Nicuşor Dan holnap újabb egyeztetéseket tart a politikai pártokkal a miniszterelnök-jelölt kijelöléséről. Az államfő meggyőződését fejezte ki, hogy ezúttal sikerül többséget találni egy stabil kormány létrehozásához, és elmondta, hogy a parlamenti szünet idején nem tartotta célszerűnek újabb jelölt megnevezését.
Nicuşor Dan korábbi álláspontja szerint olyan jelöltet kíván megnevezni, aki mögött tényleges parlamenti többség áll, hogy elkerülhető legyen egy újabb sikertelen kormányalakítás.
A parlamenti pártok vezetőségei hétfőn ülnek össze, hogy kidolgozzák stratégiájukat az új kormány megalakítása érdekében.
A Szociáldemokrata Párt Országos Politikai Tanácsa Sinaján gyűlt össze, a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség vezetőségei is várhatóan ma döntenek a kérdésről, míg a Románok Egységéért Párt közleményben kérte előrehozott választások megszervezését a jelenlegi politikai zsákutcából való kilábalás érdekében. Ugyanakkor tárgyalnak az új parlamenti ülésszak prioritásairól amelyek között szerepel a közigazgatás és az állami vállalatok átszervezése, a választási reform és az egységes közalkalmazotti bértörvény.
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter szerint a parlamentnek mielőbb döntenie kell arról, hogy hatályban marad, hatályon kívül helyezik vagy elhalasztják annak a 2023-ban elfogadott törvényi rendelkezésnek az alkalmazását, amely lehetővé teszi bizonyos középiskolák számára, hogy a helyek legfeljebb felére külön felvételi vizsgát szervezzenek. A miniszter azt is közölte, hogy a jogszabály módosításáig az oktatási minisztérium a jelenleg hatályos rendelkezés alapján előkészíti és közzéteszi a felvételi módszertanát és ütemtervet.
Ma lezárul az Országos Helyreállítási és Reziliencia Terv, egy uniós különalapból finanszírozott, beruházásokat és reformokat támogató mechanizmus, amelyet Európa koronavírusjárvány utáni újjáépítésének támogatására hoztak létre.
A terv keretében Románia számára biztosított, több mint 20 milliárd eurós keretből az ország ténylegesen mintegy 13 milliárd eurót tudott lehívni. A fennmaradó összeg attól függ, hogy az Európai Bizottság hogyan értékeli a bukaresti hatóságok által az utolsó pillanatban végrehajtott reformokat.
Románia a sereghajtók között van az uniós helyreállítási alap célkitűzéseinek teljesítésében – derül ki az Európai Bizottság adataiból. A támogatások és hitelek lehívásának arányát tekintve Dánia áll az élen, száz százalékos teljesítménnyel, Ausztria 92, Csehország pedig 89 százalékkal követi. Románia a 27 tagállam közül a 21. helyen áll, mintegy 64 százalékos lehívási aránnyal.
Nicuşor Dan holnap újabb egyeztetéseket tart a politikai pártokkal a miniszterelnök-jelölt kijelöléséről. Az államfő meggyőződését fejezte ki, hogy ezúttal sikerül többséget találni egy stabil kormány létrehozásához, és elmondta, hogy a parlamenti szünet idején nem tartotta célszerűnek újabb jelölt megnevezését.
Nicuşor Dan korábbi álláspontja szerint olyan jelöltet kíván megnevezni, aki mögött tényleges parlamenti többség áll, hogy elkerülhető legyen egy újabb sikertelen kormányalakítás.
A pénzügyminiszter, Alexandru Nazare közölte: a koalíció már elfogadta az ütemtervet, amely a költségvetési sarokszámok jóváhagyásával és szakági egyeztetésekkel folytatódik.…
A NATO szerepének megkérdőjelezését és Európa stratégiai önállósodásának gyorsulását hozhatja az amerikai elnök fenyegetése Grönland átvételéről. Az uniós vezetők rendkívüli…
A Bukaresti Fellebbviteli Bíróság elhalasztotta a döntést arról, hogy felfüggeszti‑e két alkotmánybíró, Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș kinevezését. A…
A külügyminisztérium bejelentette, hogy szabadon engedtek egy román állampolgárt, akit több mint egy éve tartottak fogva Venezuelában. A tárca közölte:…
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága vizsgálatot indított Radu Marinescu igazságügyi miniszter doktori dolgozatával kapcsolatban. A miniszter visszautasítja a plágium vádját,…
Eközben Oroszország újabb, kiterjedt támadáshullámot indított Ukrajna civil és energetikai infrastruktúrája ellen. Volodimir Zelenszkij ismét felszólította szövetségeseit, hogy sürgősen erősítsék…
Norvég politikusok élesen bírálták, hogy a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado átadta saját Nobel-békedíj érmet Donald Trumpnak. A norvég…
A Szociáldemokrata Párt elnöke szerint elképzelhetetlen, hogy a kormány 2026-ban ne tegyen lépéseket a nyugdíjak ügyében.
Sorin Grindeanu a Romania TV-nek nyilatkozva elmondta: jövő héten a pénzügyminiszter ismerteti a koalícióval a 2025-ös költségvetés végrehajtását és a 2026-os büdzsé fő irányait, a PSD pedig ezek alapján teszi meg javaslatait.
A pártelnök hangsúlyozta, hogy egyeztetéseket kezdeményeznek a nyugdíjak rendezéséről, és több olyan intézkedés is van, amelyet mindenképpen be akarnak építeni a költségvetésbe. Grindeanu megerősítette: a PSD-n belül konzultáció zajlik arról, maradjanak‑e kormányon, és a döntésnél figyelembe veszik, hogy javaslataik bekerülnek‑e a büdzsébe.
Bírálta a koalíció működését és az EU–Mercosur megállapodás támogatásának módját is, mondván: ilyen horderejű döntést nem lehet megfelelő magyarázat nélkül meghozni.
Szemléletváltást sürget a politikai döntéshozatalban, különösen a stratégiai kérdésekben az RMDSZ elnöke is.
Kelemen Hunor az Euronewsnak adott interjúban figyelmeztetett: nem szabad folytatni azt a gyakorlatot, amely Klaus Iohannis mandátuma alatt alakult ki, amikor szerinte egyetlen fontos külpolitikai vagy stratégiai döntést sem magyaráztak meg a nyilvánosságnak.
Az RMDSZ elnöke hiányolja az EU–Mercosur megállapodás gazdasági hatásainak részletes elemzését, és úgy véli, nem világos, hogyan védik majd a román mezőgazdaság érdekeit. Hozzátette: hosszú távú elköteleződésekről politikai vita nélkül dönteni tiszteletlenség az állampolgárokkal szemben. A davosi Világgazdasági Fórum kapcsán megjegyezte: szerinte fontos lett volna, hogy az államfő részt vegyen az eseményen.
Több mint kétszáz romániai gazda vesz részt kedden Strasbourgban azon a nagyszabású tüntetésen, amelyet az EU–Mercosur megállapodás ellen szerveznek az Európai Parlament épülete előtt.
A demonstráción a szervezők szerint összesen több mint tízezer európai termelő tiltakozik majd az egyezmény agrárvonatkozásai miatt. A Pro Agro elnöke, Ionel Arion az Agerpresnek azt mondta: a román gazdákat felháborítja, hogy a dél‑amerikai országok olcsó termékei eláraszthatják az uniós piacot, ami szerintük különösen a kis- és közepes gazdaságok versenyképességét ássa alá.
A hazai szervezetek nem zárják ki további tiltakozások megszervezését sem. Az Európai Parlament szerdán szavaz arról, hogy megtámadja‑e a megállapodást az uniós bíróságon, bár az AFP szerint a többség továbbra is támogatja az egyezményt.
A pénzügyminiszter, Alexandru Nazare közölte: a koalíció már elfogadta az ütemtervet, amely a költségvetési sarokszámok jóváhagyásával és szakági egyeztetésekkel folytatódik.
A tárcavezető szerint a 2025‑ös költségvetés végrehajtása a legtöbb tárcánál meghaladta a 90 százalékot, ami stabil alapot ad az idei büdzsé összeállításához. A miniszter hangsúlyozta: a 2026‑os költségvetés célja a felelős tervezés, a valós kiadási szintek rögzítése és az EU‑s források hatékony felhasználása.
Január 29-én vállalhat felelősséget a kormány a parlamentben a közigazgatási reformért és a gazdaságélénkítő intézkedésekért – erről a PNL vezető testületét tájékoztatta Ilie Bolojan miniszterelnök. A liberális párt közleménye szerint a koalíció már tisztázta a reformcsomag utolsó részleteit, köztük a személyzeti kiadások tízszázalékos csökkentését is.
A tervezet végső formája gyakorlatilag megegyezik a fejlesztési minisztérium honlapján korábban közzétett változattal. A kabinet ugyanazon a napon vállalna felelősséget a gazdaságélénkítő intézkedésekért is, amelyeket január 26-ig kell véglegesíteni.
A NATO szerepének megkérdőjelezését és Európa stratégiai önállósodásának gyorsulását hozhatja az amerikai elnök fenyegetése Grönland átvételéről. Az uniós vezetők rendkívüli csúcson egyeztetnek a válaszlépésekről, miután Donald Trump büntetővámokkal próbál nyomást gyakorolni a dán fennhatóság alatt álló szigetre. Bár az EU nem zárja ki a megtorlást, elsőként tárgyalna, és kiáll Grönland mellett, amelynek lakói tömegesen tiltakoznak az amerikai tervekkel szemben.
Washington nem hátrál: Scott Bessent pénzügyminiszter szerint az amerikai ellenőrzés mindenkinek előnyös lenne, Trump pedig azt állítja, a NATO régóta figyelmezteti Dániát az orosz fenyegetésre. Ha az USA fokozza a nyomást, az EU kész lehet a 93 milliárd eurós vámlista bevetésére, és az Európai Parlament felfüggesztheti a tavalyi kereskedelmi megállapodás ratifikálását. Több vezető – köztük Macron és a német alkancellár – a gazdasági kényszerítés elleni uniós eszköz alkalmazását is felvetette.
A helyzet a Davosi Világgazdasági Fórum idején is napirenden lesz. Bár Európa eddig óvatos volt a megtorlással, a közvélemény egyre kritikusabb Washingtonnal szemben. A grönlandi fenyegetés még a leginkább Amerika‑barát országokban is felháborodást váltott ki. Több európai vezető szerint a transzatlanti kapcsolatok olyan mértékben sérültek, hogy reális lehet egy Amerika nélküli új biztonsági együttműködés. Diplomáciai források szerint Grönland „az utolsó csepp”: Európa egyre inkább úgy látja, ideje felkészülni egy Amerika utáni korszakra.
„Senki nem győzött meg, én győztem meg saját magam” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök, miközben csütörtökön és pénteken több médium is arról számolt be, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint több arab vezető is arra ösztönözte Trumpot, hogy halassza el vagy állítsa le az Irán elleni támadásokat.
Az amerikai elnök arra hivatkozott, hogy a teheráni rezsim törölte az utcai megmozdulások során letartóztatott 800 tüntető felakasztását, ami „nagy hatással volt” a döntésére.
A Háárec című izraeli lap értesülései szerint az Öböl-menti államok, Egyiptom és Törökország is óva intette Washingtont, hogy egy Irán elleni támadás súlyos regionális háborút robbanthatna ki. Szaúd-Arábia és Katar jelezte: nem engedik, hogy a területükön lévő amerikai bázisokat használják a hadműveletek során. Törökország attól tart, hogy egy esetleges iráni összeomlás menekülthullámot és fokozódó kurd fegyveres aktivitást hozna – írja a Háárec.
Egy jogvédő csoport és iráni lakosok szerint a december végén kirobbant rendszerellenes felkelést sikerült elfojtani. Az állami média további letartóztatásokról számolt be, Irán rendőrfőnöke pedig közölte, hogy „helyreállt a rend”.
Az Európai Bizottság elnöke szombaton Paraguayban aláírja az Európai Unió és a dél‑amerikai Mercosur blokk közötti kereskedelmi egyezményt.
A négy országot – Brazíliát, Argentínát, Uruguayt és Paraguayt – magában foglaló tömbbel negyedszázada készülő kereskedelmi megállapodás sok európai országban politikai vitákat és ellenállást váltott ki — különösen a mezőgazdasági szektorban.
A Patrióták Európáért frakció újabb bizalmatlansági indítványt nyújtott be Ursula von der Leyen ellen a Mercosur‑egyezmény aláírásáért. Ugyanakkor felháborodást váltott ki a Bizottság hétfői bejelentése, miszerint jogilag lehetséges, hogy a megállapodás bizonyos részei már már az Európai Parlament ratifikációja előtt ideiglenesen életbe lépjenek.
A Bukaresti Fellebbviteli Bíróság elhalasztotta a döntést arról, hogy felfüggeszti‑e két alkotmánybíró, Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș kinevezését. A kérelmet az AUR jogásza, Silvia Uscov nyújtotta be. Busuioc esetében a helyzet egyértelmű, hiszen a CCR már korábban alkotmányosnak minősítette a kinevezését.
Dragoș ügye azonban vitatott: Uscov szerint nem rendelkezik a szükséges 18 év jogi szakmai vagy felsőoktatási tapasztalattal, mivel pályája nagy részét nem jogi karon töltötte. Az Elnöki Hivatal ugyanakkor azzal érvel, hogy a panaszt késve nyújtották be.
Ha a bíróság felfüggeszti Dragoș mandátumát, az döntés azonnal végrehajtható, és megbéníthatja a CCR munkáját a különnyugdíj‑reform ügyében. Ítélethirdetés január 30-án várható.
Carmen Dant tegnap hallgatták meg tanúként a 2018. augusztus 10-i események kapcsán. A meghallgatás a Katonai Törvényszéken zajlott, ahol Dan ismét tagadta, hogy bármilyen szerepe lett volna a beavatkozási parancs kiadásában.
Az „augusztus 10.” perben a csendőrség korabeli vezetőit hivatali visszaéléssel állították bíróság elé, de elkerülhetik a felelősségre vonást, mivel az ügy hamarosan elévülhet.
A külügyminisztérium bejelentette, hogy szabadon engedtek egy román állampolgárt, akit több mint egy éve tartottak fogva Venezuelában. A tárca közölte: a kiszabadítás egy összetett diplomáciai együttműködés eredménye volt, amelyben kulcsszerepet játszott az Európai Unió caracasi delegációja, valamint több partnerország, köztük Csehország.
A román állampolgár jelenleg még Caracasban tartózkodik, az EU helyi képviseletének gondozásában, és a közeljövőben térhet haza Romániába. A külügy hangsúlyozta: az ügyet 2024 októbere óta folyamatosan napirenden tartotta, és minden diplomáciai csatornát felhasznált a szabadon engedés érdekében.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága vizsgálatot indított Radu Marinescu igazságügyi miniszter doktori dolgozatával kapcsolatban. A miniszter visszautasítja a plágium vádját, és azt állítja: a disszertációt húsz éve, az akkori jogi és etikai előírásoknak megfelelően írta meg, témavezetője és az illetékes hivatal sem talált benne rendellenességet.
Marinescu politikai támadásnak tartja az ügyet, és kifogásolja, hogy a vádat elemző szoftver nélkül fogalmazták meg. A Press One újságírója, Emilia Șercan ezzel szemben azt írja: a dolgozat több mint fele, mintegy 140 oldal, más szerzőktől átvett szöveg.
Eközben Oroszország újabb, kiterjedt támadáshullámot indított Ukrajna civil és energetikai infrastruktúrája ellen. Volodimir Zelenszkij ismét felszólította szövetségeseit, hogy sürgősen erősítsék meg Ukrajna légvédelmét, különösen a tél legsúlyosabb időszakában.
A háború negyedik évének végéhez közeledve Moszkva fokozta az ország energiahálózata elleni csapásokat, célja pedig az áram- és fűtésellátás megbénítása. Kijev vált a fő célponttá: Vitalij Klicsko polgármester szerint a főváros jelenleg csak a szükséges áram felét tudja biztosítani, ezért arra kérte a lakosokat, hogy ideiglenesen hagyják el a várost.
A város több pontján vészhelyzeti sátrakat állítottak fel, ahol az emberek megmelegedhetnek, mivel sok lakás áram, víz és fűtés nélkül maradt az orosz támadások következtében.
Norvég politikusok élesen bírálták, hogy a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado átadta saját Nobel-békedíj érmet Donald Trumpnak. A norvég pártok szerint a gesztus „abszurd” és veszélyezteti a díj hitelességét.
A Nobel-bizottság közölte: a békedíj nem átruházható, a cím továbbra is Machadoé marad, még akkor is, ha a medált fizikailag átadta. A politikus Trumpot a venezuelai helyzetben játszott szerepéért dicsérte, miközben amerikai támogatással próbál helyzetbe kerülni Nicolás Maduro elnök eltávolítása után.
Norvégiában sokan úgy vélik, az eset „hihetetlenül kínos”, politikai fegyverré teheti a Nobel-díjat, és tovább növeli a feszültséget a nemzetközi közéletben. Amúgy többen úgy vélik, Trump újabb fenyegetései – például Grönland „átvételének” szándéka – is annak a bizonyítéka, hogy „őrültség” lenne neki adni a békedíjat.
Pénteken Donald Trump amerikai elnök újabb vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik az Egyesült Államok grönlandi terjeszkedési törekvéseit. Trump szerint Grönland amerikai irányítása „nemzetbiztonsági érdek”, és a Fehér Ház közölte: Washington továbbra is ragaszkodik a sziget feletti ellenőrzés megszerzéséhez.
A dán–grönlandi–amerikai tárgyalások a héten kudarcot vallottak, a felek csak egy munkacsoport felállításában állapodtak meg, de annak céljáról eltérően nyilatkoztak.
Európai vezetők hangsúlyozzák: Grönland jövőjéről csak Dánia és Grönland dönthet. A grönlandi miniszterelnök egyértelművé tette: ha választani kell, a sziget Dániát, a NATO-t és az EU-t támogatja.
A Szociáldemokrata Párt elnöke szerint elképzelhetetlen, hogy a kormány 2026-ban ne tegyen lépéseket a nyugdíjak ügyében.
Sorin Grindeanu a Romania TV-nek nyilatkozva elmondta: jövő héten a pénzügyminiszter ismerteti a koalícióval a 2025-ös költségvetés végrehajtását és a 2026-os büdzsé fő irányait, a PSD pedig ezek alapján teszi meg javaslatait.
A pártelnök hangsúlyozta, hogy egyeztetéseket kezdeményeznek a nyugdíjak rendezéséről, és több olyan intézkedés is van, amelyet mindenképpen be akarnak építeni a költségvetésbe. Grindeanu megerősítette: a PSD-n belül konzultáció zajlik arról, maradjanak‑e kormányon, és a döntésnél figyelembe veszik, hogy javaslataik bekerülnek‑e a büdzsébe.
Bírálta a koalíció működését és az EU–Mercosur megállapodás támogatásának módját is, mondván: ilyen horderejű döntést nem lehet megfelelő magyarázat nélkül meghozni.
Szemléletváltást sürget a politikai döntéshozatalban, különösen a stratégiai kérdésekben az RMDSZ elnöke is.
Kelemen Hunor az Euronewsnak adott interjúban figyelmeztetett: nem szabad folytatni azt a gyakorlatot, amely Klaus Iohannis mandátuma alatt alakult ki, amikor szerinte egyetlen fontos külpolitikai vagy stratégiai döntést sem magyaráztak meg a nyilvánosságnak.
Az RMDSZ elnöke hiányolja az EU–Mercosur megállapodás gazdasági hatásainak részletes elemzését, és úgy véli, nem világos, hogyan védik majd a román mezőgazdaság érdekeit. Hozzátette: hosszú távú elköteleződésekről politikai vita nélkül dönteni tiszteletlenség az állampolgárokkal szemben. A davosi Világgazdasági Fórum kapcsán megjegyezte: szerinte fontos lett volna, hogy az államfő részt vegyen az eseményen.
Több mint kétszáz romániai gazda vesz részt kedden Strasbourgban azon a nagyszabású tüntetésen, amelyet az EU–Mercosur megállapodás ellen szerveznek az Európai Parlament épülete előtt.
A demonstráción a szervezők szerint összesen több mint tízezer európai termelő tiltakozik majd az egyezmény agrárvonatkozásai miatt. A Pro Agro elnöke, Ionel Arion az Agerpresnek azt mondta: a román gazdákat felháborítja, hogy a dél‑amerikai országok olcsó termékei eláraszthatják az uniós piacot, ami szerintük különösen a kis- és közepes gazdaságok versenyképességét ássa alá.
A hazai szervezetek nem zárják ki további tiltakozások megszervezését sem. Az Európai Parlament szerdán szavaz arról, hogy megtámadja‑e a megállapodást az uniós bíróságon, bár az AFP szerint a többség továbbra is támogatja az egyezményt.
