A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte az Európai Unió által jóváhagyott, 90 milliárd eurós hitelt, amely szerinte erősíti Ukrajna ellenállását az Oroszország által indított háborúban.
Közben ukrán delegáció tartózkodik az Egyesült Államokban újabb egyeztetések céljából, a háború lezárását célzó megállapodásról. Az ukrán elnök azt mondta: szeretné, ha Washington közvetítés helyett nagyobb nyomást gyakorolna Oroszországra. Donald Trump amerikai elnök ezzel szemben úgy nyilatkozott: Ukrajnának sietnie kell a megállapodással, mert Moszkva időről időre visszalép. Orosz tárgyalók szintén az Egyesült Államokban tartózkodnak, de egyelőre nincs szó háromoldalú találkozóról.
Európának előbb-utóbb vissza kell adnia azt, amit a kontinensen befagyasztott orosz javakból ellop - jelentette ki Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök évértékelőjén elmondta, a javak elkobzása aláaknázza az euróövezetbe vetett bizalmat és ehhez csak néhány lépésre van szükség.
Vlagyimir Putyin azt is kilátásba helyezte, hogy Oroszország a politikai döntésektől független bíróságon védi meg jogait, amennyiben elkobozzák Európában befagyasztott javait - közli a TASZSZ hírügynökség. Lát hajlandóságot Kijev részéről, hogy tárgyalásokat kezdjen Oroszországról – mondta az orosz államfő. A Kreml azonban arra nem lát hajlandóságot Ukrajna részéről, hogy békésen rendezze a helyzetet - mondta évértékelőjében Vlagyimir Putyin az Interfax hírügynökség szerint. Az elnök hozzátette, Oroszország készen áll és hajlandó véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, ha a válság kiváltó okai megszûnnek.
Az egészségügyi rendszert érintő, csütörtökön elfogadott kormányhatározatok révén hatékonyabban szervezhető meg a rendelés a járóbeteg-szakellátásban - közölte az egészségügyi miniszter a kabinet ülését követően.
Alexandru Rogobete szerint az elfogadott jogszabályokkal lehetővé tették, hogy ahol van rá igény, illetve kapacitás, meg lehet hosszabbítani este 8 óráig a járóbeteg-szakrendelők programját. Emellett egyértelműbb szabályokat, jól meghatározott felelősségi köröket vezetnek be az állami kórházak működésében, az egészségügyi intézmények tevékenységét a realitásokhoz igazítják - közölte Facebook-oldalán a miniszter. Hozzátette, a kormányülésen tisztázták azt a törvényi keretet is, amely alapján a vallási felekezetek egészségügyi intézményeket, köztük kórházakat vagy palliatív ellátó központokat hozhatnak létre.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ma az Állami Duma elé terjesztette azt a törvénytervezetet, amely rendelkezik az európai szárazföldi telepítésű közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződés hatályának felfüggesztéséről. Putyin tegnap Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettest nevezte ki a szerződés felfüggesztésének kérdésében illetékes elnöki biztossá.
Újabb romániai áldozata van az afganisztáni feszült hangulatnak, ma délelőtt egy járörző katona vesztette életét az afgán főváros Sas-Darak negyedében.
Legalább hatan meghaltak és további hat ember megsebesült egy öngyilkos merényletben Kabulban, amelyet az afgán főváros nyugati részén található katonai akadémia bejáratánál követtek el – közölte ma az afgán belügyminisztérium. A közlemény szerint a gyanúsan viselkedő férfire az akadémia közelében figyeltek fel, és igazoltatták. A merénylő ezután robbantotta fel magát.
A külföldön élő román állampolgárok választói névjegyzékbe vételére megszabott határidő meghosszabbítását kérte az Állandó Választási Hatóságtól (AEP) Viorica Dăncilă.
Az 1000 év Erdélyben 100 év Romániában programot működtető Iskola Alapítvány a Jakabffy Elemér Alapítvánnyal közösen az erdélyi magyar sajtótermékek és folyóiratok örökidejű megőrzését tűzte ki célul.
Szeptember 6-án, pénteken 19 órától mutatja be a kolozsvári színház Frank Wedekind Lulu című színművét, Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatójának színrevitelében, akinek ez lesz az első kolozsvári rendezése.
A szakemberek, akárcsak az előző években arra figyelmezteti a lakosságot, hogy a hiedelmekkel ellentéteben a száraz növény égetése kedvezőtlenül hat a talajra, illetve tüzeket gerjeszthet, amelyek halált is okozhatnak az anyagi és a környezeti károk mellett.
Jelentést küldött a Szenátus házbizottságához annak jogi bizottsága, amelyben hozzájárulását adja a Călin Popescu-Tăriceanu elleni büntetőjogi eljárás megkezdéséhez.
Klaus Johannis államfő áthágja az alkotmánybíróság döntéseit azáltal, hogy késlekedik az ügyvivő miniszterek kinevezésével – jelentette ki szerda esti sajtónyilatkozatában Viorica Dăncilă kormányfő, a Szociáldemokrata Párt elnöke.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ma az Állami Duma elé terjesztette azt a törvénytervezetet, amely rendelkezik az európai szárazföldi telepítésű közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződés hatályának felfüggesztéséről. Putyin tegnap Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettest nevezte ki a szerződés felfüggesztésének kérdésében illetékes elnöki biztossá.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett.
Az Egyesült Államok 2014 óta állítja, hogy Oroszország megsérti a szerződést. Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.
Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép belőle, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.
Újabb romániai áldozata van az afganisztáni feszült hangulatnak, ma délelőtt egy járörző katona vesztette életét az afgán főváros Sas-Darak negyedében.
Naszrat Rahimi az afgán belügyminisztérium szóvivője szerint öngyilkos merénylő robbantotta fel magát csütörtökön Kabul központjában, az afganisztáni NATO-misszió főhadiszállása közelében. Az eddigi jelentések szerint a támadás során öten életüket vesztették és legkevesebb huszonöten megsebesültek. Nem sokkal később a halottak számát tízre, a sebesültekét pedig 42-re módosították. A nagy erejű robbanást egy kisbuszba rejtett pokolgép okozta. A merénylet elkövetését a szélsőséges tálibok vállalták magukra. Mint arról korábbi híradóinkban beszámoltunk hétfőről keddre virradóan egy terrormerényletben Románia kabuli diplomáciai képviseletének egyik tagja meghalt, egy másik pedig súlyosan megsebesült. Az akkori terrortámadás célpontja ugyancsak egy szigorúan őrzött kabuli városrész, ezen belül pedig a román külképviselet volt.
Az akkori merényletben legkevesebb 16 ember meghalt, több mint száz megsebesült.
Legalább hatan meghaltak és további hat ember megsebesült egy öngyilkos merényletben Kabulban, amelyet az afgán főváros nyugati részén található katonai akadémia bejáratánál követtek el – közölte ma az afgán belügyminisztérium. A közlemény szerint a gyanúsan viselkedő férfire az akadémia közelében figyeltek fel, és igazoltatták. A merénylő ezután robbantotta fel magát.
Magukat megnevezni nem kívánó hatósági források szerint a merénylő célpontja az akadémia volt, amely az ország legfontosabb ilyen jellegű intézménye. A merénylet elkövetőjeként egyelőre egyetlen csoport sem jelentkezett.
Az afgán fővárosban korábban már a kormány ellen lázadó tálibok és az Iszlám Állam nevű terrorszervezet tagjai is követtek el merényleteket.
A külföldön élő román állampolgárok választói névjegyzékbe vételére megszabott határidő meghosszabbítását kérte az Állandó Választási Hatóságtól (AEP) Viorica Dăncilă.
A miniszterelnök a külföldön élő románok fórumának megnyitó ünnepségén beszélt erről a témáról. A Bukarestben zajló eseményen a kormányfő rámutatott, kérte az Állandó Választási Hatóságtól, hosszabbítsák meg a határidőt, amíg a diaszpórában élők kérvényezhetik a választói névjegyzékbe vételüket, hogy minél többen élhessenek a levélszavazás lehetőségével. Viorica Dăncilă kiemelte, az ötnapos fórum jó alkalom arra, hogy a résztvevők beszélgessenek azokról a tervekről és konkrét intézkedésekről, amelyeket azzal a céllal fogadott el a kormány, hogy az ország határain túlra vándoroltak kapcsolatban maradhassanak Romániával, esetleg a hazatérésre késztessék őket.
Ezek között említette a miniszterelnök az Ukrajnában élő román diákok számára meghirdetett ösztöndíjprogramot, a különféle tájékoztató kampányokat, a konzuli díjak megszüntetését és a Start-up Nation programot.
Az 1000 év Erdélyben 100 év Romániában programot működtető Iskola Alapítvány a Jakabffy Elemér Alapítvánnyal közösen az erdélyi magyar sajtótermékek és folyóiratok örökidejű megőrzését tűzte ki célul.
Az Alapítvány 2018-ban digitalizálási programot indított Erdélyi Digitális Tudománytár – Digitéka címmel, melynek elsődleges célja olyan magyar nyelvű napi- és hetilapok, illetve folyóiratok közkinccsé tétele, amelyek az erdélyi, és később a romániai magyarság nyilvánosságát jelentették a 19. és 20. század folyamán. Hozzáférhető többek között 1926. évi első megjelenésétől a Korunk folyóirat, a Magyar Kisebbség politikatörténeti folyóirat is, vagy a TETT, amely az erdélyi elméleti és alkalmazott tudományok jelentős fóruma volt a 70-es és 80-as években. Digitálisan elérhető az Ellenzék, amely már 1880-tól Kolozsvár egyik vezető napilapjának számított, mellette a Keleti Újság és a Brassói Lapok, a két világháború között a régió magyar lakosságának legfontosabb hírforrásai, továbbá több jelentős irodalmi szemle, közéleti és ismeretterjesztő folyóiratok a kommunista időszakból, de napilapok is a 20. és 21. század fordulójáról.
A program keretében a sajtótermékek mellett olyan ritka könyvek és forráskiadványok is digitalizálásra kerülnek, melyek egy adott erdélyi város, régió vagy intézmény történetét dolgozzák fel, vagy épp közismert személyek életrajzát mutatják be az 1989. évi fordulatot megelőzően.
"
["post_title"]=>
string(130) "Megnyílt a Digitéka – több mint fél millió oldal sajtóterméket digitalizált az Iskola Alapítvány az elmúlt egy évben"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(114) "megnyilt-a-digiteka-tobb-mint-fel-millio-oldal-sajtotermeket-digitalizalt-az-iskola-alapitvany-az-elmult-egy-evben"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2019-09-05 12:25:13"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2019-09-05 10:25:13"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=376323"
["menu_order"]=>
int(18942)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[5]=>
object(WP_Post)#3600 (24) {
["ID"]=>
int(376320)
["post_author"]=>
string(3) "115"
["post_date"]=>
string(19) "2019-09-05 12:24:24"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2019-09-05 10:24:24"
["post_content"]=>
string(1576) "
Szeptember 6-án, pénteken 19 órától mutatja be a kolozsvári színház Frank Wedekind Lulu című színművét, Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatójának színrevitelében, akinek ez lesz az első kolozsvári rendezése.
A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón Tompa Gábor színházigazgató beszélgetett az előadás alkotóival, kiemelve a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Vígszínház hosszú évekre visszanyúló gyümölcsöző kapcsolatát. Eszenyi Enikő az előadásról beszélve Wedekind drámájának aktualitását hangsúlyozta: „A Lulu nagyon különleges mű, a humora, az erotikája, és a drámai ereje is kivételessé teszi. A világirodalom egyik legnagyobb művének tartom. A színdarab egy női sorson keresztül, olyan dolgokat mutat meg, ami ma is aktuális. Kevés olyan szerző van, aki így tud ábrázolni egy női alakot és a körülötte levő férfiakat. Jól ismerem a színház művészeit, így nagy öröm, hogy közösen hozhatjuk létre ezt az előadást.”
Az előadás díszlettervezője, Helmut Stürmer, a Lulu címszerepét Imre Éva játssza, a további szerepekben Dimény Áron, Orbán Attila, Bács Miklós, Farkas Loránd, Viola Gábor, Kézdi Imola, Váta Loránd, Bodolai Balázs, Albert Csilla, Szűcs Ervin, Bogdán Zsolt, Árus Péter, Gyenge Tímea és Fogarasi Alpár látható.
A művészi megmozdulások palettáján
egyedülálló Magyar Euritmia Akadémia végzős hallgatóinak mozgásművészeti vizsgaelőadása
hamarosan három erdélyi helyszínen lesz megtekinthető. A Magyar Euritmia Képzés
27. éve működik Budapesten, nappali és munka melletti rendszerben. A Goetheanum
nemzetközi képzésének akkreditált képzése. Ebben a tanévben a munka melletti
képzés hallgatói végeznek, akik november óta készülnek a turnéra, amely
pénteken veszi kezdetét Sepsiszentgyörgyön, és június 25-én Dornachban zárul.
Püthagorasz úgy gondolta, "(...) ha valaki szép alakzatokat, vagy alakokat lát, és szép ritmusokat, vagy dallamokat hall, bizonyos dallamok és ritmusok segítségével emberi jellemek és szenvedélyek gyógyulása következik be, s a lélek képességeinek harmóniái összerendeződnek úgy, mint kezdetben voltak."
Az euritmia színpadi megjelenésén kívül a
pedagógiában is használatos, és terapeutikus alkalmazásra is lehetőséget biztosít.
Az Euritmia, mint mozgásművészet, a múlt század elején fejlődött ki. Rudolf Steiner nevéhez fűződik. A beszéd és az ének mozgástörvényein alapul, tehát nem tánc vagy pantomim, hanem a hangképző szervek nem tudatos mozgásait teszi át az egész test, főleg a karok, tudatos mozgásaivá. Ahogy a gége a kilélegző levegőt formálja hangzókká vagy énekhanggá, úgy az Euritmia az egész testet annak szolgálatába állítja, hogy ezt a finom mozgást láthatóvá tegye. Az ember a beszédben és énekben szellemi tartalmat közöl, gondolatainkkal, zenei inspirációnkkal közvetlenül kapcsolódunk a szellemihez, így az euritmiai mozdulatokban sem csupán a fizikai test mozgáslehetőségeinek tetszőleges kihasználása vagy érzelmek ilyen eszközökkel való megjelenítése, hanem a gondolattal, és zenei tartalommal átjárt tudatosan megformált látható beszéd és ének megjelenítése a cél. Ezért van a kilélegző levegő megjelenítését segítő áradó mozgás, és a levegőmozgást legjobban megjelenítő selyemruha és fátyol, aminek színei a vers vagy zenedarab hangulatát emelik ki. A színes világítás szintén a vers vagy zene hangulatát hivatott erősíteni – tudjuk meg az Euritmia turné tájékoztató füzetéből.
Barabássy Somogy Örs
A Sepsiszentgyörgyön május 31-én, Marosvásárhelyen június 2-án és Kolozsváron június 3-án látható nagyszabású euritmia előadáson Bartók, Beethoven, Brahms, Debussy, Kodály, Liszt, Schumann, Sosztakovics, Vivaldi zeneművei és Ady Endre, Juhász Gyula, La Fontaine, Assisi Szent Ferenc és Pilinszky János versei kerülnek színre, a második felvonásban pedig Pilinszky János Aranymadár című verses meséjét jelenítik meg a végzős euritmia hallgatók, amelyek egyike a marosvásárhelyi születésű Barabássy Somogy Örs, akit adásunk második felében hallhatnak.
Szentmártony Yvonne
De előtte ismerkedjünk meg az első magyar pedagógiai euritmia tanárral, Szentmártony Yvonne-nal, aki a következő percekben – többek között – azt is elárulja nekünk, hogy mikor és hol ismerkedett meg az euritmiával.
A szakemberek, akárcsak az előző években arra figyelmezteti a lakosságot, hogy a hiedelmekkel ellentéteben a száraz növény égetése kedvezőtlenül hat a talajra, illetve tüzeket gerjeszthet, amelyek halált is okozhatnak az anyagi és a környezeti károk mellett.
Ugyanakkor fontos tudni, hogy a száraz növény meggyújtásakor meg kell bizonyosodni arról, hogy 50 méteres körzetben nem találhatóak az elektromosenergia-szolgáltatáshoz tartozó berendezések és arról is meg kell győződni, hogy a lángok nem terjedhetnek feléjük.
A hatóságok emlékeztetnek, hogy tilos eldobni a természetben az égő cigarettát, gyufát, illetve arra kérik a lakosságot, hogy a sürgősségi eseteket mielőbb jelentsék a 112-es segélyhívó számon.
Jelentést küldött a Szenátus házbizottságához annak jogi bizottsága, amelyben hozzájárulását adja a Călin Popescu-Tăriceanu elleni büntetőjogi eljárás megkezdéséhez.
A javaslatról a Plénumnak kell szavaznia - jelentette be Robert Cazanciuc, a felsőház jogi bizottságának elnöke. A DNA 2018. november 7-én kérte a szenátustól Călin Popescu-Tăriceanu mentelmi jogának megvonását, hogy bűnvádi eljárást indíthasson ellene, az ügyészek szerint ugyanis Tăriceanu 2007-2008-ban, miniszterelnöki mandátuma idején közvetett módon 800.000 dollárnyi anyagi haszonhoz jutott egy osztrák cég révén. (Agepres)
Klaus Johannis államfő áthágja az alkotmánybíróság döntéseit azáltal, hogy késlekedik az ügyvivő miniszterek kinevezésével - jelentette ki szerda esti sajtónyilatkozatában Viorica Dăncilă kormányfő, a Szociáldemokrata Párt elnöke.
A miniszterelnök szerint az alkotmánybírósági döntések lojális együttműködést írnak elő az állami intézmények között, ezt azonban Klaus Johannis figyelmen kívül hagyja akkor, amikor halogatja az ügyvivő miniszterek kinevezését. Viorica Dăncilă kifejtette, Románia az egyensúlyvesztés és bizonytalanság állapotába került, és ezt a helyzetet az államelnök „felelőtlen és önző” magatartása generálta.
A kormány az alkotmánybíróságnál tesz panaszt az államelnökkel kialakult jogi konfliktus miatt - jelentette ki a miniszterelnök.
Elfogadta ma az alsóház plénuma a Liviu Dragnea képviselői, illetve képviselőház-elnöki helyének megüresedéséről szóló határozatokat.
Mindkét határozatot ellenszavazat nélkül szavazta meg a Képviselőház. A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) bejelentette, hogy Raluca Turcant támogatja a képviselőház-elnöki tisztségre.
Szociáldemokrata Párt (PSD) Marcel Ciolacut javasolja a tisztségre. Az RMDSZ az alakulat elnökét, Kelemen Hunort javasolta a tisztségre. A Pro Románia még nem döntött arról, hogy állít-e önálló jelöltet.
Az Alsóház mai plenáris ülésén az RMDSZ frakciója a képviselőházi elnök kinevezésének egy héttel történő elhalasztását kérte. A kérést Korodi Attila frakcióvezető terjesztette az Alsóház plénuma elé. (Agerpres)
Döntő házként elfogadta tegnap a Képviselőház a háborús veteránok és rokkantak járulékát növelő sürgősségi kormányrendeletet.
A jogszabály-tervezet szerint havi 1.500 lejben részesülnek elsőfokú, ezer lejben másodfokú, 900 lejben harmadfokú rokkantság esetén. A háborús veteránok havi juttatása 600 lej lesz. Ugyanezt az összeget a veteránok özvegyei is megkapják.
Lia Olguţa Vasilescu szociáldemokrata képviselő elmondta: jelenleg 7.000 háborús veteránt jegyeznek, illetve 50 ezren veteránok özvegyei.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ma az Állami Duma elé terjesztette azt a törvénytervezetet, amely rendelkezik az európai szárazföldi telepítésű közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződés hatályának felfüggesztéséről. Putyin tegnap Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettest nevezte ki a szerződés felfüggesztésének kérdésében illetékes elnöki biztossá.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett.
Az Egyesült Államok 2014 óta állítja, hogy Oroszország megsérti a szerződést. Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.
Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép belőle, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.