Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
Az új kormány megalakítására irányuló erőfeszítések egyelőre nem léptek ki az elmúlt hónapok patthelyzetéből, amely a Bolojan-kormány május 5-i bizalmatlansági indítvánnyal történt menesztése óta áll fenn.
Sorin Grindeanu, a szociáldemokraták elnöke, akit a párt miniszterelnök-jelöltként javasol, tegnap a közösségi oldalán azt közölte, hogy a PSD kész egy parlamenti többség létrehozására. Ugyanakkor szerinte nem annak kellene az elsődleges szempontnak lennie, hogy megvan-e a támogatáshoz szükséges parlamenti szavazatszám, hanem Románia gazdasági és társadalmi helyzetének.
A Petrozsény melletti livezényi bánya vájárjai pénteken este abbahagyták a tiltakozást, mivel ígéretet kaptak arra, hogy a korában kilátásba helyezett február 26-i határidőnél korábban megkapják fizetésüket. Ezzel szemben Lupényban mintegy 80 bányász továbbra is sztrájkol. Folytatják a tiltakozást, és továbbra sem jönnek fel a tárnákból.
A jövő évi költségvetés tervezetét vitatta meg délelőtti ülésén a kormány. Napirenden szerepelt a költségek korlátozását célzó sürgősségi rendelet is.…
Több tíz mentőautót és tűzoltóegységet riasztottak tegnap este 10 óra után a fővárosban, miután a Marius Nasta Tüdőgyógyászati Klinika körül ismeretlen eredetű füstre lettek figyelmesek az orvosok.
Vasile Dîncu védelmi miniszternek az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatos kijelentéseiről kellett magyarázkodnia, Lucian Bode belügyminiszter ellen a rendőrautók beszerzése és a doktorijával kapcsolatos plágiumgyanú kapcsán nyújtott be egyszerű indítványt az ellenzék. Hasonló okok miatt alig három hete lemondani kényszerült Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter. Belerendül-e ezekbe a koalíció? Erre a kérdésre is kerestük a választ Cseke Péter Tamással, az Agerpres hírügynökség munkatársával.
A romániai diákok 71 százaléka látott vagy esett erőszak áldozatává az iskolába vezető úton, szünetekben vagy órákon – derül ki a. World Vision Románia Alapítvány felméréséből.
Adrian Câciu pénzügyminiszter szerint jövő évtől nyugdíjemelés várható, amely nagyobb mértékű lesz, mint amit a törvény előír, de a tárcavezető nem közölt pontos százalékot.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport pénteki közlése szerint az utóbbi 24 órában 743 személyt diagnosztizáltak SARS-CoV-2-fertőzéssel és 60 koronavírussal összefüggésbe hozható…
A Petrozsény melletti livezényi bánya vájárjai pénteken este abbahagyták a tiltakozást, mivel ígéretet kaptak arra, hogy a korában kilátásba helyezett február 26-i határidőnél korábban megkapják fizetésüket. Ezzel szemben Lupényban mintegy 80 bányász továbbra is sztrájkol. Folytatják a tiltakozást, és továbbra sem jönnek fel a tárnákból.
Florin Citu miniszterelnök szerint a bányászok által választott módszer nem oldja meg a problémákat. Leszögezte: nem engedi meg, hogy az ő mandátuma alatt egy újabb bányászjárásra kerüljön sor. A lupényi bánya mélyén több napja tiltakozó vájárok bejelentették, hogy készek éhségsztrájkba lépni, ha nem vezetnek eredményre a szakszervezet és a Hunyad megyei Energetikai Komplexum vezetősége által az energiaügyi minisztériumnál folytatandó hétfői tárgyalások.
Az év első kilenc hónapjában 21,2 százalékkal nőtt a gépkocsigyártás Romániában a tavalyi hasonló időszakhoz képest – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének (ACAROM) hétfőn közzétett adataiból.
Januártól szeptemberig 381.971 járművet gyártottak az országban, amiből 230.078-at a Dacia, 151.893-at a Ford.
Szeptemberben 51.578 jármű gördült le a gyártósorról, ezek közül 30.575-öt a Dacia mioveni-i gyárában, 21.003-at a Ford craiovai üzemében gyártottak.
Az ACAROM a gépjármű-bejegyzési és jogosítvány-kibocsátó igazgatóság (DRPCIV) adataira hivatkozva közölte, hogy az idei első kilenc hónapban 7,94 százalékkal több új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, mint a tavalyi hasonló időszakban. Így idén 95.276-ot, míg egy évvel korábban 88.262-t jegyeztek be.
Az elősuzür forgalomba helyezett autók rangsorát fölényesen vezeti a Dacia 27.709 darabbal, aztán a Toyota (7802), a Hyundai (7473), a Ford (6845), a Skoda (6405), a Volkswagen (6136), a Renault (5429), a Peugeot (2802) és a Mercedes (2669) következik a sorban.
Használt autóból 241.992-t helyeztek forgalomba Romániában az idei év első kilenc hónapjában, ami 20,69 százalékos csökkenést jelent a 2021 hasonló időszakában bejegyzett 305.140 kocsihoz képest.
A Romániai Megyei Tanácsok Egyesülete egymilliárd lejt szerzett a kormánytól a jövő évi költségvetésbe az utak helyreállítására és építésére.
A Nicolae Ciucă miniszterelnökkel tartott délelőtti találkozón a kormányfő megígérte, hogy a büdzsében lesz pénz a Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságok működési költségei legnagyobb részének finanszírozására is. Adrian Veştea, a Brassó megyei Tanács elnöke hangsúlyozta, az idei 700 millió helyett 1 milliárd lejt kapnak az utak javítására, a kormány finanszírozza a Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságok működési költségeinek 90 százalékát, illetve kidolgozzák az alkalmazási normákat az altalajkincsek kitermeléséből származó jutalék megyénkénti szétosztására.
A jövő évi költségvetés tervezetét vitatta meg délelőtti ülésén a kormány. Napirenden szerepelt a költségek korlátozását célzó sürgősségi rendelet is. Ennek értelmében befagyasztanák a tisztségviselők jövedelmét, a speciális nyugdíjakat és a költségvetési alkalmazottak legnagyobb részének béreit a jövő évben. A kabinet megvitatta továbbá a következő 5 évre szóló korrupcióellenes stratégiát és jóváhagyta Románia pénzügyi hozzájárulását több európai intézmény működéséhez.
Több tíz mentőautót és tűzoltóegységet riasztottak tegnap este 10 óra után a fővárosban, miután a Marius Nasta Tüdőgyógyászati Klinika körül ismeretlen eredetű füstre lettek figyelmesek az orvosok.
A vizsgálat során kiderült, hogy nincs ok aggodalomra, az egészségügyi intézmény udvarán felállított mobil intenzív terápiás egység egyik szellőztető berendezéséből jött a füst, de nem állt fenn annak a veszélye, hogy bármi is meggyulladjon. Az intenzív terápiás egységen 7 pácienst kezeltek, őket pillanatokon belül átszállították a kórház központi részlegébe.
Vasile Dîncu védelmi miniszternek az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatos kijelentéseiről kellett magyarázkodnia, Lucian Bode belügyminiszter ellen a rendőrautók beszerzése és a doktorijával kapcsolatos plágiumgyanú kapcsán nyújtott be egyszerű indítványt az ellenzék. Hasonló okok miatt alig három hete lemondani kényszerült Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter. Belerendül-e ezekbe a koalíció? Erre a kérdésre is kerestük a választ Cseke Péter Tamással, az Agerpres hírügynökség munkatársával.
5,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol a 2022-es állami költségvetés tervezete, amelyet pénteken tett közzé a pénzügyminisztérium.
Az ESA-módszertan szerinti deficitet 6,2 százalékosra tervezik. A kormány 457,969 milliárd lejes kiadást irányzott elő, ebből 115,407 milliárd lejt (a GDP 8,8 százalékát) tesznik ki a személyi költségek. Az államadósság javasolt felső határa - az uniós módszertannak megfelelően - a bruttó hazai termék 49,8%-a. A pénzügyminisztérium szerint ez a felső határ 2022-ig kötelező érvényű. A szaktárca megjegyzi, folytatni fogja az elővigyázatos fiskális politikát, hogy 2024-re szorítsák 3 százalék alá a GDP-arányos költségvetési hiányt.
A Richter-skála szerinti 4,1-es erősségű földrengés volt hajnali 2 óra 4 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében - közölte az országos földfizikai intézet. A földmozgás epicentruma 103 kilométeres mélységben volt. Decemberben eddig összesen 13 kéregmozgást regisztráltak Romániában, 2,1 és 4,1 közötti erősségűeket. A 2021-es év legnagyobb, 4,7-es erősségű földrengését május 26-án mérték.
A romániai diákok 71 százaléka látott vagy esett erőszak áldozatává az iskolába vezető úton, szünetekben vagy órákon - derül ki a. World Vision Románia Alapítvány felméréséből.
A szervezet kampányt indított, hogy felkészítsen több mint 16 300 falun tanuló gyereket a bullying kezelésére. Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb jelentése szerint Románia Európában a harmadik helyen áll abból a 42 országból, ahol a szervezet a megfélemlítés jelenségét vizsgálta. A jelenség szóbeli és fizikai agresszív viselkedésben nyilvánul meg, amelynek célja bosszantani, megfélemlíteni a gyerekeket. Legtöbbször az elkövetők az áldozattal egykorú vagy nagyobb gyerekek. Mihaela Nabăr a World Vision Románia ügyvezető igazgatója szerint a kampány március végéig tart 112 falusi oktatási intézményben. A Romániában több mint 30 éve jelen lévő szervezet eddig félmillió gyereknek segített majdnem 500 közösségben az ország 18 megyéjében.
Adrian Câciu pénzügyminiszter szerint jövő évtől nyugdíjemelés várható, amely nagyobb mértékű lesz, mint amit a törvény előír, de a tárcavezető nem közölt pontos százalékot.
Câciu szerint sok szempontot kell figyelembe venni a költségvetés összeállításakor, és amikor rendelkezni fognak az összes adattal, akkor döntenek a pontos mértékről. Az öregségi járandóságok növelésének hírét Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is megerősítette egy hétvégi nyilatkozatában. Kifejtette, egészen biztosan a nyugdíjemelésre is jut pénz, de nem részletezte ő sem, hogy hány százalékkal számolnak. Kelemen Hunor szerint a nyugdíjakat az inflációhoz kellene igazítani, így legalább annyival kell növelni, mint amekkorával a fogyasztói árindex gyorsult. Korábban kormányzati illetékesek 11 százalékos nyugdíjemelést valószínűsítettek, míg az éves infláció év végén várhatóan csaknem 14 százalék lesz a jegybank prognózisa szerint.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport pénteki közlése szerint az utóbbi 24 órában 743 személyt diagnosztizáltak SARS-CoV-2-fertőzéssel és 60 koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetet regisztráltak. A halálesetek közül 20 korábban következett be.
Temesváron gyásznap van ma a 32 évvel ezelőtt a forradalom kezdetén megölt mártírok előtt tisztelegnek.
A megemlékezések két nappal ezelőtt már megkezdődtek és ma vallásos szertartásokkal koszorúzással és kiállításokkal folytatódnak. 1989. december 17-én majdnem 60 ember lőttek le és több százat megsebesítettek Temesvár kortárs történetének legsötétebbnek tartott napján. Rájuk emlékeznek a gyásznapon.
A Petrozsény melletti livezényi bánya vájárjai pénteken este abbahagyták a tiltakozást, mivel ígéretet kaptak arra, hogy a korában kilátásba helyezett február 26-i határidőnél korábban megkapják fizetésüket. Ezzel szemben Lupényban mintegy 80 bányász továbbra is sztrájkol. Folytatják a tiltakozást, és továbbra sem jönnek fel a tárnákból.
Florin Citu miniszterelnök szerint a bányászok által választott módszer nem oldja meg a problémákat. Leszögezte: nem engedi meg, hogy az ő mandátuma alatt egy újabb bányászjárásra kerüljön sor. A lupényi bánya mélyén több napja tiltakozó vájárok bejelentették, hogy készek éhségsztrájkba lépni, ha nem vezetnek eredményre a szakszervezet és a Hunyad megyei Energetikai Komplexum vezetősége által az energiaügyi minisztériumnál folytatandó hétfői tárgyalások.