Nicuşor Dan holnap újabb egyeztetéseket tart a politikai pártokkal a miniszterelnök-jelölt kijelöléséről. Az államfő meggyőződését fejezte ki, hogy ezúttal sikerül többséget találni egy stabil kormány létrehozásához, és elmondta, hogy a parlamenti szünet idején nem tartotta célszerűnek újabb jelölt megnevezését.
Nicuşor Dan korábbi álláspontja szerint olyan jelöltet kíván megnevezni, aki mögött tényleges parlamenti többség áll, hogy elkerülhető legyen egy újabb sikertelen kormányalakítás.
A parlamenti pártok vezetőségei hétfőn ülnek össze, hogy kidolgozzák stratégiájukat az új kormány megalakítása érdekében.
A Szociáldemokrata Párt Országos Politikai Tanácsa Sinaján gyűlt össze, a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség vezetőségei is várhatóan ma döntenek a kérdésről, míg a Románok Egységéért Párt közleményben kérte előrehozott választások megszervezését a jelenlegi politikai zsákutcából való kilábalás érdekében. Ugyanakkor tárgyalnak az új parlamenti ülésszak prioritásairól amelyek között szerepel a közigazgatás és az állami vállalatok átszervezése, a választási reform és az egységes közalkalmazotti bértörvény.
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter szerint a parlamentnek mielőbb döntenie kell arról, hogy hatályban marad, hatályon kívül helyezik vagy elhalasztják annak a 2023-ban elfogadott törvényi rendelkezésnek az alkalmazását, amely lehetővé teszi bizonyos középiskolák számára, hogy a helyek legfeljebb felére külön felvételi vizsgát szervezzenek. A miniszter azt is közölte, hogy a jogszabály módosításáig az oktatási minisztérium a jelenleg hatályos rendelkezés alapján előkészíti és közzéteszi a felvételi módszertanát és ütemtervet.
Ma lezárul az Országos Helyreállítási és Reziliencia Terv, egy uniós különalapból finanszírozott, beruházásokat és reformokat támogató mechanizmus, amelyet Európa koronavírusjárvány utáni újjáépítésének támogatására hoztak létre.
A terv keretében Románia számára biztosított, több mint 20 milliárd eurós keretből az ország ténylegesen mintegy 13 milliárd eurót tudott lehívni. A fennmaradó összeg attól függ, hogy az Európai Bizottság hogyan értékeli a bukaresti hatóságok által az utolsó pillanatban végrehajtott reformokat.
Románia a sereghajtók között van az uniós helyreállítási alap célkitűzéseinek teljesítésében – derül ki az Európai Bizottság adataiból. A támogatások és hitelek lehívásának arányát tekintve Dánia áll az élen, száz százalékos teljesítménnyel, Ausztria 92, Csehország pedig 89 százalékkal követi. Románia a 27 tagállam közül a 21. helyen áll, mintegy 64 százalékos lehívási aránnyal.
Nicuşor Dan holnap újabb egyeztetéseket tart a politikai pártokkal a miniszterelnök-jelölt kijelöléséről. Az államfő meggyőződését fejezte ki, hogy ezúttal sikerül többséget találni egy stabil kormány létrehozásához, és elmondta, hogy a parlamenti szünet idején nem tartotta célszerűnek újabb jelölt megnevezését.
Nicuşor Dan korábbi álláspontja szerint olyan jelöltet kíván megnevezni, aki mögött tényleges parlamenti többség áll, hogy elkerülhető legyen egy újabb sikertelen kormányalakítás.
A Gázai övezet újjáépítésének és jövőbeli irányításának felügyeletére létrehozott hétfős testületben helyet kapott Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Tony Blair volt…
A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a MOL és a Gazpromneft közötti megállapodással integrált magyar–szlovák–szerb olajpiac jöhet létre, ami jelentősen…
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a vezérkari főnök figyelmeztetéséről, aki azt állította, hogy a fekete-tengeri gazdasági övezetet, vagyis a tengeralatti energetikai…
Negyedik alkalommal is elhalasztotta a döntést az alkotmánybíróság (CCR) az igazságügyi nyugdíjreform-tervezet ügyében, amely fokozatosan kivezetné a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét…
A kormány csütörtök este üdvözölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a SAFE hitelprogram keretében benyújtott román védelmi ipari beruházási tervet.…
Bukarestben tüntetést tartott két, a kormányoldal által szélsőségesnek tartott párt a Vexler-törvény ellen. A jogszabály szigorítja a fasiszta, legionárius, rasszista…
A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia közölte: határozottan ellenzi a javaslatot, mert szerintük a legalizálás a kizsákmányolást intézményesítené, különösen a nők…
Donald Trump amerikai elnök péntek hajnalban bejelentette, hogy létrejött egy úgynevezett Béketanács, amely a Gázai övezet igazgatásáért lesz felelős. A…
Ezt Steve Witkoff, Donald Trump közel-keleti különmegbízottja mondta a floridai Izraeli–Amerikai Tanács konferenciáján. Kiemelte: Washington négy kulcskérdésben vár előrelépést Teherántól…
A Gázai övezet újjáépítésének és jövőbeli irányításának felügyeletére létrehozott hétfős testületben helyet kapott Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Tony Blair volt brit miniszterelnök és az amerikai elnök veje, Jared Kushner is. A tanács tagja lesz továbbá Trump különmegbízottja, Steve Witkoff, valamint a Világbank elnöke, Ajay Banga.
A Fehér Ház közlése szerint a tanács minden tagja egy-egy kulcsfontosságú területért felel majd, többek között a kormányzási kapacitás kiépítéséért, a regionális kapcsolatokért, az újjáépítésért és a befektetések bevonzásáért. A testület elnöke maga Trump lesz. A következő hetekben további kinevezések várhatók.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a MOL és a Gazpromneft közötti megállapodással integrált magyar–szlovák–szerb olajpiac jöhet létre, ami jelentősen növelné a térség energiabiztonságát.
Szerbia és Magyarország kormányközi megállapodást írt alá egy új olajvezeték megépítéséről, amely már 2028-ra megvalósulhat.
Szijjártó szerint a NIS-ügylet részletei várhatóan az amerikai kormány számára is elfogadhatók lesznek, így könnyebb lesz megoldást találni a pancsovai finomító további működésére.
A miniszter ismételten leszögezte: az EU hibát követ el, amikor ideológiai alapon akar leválni az orosz energiáról.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a vezérkari főnök figyelmeztetéséről, aki azt állította, hogy a fekete-tengeri gazdasági övezetet, vagyis a tengeralatti energetikai és távközlési vezetékeket, valamint gázmezőket hazánknak kell megvédenie, csak erre kevésbé van felkészülve. Szó lesz Maia Sandu moldáv elnök nyilatkozatáról, aki Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről fejtette ki álláspontját, de beszélünk a hazai gazdasági növekedés két elromlott hajtóerejéről: a fogyasztásról és az iparról is, amelyek beragadtak. Megtudhatják hogyan akarja csökkenteni a kormány a személyzeti kiadásokat, melyik minisztert vádolták meg plágiumgyanúval, illetve beszámolunk a Grönlanddal kapcsolatos tárgyalásokról.
Szőcs Levente jelentkezik összefoglalóval arról, hogy az izraeli kormány államellenes entitásnak minősítette, és erre hivatkozva bojkottálja a Háárecet, az ország legrégebbi napilapját,
Negyedik alkalommal is elhalasztotta a döntést az alkotmánybíróság (CCR) az igazságügyi nyugdíjreform-tervezet ügyében, amely fokozatosan kivezetné a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét és csökkentené a nyugdíjakat a bírák és ügyészek - köztük az alkotmánybíróság tagjai - esetében.
A testület közleményében arra hivatkozott, hogy tanulmányoznia kell még az ügy különböző vetületeit, valamint azt a „független szakértői elemzést”, amelyet az óvást előterjesztő legfelsőbb bíróság (ICCJ) csütörtökön terjesztett a CCR elé.
Ilie Bolojan miniszterelnök a parlamenti vitát kiiktató úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbálta decemberben hatályba léptetni az igazságügyi nyugdíjreformot, amelynek elfogadásáért Románia kötelezettséget vállalt a nemzeti helyreállítási tervben az Európai Unió előtt.
Ugyancsak pénteken dönthet a Fellebbviteli Bíróság arról, felfüggeszti‑e két alkotmánybíró, Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș kinevezését. A kérelmet az AUR jogásza, Silvia Uscov nyújtotta be. Busuioc esetében a helyzet egyértelmű, hiszen a CCR már korábban alkotmányosnak minősítette a kinevezését.
Dragoș ügye azonban vitatott: Uscov szerint nem rendelkezik a szükséges 18 év jogi szakmai vagy felsőoktatási tapasztalattal, mivel pályája nagy részét nem jogi karon töltötte. Az Elnöki Hivatal ugyanakkor azzal érvel, hogy a panaszt késve nyújtották be.
Ha a bíróság felfüggeszti Dragoș mandátumát, az döntés azonnal végrehajtható, és megbéníthatja a CCR munkáját a különnyugdíj‑reform ügyében.
A kormány csütörtök este üdvözölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a SAFE hitelprogram keretében benyújtott román védelmi ipari beruházási tervet. A kabinet közölte: a jövő héten nyilvánosságra hozzák a támogatott projekteket. Románia összesen 16,68 milliárd euró SAFE-forrást használhat fel, amelyet 2030-ig kell lehívni és beruházásokra fordítani.
A bizottsági jóváhagyás után az EU Tanácsa elfogadja a szükséges végrehajtási határozatokat, majd megkezdődnek a hitelmegállapodások tárgyalásai. Az első kifizetések 2026 márciusában várhatók.
Ilie Bolojan miniszterelnök emlékeztetett: a program nemcsak a védelmi ipart erősíti, hanem finanszírozza a Pașcani–Suceava–Siret, illetve a Pașcani–Iași–Ungheni stratégiai autópályaszakaszok építését is, hozzájárulva az ország biztonságának és infrastruktúrájának fejlesztéséhez.
Bukarestben tüntetést tartott két, a kormányoldal által szélsőségesnek tartott párt a Vexler-törvény ellen. A jogszabály szigorítja a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését, különösen az online térben.
A tiltakozás időpontja szimbolikus: a román kultúra napján, Mihai Eminescu születésének évfordulóján rendezték.
A törvényt „románellenesnek” és az „állami cenzúra visszaállításának” nevezték a demonstrációt szervező Konzervatív Cselekvés Pártja (PAC) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetői.
Helyszíni beszámolók szerint a tüntetők Mihai Eminescu és több más olyan román alkotó arcképét emelték a magasba, akik pályájuk során antiszemita szövegeket is írtak, a hangszóróból pedig a legionárius mozgalom propagandistájának tartott Radu Gyr megzenésített verse szólt.
A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia közölte: határozottan ellenzi a javaslatot, mert szerintük a legalizálás a kizsákmányolást intézményesítené, különösen a nők és a fiatalok esetében. A püspökök úgy fogalmaznak: a prostitúció önmagában is megalázó és nem tehető adásvétel tárgyává.
A kezdeményezést Ion Iordache liberális képviselő jelentette be, aki szerint a jelenlegi helyzetben a szexmunkások teljesen ki vannak szolgáltatva az emberkereskedőknek, és a legalizálás nagyobb védelmet biztosítana számukra.
A Román Ortodox Egyház szintén elutasítja a javaslatot, amelyet összeegyeztethetetlennek tart az emberi méltóság tiszteletével.
Romániában 2025 októberéhez képest 2,2 százalékkal, 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér tavaly novemberben – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9371 lej volt, ami 2,4 százalékos emelkedést jelent.
A legtöbb ágazatban nőtt a fizetés, főként a különféle év végi juttatásoknak – bónuszoknak, karácsonyi prémiumoknak és 13. fizetésnek – köszönhetően. A legnagyobb növekedést a gép- és berendezésgyártás, valamint a közúti járműgyártás érte el, 15,7 és 14,4 százalékkal.
A legnagyobb csökkenést, 4 százalékot a légi szállítás jegyezte. Enyhébb visszaesés volt többek között az elektronikai iparban, a kőolaj- és földgázkitermelésben és a kohászatban.
A közszférában a bérek a tanügyben és az egészségügyben emelkedtek, míg a közigazgatásban minimális, 0,1 százalékos csökkenést mértek.
Az Egyesült Államok szerint nem befolyásolja Donald Trump elnök Grönland megszerzésére irányuló terveit, hogy európai katonák érkeztek a szigetre – közölte a Fehér Ház. Karoline Leavitt szóvivő hangsúlyozta: a NATO‑szövetségesek jelenléte „semmilyen hatással nincs” az elnök döntéshozatalára.
Mindeközben Franciaország, Svédország, Németország és Norvégia katonái felderítő küldetésre érkeztek Nuukba, miután az amerikai–dán–grönlandi tárgyalások „alapvető nézetkülönbségekkel” zárultak. A német védelmi minisztérium szerint a misszió célja a térség biztonságának felmérése az orosz és kínai fenyegetések fényében.
A dán külügyminiszter úgy fogalmazott: az USA továbbra is ragaszkodik Grönland megszerzéséhez, de a felek „egyetértenek abban, hogy nem értenek egyet”.
Donald Trump amerikai elnök péntek hajnalban bejelentette, hogy létrejött egy úgynevezett Béketanács, amely a Gázai övezet igazgatásáért lesz felelős. A bejelentést saját közösségi platformján, a Truth Socialön tette közzé, ahol azt írta: „nagy megtiszteltetés számára” a testület megalakulása. A tagok nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, Trump szerint a részletek hamarosan következnek.
Az elnök azt is közölte, hogy ezzel a második szakaszába lépett a gázai háború lezárását célzó 20 pontos béketerv.
Tegnap Kairóban először ülésezett a palesztin szakértőkből álló gázai átmeneti kormány. A testület a Donald Trump amerikai elnök által meghirdetett gázai béketerv második szakaszának következő lépéseit vitatta meg, többek között Nikolaj Mladenovval, az ENSZ korábbi közel-keleti különmegbízottjával. Izraeli források szerint a bolgár diplomata várhatóan a Gázai átmeneti kormányt felügyelő nemzetközi „béketanács” elnöke lesz.
Közben az izraeli hadsereg rendszeresen számol be célzott műveletekről és fegyveresek likvidálásáról Gázában. Csak tegnap hat palesztint öltek meg Rafah közelében.
Ezt Steve Witkoff, Donald Trump közel-keleti különmegbízottja mondta a floridai Izraeli–Amerikai Tanács konferenciáján. Kiemelte: Washington négy kulcskérdésben vár előrelépést Teherántól – a nukleáris program, az urándúsítás, a rakéták és az iráni proxycsoportok ügyében.
Witkoff szerint Irán súlyos belső válsága – köztük a víz- és áramhiány, valamint az 50 százalék feletti infláció – kompromisszumra kényszeríthetik a vezetést. Elmondta, hogy Trump közvetlen üzenetet küldött Teheránnak a tömeges kivégzésekről szóló hírek miatt, és szerinte ezek „leálltak”.
A Kreml közlése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pénteken telefonon egyeztetett a Közel-Kelet és Irán helyzetéről. Putyin felajánlotta Oroszország közvetítői segítségét az Iránnal kapcsolatos kérdésekben, és hangsúlyozta, hogy támogatja a politikai és diplomáciai erőfeszítések fokozását a térség stabilitásának és biztonságának érdekében.
A venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado a Fehér Házban találkozott Donald Trump amerikai elnökkel, és átadta neki saját Nobel-békedíját – a venezuelai nép nevében, hálából Trump „határozott fellépéséért” a Maduro‑rezsim ellen. Trump megerősítette, hogy Machado nála hagyta az érmet, és megtiszteltetésnek nevezte a gesztust.
A találkozó két héttel azután történt, hogy egy amerikai katonai akció során elfogták Nicolás Madurót, akit kábítószer‑kereskedelemmel vádolnak. Bár Machado támogatja Trumpot, az amerikai elnök és tanácsadói jelezték: készek együttműködni Delcy Rodríguezzel, Venezuela ügyvezető elnökével.
A Nobel Intézet közölte: a békedíj nem ruházható át, így Machado gesztusa szimbolikus marad.
A Gázai övezet újjáépítésének és jövőbeli irányításának felügyeletére létrehozott hétfős testületben helyet kapott Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Tony Blair volt brit miniszterelnök és az amerikai elnök veje, Jared Kushner is. A tanács tagja lesz továbbá Trump különmegbízottja, Steve Witkoff, valamint a Világbank elnöke, Ajay Banga.
A Fehér Ház közlése szerint a tanács minden tagja egy-egy kulcsfontosságú területért felel majd, többek között a kormányzási kapacitás kiépítéséért, a regionális kapcsolatokért, az újjáépítésért és a befektetések bevonzásáért. A testület elnöke maga Trump lesz. A következő hetekben további kinevezések várhatók.
