágoni Balázs 1975-ben született Kolozsváron, a Báthory István Elméleti Líceumban érettségizett és a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán szerzett oklevelet. Alapításától kezdve külső munkatársa a Krónika napilapnak amelyben filmkritikákat, glosszákat, esszéket és interjúkat közöl. Alapítója és 2000 - től szerkesztője a Filmtett mozgóképes havilapnak. 2009-től 2018-ig a Koinónia Könyvkiadó vezetője volt. Személyes adottság, családi háttér, egy jól sikerült színdarab a középiskolában, és a filmhez való közeledés, majd kisebb kanyar és visszatérés az irodalomhoz - mindez Zágoni Balázs, az ő művészete és az ő világa, amelyben humor és komoly tudás, tapasztalat egyenrangú.
Nem véletlen az sem, hogy A gömb című kötetét, amely a Móra Kiadó gondozásában jelent meg idén HUBBY díjra jelölték, amit el is nyert a 2018-as év legjobb gyermekkönyveként. A gömb nem gyermekkönyv, tulajdonképpen nincs is korhatára. Egy képzelt világban játszódik a cselekménye, a közeli jövőben, és míg olvassuk az az érzésünk támad, hogy mindez nagyon is lehetséges, A gömb nem utópia, nem disztópia, ahogyan a legtöbb kritika vagy recenzió emlegeti. A gömb egy lehetséges valóság, szerintem. Heterótópia, mondja Zágoni Balázs:
A spanyol konzervatív Néppárt (PP) külön bűncselekményként nevesítené az illegális népszavazás megrendezését, valamint mandátumának elveszítésével sújtaná azt a képviselőt, aki hivatali esküjének szövegéből kihagyja az alkotmányra való hivatkozást – mondta Pablo Casado pártelnök hétfőn Barcelonában, ahol ismertette pártja 500 pontos programját mintegy három héttel az előrehozott spanyol parlamenti választások előtt.
A pártelnök programismertetőjének elején erős kritikával illette Pedro Sánchez szocialista spanyol miniszterelnököt, aki szavai szerint „közveszélyt jelent Spanyolországra”. Ismét bírálta Sánchezt, amiért a katalán és baszk nacionalista pártok szavazataival lett miniszterelnök tavaly nyáron, amikor a parlament megvonta a bizalmat konzervatív elődjétől.
A konzervatív Néppárt programjában, amely a "Szerződés Spanyolországgal" nevet kapta, első pontként szerepel a nemzet megerősítése iránti elkötelezettség, egyebek mellett a nyelvtörvény és a nemzeti szimbólumokról szóló törvény szigorításával.
Július 13-án tartotta az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége éves konferenciáját, az immár hagyományossá vált Bonyhai Kastélynapot. A rendezvényről dr. Nagy Éva, a bukaresti Calvineum gondnoka és a brassói Református Egyházmegye Presbiteri Szövetségének alelnöke számol be:
