A politikai válságot előidéző pártok a válság meghosszabbítása mellett döntöttek azzal, hogy nem támogatták kormánya beiktatását - jelentette ki tegnap Siegfried Mureșan a parlament ülése után. Hozzátette, továbbra is kiállnak a reformok mellett, hogy ne vesszenek kárba az emberek által az ország stabilizálásáért vállalt áldozatok.
Nicușor Dan államfő felelőssége, hogy egyeztessen a pártokkal, és javaslatot tegyen a politikai válság megoldására - jelentette ki szerda este Ilie Bolojan ideiglenes kormányfő. A Digi24 televíziónak adott interjúban Ilie Bolojan hangsúlyozta, az előrehozott választás nem jelent minden problémára megoldást, de ha a pártok nem tudnak megállapodni, akkor ez marad az egyetlen lehetőség a továbblépésre. A liberális pártelnök emlékeztetett arra, hogy a parlament már két javasolt kormányt is elutasított, így adottak az előrehozott választás kiírásának feltételei. Közölte azt is, hogy a Nemzeti Liberális Párt a következő időszakban a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel és az RMDSZ-szel folytatandó tárgyalások alapján alakítja ki álláspontját.
Előrehozott parlamenti választást sürget Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke, miután a parlament nem szavazta meg a Siegfried Mureșan által javasolt kormány beiktatását. Mint mondta, politikai alakulata nem támogatna egy új Szociáldemokrata Párt által vezetett kormányt, függetlenül annak összetételétől – közölte a Digi24 hírtelevízió.
Szakértőkből álló kormány megalakítását javasolja a kormányalakítási válság megoldására Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke. Kifejtette, az egykori koalíció valamennyi pártja jelölhetne olyan minisztereket, akik nem vesznek részt aktívan a pártpolitikában. Kelemen Hunor szerint a miniszterelnök személye kulcsfontosságú lenne, és olyan kormányfőt kellene találni, akit a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, valamint az RMDSZ és esetleg a Mentsétek meg Romániát Szövetség is elfogad. Hozzátette, Sorin Grindeanu jelölése azonban nem jelentene megoldást, mivel őt a Nemzeti Liberális Párt nem támogatná. Alexandru Nazare kapcsán megjegyezte, ő az egyik lehetséges opció, hiszen többször szóba került már a neve. Kelemen Hunor hangsúlyozta, az új kabinetnek a parlament támogatására a beiktatás után is szüksége lenne, az egyik legfontosabb cél pedig az, hogy a 2027-es évet az ország elfogadott költségvetéssel kezdje.
Románia hivatalosan benyújtotta az Európai Bizottsághoz a helyreállítási tervhez kapcsolódó utolsó kifizetési kérelmét - jelentette be Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős ügyvivő miniszter.
A tárcavezető Facebook-bejegyzése szerint a kérelem összértéke 6 milliárd euró, amelyből az előfinanszírozás levonása után Románia 4,34 milliárd euró kifizetését igényli. Ebből 2,58 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 1,76 milliárd euró pedig hitel.
A szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta augusztusban 6,4 tized százalék volt - közölte az Országos Statisztikai Intézet. A nők munkanélküliségi rátája 0,2 tized százalékponttal meghaladta a férfiakét. A 15 és 74 év közötti állástalanok száma augusztusban 523.400 fő volt, ami több mint 3000-el kevesebb az előző hónaphoz viszonyítva.
Röviddel éjfél után gondok merültek fel a mától üzembe helyezett TollRo útadó-fizetési platform működésében. A platform lefagyott az igénylések nagy száma és a sok email miatt.
A közúti infrastruktúrát kezelő társaság, a CNAIR közleményt adott ki, amely szerint nem büntetik azokat a gépkocsivezetőket, akiknek nem sikerült megvásárolni az új TOllRo matricát. A vállalat közlése szerint az email szolgáltatók, mint a Gmail vagy a Yahoo, ideiglenesen zárolták az etoll.ro portált, mert a túl sok üzenet miatt spamként azonosították. A CNAIR biztosítja az érintetteket, hogy a megvásárolt matricák érvényessége nem változik. A vállalat tájékoztatja a gépkocsivezetőket, amikor a rendszer stabilan működik - olvasható a CNAIR közleményében.
A politikai válságot előidéző pártok a válság meghosszabbítása mellett döntöttek azzal, hogy nem támogatták kormánya beiktatását - jelentette ki tegnap Siegfried Mureșan a parlament ülése után. Hozzátette, továbbra is kiállnak a reformok mellett, hogy ne vesszenek kárba az emberek által az ország stabilizálásáért vállalt áldozatok.
Nicușor Dan államfő felelőssége, hogy egyeztessen a pártokkal, és javaslatot tegyen a politikai válság megoldására - jelentette ki szerda este Ilie Bolojan ideiglenes kormányfő. A Digi24 televíziónak adott interjúban Ilie Bolojan hangsúlyozta, az előrehozott választás nem jelent minden problémára megoldást, de ha a pártok nem tudnak megállapodni, akkor ez marad az egyetlen lehetőség a továbblépésre. A liberális pártelnök emlékeztetett arra, hogy a parlament már két javasolt kormányt is elutasított, így adottak az előrehozott választás kiírásának feltételei. Közölte azt is, hogy a Nemzeti Liberális Párt a következő időszakban a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel és az RMDSZ-szel folytatandó tárgyalások alapján alakítja ki álláspontját.
Előrehozott parlamenti választást sürget Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke, miután a parlament nem szavazta meg a Siegfried Mureșan által javasolt kormány beiktatását. Mint mondta, politikai alakulata nem támogatna egy új Szociáldemokrata Párt által vezetett kormányt, függetlenül annak összetételétől – közölte a Digi24 hírtelevízió.
Szakértőkből álló kormány megalakítását javasolja a kormányalakítási válság megoldására Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke. Kifejtette, az egykori koalíció valamennyi pártja jelölhetne olyan minisztereket, akik nem vesznek részt aktívan a pártpolitikában. Kelemen Hunor szerint a miniszterelnök személye kulcsfontosságú lenne, és olyan kormányfőt kellene találni, akit a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, valamint az RMDSZ és esetleg a Mentsétek meg Romániát Szövetség is elfogad. Hozzátette, Sorin Grindeanu jelölése azonban nem jelentene megoldást, mivel őt a Nemzeti Liberális Párt nem támogatná. Alexandru Nazare kapcsán megjegyezte, ő az egyik lehetséges opció, hiszen többször szóba került már a neve. Kelemen Hunor hangsúlyozta, az új kabinetnek a parlament támogatására a beiktatás után is szüksége lenne, az egyik legfontosabb cél pedig az, hogy a 2027-es évet az ország elfogadott költségvetéssel kezdje.
Mindaddig nem járul hozzá Magyarország Ukrajna uniós támogatásához, amíg Kijev fenntartja az olajszállítások blokádját – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági…
Donald Trump szerint az Egyesült Államok közel jár ahhoz, hogy teljesítse közel-keleti katonai célkitűzéseit. A kijelentés ugyanakkor ellentmondani látszik annak,…
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a közel-keleti válságról, amely nem közeledett a nyugvóponthoz, az Egyesült Államokat pedig elutasították a NATO-szövetségesei,…
Az EU-csúcsot értékelve úgy fogalmazott: egyetlen olyan dolgot se tudtak mondani, ami akár morális, akár jogi, akár politikai szempontból fölróható lett volna Magyarországnak.
Mindaddig nem járul hozzá Magyarország Ukrajna uniós támogatásához, amíg Kijev fenntartja az olajszállítások blokádját – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán. A tárcavezető Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozatára reagált, amely szerint az Európai Unió a magyar vétó ellenére is megtalálhatja a módját a 90 milliárd eurós támogatás folyósításának.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: az uniós szabályok egyhangúságot írnak elő, és Magyarország álláspontja változatlan – „előbb az olaj, aztán a pénz”. A miniszter szerint Ukrajnának helyre kell állítania a kőolajszállítást, és garanciát kell adnia arra, hogy a jövőben nem kerül sor hasonló korlátozásra.
A külügyminiszter hozzátette: amíg ez nem történik meg, a magyar kormány nem támogatja újabb uniós források átutalását Ukrajnának.
Donald Trump szerint az Egyesült Államok közel jár ahhoz, hogy teljesítse közel-keleti katonai célkitűzéseit. A kijelentés ugyanakkor ellentmondani látszik annak, hogy az Egyesült Államok újabb erőket vezényel a térségbe. Trump korábban azt mondta, nem tervezi szárazföldi csapatok bevetését Irán ellen, ugyanakkor hangsúlyozta: minden lehetőség nyitva marad.
A Pentagon három partraszálló hajót és mintegy 2 500 tengerészgyalogost küld a Közel-Keletre, néhány nappal azután, hogy egy másik, hasonló egységet is átirányítottak a Csendes-óceán térségéből. A frissen érkező alakulatok az ott állomásozó több mint 50 ezer amerikai katonához csatlakoznak.
Irán a Közel-Keleten túlra is kiterjesztené fenyegetéseit
Az iráni hadsereg szóvivője, Abolfazl Sekarcsi tábornok közölte: a világ bármely pontján veszélybe kerülhetnek az ország „ellenségei”, beleértve parkokat, szabadidős létesítményeket és turisztikai célpontokat is.
A legfelsőbb vezető, Modzstaba Hamenei írásos üzenetben méltatta az irániak kitartását a perzsa újév, a Norúz alkalmából. Hamenei azóta nem jelent meg nyilvánosan, hogy apja, Ali Hamenei ajatollah egy izraeli légicsapásban életét vesztette, ő maga pedig megsebesült.
A korlátozott információk miatt továbbra sem ismert, milyen károkat szenvedtek el Irán katonai, nukleáris vagy energetikai létesítményei a február vége óta tartó amerikai és izraeli támadásokban, és az sem egyértelmű, ki irányítja ténylegesen az országot. Az tény, hogy Irán rakéta- és dróntámadásai továbbra is akadályozzák az olajszállítást, ami világszerte növeli az energia- és élelmiszerárakat.
Izrael folytatja a Hezbollah elleni támadásokat Libanonban
A hadsereg szombat hajnalban újabb csapássorozatot indított Bejrút déli negyedeiben. A libanoni kormány szerint eddig több mint ezer ember halt meg, és több mint egymillióan kényszerültek elhagyni otthonukat. A háború kezdete óta Iránban több mint 1 300, Izraelben 15 ember vesztette életét az iráni rakétatámadások következtében, és amerikai oldalon is legalább 13 katona halt meg.
A háború céljairól továbbra is eltérő magyarázatok hangzanak el Washingtonból és Jeruzsálemből: a kezdeti remények között szerepelt egy Iránon belüli felkelés kirobbantása, illetve az ország nukleáris és rakétaprogramjának felszámolása.
Az iráni háború aggasztó hiányt okozhat Európa légvédelmében
Amerikai védelmi tisztviselők az AP hírügynökségnek megerősítették: a Patriot elfogórakéták egy részét a Közel‑Keletre irányították át, hogy támogassák Washington hadműveleteit az Iránnal zajló háborúban.
Két tisztviselő szerint ez aggasztó hiányokat okozhat Európa légvédelmében Oroszországgal szemben, míg egy harmadik úgy fogalmazott: a NATO továbbra is „bőséges” kapacitással rendelkezik a kontinens védelmére. A források névtelenséget kértek, mivel érzékeny katonai műveletekről van szó.
A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt közleményben reagált a hírekre. Azt hangsúlyozta: az amerikai hadseregnek bőséges fegyver- és lőszerkészlete áll rendelkezésére ahhoz, hogy végrehajtsa a Trump elnök által meghirdetett „Végtelen Düh” hadművelet céljait – és akár azon túlmutató feladatokat is.
Az amerikai védelmi miniszter vallási retorikája ismét vitákat vált ki
Pete Hegseth, aki hivatalba lépése óta rendszeresen jeleníti meg konzervatív, evangéliumi keresztény meggyőződését a Pentagon működésében, most a háború miatt került a figyelem középpontjába. A tárcavezető több alkalommal hangsúlyozta: az Egyesült Államok keresztény nemzet, és a katonáknak is „Istenhez kell fordulniuk”.
A konfliktus kiéleződése óta Hegseth retorikája új jelentést kapott. A Pentagon egyik tájékoztatóján a Zsoltárok könyvéből idézte Dávid győzelmi imáját: „Áldott legyen az Úr, az én sziklám! Ő tanította a kezemet harcra, az ujjaimat viadalra.”
Több amerikai szakértő is felvetette: a vallási utalások egy iszlám teokráciával vívott háború idején különösen érzékenynek számítanak.
Mára virradóra ismét drágultak az üzemanyagok. A legfrissebb áremelés után a standard benzin ára minden fővárosi töltőállomáson meghaladja a 9 lejt, kivéve a Socar három egységét. A standard gázolaj erősen közelíti a 10 lejes határt, a prémium változat pedig már át is lépte azt.
Egy hét alatt a dízel 80 banival, a benzin 58 banival drágult. A Profit.ro elemzése szerint a háború kitörése óta a gázolaj ára már 1 lej 50 banival, vagyis 18 százalékkal nőtt.
A versenyhivatal szerint nincs szó kartellről: a drágulást elsősorban a nemzetközi energiapiaci feszültségek és a közel-keleti konfliktus okozza.
Románia is csatlakozik a Hormuzi‑szoros megnyitását célzó nemzetközi nyilatkozathoz. A román államfő hangsúlyozta: Románia nem vesz részt a közel‑keleti konfliktusban, ugyanakkor kész támogatni azokat a nemzetközi erőfeszítéseket, amelyek mérsékelhetik az energiaárak emelkedését és biztosíthatják a szabad hajózást a Hormuzi-szoros térségében.
Nagy‑Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Japán közös nyilatkozata elítéli a kereskedelmi hajók elleni akciókat, és felszólítja Iránt, hogy haladéktalanul hagyjon fel a civil energetikai létesítmények elleni támadásokkal. A részt vevő országok késznek mutatkoznak hozzájárulni a szoros biztonságához, és együttműködnek az energiapiac stabilizálása érdekében.
Copilot
Az Egyesült Államok átmenetileg felfüggeszti az iráni olajra kivetett szankciók egy részét. A döntés azokra a szállítmányokra vonatkozik, amelyeket péntektől kezdve rakodtak hajókra, és április 19‑ig marad érvényben. A lépés célja a globális olajpiac stabilizálása, miután a Brent hordónkénti ára a közel-keleti háború miatt 70 dollárról 106 dollár közelébe emelkedett. Szakértők szerint a szankciók enyhítése nem növeli érdemben a kínálatot, mivel Irán eddig is jelentős mennyiséget juttatott ki a piacra a korlátozások ellenére.
A háború világszerte ellátási zavarokat okozhat a csúcstechnológiai iparágakban is, mivel a támadások megbénították a héliumtermelést Katarban, amely a világpiac harmadát látja el.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a közel-keleti válságról, amely nem közeledett a nyugvóponthoz, az Egyesült Államokat pedig elutasították a NATO-szövetségesei, hogy segítségükre siessenek a Hormuzi-szorosba. Itthon feszült gazdasági helyzet közepette a koalíciós pártok az idei állami költségvetés kapcsán szólalkoztak össze, de sokáig nem akadályozhatták a büdzsé elfogadását, mert a politikai stabilitás manapság értékes valuta. Szó lesz arról is, hogy Ausztráliában melyek az első tapasztalatok azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok megtiltották a 16 éven aluliaknak a közösségi média használatát.
Szőcs Levente jelentkezik összefoglalóval arról, hogy Donald Trump politikájában központi szerepet kap a vallási ideológia, és ez az Irán elleni katonai akcióra is igaz.
Garzó Ferenc olvassa fel A polgár és a fogalmak harca című jegyzetét.
Az izraeli hadsereg légiereje "likvidálta" az iráni Forradalmi Gárda szóvivőjét - jelentette ma a hadsereg. Korábban az iráni állami televízió is bejelentette, hogy Ali Mohammad Naini, a Forradalmi Gárda szóvivője életét vesztette egy támadásban.
Az izraeli rendőrség és a Sin Bét belbiztonsági szolgálat közölte, hogy azzal vádolnak egy, a Vaskupola légvédelmi rendszerben szolgált tartalékos katonát, hogy fizetségért érzékeny biztonsági információkat adott át Iránnak. A közlemény szerint a huszonhat éves jeruzsálemi Raz Cohent letartóztatták.
Az izraeli egészségügyi minisztérium ma reggel közölte, hogy az iráni háború kezdete óta 4099 sebesültet szállítottak kórházba, közülük nyolcvanat jelenleg is ott kezelnek.
Legalább ötvenen megsérültek egy autóalkatrész-gyárban kitört tűzben a Dél-Korea középső részén fekvő Tedzsonban ma - közölték a helyi hatóságok. A közlés szerint több mint 200 tűzoltót és 70 járművet vezényeltek a helyszínre az oltáshoz.
A helyi tűzoltóság közlése szerint 35 sérült állapota súlyos. Egyelőre nem tudni, hogy hány munkás maradt bent az épületben. A tűz lehetséges okait nem közölték.
Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Japán közös közleményben fejezte ki készségét a biztonságos hajózás helyreállítására a Hormuzi-szorosban - a londoni miniszterelnöki hivatal által tegnap ismertetett közleménye szerint a hat ország felszólította Iránt, hogy haladéktalanul vessen véget a szoros hajóforgalmát fenyegető tevékenységének, fejezze be a vízi út elaknásítását és hagyjon fel a hajók elleni drón- és rakétatámadásokkal.
Késznek mutatkoznak hozzájárulni a biztonságos áthaladást célzó erőfeszítésekhez, de nem részletezik, mely országok vesznek részt az „előkészítő tervezésben”, és nem szólnak arról sem, hogy hajlandók-e haditengerészeti erőt küldeni a térségbe.
Oroszország meggyőződése, hogy az Egyesült Államoknak és Izraelnek haladéktalanul le kell állítania az Irán ellen elindított "katonai kalandorakciót" - közölte az orosz külügyminisztérium a Perzsa-öböl térségében kialakult helyzet kapcsán tegnap este kiadott nyilatkozatában.
A tárca szerint Moszkva "változatlanul kiáll a békés együttélés, a biztonság és a jószomszédi légkör megteremtésének szükségessége mellett" a vele baráti arab országok és Irán között.
Az orosz külügyminisztérium közölte: osztja az ománi külügyminiszter álláspontját, hogy el kell indítani egy régiószintű tárgyalási folyamatot a nukleáris energia területén bevezetendő bizalomépítő intézkedések és az átláthatóság, valamint a kölcsönös biztonsági garanciákról szóló megállapodások elérése érdekében.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök tegnap esti sajtótájékoztatóján méltatta az Irán elleni háború eredményeit, és kijelentette, hogy Irán "már nem képes uránt dúsítani", és nem képes többé ballisztikus rakétákat gyártani.
Most azon is dolgozunk, hogy megsemmisítsük azokat az ipari kapacitásokat, amelyek lehetővé teszik ezeknek a programoknak a létrehozását" - mondta a külföldi sajtónak tartott sajtótájékoztatón.
Az iráni hadművelet céljairól közölte, hogy Izrael három dologra összpontosít. Irán nukleáris programjának megakadályozására, a ballisztikus program felszámolására, valamint olyan feltételek megteremtésére, amelyek lehetővé teszik az iráni nép számára, hogy saját kezébe vegye a sorsát.
"
["post_title"]=>
string(92) "Benjámin Netanjahu: Azon is dolgozunk, hogy megsemmisítsük azokat az ipari kapacitásokat"
["post_excerpt"]=>
string(88) "Az izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy Irán "már nem képes uránt dúsítani"."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(86) "benjamin-netanjahu-azon-is-dolgozunk-hogy-megsemmisitsuk-azokat-az-ipari-kapacitasokat"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-03-20 13:55:40"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-03-20 11:55:40"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=461098"
["menu_order"]=>
int(518)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#3731 (24) {
["ID"]=>
int(461093)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-03-20 13:53:56"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-03-20 11:53:56"
["post_content"]=>
string(593) "
Tekintettel a nemzetközi olajpiacon kialakult feszült helyzetre Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter kilátásba helyezte tegnap a az iráni olajra vonatkozó kereskedelmi korlátok részleges feloldását. Mint mondta, nagyjából 140 millió hordó olajról van szó. (Egy hordó 159 liternek felel meg.)
Bessent hangsúlyozta, hogy iráni olaj továbbra is eljut Indiába és Kínába a Perzsa-öbölből. Ez a két ország az iráni olaj legfőbb vásárlójának számít.
"
["post_title"]=>
string(127) "Az amerikai pénzügyminiszter kilátásba helyezte az iráni olajra vonatkozó kereskedelmi korlátok részleges feloldását"
["post_excerpt"]=>
string(102) "Bessent hangsúlyozta, hogy iráni olaj továbbra is eljut Indiába és Kínába a Perzsa-öbölből."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(116) "az-amerikai-penzugyminiszter-kilatasba-helyezte-az-irani-olajra-vonatkozo-kereskedelmi-korlatok-reszleges-feloldasat"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-03-20 13:53:57"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-03-20 11:53:57"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=461093"
["menu_order"]=>
int(519)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[10]=>
object(WP_Post)#3730 (24) {
["ID"]=>
int(461091)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-03-20 13:52:38"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-03-20 11:52:38"
["post_content"]=>
string(978) "
További "nagyon súlyos válaszcsapásokat" helyezett kilátásba tegnap Ebrahim Zolfakari, az iráni fegyveres erők egyesített parancsnokságának szóvivője arra az esetre, ha nem maradnak abba az iráni energiainfrastruktúra elleni izraeli-amerikai támadások.
A szóvivő az iráni állami médiában közzétett nyilatkozatában úgy vélte, hogy a háború "új szakaszba" lépett azzal, hogy Teherán amerikai befektetőkhöz kötődő energialétesítményeket támadott.
A fő iráni földgázmezőt ért izraeli támadásra válaszul Teherán tegnap a korábbi napokhoz képest intenzívebben támadta rakétákkal és drónokkal a Perzsa-öböl menti arab országok energetikai létesítményeit: lángba borított egyebek között több katari LNG-létesítményt és két kuvaiti olajfinomítót is.
Magyarországnak joga van blokkolni a 90 milliárdos ukrán hitelt - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök mára virradóra Brüsszelben, az EU-csúcsról távozva újságíróknak nyilatkozva.
Az EU-csúcsot értékelve úgy fogalmazott: egyetlen olyan dolgot se tudtak mondani, ami akár morális, akár jogi, akár politikai szempontból fölróható lett volna Magyarországnak.
Annak kapcsán, hogyha Ukrajna visszaállítja a Barátság-kőolajvezeték működését, Magyarország feloldja a hitel blokkolását, a magyar kormányfő azt mondta: nemcsak arról van szó, hogy az olajnak meg kell jönnie, hanem "garanciákat kell kapniuk arra, hogy ez még egyszer nem fordul elő". Eszköz ehhez "most még nincs, de majd lesz" – tette hozzá.
Brüsszel teljesíteni fogja az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós támogatási hitelre vonatkozó ígéretét – jelentette ki ma hajnalban Ursula von der Leyen Brüsszelben, miután az EU-csúcson Orbán Viktor magyar miniszterelnök fenntartotta a vétóját az uniós tagállamok vezetőinek tanácskozásán.
"
["post_title"]=>
string(81) "Orbán Viktor: Magyarországnak joga van blokkolni a 90 milliárdos ukrán hitelt"
["post_excerpt"]=>
string(189) "Az EU-csúcsot értékelve úgy fogalmazott: egyetlen olyan dolgot se tudtak mondani, ami akár morális, akár jogi, akár politikai szempontból fölróható lett volna Magyarországnak. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(76) "orban-viktor-magyarorszagnak-joga-van-blokkolni-a-90-milliardos-ukran-hitelt"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-03-20 13:51:15"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-03-20 11:51:15"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=461088"
["menu_order"]=>
int(521)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
}
["post_count"]=>
int(12)
["current_post"]=>
int(-1)
["before_loop"]=>
bool(false)
["in_the_loop"]=>
bool(false)
["post"]=>
object(WP_Post)#3596 (24) {
["ID"]=>
int(461122)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-03-21 11:06:40"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-03-21 09:06:40"
["post_content"]=>
string(1090) "
Mindaddig nem járul hozzá Magyarország Ukrajna uniós támogatásához, amíg Kijev fenntartja az olajszállítások blokádját – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán. A tárcavezető Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozatára reagált, amely szerint az Európai Unió a magyar vétó ellenére is megtalálhatja a módját a 90 milliárd eurós támogatás folyósításának.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: az uniós szabályok egyhangúságot írnak elő, és Magyarország álláspontja változatlan – „előbb az olaj, aztán a pénz”. A miniszter szerint Ukrajnának helyre kell állítania a kőolajszállítást, és garanciát kell adnia arra, hogy a jövőben nem kerül sor hasonló korlátozásra.
A külügyminiszter hozzátette: amíg ez nem történik meg, a magyar kormány nem támogatja újabb uniós források átutalását Ukrajnának.
