A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte az Európai Unió által jóváhagyott, 90 milliárd eurós hitelt, amely szerinte erősíti Ukrajna ellenállását az Oroszország által indított háborúban.
Közben ukrán delegáció tartózkodik az Egyesült Államokban újabb egyeztetések céljából, a háború lezárását célzó megállapodásról. Az ukrán elnök azt mondta: szeretné, ha Washington közvetítés helyett nagyobb nyomást gyakorolna Oroszországra. Donald Trump amerikai elnök ezzel szemben úgy nyilatkozott: Ukrajnának sietnie kell a megállapodással, mert Moszkva időről időre visszalép. Orosz tárgyalók szintén az Egyesült Államokban tartózkodnak, de egyelőre nincs szó háromoldalú találkozóról.
Európának előbb-utóbb vissza kell adnia azt, amit a kontinensen befagyasztott orosz javakból ellop - jelentette ki Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök évértékelőjén elmondta, a javak elkobzása aláaknázza az euróövezetbe vetett bizalmat és ehhez csak néhány lépésre van szükség.
Vlagyimir Putyin azt is kilátásba helyezte, hogy Oroszország a politikai döntésektől független bíróságon védi meg jogait, amennyiben elkobozzák Európában befagyasztott javait - közli a TASZSZ hírügynökség. Lát hajlandóságot Kijev részéről, hogy tárgyalásokat kezdjen Oroszországról – mondta az orosz államfő. A Kreml azonban arra nem lát hajlandóságot Ukrajna részéről, hogy békésen rendezze a helyzetet - mondta évértékelőjében Vlagyimir Putyin az Interfax hírügynökség szerint. Az elnök hozzátette, Oroszország készen áll és hajlandó véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, ha a válság kiváltó okai megszûnnek.
Az egészségügyi rendszert érintő, csütörtökön elfogadott kormányhatározatok révén hatékonyabban szervezhető meg a rendelés a járóbeteg-szakellátásban - közölte az egészségügyi miniszter a kabinet ülését követően.
Alexandru Rogobete szerint az elfogadott jogszabályokkal lehetővé tették, hogy ahol van rá igény, illetve kapacitás, meg lehet hosszabbítani este 8 óráig a járóbeteg-szakrendelők programját. Emellett egyértelműbb szabályokat, jól meghatározott felelősségi köröket vezetnek be az állami kórházak működésében, az egészségügyi intézmények tevékenységét a realitásokhoz igazítják - közölte Facebook-oldalán a miniszter. Hozzátette, a kormányülésen tisztázták azt a törvényi keretet is, amely alapján a vallási felekezetek egészségügyi intézményeket, köztük kórházakat vagy palliatív ellátó központokat hozhatnak létre.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
Magyarország boldogan diverzifikálná energiaforrásait, de ennek elõfeltétele a szükséges infrastruktúra kiépítése és a beruházási döntések meghozatala, ezek azonban a nemzetközi partnereken múlnak – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Brüsszelben, az Egyesült Államok és az Európai Unió energiakonferenciáján.
A sürgősségi segélyhívóval kapcsolatos problémák
némelyikének orvoslásához akár öt évre is szükség lehet – derül ki abból a
jelentésből, amelyet a Raed Arafat belügyi államtitkár által vezetett
minisztériumközi bizottság terjesztett a miniszterelnök elé a 112-es sürgősségi
rendszerre vonatkozóan.
Csomortányi István erről nagyváradi sajtótájékoztatóján beszélt, kijelentéseit a párt közleménye idézte. A politikus úgy vélekedett, hogy a magyar feliratok és szimbólumok ellen indított pereiről elhíresült Tanasa és „más notórius magyarellenes provokátorokkal szemben” a kitiltás kellene legyen a Magyarország által alkalmazandó általános büntetés.
„Nem csak Romániát, egész Európát fájdalmasan érinti a 15 éves Alexandra Măceșanu hiábavaló segélykérése a 112-es segélyhívó számon” – írta hivatalos Facebook- és Twitter-oldalán David-Maria Sassoli, az Európai Parlament elnöke.
A magyarországi zsidók deportálásának 75. évfordulójáról emlékeztek meg az egykori auschwitzi haláltáborok közötti útvonalon megtartott Élet menete résztvevõi csütörtökön.
Ismétlődő jogsértések miatt 300 millió forint
fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki Budapest Főváros Kormányhivatala első
fokon a Wizz Air légitársaságra, köztük egy Marosvásárhely-Budapest járattal
kapcsolatban – közölte a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára
szerdán az MTI-vel.
Jelentős veszélyben van a média- és a véleménynyilvánítás szabadsága Európában, aggodalomra ad okot az újságírókkal szembeni erőszak és a megfélemlítés növekedése – állapítja meg az Európa Tanács a sajtószabadság világnapja alkalmából közzétett jelentésében.
Júniusban 15,5 százalékkal volt magasabb a nettó átlagbér,
mint egy évvel korábban – közölte az országos statisztikai intézet. A nettó
átlagbér elérte júniusban a 3142 lejt, a bruttó átlagbér az 5127 lejt.
Politikai szövetségre lép, és közös képviselőházi, illetve
szenátusi frakciót hoz létre a kormánykoalícióban résztvevő Liberálisok és
Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Victor Ponta volt miniszterelnök vezette Pro
Romania párt – jelentette be Călin Popescu Tăriceanu, az ALDE elnöke.
A műsor témái: Első alkalommal találkozott Vlagyimir Putyinnal Kim Dzsong Un észak koreai vezető Vlagyivosztokban. Miközben Putyin és Kim Vlagyivosztokban…
Magyarország boldogan diverzifikálná energiaforrásait, de ennek elõfeltétele a szükséges infrastruktúra kiépítése és a beruházási döntések meghozatala, ezek azonban a nemzetközi partnereken múlnak - jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Brüsszelben, az Egyesült Államok és az Európai Unió energiakonferenciáján.
A külgazdasági és külügyminiszter arról
számolt be, hogy Magyarország a földgáz-ellátásának 100 százalékát orosz
importból fedezi, és nem "puszta jókedvébõl" jár el így, hanem mert
az infrastruktúra jelenleg csak ezt teszi lehetõvé. Megfogalmazása szerint túl
sokat beszélnek a diverzifikációról, jó varázsszó, nagyon jól hangzik, de nem
elég, Magyarországon ennek egyelõre nem érezni semmi hatását.
Az ülést követõ sajtótájékoztatón elmondta,
Közép-Európában az energiaellátás biztonsága továbbra is "rendkívül
kritikus kérdés", fõleg, hogy közel sem haladnak megnyugtató ütemben azok
a beruházások, amelyek segíthetnék a diverzifikációt.
A Nagaszaki elleni atomtámadás áldozataira emlékeztek pénteken Japánban a tragédia 74. évfordulóján.
Nagaszaki békeparkjában egyperces néma csenddel kezdődött a megemlékezés helyi idő szerint délelőtt 11 óra 2 perckor, 1945. augusztus kilencedikén ugyanis abban a pillanatban dobta le a japán városra egy amerikai B-29-es bombázó repülőgép az atombombát. A robbanás több mint 70 ezer halálos áldozatot követelt.
A Fidesz elnöke május 8-án az RMDSZ vezetőivel és önkormányzati képviselőivel tárgyal, illetve egyházi méltóságokkal és egyetemistákkal találkozik.
Május 10-én felavatja Kerelőszentpálon a magyar beruházással megvalósult, Románia legnagyobb takarmánykeverő üzemét, illetve ellátogat a Székelyföldi Jégkorong Akadémiára és a csíkszentsimoni Szent László Gyermekvédelmi Központba is.
Május 9-én Nagyszebenben tartják az európai uniós
tagországok állam- és kormányfőinek tavaszi csúcstalálkozóját.
A sürgősségi segélyhívóval kapcsolatos problémák
némelyikének orvoslásához akár öt évre is szükség lehet – derül ki abból a
jelentésből, amelyet a Raed Arafat belügyi államtitkár által vezetett
minisztériumközi bizottság terjesztett a miniszterelnök elé a 112-es sürgősségi
rendszerre vonatkozóan.
A jelentés kitér a fejlett mobil lokalizáció alkalmazási
lehetőségeire, illetve más kiegészítő rendszerek bevezetésére. A dokumentum a
különböző területekre vonatkozóan tizennégy intézkedést irányoz elő. Ezek egy
és öt év közötti kifutásúak – mondta Arafat. Külön figyelmet fordítanak majd a
vészhívásokat fogadó diszpécserek képzésére.
A dokumentumban tizennégy rövid-, közép- és hosszú távú
intézkedést fogalmaznak meg. Szerda esti sajtótájékoztatóján az országos
katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője elmondta: a rövidtávú intézkedések közé
tartozik többek között a lokalizációs rendszerre vonatkozó jogszabályi keret
sürgős javítása, amihez már elkészült a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet
tervezete. A tervezet kitér a feltöltőkártyák használatára is, mert az első
félévben a 112-es egységes segélyhívószámra beérkező visszaélésszerű hívások 81
százaléka ilyen kártyáról történt, emiatt nem lehetett azonosítani a hívó
felet.
Csomortányi István erről nagyváradi sajtótájékoztatóján beszélt, kijelentéseit a párt közleménye idézte. A politikus úgy vélekedett, hogy a magyar feliratok és szimbólumok ellen indított pereiről elhíresült Tanasa és "más notórius magyarellenes provokátorokkal szemben" a kitiltás kellene legyen a Magyarország által alkalmazandó általános büntetés.
A pártelnök szerint Romániában az utóbbi
idõszakban fokozódott, állami szintre emelkedett a magyarellenesség, hiszen
állami segédlettel vagy a hatóságok szeme láttára, de tétlensége mellett
történnek a magyarellenes megnyilvánulások.
„Nem csak Romániát, egész Európát fájdalmasan érinti a 15 éves Alexandra Măceșanu hiábavaló segélykérése a 112-es segélyhívó számon” – írta hivatalos Facebook- és Twitter-oldalán David-Maria Sassoli, az Európai Parlament elnöke.
A Caracalban július végén elrabolt és meggyilkolt kislány esete arra figyelmezteti a döntéshozókat, hogy az európai intézmények számára kiemelt fontosságú kell legyen a nők elleni erőszak mielőbbi felszámolása. „Az erőszak elleni határozott fellépés az európai politika meghatározója kell legyen. Alexandra és az összes áldozat emléke iránti tiszteletből” – fogalmazott az olasz szociáldemokrata politikus.
A magyarországi zsidók deportálásának 75. évfordulójáról emlékeztek meg az egykori auschwitzi haláltáborok közötti útvonalon megtartott Élet menete résztvevõi csütörtökön.
A mintegy 10 ezer fõs megemlékezésen jelen volt 130 magyar diák, valamint két magyarországi holokauszt-túlélõ is.
Az Élet menetén részt vett I. Bartolomaiosz
konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, Israel Meir Lau, a jeruzsálemi Yad
Vashem Intézet Bizottságának elnöke, Tel-Aviv volt fõrabbija, valamint Viorica
Dancila román miniszterelnök is.
A magyar küldöttség délelõtt külön
megemlékezést tartott az Auschwitz I. 18-as számú épülete elõtt, ahol a magyar
áldozatoknak szentelt kiállítás látható. Délután a világ 53 országából érkezõ
küldöttségek háromkilométeres utat tettek meg a második világháborús
halálmenetek egyik, az Auschwitz I. lágert és az Auschwitz-Birkenau-i
megsemmisítõ tábort összekötõ útvonalán.
Az Élet Menete az 1988-ban kezdeményezett
nemzetközi oktatási program része, az 1951-ben megalapított nemzetközi
holokausztnapon szervezik meg.
Ismétlődő jogsértések miatt 300 millió forint
fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki Budapest Főváros Kormányhivatala első
fokon a Wizz Air légitársaságra, köztük egy Marosvásárhely-Budapest járattal
kapcsolatban – közölte a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára
szerdán az MTI-vel.
Tuzson Bence tájékoztatása szerint a hivatal az elmúlt két
hónapban hét esetben folytatott fogyasztóvédelmi vizsgálatot a Wizz Airrel
szemben. Ezekből ötben állapított meg fogyasztóvédelmi szabálysértést.
Hangsúlyozta: ismétlődő jogsértés esetén a lehető
legszigorúbb büntetésre számíthatnak a fogyasztókat megkárosító társaságok,
ezért a kormányhivatal első fokon 300 millió forint bírságot szabott ki, erről
tájékoztatták a légitársaságot.
A kormányhivatal többek között a június 30-i
Marosvásárhely-Budapest járattal kapcsolatban állapított meg fogyasztóvédelmi
szabálysértést. Az utóbbi esetben a helytelen utastájékoztatás és az utasok
megtévesztése, illetve a velük szemben tanúsított magatartás miatt indult
eljárás.
Jelentős veszélyben van a média- és a véleménynyilvánítás szabadsága Európában, aggodalomra ad okot az újságírókkal szembeni erőszak és a megfélemlítés növekedése – állapítja meg az Európa Tanács a sajtószabadság világnapja alkalmából közzétett jelentésében.
A strasbourgi székhelyű, 47 tagországot
számláló Európa Tanács jelentéstevői szerint egyes államokban a civil
szervezetek is egyre több szóbeli támadással és korlátozó jogszabállyal szembesülnek.
A jelentés szerint túlzott koncentráció, vagy
a kormányzattal való együttműködés fokozódása miatt gyakran fennáll a média sokszínűségének
hosszú távú fenyegetettsége.
Júniusban 15,5 százalékkal volt magasabb a nettó átlagbér,
mint egy évvel korábban - közölte az országos statisztikai intézet. A nettó
átlagbér elérte júniusban a 3142 lejt, a bruttó átlagbér az 5127 lejt.
Az infláció figyelembe vételével kiszámolt reálbér 11,2
százalékkal nőtt egy év alatt. Júniusban a reálbér 1,5 százalékkal emelkedett a
májushoz képest. A legmagasabb bérek a kohászati és az olajiparban voltak, a
legalacsonyabbak a textiliparban.
Az oktatásban tavaly júniushoz képest a nettó átlagbér 30
százalékkal, 3657 lejre emelkedett. Az egészségügyben csaknem 10 százalékkal nőtt
a nettó átlagbér és elérte a 3859 lejt. A közigazgatásban és a védelmi
ágazatban a nettó átlagbér csaknem 18 százalékkal, 4961 lejre nőtt.
Politikai szövetségre lép, és közös képviselőházi, illetve
szenátusi frakciót hoz létre a kormánykoalícióban résztvevő Liberálisok és
Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Victor Ponta volt miniszterelnök vezette Pro
Romania párt - jelentette be Călin Popescu Tăriceanu, az ALDE elnöke.
A szenátus elnöki tisztségét is betöltő politikus szerint az
új pártszövetség ily módon a harmadik legjelentősebb erővé válik a parlamentben
a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL)
után.
A Facebookon közzétett bejelentés újabb jele annak, hogy
szétesés fenyegeti a bukaresti PSD-ALDE szociálliberális kormánykoalíciót,
miután a PSD nem volt hajlandó felsorakozni Tăriceanu mögé, és úgy döntött,
hogy Viorica Dăncilă pártelnök-kormányfő személyében saját jelöltet indít a
novemberi elnökválasztáson.
Tăriceanu nem rejtette véka alá csalódottságát,
bejelentette, hogy a PSD támogatása nélkül is indul az elnökválasztáson, és azt
is jelezte, hogy problémát okozhat a kormánykoalícióban a közös elnökjelölt
hiánya.
A műsor témái: Első alkalommal találkozott Vlagyimir Putyinnal Kim Dzsong Un észak koreai vezető Vlagyivosztokban. Miközben Putyin és Kim Vlagyivosztokban tárgyaltak, addig Hszi Csin-Ping kínai elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnököt fogadta. Az ukrán parlament elfogadta a sokat vitatott nyelvtörvényt, amely a magánbeszélgetéseket és az egyházi szertartásokat leszámítva gyakorlatilag törvényen kívül helyez minden nyelvet az ukránon kívül.
Magyarország boldogan diverzifikálná energiaforrásait, de ennek elõfeltétele a szükséges infrastruktúra kiépítése és a beruházási döntések meghozatala, ezek azonban a nemzetközi partnereken múlnak - jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Brüsszelben, az Egyesült Államok és az Európai Unió energiakonferenciáján.
A külgazdasági és külügyminiszter arról
számolt be, hogy Magyarország a földgáz-ellátásának 100 százalékát orosz
importból fedezi, és nem "puszta jókedvébõl" jár el így, hanem mert
az infrastruktúra jelenleg csak ezt teszi lehetõvé. Megfogalmazása szerint túl
sokat beszélnek a diverzifikációról, jó varázsszó, nagyon jól hangzik, de nem
elég, Magyarországon ennek egyelõre nem érezni semmi hatását.
Az ülést követõ sajtótájékoztatón elmondta,
Közép-Európában az energiaellátás biztonsága továbbra is "rendkívül
kritikus kérdés", fõleg, hogy közel sem haladnak megnyugtató ütemben azok
a beruházások, amelyek segíthetnék a diverzifikációt.