Románia jogerősen megnyerte a verespataki aranybányaprojekt ügyében indított nemzetközi választottbírósági pert, miután a testület teljes egészében elutasította a Gabriel Resources megsemmisítési kérelmét.
A döntéssel véglegessé vált a 2024-es ítélet, így az államnak nem kell kifizetnie a követelt hat és fél milliárd dolláros kártérítést, az eljárási költségeket pedig a felperes cégnek kell állnia.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter hangsúlyozta: a több mint egy évtizedes jogi vitát lezáró, fellebbezhetetlen határozat igazolja a hatóságok környezetvédelmi döntéseit, és biztosítja az UNESCO világörökségi listáján szereplő verespataki bányatáj megőrzését.
Harmincnapos válsághelyzet kihirdetését kérte az észak-macedóniai Kriva Palanka polgármestere, miután több mint ezer szarvasmarha kóborol szabadon a városban és környékén, jelentős károkat okozva a mezőgazdasági területeken és veszélyeztetve a közlekedést.
A helyi sajtó által idézett Szasko Mitovszki polgármester közölte, a helyi hatóságok nem rendelkeznek elegendő eszközzel és kapacitással az állatok befogásához és elhelyezéséhez.
A probléma évek óta fennáll a mintegy 19 ezer lakosú, Bulgária közelében fekvő városban. A polgármester szerint öt évvel ezelőtt még mintegy négyszáz szarvasmarha kóborolt a térségben, számuk azonban azóta ezer fölé emelkedett. Az állatok korábban három gazdához tartoztak, a hatóságok pedig már 2024-ben elrendelték az elkobzásukat, az intézkedést azonban nem sikerült végrehajtani. A polgármester szerint a helyzetet a hatóságok évek óta tartó tétlensége súlyosbította.
Egy New-Orleans-ban horgonyzó kirándulóhajónak ütközött egy konténerszállító hajó a Mississippin – jelentette az amerikai média. Az American Cruse Lines lapátkerekes kirándulóhajóján a legénységen kívül 129 utas tartózkodott. A hajó egy része az ütközés következtében víz alá került - közölték illetékesek.
New Orleans polgármestere szerint valóságos csoda történt, ugyanis a hajó 32 utasát szállították kórházba, de egyikük sem szenvedett életveszélyes sérüléseket.
A balesetről készült videófelvételen látni lehetett, amint a mentők csónakokra emelték ki a mentőmellényes embereket a 19 Celsius-fokos vízből.
A kirándulóhajót 2015-ben építették. Ötszintes, 150 fő a legnagyobb befogadóképessége, és nyolcnapos, a Mississippi folyó partján, Louisiana és Mississippi államban található több várost érintő útja végén kötött ki New-Orleans-ban.
A romániai oktatási rendszer igazi reformja egy lényeges dologgal kellene kezdődjön: a gyerek és a diák örvendjen iskolába menni – jelentette ki Ligia Deca.
„A Nicaraguai Köztársaság ma felbontotta kapcsolatait Tajvannal, és a továbbiakban nem tart fenn vele semmiféle hivatalos vagy egyéb viszonyt” – olvasható a managuai külügyminisztérium angol és spanyol nyelven egyaránt közzétett közleményében.
Brassó, Hargita, Kolozs és Gorj megyében is gondok vannak az újszülötteknek szükséges oltások biztosításával. Az említett négy megyében a családorvosoknak egyáltalán nincs vagy nagyon kevés B hepatitisz és más betegségek elleni hatos oltásuk van.
A Bukaresti Táblabíróság megalapozatlannak tartotta a Magyar Polgári Párt (MPP) fellebbezését, és jogerősen elutasította pénteken az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fúziójának a bejegyzését. Az ítélet kivonata a romániai bíróságok portálján jelent meg.
A jövő évben állami támogatást biztosítanak a gazdáknak műtrágyavásárlásra, miután a talaj tápanyagtartalmát növelő termék a nemzetközi piacokon, így Romániában is jelentősen megdrágult. Erről Adrian Chesnoiu mezőgazdasági miniszter nyilatkozott.
Norvégiától akar további 32 használt F-16-os harci repülőgépet vásárolni Románia – derült ki, miután Vasile Dincu védelmi miniszter pénteken a parlamenttől kért előzetes felhatalmazást a beszerzési eljárás elindításához.
Több mint 100 vájár töltötte az éjszakát a lupényi bányában, olyan is van köztük, aki már kedd óta a mélyben van. Egy bányász kórházba került, és többen panaszkodnak, hogy semmiféle egészségügyi ellátást nem kapnak. Közben a vulkányi bányászok is csatlakoztak a lupényi kollégáikhoz és éjfél óta a Marosnémeti Hőerőmű szénhiány miatt leállt - jelentette be Cristian Istoc szakszervezeti vezető. Emiatt Déván 4700 lakás és intézmény maradt fűtés nélkül.
A romániai oktatási rendszer igazi reformja egy lényeges dologgal kellene kezdődjön: a gyerek és a diák örvendjen iskolába menni - jelentette ki Ligia Deca.
Az új oktatásügyi miniszter elmondta, az idei tanév prioritása az oktatási intézmények nyitva tartása a gazdasági válság vagy az energiaárak alakulásától függetlenül. Ligia Deca elmondta, az oktatási intézmények ártámogatott számlákat kapnak, ezért kizárólag a fogyasztás növekedése miatt ugorhatnak meg a számlák.
A mai műsorban Örkény István a 30-as és a 40-es évekről írott novelláit hallhatják Mácsai Pál előadásában.
Örkény István Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író, drámaíró, műfordító Budapesten született 1912. április 5-én és ugyanott hunyt el 1979. júniusában. Jómódú nagypolgári családban nevelkedett, édesapja kérésére két diplomát is szerzett, gyógyszerészit és vegyészmérnökit, bár már egyetemi évei alatt vonzotta az irodalom. Első novelláját József Attila fogadta be a legendás Szép Szó folyóiratba, 1937-ben. Bár Magyarországon többször is "feketelistára" került, azaz évekig nem közölhetett, utóbb műveit számos nyelvre lefordították, színdarabjait sok országban játszották, világhírnévre tett szert. A Tóték párizsi előadása 1970-ben megkapta a Fekete Humor Nagydíját. Novelláiból, regényeiből, egyperceseiből filmek, tv-játékok sora született. Mácsai Pál színművész az elmúlt 25 évben több mint 600-szor adta elő az "Azt meséld el Pista" című Örkény életéről szóló monológját, amely nagy sikernek örvend a mai napig azáltal, hogy a művész szinte belebújik az író bőrébe, egyes szám első személyben adja elő a történeteit, így a nézők/hallgatók úgy érezhetik – magát az egyperces novellák koronázatalan királyát, Örkény Istvánt hallják.
„A Nicaraguai Köztársaság ma felbontotta kapcsolatait Tajvannal, és a továbbiakban nem tart fenn vele semmiféle hivatalos vagy egyéb viszonyt” – olvasható a managuai külügyminisztérium angol és spanyol nyelven egyaránt közzétett közleményében.
„Kizárólag a Kínai Népköztársaság kormánya hivatott törvényesen képviselni Kínát, és Tajvan elidegeníthetetlen része a kínai állam területének” – olvasható a külügyi tárca állásfoglalásában.
Tajvan gyorsan reagált a történtekre azzal, hogy fájdalmasnak és sajnálatosnak nevezte a döntést. Hozzátette, hogy Daniel Ortega nicaraguai elnök ezzel fittyet hányt a tajvani és a nicaraguai emberek barátságára.
Szu Ceng-csang tajvani kormányfő újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy Kína mindent megtesz annak érdekében, hogy elszigetelje Tajvant, de ez nem fog sikerülni, mert számos ország egyre nagyobb figyelmet szentel Tajvan ügyének, és támogatja Tajvant. Caj Jing-ven tajvani elnök kijelentette, hogy a sziget a nyomás ellenére sem fog eltántorodni demokratikus értékeinek és szabadságának megőrzésétől.
Nem született végleges döntés a NATO afganisztáni missziójának sorsáról, a helyzetet tovább elemzik, de addig is a helyszínen maradnak a szövetséges erők az afgán hadsereg támogatására. A katonai szervezet ugyanakkor az iraki misszió kibővítése mellett foglalt állást – közölte tegnap a NATO főtitkára Brüsszelben a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos online tanácskozását követően.
Brassó, Hargita, Kolozs és Gorj megyében is gondok vannak az újszülötteknek szükséges oltások biztosításával. Az említett négy megyében a családorvosoknak egyáltalán nincs vagy nagyon kevés B hepatitisz és más betegségek elleni hatos oltásuk van.
Hargita megyében egyáltalán nincs raktáron a B hepatitisz elleni oltás, amit a születés utáni első 24 órában adnak be, valamint a 2,4 és 6 hónapos korban beadott hatos oltás. Az Egészségügyi Minisztérium bejelentette, hogy 50 adag hepatitisz elleni oltást utalnak ki Hargita megyének, de a hatóságok szerint ez túl kevés. Tar Gyöngyi a Hargita megyei egészségügyi igazgatóság vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben 2 éves korig nem sikerül beoltani a sárgaság elleni oltással a gyerekeket, akkor már csak a hatos oltást kapják meg. Hozzátette, Hargita megyében a himlő és mumpsz elleni oltóanyag is elfogyott. Az elmúlt hónapokban a hatóságok nagyon kis mennyiségű oltást utaltak ki a megyékhez és elrendelték, hogy a többlettel rendelkező megyék segítsék a bajba kerülteket, ez történt a nyáron Hargita megyében is. Iuliu Moldovan, a Maros megyei egészségügyi igazgatóság vezetője azt mondja, minden fajta oltással rendelkeznek, ezek átadása a hiányt szenvedő megyéknek pedig mindennapos gyakorlat. Az Egészségügyi Minisztérium közben bejelentette, hogy aláírta a szerződést, amelynek értelmében november közepéig 130 ezer B hepatitisz elleni oltást szállítanak le, a hatos oltásról pedig még folynak a tárgyalások, de remélhetően ugyancsak novemberben szállítják le a szükséges dózisokat.
A Bukaresti Táblabíróság megalapozatlannak tartotta a Magyar Polgári Párt (MPP) fellebbezését, és jogerősen elutasította pénteken az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fúziójának a bejegyzését. Az ítélet kivonata a romániai bíróságok portálján jelent meg.
Korábban a Bukaresti Törvényszék azért utasította el a két kis erdélyi magyar párt fúziójának a bejegyzését, mert – amint a pártok közölték – a létrejövő új párt hivatalos nevét magyarul is, románul is be kívánták jegyeztetni.
Az EMNP és az MPP abszurdnak és elfogadhatatlannak nevezte a fúzió bejegyzésének az elutasítást. Mint hangsúlyozták, a korábban bejegyzett két párt nevében szintén szerepel azok magyar megnevezése.
Mezei János, az EMSZ társelnöke, az MPP elnöke az MTI-nek elmondta, a határozat szépen példázza, hogy miként működik a jogállamiság Romániában. A két párt a hét végén alakítja közös álláspontját az ítélettel kapcsolatban.
A jövő évben állami támogatást biztosítanak a gazdáknak műtrágyavásárlásra, miután a talaj tápanyagtartalmát növelő termék a nemzetközi piacokon, így Romániában is jelentősen megdrágult. Erről Adrian Chesnoiu mezőgazdasági miniszter nyilatkozott.
Közölte, hogy a jelenleg kidolgozás alatt levő jövő évi állami költségvetésbe belefoglalják ennek az intézkedésnek a költségeit is.
A miniszter szerint ez azért fontos, hogy a gazdák a megszokott mennyiségben használjanak műtrágyát, és ne csökkenjen a termés jövőre.
Közölte, hogy emellett ismét elkezdte munkáját az a tárcaközi bizottság, amely arra hivatott, hogy az Európai Unió piacán kívüli országokból érkező műtrágyaszállítmányokat engedélyezze. Ezzel azt akarják elérni, hogy növeljék a kínálatot, amely jelenleg túl kicsi, így a kereslet magas, a műtrágya ára pedig jelentősen, mintegy háromszorosára emelkedett.
Románia legnagyobb műtrágyagyártója, a Marosvásárhely határában működő Azomures üzem hétfőn jelentette be, hogy termelését ideiglenesen leállítja december 15-től a magas energiaárak miatt.
Közölték, hogy a termelés újraindítása főként a földgáz árának alakulásától függ. Arra számítanak, hogy január és február kritikus hónapok lesznek. Az üzem egyelőre nem bocsátja el alkalmazottait.
Ezt követően Chesnoiu aggodalmának adott hangot és bejelentette, hogy a szaktárca vizsgálja, hogyan akadályozhatja meg a műtrágyatermelés csökkenését.
A szaktárca szerint amennyiben a gazdák nem használnak elegendő műtrágyát, akkor a jövő évi termés akár 30 százalékkal is visszaeshet.
A Joe Biden elnök vezette új amerikai kormányzat közölte, kész tárgyalásokba bocsátkozni Iránnal és az érintett nagyhatalmakkal, hogy megvitassák a 2015-ben kötött nukleáris alkuhoz való visszatérést. A közlés egyértelmű elfordulást jelez Donald Trump előző amerikai elnök maximális nyomásgyakorlási kampányától, amelynek célja az Iráni Iszlám Köztársaság elszigetelése volt.
Karantén van Temes megyében a farm körül, ahol a laboratóriumi analízisek is megerősítették az afrikai sertéspestis jelenlétét.
Mihai Ritivoiu prefektus közölte, hogy minden vadászatot legalább 24 órával korábban be kell jelenteni, a vadászoknak kötelező a fertőtlenítő készlet és a vadat az erre a célra kialakított helyiségekben szabad tárolni. Ugyanakkor kérték az állat eladások szigorú felügyeletét minden településen. Mintegy 40 ezer sertést kell levágni az ország legnagyobb sertéshús termelőjének farmján. Egyelőre nem tudni honnan jelent meg a fertőzésgóc. Arad megye majdnem minden bejáratánál is ellenőrző pontok létesültek a terjedés megakadályozása érdekében.
Norvégiától akar további 32 használt F-16-os harci repülőgépet vásárolni Románia – derült ki, miután Vasile Dincu védelmi miniszter pénteken a parlamenttől kért előzetes felhatalmazást a beszerzési eljárás elindításához.
Indoklása szerint Romániának legalább három repülőrajra van szüksége légtere védelméhez. Ezek – egyenként 16, többcélú harci gépből állnának. Eddig 17 használt, új hajtóművel és elektronikával, korszerű fegyverzettel felszerelt F-16-os Fighting Falcont vásároltunk Portugáliától.
Bukarest 2019-ben jelezte vásárlási szándékát a repülőgép-típust használó NATO-szövetségeseknek (Belgiumnak, Dániának, Hollandiának, Norvégiának, Portugáliának és Görögországnak).
A román védelmi minisztérium szerint jelenleg a Norvégiától beszerezhető – a már szolgálatba helyezett, Portugáliától vásárolt gépeknél korszerűbb felszereltségű – F-16-osok jelentik az egyedüli megoldást a román légierő fejlesztésére.
A csaknem félmilliárd eurós beszerzés nagyobbik részét – 354 milliárd eurót – a repülőgépekért kell kifizetni a norvég kormánynak. Emellett további 100 millió euróért az Egyesült Államoktól vásárolnánk hozzájuk logisztikai elemeket és kiképzési szolgáltatáscsomagot, ennek az összegnek a jelentős része azonban a román védelmi ipart fejlesztené.
A Hotnews.ro hírportál úgy tudja, a Norvégiától beszerzendő F-16-osok meglehetősen régiek, 1982 és 1989 között gyártották őket és 2001-ben estek át azon a (Mid-Life Update) korszerűsítésen, amelyeket a Portugáliától vásárolt gépeken is elvégeztek.
A lap szerint a felújításkor elirányzott mintegy tízezer órás repülési időből vélhetően kevesebb mint kétezer óra maradt meg, de ilyen körülmények között is Románia még legalább 7-10 évig használhatná a két repülőraj jelentős részét.
Romániában 2019 márciusban állt szolgálatba az első - Portugáliától több mint 600 millió euróért vásárolt - F-16-os repülőraj. A légtéri járőrözésből egyelőre a román légierő izraeli segítséggel felújított, orosz gyártmányú MiG-21 típusú vadászgépei is kiveszik még a részüket. A korábban 110 vadászgépből álló flottában mára körülbelül 30-40 harcképes gép maradt. Az utóbbi két évtizedben a román légierő több mint húsz MiG-21-ese hajtott végre kényszerleszállást vagy zuhant le.
