A legfrissebb hallgatottsági felmérés szerint a Román Rádió továbbra is az ország hallgatóinak első számú választása. A közszolgálati rádió országos piaci részesedése 23,3 százalék, míg a vidéki hallgatók körében 28,2 százalékos eredményt ért el, mindezt elsősorban a közszolgálati rádió főcsatornájának (Radio România Actualități, RRA), illetve a területi stúdióinak (Radio România Regional) köszönhetően. A RRA országos piaci részesedése 11,2 százalék, a területi stúdióké 7 százalék.
Összességében a Román Rádió megőrizte stabil, mintegy 20 százalékos részesedését a teljes rádióhallgatási időből a főbb földrajzi régiókban – országos szinten 23,3%-ot, városi környezetben 19,5%-ot, Bukarestben pedig 19,2%-ot –, miközben a rádiós piac teljes hallgatottsága folytatja az előző mérési időszakban megfigyelt csökkenő tendenciát, és jelentősen alacsonyabb értéket mutat, mint a 2025-ös év második mérési hullámában.
A felmérés adatai szerint a városi hallgatók első számú információforrása továbbra is a Román Rádió főcsatotnája (Radio România Actualități). A RRA az Europa FM-mel megosztva áll az első helyen a városi közönség körében.
A rádióhallgatói felmérés 2026. április 27. és augusztus 16. között zajlott a Mercury Research és az IRES közvéleménykutatása alapján, 10 247 fős mintán, ±1,1 százalékos hibahatárral. Az adatfelvétel a Day After Recall (DAR) módszerével, számítógéppel támogatott telefonos interjúk (CATI) segítségével történt.
Közel 2,9 millió iskolás és óvodás kezdte meg hétfőn a 2026-2027-es tanévet az oktatási minisztérium által jóváhagyott tanévrend szerint. Az év 2027. június 18-ig tart és 36 tanítási hétből áll.
A nappali tagozatos tizenkettedikesek, valamint az esti és levelezős tizenharmadik évfolyam tanulói számára a tanév hossza 34 hét, és június 4-én fejeződik be. A nyolcadikosok tanéve 35 tanítási hetet foglal magában, és június 11-én zárul. A következő vakáció október 24-től november 1-ig tart. Október 5-én, az oktatás nemzetközi napján, valamint a törvényben és a kollektív szerződésben meghatározott munkaszüneti napokon szünetel a tanítás.
Tanárhiánnyal kezdődik az új tanév. Bár a tanári állásokra átlagosan négyen jelentkeztek egy helyre, bizonyos tantárgyaknál továbbra sincs elegendő pedagógus.
Mihai Dimian tanügyminiszter szerint főként fizikából, informatikából és a szakiskolák egyes tantárgyainál nehéz betölteni az állásokat. Ezekre a területekre kevesebb a megfelelő végzettségű jelentkező. A hiányt egyes iskolákban nyugdíjas tanárokkal, illetve más szakképzettségű pedagógusokkal próbálják pótolni. A minisztérium szerint a probléma a következő években tovább súlyosbodhat, ahogy egyre több idősebb tanár vonul nyugdíjba.
Két tanársegéd orvost helyeztek 30 napra előzetes letartóztatásba a konstancai Ovidius egyetem Orvosi karáról, akiket azzal gyanusítanak, hogy több mint 37 ezer eurót kaptak diákoktól, hogy átengedjék őket az anatómia vizsgákon.
Ugyanebben az ügyben két VI. éves diáklányt is bírósági felügyelet alá helyeztek. Az ügyészek rávilágítottak, hogy a gyakorlat folyamatos volt, a tarifák a kollokviumért kért 600 euró és a vizsgáért igényelt 2500 euró között változtak. A négy gyanúsított elismerte tettét. Az egyetemen, orvosi rendelőkben és lakásokban végzett 26 házkutatás során az ügyészek jelentős pénzösszegeket foglaltak le, amelyek eredetét nem tudták bizonyítani.
A legfrissebb hallgatottsági felmérés szerint a Román Rádió továbbra is az ország hallgatóinak első számú választása. A közszolgálati rádió országos piaci részesedése 23,3 százalék, míg a vidéki hallgatók körében 28,2 százalékos eredményt ért el, mindezt elsősorban a közszolgálati rádió főcsatornájának (Radio România Actualități, RRA), illetve a területi stúdióinak (Radio România Regional) köszönhetően. A RRA országos piaci részesedése 11,2 százalék, a területi stúdióké 7 százalék.
Összességében a Román Rádió megőrizte stabil, mintegy 20 százalékos részesedését a teljes rádióhallgatási időből a főbb földrajzi régiókban – országos szinten 23,3%-ot, városi környezetben 19,5%-ot, Bukarestben pedig 19,2%-ot –, miközben a rádiós piac teljes hallgatottsága folytatja az előző mérési időszakban megfigyelt csökkenő tendenciát, és jelentősen alacsonyabb értéket mutat, mint a 2025-ös év második mérési hullámában.
A felmérés adatai szerint a városi hallgatók első számú információforrása továbbra is a Román Rádió főcsatotnája (Radio România Actualități). A RRA az Europa FM-mel megosztva áll az első helyen a városi közönség körében.
A rádióhallgatói felmérés 2026. április 27. és augusztus 16. között zajlott a Mercury Research és az IRES közvéleménykutatása alapján, 10 247 fős mintán, ±1,1 százalékos hibahatárral. Az adatfelvétel a Day After Recall (DAR) módszerével, számítógéppel támogatott telefonos interjúk (CATI) segítségével történt.
A járvány elleni védekezésről, a munkakörülményekről és a bérezésről tárgyaltak romániai szakszervezeti szövetségek vezetőivel Nicolae Ciucă miniszterelnök, Sorin Cîmpeanu oktatási, Alexandru Rafila egészségügyi, Adrian Câciu pénzügy- és Marius Budăi munkaügyi miniszter.
A Romániai Erdő- és Legelőtulajdonosi Szövetség tagjai február 21-től kezdődően meghatározatlan ideig sztrájkolnak a mezőgazdasági minisztérium épülete előtt Bukarestben.
Elfogadta tegnap délután a parlament a 2021-es államháztartási és társadalombiztosítási költségvetési törvényt. A költségvetés 234 „igen” és 170 „nem” szavazat…
A Stratégiai Kommunikációs Csoport pénteki közlése szerint az utóbbi 24 órában 5922 személyt diagnosztizáltak SARS-CoV-2-fertőzéssel és 31 koronavírussal összefüggésbe hozható…
Kanada legrangosabb orvosbiológiai kitüntetését, a Canada Gairdner International Awards-ot kapta Karikó Katalin, valamint két kutatótársa, Drew Weissman és Pieter Cullis.…
Ismét kötelezővé válik a szájmaszk viselése zárt és nyílt helyiségekben egyaránt a koronavírus Omikron változata terjedésének megfékezése érdekében. Újdonság, hogy már nem szabad textil vagy műanyag arcvédőket használni, mert azoknak nagyon alacsony a hatékonysága.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS) hétfői közlése szerint az utóbbi 24 órában 7694 személyt diagnosztizáltak SARS-CoV-2-fertőzéssel, és 85 koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetet regisztráltak.
Egyre több megye vörösödik be a koronavírusos esetszámok növekedése miatt. Az elmúlt két hétben, az ezer lakosra számolt fertőzöttségi arány Temes, Kolozs, Ilfov és Máramaros megyében haladja meg a 3 ezreléket. Temes megyében ez az arány az 5 ezreléket is átlépte.
Gyulafehérvár két hétre számított, ezer lakosra vetített fertőzöttségi mutatója elérte az 5,58-at. A Fehér megyei átlag ehhez képest 2,38. Tegnap 76 új fertőzést jelentettek, 714 teszt alapján. Három feletti a helyi fertőzöttségi mutató Szászsebesen és Tövisen.
Brassó és Hunyad megye is közelít a vörös zónához.
Vasárnap kezdődik a téli időszámítás. Az órákat hivatalosan hajnali négyről három órára kell átállítani.
Ennek következtében a vasárnap lesz az év leghosszabb napja, amely 25 órát fog tartani. A nyári időszámítást azért vezették be, hogy a természetes fényt minél hatékonyabban használják ki. Felmérések szerint ez jelenleg mindössze 3 százalékos energia-megtakarítást eredményez. Korábban ez az érték sokkal magasabb, 15-20 százalék volt. Ezért a koronavírus világjárvány előtt az Európai Unióban felvetődött annak lehetősége, hogy lemondjanak a nyári időszámításról, azonban a kezdeményezés egyelőre függőben van.
A járvány elleni védekezésről, a munkakörülményekről és a bérezésről tárgyaltak romániai szakszervezeti szövetségek vezetőivel Nicolae Ciucă miniszterelnök, Sorin Cîmpeanu oktatási, Alexandru Rafila egészségügyi, Adrian Câciu pénzügy- és Marius Budăi munkaügyi miniszter.
A kormány közlése szerint a jövőben rendszeresíteni fogják a találkozókat az egészségügyi, oktatási, rendvédelmi és más közalkalmazottak képviselőivel, és megvizsgálják a bérezéssel és a munkakörülményekkel kapcsolatos követeléseiket.
A Romániai Erdő- és Legelőtulajdonosi Szövetség tagjai február 21-től kezdődően meghatározatlan ideig sztrájkolnak a mezőgazdasági minisztérium épülete előtt Bukarestben.
Az érdekvédelmi szervezet tagjai az Országos Stratégiai Terv révén az erdőterületekre kiutalt alapokkal elégedetlenek, amelyek nyolcszor kisebbek az állatjólétre fordított összegnél. 2023 és 2027 között a mintegy 16 milliárd euró értékű uniós alapokból egy tyúk, egy sertés és egy tehén tízszer, százszor nagyobb támogatásban fog részesülni mint egy fa vagy egy hektár erdő. Mindez a környezetre és klímavédelemre szánt alapokból, amelyekből 736 250 000 eurót költenek az állatjólétre, azaz sertésekre és szárnyasokra. Az ország összes erdöjére pedig mintegy 87 826 000 eurót. Vagyis Romániában a sertésekre és a szárnyasokra nyolcszor több pénzt fordítanak, mint a 6 427 000 hektár erdőterületre, ami elfogadhatatlan – mondják a Romániai Erdő- és Legelőtulajdonosi Szövetség képviselői. A Nostra Silva egyesület szerint, bár a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium szinte megkétszerezte az Országos Stratégiai Terv révén az erdőterületekre kiutalt összeget, 0,6%-ról 1%-ra növelte, ez egyáltalán nem elegendő.
Elfogadta tegnap délután a parlament a 2021-es államháztartási és társadalombiztosítási költségvetési törvényt. A költségvetés 234 "igen" és 170 "nem" szavazat mellett került jóváhagyásra. A parlament két házának együttes ülésén egyetlen módosító indítványt sem fogadtak el, a plenáris a kormány által benyújtott formában szavazta meg az államháztartási és a társadalombiztosítási költségvetési törvényt.
A költségvetés 80 milliárd lejes, a GDP 7,16%-ára rúgó költségvetési hiánnyal számol. A pénzügyminisztérium a költségvetés összeállításánál 4,3%-os gazdasági növekedéssel, 2,4%-os éves inflációval, 310 ezer munkanélkülivel számol. A pénzügyminisztérium a költségvetés összeállításánál 4,3%-os gazdasági növekedéssel, 2,4%-os éves inflációval, 310 ezer munkanélkülivel számol. 2021-ben 109,97 milliárd lejt fordít az állam személyi jellegű kiadásokra. Ez az összeg 2020-ban 109,511 milliárd lej volt. A szociális jellegű kiadásokra fordított források 4,38 milliárd lejjel nőnek idén. Az idei költségvetés-tervezet szerint a nyugdíjakat is magukba foglaló szociális kiadások végső összege 142,93 milliárd lejre lesz tehető 2021-ben, tavaly ez a kiadáskategória 138,55 milliárd lej volt. A költségvetés a GDP 5,5%-át, körülbelül 61,4 milliárd lejt irányoz elő idén beruházásokra. Ez az összeg 8,3 milliárd lejjel magasabb, mint 2020-ban.
A koalíciós pártok vezető képviselői tegnap esti közös sajtóértekezletükön méltatták a költségvetési törvényt. A Nemzeti Liberális Párt képviseletében Florin Cîţu miniszterelnök azt mondta: ez egy jó büdzsé, amely kiprovokálja a reformot. A kormányfő megjegyezte: a társadalombiztosítási költségvetés magába foglalja a szociális segélyekkel és a nyugdíjak emelésével kapcsolatos kiadásokat. Kifejtette: a költségvetés megoldotta a Zsil völgyi bányászok helyzetét is, mindezt úgy, hogy - a PSD-kormánytól eltérően - nem emelték az adókat.
Dan Barna az USR-PLUS Szövetség elnöke szerint a megszavazott büdzsé a legambiciózusabb beruházási költségvetés.
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke átgondolt, jól összeállított költségvetésről beszélt, amely 7,1 tized százalékra csökkenti az államháztartási hiányt és minden fontos területen beruházásokat irányoz elő.
Piotr Trytek lengyel tábornokot bízták meg az ukrán katonákat kiképző uniós misszió műveleti vezetésével - erősítette meg csütörtök este Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter.
Blaszczak a Twitter közösségi honlapján a Trytek kinevezéséről szóló aznapi brüsszeli közlést kommentálta. "Ez nagy felelősség, de Lengyelország pozíciójának elismerése is a nemzetközi színtéren" - írta bejegyzésében Blaszczak miniszter.
A Hervé Bléjean francia altábornagy által irányított misszió egyik műveleti parancsnokának kinevezett Trytek tábornok korábban többek között az iraki és afganisztáni katonai missziókban vett részt. A NATO-ban előzőleg több parancsnoki posztot is betöltő Bléjean pedig 2020 óta az EU külügyi szolgálata (EEAS) részeként működő katonai tervezési és végrehajtási szolgálat (MPCC) főigazgatója. Az EEAS lesz a misszió parancsnoki központja.
Az ukrán parancsnoki állomány több mint 15 ezer különböző rangú tagját kiképző misszió az EU tagállamai területén fog működni. Műveleti parancsnokságok Lengyelországban és Németországban jönnek létre, a kiképzés nagy részét pedig az ismertetett tervek szerint Lengyelországban valósítják meg.
Mindeközben Mariusz Blaszczak irányításával a lengyel hadsereg korszerűsítése is folyamatban van, ennek keretében péntek délután átadják a lengyel hadseregnek a Bayraktar TB2 török drón első szállítmányát az északnyugat-lengyelországi Miroslawiec légibázison.
A közel 270 milliárd dollár értékű, összesen 24 drónból álló négy készlet beszerzéséről szóló szerződést 2021-ben írták alá. Az első, hat drónból és három mobilállomásból is álló készlet e héten érkezett meg Lengyelországba.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport pénteki közlése szerint az utóbbi 24 órában 5922 személyt diagnosztizáltak SARS-CoV-2-fertőzéssel és 31 koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetet regisztráltak. Közben Bukarestben 1,42 ezrelékre nőtt a Covid-19-cel diagnosztizált személyek utóbbi 14 napra számolt aránya - közölte pénteken a Közegészségügyi Igazgatóság.
Ma este találkozik az energiaár-válságot enyhítő intézkedésekért felelős miniszterekkel - jelentette be Nicolae Ciucă kormányfő.
'Nagyon nehéz lesz szerdáig egy kormányrendelettel előállni, azonban ma este megbeszélést tartunk az energiaár-válságot enyhítő intézkedésekért felelős miniszterekkel, hogy véglegesítsük a javaslatokat a döntéshez' - nyilatkozta a parlamentben Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) végrehajtó bizottságának ülése előtt. Újságírói kérdésre, miszerint az energiaárak hatósági szabályozása a megoldások között szerepel-e, a miniszter azt válaszolta, hogy igen, az egyik lehetséges megoldás az árszabályozás lenne.
Négy RMDSZ-es prefektust is kinevezett a kormány a ma reggeli ülésén: így Arad megyében Tóth Csabát, Kolozs megyében Tasnádi István Szilárdot, Szatmár megyében Altfatter Tamás-Ferencet és Szilágy megyében Dari Tamást. A következő időszakban további RMDSZ-es prefektusokat és alprefektusokat nevez ki a kormány.
Ugyancsak a mai kormányülésen nevezték ki Kovászna megyei alprefektusnak Dulányi-Balogh Szilárdot, a Mentsétek meg Romániát (USR) politikusát.
Kanada legrangosabb orvosbiológiai kitüntetését, a Canada Gairdner International Awards-ot kapta Karikó Katalin, valamint két kutatótársa, Drew Weissman és Pieter Cullis. A Gairdner Alapítvány (Gairdner Foundation) nemzetközi díját a Covid elleni oltás alapját is jelentő hírvivő RNS technológia kifejlesztésében végzett munkájáért ítélték oda a magyar kutatónak.
A csütörtök esti torontói gálán a magyar kutató a Gairdner Alapítvány elnökétől, Janet Rossant-tól és Magyarország kanadai nagykövetétől, Vass-Salazar Máriától vette át a díjat. Az eseményen mintegy 400 vendég vett részt, köztük a tudományos közösség tagjai, orvosi, akadémiai és gyógyszerészeti vezetők, valamint kormányzati tisztségviselők.
A Gairdner-díj Kanada egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező orvosi elismerése. A kitüntetést odaítélő alapítványt 1957-ben hozták létre azzal a céllal, hogy minden évben kitüntessék az egészségügyi alapkutatásokban gyakorlati eredményeket felmutató tudósokat.
Ismét kötelezővé válik a szájmaszk viselése zárt és nyílt helyiségekben egyaránt a koronavírus Omikron változata terjedésének megfékezése érdekében. Újdonság, hogy már nem szabad textil vagy műanyag arcvédőket használni, mert azoknak nagyon alacsony a hatékonysága.
Az orvosi vagy az FFP2-es típusú, nagyobb védettséget nyújtó szájmaszkok viselése mellett a szakemberek az oltás beadását szorgalmazzák. A közszolgálati rádióban elhangzott beszélgetésen a szakértők hangsúlyozták, hogy az oltás jelentős mértékben csökkenti a COVID súlyos változatainak kialakulását és az elhalálozást, annak ellenére, hogy kevésbé hatékonyak a megfertőződés megakadályozásában. Az új járványhullámmal szemben leginkább védettek azok a személyek, akik az oltás három adagját megkapták vagy átestek a betegségen - hangsúlyozták az orvosok.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS) hétfői közlése szerint az utóbbi 24 órában 7694 személyt diagnosztizáltak SARS-CoV-2-fertőzéssel, és 85 koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetet regisztráltak.
Az elmúlt 24 órában 3889 személy kapta meg Romániában a Pfizer-BioNTech, a Moderna vagy a Johnson&Johnson koronavírus elleni vakcináját - derül ki a koronavírus elleni oltási kampányt koordináló országos bizottság (CNCAV) vasárnap ismertetett adataiból. A tájékoztatás szerint 441 személynek az első, 1471-nek a második, 1977-nek a harmadik dózist adták be. A beadott dózisokból 588 a Pfizer 5 és 11 év közötti gyermekeknek szánt oltóanyaga volt.Ezzel 16.652.514-re nőtt a beadott oltások száma Romániában.
Egyre több megye vörösödik be a koronavírusos esetszámok növekedése miatt. Az elmúlt két hétben, az ezer lakosra számolt fertőzöttségi arány Temes, Kolozs, Ilfov és Máramaros megyében haladja meg a 3 ezreléket. Temes megyében ez az arány az 5 ezreléket is átlépte.
Gyulafehérvár két hétre számított, ezer lakosra vetített fertőzöttségi mutatója elérte az 5,58-at. A Fehér megyei átlag ehhez képest 2,38. Tegnap 76 új fertőzést jelentettek, 714 teszt alapján. Három feletti a helyi fertőzöttségi mutató Szászsebesen és Tövisen.
Brassó és Hunyad megye is közelít a vörös zónához.
