Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
A polgári személyeknek kijáró legmagasabb fokú tiszteletadással, fáklyás, zenés katonai parádéval elbúcsúztatta Angela Merkel kancellárt a német hadsereg (Bundeswehr) csütörtök este Berlinben.
Dominic Fritz arról is beszámolt, hogy a temesvári Északi Pályaudvar környékén migránsok tucatjai tartózkodnak, akiknek nincs szállásuk, és szociális problémát jelentenek.
Az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság ma vitatja meg az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló törvény tervezetét, amelyet a képviselőház szeptember 27-én már elfogadott.
Magyarország és Románia felújítja a környezetvédelmi vegyes bizottság működését – jelentette be a magyar külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán, miután csütörtökön a ferihegyi repülőtéren megbeszélést folytatott Tánczos Barnával, Románia környezetvédelmi miniszterével.
Nem irányul Oroszország ellen a NATO rakétavédelmi rendszere, amely a romániai Deveselun létesített támaszpontot is magába foglalja – szögezi le közleményében a román külügyminiszter.
Nagytusnádon felavatták a magyar állami támogatással felépített Szent Rita napközit, amely óvodás és iskolás gyermekeknek biztosít délutáni foglalkozásokat.
A Kolozsvári Táblabíróság visszaszolgáltatta a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek (KREK) a zilahi Wesselényi Kollégium épületeit. A múlt hét végén kimondott ítéletről Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei parlamenti képviselője nyilatkozott a Maszol portálnak.
Románia megkapta csütörtökön az uniós helyreállítási alapból neki járó első, 1,851 milliárd euró értékű részletet. Bukarest az idén összesen várhatóan 3,793 milliárd eurót fog kapni, ugyanis további 1,942 milliárd euró fog érkezni.
A Bákó megyéhez tartozó Gyimesbükkön egy második, nagyobb óvodát is felavattak a hétvégén, miután a három évvel ezelőtt megépített kisebb méretű szűknek bizonyult.
A polgári személyeknek kijáró legmagasabb fokú tiszteletadással, fáklyás, zenés katonai parádéval elbúcsúztatta Angela Merkel kancellárt a német hadsereg (Bundeswehr) csütörtök este Berlinben.
A Bundeswehr díszzászlóalja és katonazenekara a védelmi minisztérium főépületének (Bendlerblock) udvarán tartott felvonulást a politikusnak, aki az új szövetségi kormány december 8-ra tervezett hivatalba lépésével – 5860 napi munka után, önként – távozik a kancellári tisztségéből.
A rendezvényen a koronavírus-járvány miatt az ilyen eseményeken szokásosnál kevesebb vendég vehetett részt. A nagyjából ötven meghívott között volt a négy Merkel-kormány csaknem valamennyi minisztere.
Angela Merkel a felvonulás előtt elmondott rövid beszédében kiemelte, hogy a demokráciát meg kell védeni a gyűlölködés, az erőszak és a félretájékoztatás ellen. Erélyesen fel kell szólalni mindenütt, ahol tagadják a tudomány felismeréseit, összeesküvés-elméleteket terjesztenek és gyűlöletet keltenek – jelentette ki a négy ciklus után távozó kancellár.
A demokráciához az is szükséges, hogy a demokraták toleranciájának legyenek határai, mégpedig ott, ahol a gyűlölködést és az erőszakot elkezdik az érdekérvényesítés helyénvaló, legitim eszközének tekinteni – húzta alá Angela Merkel. A kereszténydemokrata (CDU) politikus egyben szerencsét és sok sikert kívánt utódjának, a szociáldemokrata (SPD) Olaf Scholznak.
Bukarestbe utazott Temesvár polgármestere, Dominic Fritz, hogy a belügyminiszterrel tárgyaljon a Magyarországra való átszökést megkísérlő migránsok helyzetéről.
Fritz úgy nyilatkozott a belügyminisztérium székháza elé érkezve, hogy a nyilvántartott migránsok kétharmada Temesváron van, mert onnan próbálnak elindulni és átjutni a román-magyar határon.
„Temesvár viseli ennek a jelenségnek a következményeit, és a belügyminiszter úrral meg szeretném beszélni, hogy egy nemzetként nézzünk szembe ezzel a helyzettel. Mi, városként ugyanis nem tudjuk megoldani ezt az országos szintű problémát” - nyilatkozta a polgármester.
Fritz arról is beszámolt, hogy a temesvári Északi Pályaudvar környékén migránsok tucatjai tartózkodnak, akiknek nincs szállásuk, és szociális problémát jelentenek.
"
["post_title"]=>
string(83) "Az egész ország problémája a temesvári migránshelyzet a polgármester szerint"
["post_excerpt"]=>
string(187) "Dominic Fritz arról is beszámolt, hogy a temesvári Északi Pályaudvar környékén migránsok tucatjai tartózkodnak, akiknek nincs szállásuk, és szociális problémát jelentenek."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(76) "az-egesz-orszag-problemaja-a-temesvari-migranshelyzet-a-polgarmester-szerint"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2021-02-16 13:23:30"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2021-02-16 11:23:30"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=397874"
["menu_order"]=>
int(22171)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3698 (24) {
["ID"]=>
int(419935)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2022-10-10 12:51:28"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2022-10-10 09:51:28"
["post_content"]=>
string(859) "
Az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság ma vitatja meg az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló törvény tervezetét, amelyet a képviselőház szeptember 27-én már elfogadott.
A testületnek az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló törvényjavaslat mellett a bírák és ügyészek jogállásáról, valamint a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) megszervezéséről szóló tervezetet is véleményeznie kell. A felsőház ügyvivő elnöke, Alina Gorghiu szerdán úgy nyilatkozott, hogy az igazságügyi törvények vélhetően már jövő héten a szenátus napirendjére kerülnek, amely döntő házként szavazhat róluk.
Magyarország és Románia felújítja a környezetvédelmi vegyes bizottság működését - jelentette be a magyar külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán, miután csütörtökön a ferihegyi repülőtéren megbeszélést folytatott Tánczos Barnával, Románia környezetvédelmi miniszterével.
Szijjártó Péter azt írta: mivel "egy csomó közös vizünk van", vagyis számos folyó keresztezi a román-magyar határt, fontos az együttműködés a szennyezések és a környezetkárosítás megakadályozása érdekében.
A két fél a határon átterjedő vízszennyezésekről forró dróton értesíti egymást és közös programot indít a Tisza vízrendszerét érintő műanyagszennyezés megszüntetése érdekében - tette hozzá.
Nem irányul Oroszország ellen a NATO rakétavédelmi rendszere, amely a romániai Deveselun létesített támaszpontot is magába foglalja – szögezi le közleményében a román külügyminiszter.
Bogdan Aurescu arra reagált, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Stockholmban zajló miniszteri szintű ülésén mondott beszédében Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt állította: Romániában és Lengyelországban támadó fegyverekként használható rakétavédelmi rendszereket állítottak hadrendbe.
A román külügyminiszter a NATO 2016-ban Varsóban megrendezett csúcsértekezletének zárónyilatkozatát idézve rámutatott: a NATO rakétavédelmi rendszere kizárólag arra való, hogy az esetleges ballisztikus rakétáktól védje meg a tagállamokat, nem fenyegeti Oroszországot, nem hatékony Oroszország nukleáris arzenáljának elrettentő kapacitásaival szemben, és senkinek nem áll szándékában a rakétarendszer ilyen célú átalakítása.
Aurescu teljességgel tévesnek nevezete az orosz álláspontot, kontraproduktívnak az erre alapozott, évekkel ezelőtt kezdődött retorikát, és elfogadhatatlannak az orosz fél azon kijelentéseit, amelyekben azzal fenyeget, hogy „célba veszi” a rakétavédelmi rendszert befogadó NATO-tagállamokat.
Romániában 2016 májusában avatták fel az Aegis Ashore rakétavédelmi rendszert befogadó deveselui támaszpontot. A NATO szerint a romániai és lengyelországi elfogó rendszer nem rendelkezik támadó jellegű kapacitásokkal, és nélkülözhetetlen az euroatlanti térség védelme szempontjából, Oroszország viszont biztonsági fenyegetésként beszél róluk, azt állítva, hogy kilövőállásaik Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak.
A sürgősségi rendelettervezet értelmében idén nem nőnek a nyugdíjak, a közalkalmazottak nem kapnak üdülési csekkeket, és eltörlik a bérpótlékot, amit a prefektusi hivatalok alkalmazottai kapnak a koronavírus-járvány kezelésében való részvételért.
A nyugdíjpont értéke a tavalyi emeléskor elért szinten, azaz 1442 lej marad, és legközelebb 2022. január elsején növelik úgy, hogy az inflációhoz hozzáadják az éves átlagbér növekményének legtöbb 50 százalékát.
A tervezet előírja ugyanakkor, hogy a 26 év alatti egyetemisták 50%-os kedvezménnyel utazhatnak a tömegközlekedési eszközökön, a távolsági buszokon és a vasút belföldi járatain. A gyerekotthonokban felnőtt diákok ingyen utazhatnak a közszállítási eszközökön.
Ugyanakkor jövőre halasztják a vasúti személyzet jogállásáról szóló törvény alkalmazását, amelyet tavasszal kellene hatályba ültetni.
A felsorolt intézkedések a GDP egy százalékának megfelelő megtakarítást jelentenek.
Nagytusnádon felavatták a magyar állami támogatással felépített Szent Rita napközit, amely óvodás és iskolás gyermekeknek biztosít délutáni foglalkozásokat.
Az eseményen részt vett Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke is. Az ünnepségen Csont Ede plébános felidézte: az egyház egy régi csűr helyére építette fel a foglalkoztatót. Kijelentette: azzal, hogy a tusnádiak ragaszkodnak nyelvükhöz, kultúrájukhoz, hitükhöz, szülőföldjükhöz, nem válnak sem Románia, sem a magyar nemzet másodrendű polgáraivá. Az új épületet Kovács Gergely gyulafehérvári érsek áldotta meg.
A Kolozsvári Táblabíróság visszaszolgáltatta a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek (KREK) a zilahi Wesselényi Kollégium épületeit. A múlt hét végén kimondott ítéletről Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei parlamenti képviselője nyilatkozott a Maszol portálnak.
A jogász képviselő az igazság győzelmének tekintette az ítéletet, hiszen - mint fogalmazott - köztudott volt, hogy a Zilahi Wesselényi Kollégium az államosításig a református egyház tulajdonát képezte.
A bíróságok portálján elérhető ítéletkivonat szerint a táblabíróság részben hagyta jóvá az egyház kérését. Bizonyos épületszárnyakért az egyháznak fizetnie kell, másokért viszont kárpótlást kap. A táblabíróság arról is rendelkezett, hogy az épületnek öt évig meg kell őriznie jelenlegi rendeltetését.
Az ítélet nem jogerős, a hivatalos kézbesítés utáni 15 napban fellebbezést lehet benyújtani ellene.
A református kollégium egykori épülete ma a Szilágy megye legrangosabb iskolájának tartott Silvania Főgimnázium otthona, melynek felső tagozatán magyar tannyelvű osztályok is működnek. Az 1991-ben újraalapított Református Wesselényi Kollégium jelenleg egy ipari szakiskola kollégiumában kialakított tantermekben működik.
Bara Lajos egyházkerületi főgondnok, aki egyben a Wesselényi Kollégium igazgatói tisztségét is betölti, az MTI-nek korábban elmondta: az egyházkerület több mint félhektáros területet vásárolt Zilah központi részén, amelyre pályázati forrásokból szeretne új iskolát építeni. Az igazgató a most kimondott restitúciós ítéletre reagálva kijelentette: mindez nem befolyásolja az iskolaépítési terveiket. Megjegyezte: lebontották a megvásárolt telken álló épületeket, és folyamatban van az építési engedély kiváltása.Reményeik szerint tavasszal elkezdhetik az iskolaépítést.
Bara Lajos azt is hozzátette: valószínűsíthető, hogy a kollégiumért tovább folytatódik a pereskedés. Ha a legfelsőbb bíróság is elismeri az egyház tulajdonjogát, akkor sem költözhetne azonnal be Zilah egyetlen magyar tannyelvű iskolája az épületbe.
A Zilah központjában álló Református Wesselényi Kollégium épületét a kommunista román állam a református egyháztól vette el az 1948-as államosítás során. A patinás épületet 2003-ban igényelte vissza a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A bukaresti restitúciós bizottság azonban bizonyos hiányosságokra hivatkozva elutasította a visszaszolgáltatást. Az elutasító határozatot az egyházkerület megtámadta a Kolozsvári Táblabíróságon, de első fokon elveszítette a pert.
Fellebbezése nyomán a román legfelsőbb bíróság 2019 októberében visszaküldte az ügyet az első fokon eljáró bíróságra. Az újratárgyalás nyomán rendelte el a táblabíróság a restitúciót.
Augusztusban a zilahi ügyészség is lépett a visszaszolgáltatási ügyben. A vádhatóság vizsgálatot indított Csűry István királyhágómelléki és Kató Béla erdélyi református püspök ellen a kollégium épületeinek a visszaigénylése ügyében. Az ügyészség a két egyházi elöljárót okirat-hamisítással, csúszópénz adásával és hamisított okirattal való visszaéléssel gyanúsította meg.
Az erdélyi református kollégiumok közül a zilahi az egyedüli, melynek mindeddig egyetlen épületét sem szolgáltatták vissza. A Zilahi Református Wesselényi Kollégiumnak szimbolikus értéket ad, hogy 1892 és 1896 között ebben az intézményben tanult és érettségizett Ady Endre. A visszaigényelt patinás iskolaépület Ady tanulmányai után, 1904 és 1906 között épült.
Románia megkapta csütörtökön az uniós helyreállítási alapból neki járó első, 1,851 milliárd euró értékű részletet. Bukarest az idén összesen várhatóan 3,793 milliárd eurót fog kapni, ugyanis további 1,942 milliárd euró fog érkezni.
A tervek szerint 2022-ben további 6,171 milliárd eurót folyósít Brüsszel a helyreállítási alapból. A támogatás feltételeként Romániának az idén és a jövő év első negyedévében 45 célt kell teljesítenie.
A kormány közlése szerint ebből ötöt teljesített, a többi megvalósítása folyamatban van. Összesen 507 célt kell teljesítenie az országnak 2026. augusztus 31-ig.
Románia összesen 29,2 milliárd eurót kap Brüsszeltől a helyreállítási alap keretében, amiből 14,24 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás, 14,942 milliárd eurót pedig a kedvezményes hitel tesz ki. Románia úgy döntött, hogy mindkettőt igénybe veszi.
Az Európai Bizottság (EB) szeptember végén adott zöld jelzést a román nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervnek, amely a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk felszámolását célozza. Egy hónappal később az EU pénzügyminiszterei is elfogadták a Bukarest által beterjesztett helyreállítási tervet és ezzel véget ért a brüsszeli jóváhagyási eljárás.
A román állam jelenleg 9500 speciális nyugdíjast tart el, akik átlagosan 9600 lejes havi juttatásban részesülnek. Ezzel szemben a nem speciális átlagnyugdíj értéke 1500 lej – közölte a szociális és munkaügyi miniszter.
Raluca Turcan elmondta: a 4 millió 900 ezer nyugdíjas több mint felének, 2 millió 7 ezernek a juttatása átlag alatti. Természetes, hogy mindenki igazságtalannak tartja ezt a rendszert – tette hozzá a miniszter.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a következő másfél évben az összes nyugdíjkérelmet az igazoló iratokkal együtt digitalizálják, majd a számítógépbe bevitt adatok alapján újraszámolják az időskori juttatásokat.
A Bákó megyéhez tartozó Gyimesbükkön egy második, nagyobb óvodát is felavattak a hétvégén, miután a három évvel ezelőtt megépített kisebb méretű szűknek bizonyult.
A történelmi Erdély egyik legkeletibb településén összesen 58 gyermek kezdte meg a tanévet a magyar állami támogatással épített új óvodaépületben. Ezen az ünnepségen is részt vett Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke. A házelnök arra kérte Oltean Pétert, a település polgármesterét, hogy vigye el román kollégáinak azt az üzenetét, hogy a csángómagyarokkal és a magyarországiakkal mindig jó összeadni az erőket és a lehetőségeket, mert mindenki nyertese lesz az együttműködésnek. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter azt hangoztatta: Gyimesbükk ma nemcsak Bukarestből, hanem Budapestről, illetve nemcsak Bákó megyéből, hanem Hargita megyéből is támogatást kaphat. Az óvoda mellett műfüves sportpályát is felavattak.
Mostanáig több mint 1 millió 691 ezer koronavírusból meggyógyultról és több mint 1 millió 781 ezer fertőzöttről jelentettek a hatóságok hazánkban - közölte ma a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS). Az elmúlt 24 órában 1 149 fertőzéses esetet és 58 halálesetet regisztráltak, így az új koronavírus-fertőzéssel összefüggésbe hozott halálesetek száma 56 684-re emelkedett. Az egészségügyi intézményekben jelenleg 1 076 személyt ápolnak intenzív osztályokon.
Eddig 16.057.174 koronavírusteszt eredményének feldolgozásáról érkezett jelentés, ebből 20 138-at az elmúlt 24 órában készítettek. Az elmúlt 24 órában 20 138 tesztet dolgoztak fel hazánkban.
A polgári személyeknek kijáró legmagasabb fokú tiszteletadással, fáklyás, zenés katonai parádéval elbúcsúztatta Angela Merkel kancellárt a német hadsereg (Bundeswehr) csütörtök este Berlinben.
A Bundeswehr díszzászlóalja és katonazenekara a védelmi minisztérium főépületének (Bendlerblock) udvarán tartott felvonulást a politikusnak, aki az új szövetségi kormány december 8-ra tervezett hivatalba lépésével – 5860 napi munka után, önként – távozik a kancellári tisztségéből.
A rendezvényen a koronavírus-járvány miatt az ilyen eseményeken szokásosnál kevesebb vendég vehetett részt. A nagyjából ötven meghívott között volt a négy Merkel-kormány csaknem valamennyi minisztere.
Angela Merkel a felvonulás előtt elmondott rövid beszédében kiemelte, hogy a demokráciát meg kell védeni a gyűlölködés, az erőszak és a félretájékoztatás ellen. Erélyesen fel kell szólalni mindenütt, ahol tagadják a tudomány felismeréseit, összeesküvés-elméleteket terjesztenek és gyűlöletet keltenek – jelentette ki a négy ciklus után távozó kancellár.
A demokráciához az is szükséges, hogy a demokraták toleranciájának legyenek határai, mégpedig ott, ahol a gyűlölködést és az erőszakot elkezdik az érdekérvényesítés helyénvaló, legitim eszközének tekinteni – húzta alá Angela Merkel. A kereszténydemokrata (CDU) politikus egyben szerencsét és sok sikert kívánt utódjának, a szociáldemokrata (SPD) Olaf Scholznak.
