Románia jogerősen megnyerte a verespataki aranybányaprojekt ügyében indított nemzetközi választottbírósági pert, miután a testület teljes egészében elutasította a Gabriel Resources megsemmisítési kérelmét.
A döntéssel véglegessé vált a 2024-es ítélet, így az államnak nem kell kifizetnie a követelt hat és fél milliárd dolláros kártérítést, az eljárási költségeket pedig a felperes cégnek kell állnia.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter hangsúlyozta: a több mint egy évtizedes jogi vitát lezáró, fellebbezhetetlen határozat igazolja a hatóságok környezetvédelmi döntéseit, és biztosítja az UNESCO világörökségi listáján szereplő verespataki bányatáj megőrzését.
Harmincnapos válsághelyzet kihirdetését kérte az észak-macedóniai Kriva Palanka polgármestere, miután több mint ezer szarvasmarha kóborol szabadon a városban és környékén, jelentős károkat okozva a mezőgazdasági területeken és veszélyeztetve a közlekedést.
A helyi sajtó által idézett Szasko Mitovszki polgármester közölte, a helyi hatóságok nem rendelkeznek elegendő eszközzel és kapacitással az állatok befogásához és elhelyezéséhez.
A probléma évek óta fennáll a mintegy 19 ezer lakosú, Bulgária közelében fekvő városban. A polgármester szerint öt évvel ezelőtt még mintegy négyszáz szarvasmarha kóborolt a térségben, számuk azonban azóta ezer fölé emelkedett. Az állatok korábban három gazdához tartoztak, a hatóságok pedig már 2024-ben elrendelték az elkobzásukat, az intézkedést azonban nem sikerült végrehajtani. A polgármester szerint a helyzetet a hatóságok évek óta tartó tétlensége súlyosbította.
Egy New-Orleans-ban horgonyzó kirándulóhajónak ütközött egy konténerszállító hajó a Mississippin – jelentette az amerikai média. Az American Cruse Lines lapátkerekes kirándulóhajóján a legénységen kívül 129 utas tartózkodott. A hajó egy része az ütközés következtében víz alá került - közölték illetékesek.
New Orleans polgármestere szerint valóságos csoda történt, ugyanis a hajó 32 utasát szállították kórházba, de egyikük sem szenvedett életveszélyes sérüléseket.
A balesetről készült videófelvételen látni lehetett, amint a mentők csónakokra emelték ki a mentőmellényes embereket a 19 Celsius-fokos vízből.
A kirándulóhajót 2015-ben építették. Ötszintes, 150 fő a legnagyobb befogadóképessége, és nyolcnapos, a Mississippi folyó partján, Louisiana és Mississippi államban található több várost érintő útja végén kötött ki New-Orleans-ban.
Irak újraindította a Szírián át vezető szárazföldi olajexportot. Bagdad azután döntött az alternatív útvonal használata mellett, hogy az Irán körüli feszültségek rávilágítottak a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások sérülékenységére.
A déli iraki olajmezőkről teherautókkal szállítják a nyersolajat a szíriai Bániász földközi-tengeri kikötőjébe, ahonnan tankerhajók viszik tovább a szállítmányokat európai célállomásokra. A Reuters értesülése szerint jelenleg napi 120-150 ezer hordó olajat mozgatnak meg ezen az útvonalon.
A több mint egy évtizede háttérbe szorult korridor újraélesztését az tette lehetővé, hogy Szíriában javult a biztonsági helyzet. Bár a közúti szállítás költségesebb, Bagdad szerint növeli az export rugalmasságát és csökkenti az egyetlen tengeri útvonaltól való függést.
Románia jogerősen megnyerte a verespataki aranybányaprojekt ügyében indított nemzetközi választottbírósági pert, miután a testület teljes egészében elutasította a Gabriel Resources megsemmisítési kérelmét.
A döntéssel véglegessé vált a 2024-es ítélet, így az államnak nem kell kifizetnie a követelt hat és fél milliárd dolláros kártérítést, az eljárási költségeket pedig a felperes cégnek kell állnia.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter hangsúlyozta: a több mint egy évtizedes jogi vitát lezáró, fellebbezhetetlen határozat igazolja a hatóságok környezetvédelmi döntéseit, és biztosítja az UNESCO világörökségi listáján szereplő verespataki bányatáj megőrzését.
Románia előrelépései elegendőek ahhoz, hogy az ország teljesítse az Európai Unióhoz való csatlakozáskor életbe léptetett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV)…
Tüntetést tart ma Bukarestben, a Victoria-palota előtt a rendőrök országos szakszervezeti szövetsége. Közleményük szerint a tiltakozás oka, hogy a kormány…
Indokolatlan a tizenegy lejes benzinár által okozott pánik – véli Bende Sándor RMDSZ-es képviselő, az alsóház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke. A politikus szerint az ukrajnai háború felerősítheti az árakra gyakorolt nyomást, viszont Románia várhatóan nem fog szembesülni energiaellátási problémákkal, akkor sem, ha zavar keletkezne az orosz gázszállításban.
Romániában 913.143-ra nőtt a koronavírussal fertőzött személyek száma, a hatóságok ma 6.136 új esetet jelentettek, legtöbbet Bukarestből, ahol 1092-vel nőtt…
Cătălin Drulă, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke szerdai sajtónyilatkozatában bírálta a kormánykoalíciót, amiért akadályozza a törvényhozók és polgármesterek…
Nyílt levélben osztják meg gondolataikat erdélyi értelmiségiek az április 3-án tartandó magyarországi választások kapcsán. A félelem alternatívája a demokrácia című…
Legkevesebb húsz ember életét vesztette és 26 megsebesült Donyeck belvárosában egy lelőtt, Tocska-U típusú ukrán rakéta szilánkjainak becsapódása
következtében – jelentette be ma Gyenyisz Pusilin, a donyecki „népköztársaság” vezetője az orosz médiának nyilatkozva.
Nem kellene felaprózni, túl sok projektre osztani az országos helyreállítási tervre szánt összeget – javasolta a bukaresti hatóságoknak Paolo Gentiloni…
Kinyithatnak azok a járóbeteg-ellátók, amelyeket a koronavírus-járvány idején hoztak létre – az Egészségügyi Minisztérium így venné elejét a gyerekek körében…
Nem szeretnének országos karantént bevezetni – jelentette ki ma Klaus Johannis államfő, aki az óvintézkedések betartására, illetve az oltási kampány felgyorsítására szólított fel. Bukarestet illetően az államfő rámutatott, a helyi karantén nem jelent megoldást, de mindenképpen további korlátozó intézkedéseket kell bevezetni.
Megoldásokat kell találni arra, hogy az emberek részt vehessenek a húsvéti egyházi szertartásokon - szögezte le szerdán az államfő. Klaus Johannis rámutatott, idén nagyon távol esik egymástól a nyugati és a keleti kereszténység húsvéti ünnepe, de azt szeretné, hogy úgy kezeljék a járványhelyzetet, hogy az emberek tudjanak elmenni a templomba az ünnepen, és találkozhassanak szűk családi körben.
Románia előrelépései elegendőek ahhoz, hogy az ország teljesítse az Európai Unióhoz való csatlakozáskor életbe léptetett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében vállalt kötelezettségeit, és minden feltétel kielégítően lezárható - derül ki az Európai Bizottság kedden közzétett jelentéséből.
Az EB közölte, többé nem monitorozza Romániát az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében, csak az EU-ban általánosan alkalmazott uniós jogállamisági mechanizmus szempontjai alapján. Az Európai Bizottság igazságügyi reformról és a korrupcióellenes küzdelemről szóló jelentése értékeli azokat az eredményeket, amelyeket Románia elért az előző, 2021 júniusában elkészült jelentés óta. A dokumentum ugyanakkor hozzáteszi, fontos, hogy Románia a jövőben is teljes erővel dolgozzon azon, hogy fennmaradó vállalásait konkrét törvényekbe öntve ültesse gyakorlatba a jogállamisági mechanizmus keretében.
Tüntetést tart ma Bukarestben, a Victoria-palota előtt a rendőrök országos szakszervezeti szövetsége. Közleményük szerint a tiltakozás oka, hogy a kormány nem teljesítette az illető érdekképviselet, valamint a védelem, a közrend és a nemzetbiztonság területén dolgozók további 14 szakszervezetének a kéréseit. A rendőrök és a tilt
akozásban részt vevő többi szervezet többek között azt kéri, hogy a Ciucă-kabinet maradéktalanul alkalmazza a 2017-es bértörvény előírásait. Követelik továbbá, hogy a jogszabályoknak megfelelően ne csak a 2020-ban, hanem a 2019-ben folyósított katonai nyugdíjakat is igazítsák az inflációhoz, a bűnüldözésben dolgozó rendőrök esetében pedig a kormány növelje a törvényben előírt maximális értékre az idegrendszeri és pszichikai túlterhelés miatt járó pótlékot.
Indokolatlan a tizenegy lejes benzinár által okozott pánik – véli Bende Sándor RMDSZ-es képviselő, az alsóház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke. A politikus szerint az ukrajnai háború felerősítheti az árakra gyakorolt nyomást, viszont Románia várhatóan nem fog szembesülni energiaellátási problémákkal, akkor sem, ha zavar keletkezne az orosz gázszállításban.
A politikust arról is kérdeztük, mi lett a sorsa a tavalyi drágulási hullám után alakult speciális parlamenti bizottság jelentésével, amely több hónapja késik, és amelynek elkészítése az ukrajnai válság kontextusában, ha lehet, még sürgetőbb lenne.
Mint ismert, hosszú sorok alakultak ki a benzinkutaknál, miután az autósok körében elterjedt a hír, hogy az ukrajnai háború miatt 10-11 lejre emelkedhet az üzemanyagok ára. A közösségi oldalakon olyan fotó is terjedt, amely szerint az egyik benzinkút szerdán már 12,99 lejért árulta a benzint. Péntekre már jócskán visszaesett az üzemanyagok ára.
Romániában 913.143-ra nőtt a koronavírussal fertőzött személyek száma, a hatóságok ma 6.136 új esetet jelentettek, legtöbbet Bukarestből, ahol 1092-vel nőtt a betegek száma tegnaptól, a fertőzöttségi ráta pedig 6,37 ezrelék.
Jelenleg Ilfov megyében a legmagasabb az ezer lakosra eső fertőzöttségi arány, éspedig 7,86 ezrelék. Piros zónában van továbbá Arad, Brassó, Fehér, Giurgiu, Hunyad, Kolozs, Konstanca, Szilágy, Szeben és Temes megye.
A fertőzés következtében az elmúlt 24 órában 137-en hunytak el, így a halálesetek száma 22.579-re emelkedett. A járvány kezdete óta 819.799-en gyógyultak meg. Az egészségügyi intézményekben jelenleg 12.359 személyt kezelnek, közülük 1.351-et intenzív osztályon.
Az elmúlt 24 órában országszerte több mint 40 ezer tesztet végeztek el - közölte a Stratégiai Kommunikációs Csoport.
Cătălin Drulă, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke szerdai sajtónyilatkozatában bírálta a kormánykoalíciót, amiért akadályozza a törvényhozók és polgármesterek különnyugdíjának eltörlésére irányuló jogszabálytervezetek elfogadását.
Szerinte ez határtalan pimaszság, hiszen a lakosság számára bejelentett jövedelememelések még az inflációt sem fedezik. Az USR benyújtott a parlamentbe egy tervezetet, amely véglegesen eltörölné ezeket a különnyugdíjakat, mielőtt még hatályba lépnének, azonban a törvényjavaslat még a szenátus házbizottságánál van, a koalíció akadályozza az elfogadását, ami szerinte visszaélésnek minősül.Amennyiben a törvény mégishatályba lép, csak a polgármesterek különnyugdíja egymilliárd lejjel terhelné meg az állami büdzsét.
Nyílt levélben osztják meg gondolataikat erdélyi értelmiségiek az április 3-án tartandó magyarországi választások kapcsán. A félelem alternatívája a demokrácia című állásfoglalás szövegét a Transindex.ro portál teljes terjedelmében, módosítás nélkül közli. A nyílt levelet megszövegező és közzétevő kezdeményező csoport úgy véli: “Nem lehet közömbös számunkra, hogy milyen kormánya lesz egy olyan országnak és népnek, akikhez kulturális, társadalmi, baráti és rokoni kapcsolatok fűznek. Az is befolyásolja életminőségünket, hogy az Európai Unió egyik tagállama milyen értékek mellett áll ki, és ennek következtében miként tekintenek ránk, magyarokra az EU-ban. Azt is fel kell mérnünk, hogy a román és a magyar kormány milyen viszonyt ápol egymással, és ennek következtében mi, akik Románia polgárai is vagyunk, milyen helyzetekbe kényszerülünk”.
A nyílt levél kezdeményezői ugyanakkor leszögezik: “a külhoni szavazatok befolyásolhatják a választások eredményét – ettől nem tekinthetnek el a magyarországi pártok sem. Az erdélyi magyarság sokszínű, vannak köztük baloldaliak, liberálisok, zöldek, konzervatívak, határozatlanok. Azzal, hogy csupán egyetlen párt szavazótáborának tekintenek minket, csak erősítik a határon túli magyarság negatív megítélését. Ezen változtatni kell, és a változáshoz dialógusra, szabad nyilvánosságra és kölcsönös tiszteletre van szükség” – olvasható többek között a nyílt levélben, amelyet Eckstein-Kovács Péter, Fosztó László, Gáspárik Attila, Kozák Gyula, Magyari Nándor László és Selyem Zsuzsa írt alá.
A Transindex.ro portál közli azt a linket is, amelyhez bárki csatlakozhat, aki támogatja a felsorolt erdélyi értelmiségiek kezdeményezését.
Legkevesebb húsz ember életét vesztette és 26 megsebesült Donyeck belvárosában egy lelőtt, Tocska-U típusú ukrán rakéta szilánkjainak becsapódása következtében - jelentette be ma Gyenyisz Pusilin, a donyecki "népköztársaság" vezetője az orosz médiának nyilatkozva. Pusilin szerint a halottak között gyerekek is vannak, a sebesültek közül többnek súlyos az állapota. A tisztségviselő kijelentette, hogy a donyecki városközpontban nincsenek katonai objektumok. A Rosszija 24 hírtelevízió helyszíni felvételein egy kiégett autóbusz, több megsérült gépkocsi és üzlet volt látható, valamint több, a lángok elfojtásán dolgozó tűzoltó.
A Tocska egy szovjet fejlesztésű harcászati rakétarendszer. Akorszerűsített Tocska-U változatának hatótávolsága elérheti a 120 kilométert. Hivatalos bejelentés szerint az orosz szárazföldi erők 2019-ben fejezték be átállást a Tocska-U komplexumokról a fejlettebb Iszkander-M-re. A típus az ukrán hadseregnél még rendszerben áll.
"
["post_title"]=>
string(82) "Szakadár vezető: Donyeckben csapódtak be egy lelőtt ukrán rakéta szilánkjai"
["post_excerpt"]=>
string(288) "Legkevesebb húsz ember életét vesztette és 26 megsebesült Donyeck belvárosában egy lelőtt, Tocska-U típusú ukrán rakéta szilánkjainak becsapódása
következtében - jelentette be ma Gyenyisz Pusilin, a donyecki "népköztársaság" vezetője az orosz médiának nyilatkozva."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(74) "szakadar-vezeto-donyeckben-csapodtak-be-egy-lelott-ukran-raketa-szilankjai"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2022-03-14 14:16:05"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2022-03-14 12:16:05"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=412956"
["menu_order"]=>
int(20346)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[8]=>
object(WP_Post)#3829 (24) {
["ID"]=>
int(399305)
["post_author"]=>
string(3) "232"
["post_date"]=>
string(19) "2021-03-24 12:54:07"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2021-03-24 10:54:07"
["post_content"]=>
string(1907) "
Nem kellene felaprózni, túl sok projektre osztani az országos helyreállítási tervre szánt összeget - javasolta a bukaresti hatóságoknak Paolo Gentiloni gazdasággal foglalkozó uniós biztos. A szakember szerint Romániának jók a gazdasági növekedési kilátásai, ugyanis az ország jobban megbirkózott a világjárvány okozta recesszióval, mint Európa általában. Gentiloni figyelmeztetett, továbbra is aggodalomra ad okot a közkiadások fenntarthatósága. Mint mondta, a Helyreállítási és Reziliencia Mechanizmus révén nyújtott támogatás lehívásához újfajta kritériumrendszernek kell eleget tenni, és köztes célokat teljesíteni. Ez nem egyszerű, főként, hogy Romániának nincs jó hagyománya az európai alapok felhasználásában.
Cristian Ghinea európai alapokkal foglalkozó miniszter hozzátette: a program jelenlegi változata egyensúlyt teremt a környezetvédelmi és digitalizálási követelmények között, valamint választ ad az ország szállítási infrastruktúrával kapcsolatos gondjaira. Ghinea kiemelte: a program pénzt irányoz elő az igazságügyi reformra is, hiszen a mechanizmus szabályai szerint a jogállamisági követelményekhez kötik az európai alapok folyósítását.
A kormány múlt héten első olvasatban megvitatta a tervezetet, és miután elfogadja azt, elküldi véleményezésre az Európai Bizottságnak.
A Szociáldemokrata Párt szerint a parlamentben kellene megvitatni az országos helyreállítási tervet, ugyanis a kormány által javasolt változat stratégiailag nem megalapozott, nem épül hatástanulmányra és nem nevez meg világos célkitűzéseket minden egyes ágazat esetében.
Kinyithatnak azok a járóbeteg-ellátók, amelyeket a koronavírus-járvány idején hoztak létre – az Egészségügyi Minisztérium így venné elejét a gyerekek körében terjedő felső légúti fertőzéses esetek robbanásszerű növekedésének.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint ennek érdekében már zajlanak az egyeztetések az érintett intézményekkel. Hangsúlyozta: a járóbeteg-ellátók megnyitásával jelentősen lehetne terhermentesíteni a kórházakat. A szakminiszter múlt héten még azt nyilatkozta, hogy nem számít a légúti fertőzések hullámára, az esetek száma jelenleg nem sokkal különbözik az előző években jegyzettektől.Dr. Mihai Craiu, Románia egyik ismert gyermekorvosa Facebook-bejegyzésében hívta fel a figyelmet arra, hogy az idei vírusszezon sokkal intenzívebb, mint más években. Szerinte az elmúlt 10 év egyik legsúlyosabb megbetegedési hulláma következik az EU-ban és ez alól Románia sem lesz kivétel.
A legfrissebb felmérés szerint a britek csaknem kétharmada úgy érzékeli, hogy nem hozott hasznot Nagy-Britanniának a kilépés az Európai Unióból.
A legnagyobb brit közvéleménykutató cégcsoport, a YouGov a Brexit második évfordulójára időzített felmérésében kimutatta, hogy a brit választók alig 7 százaléka szerint járt jelentős előnyökkel az EU-tagság megszűnése. További 17 százalék úgy nyilatkozott, hogy „valamelyes hasznot” hozott a Brexit az országnak, vagyis a válaszadóknak kevesebb mint a negyede gondolja úgy, hogy valamilyen mértékben hasznos volt Nagy-Britannia számára a kilépés az Európai Unióból.
A reprezentatív felmérésbe bevont 3 387 felnőtt brit állampolgár 28 százaléka szerint ugyanakkor „nem sok haszonnal” járt a Brexit, 37 százalék pedig „egyáltalán semmiféle előnyt” nem érzékel a brit EU-tagság megszűnéséből, vagyis a brit választók 65 százaléka gondolja jelenleg úgy, hogy a Brexit csekély vagy semmilyen előnnyel nem járt. A YouGov kiemeli: azoknak a 39 százaléka is ebbe a táborba tartozik, akik a 2016-os népszavazáson a kilépésre voksoltak.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból, miután az uniós tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.
Az elmúlt 24 órában 2 087 fertőzéses esetet és 20 halálesetet regisztráltak, így az új koronavírus-fertőzéssel összefüggésbe hozott halálesetek száma 64 381-re emelkedett - közölte ma a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS).
Az egészségügyi intézményekben jelenleg 489 személyt ápolnak intenzív osztályokon.
Eddig 21 562 994 koronavírusteszt eredményének feldolgozásáról érkezett jelentés, ebből 26 199-et az elmúlt 24 órában készítettek.
Nem szeretnének országos karantént bevezetni – jelentette ki ma Klaus Johannis államfő, aki az óvintézkedések betartására, illetve az oltási kampány felgyorsítására szólított fel. Bukarestet illetően az államfő rámutatott, a helyi karantén nem jelent megoldást, de mindenképpen további korlátozó intézkedéseket kell bevezetni.
Megoldásokat kell találni arra, hogy az emberek részt vehessenek a húsvéti egyházi szertartásokon - szögezte le szerdán az államfő. Klaus Johannis rámutatott, idén nagyon távol esik egymástól a nyugati és a keleti kereszténység húsvéti ünnepe, de azt szeretné, hogy úgy kezeljék a járványhelyzetet, hogy az emberek tudjanak elmenni a templomba az ünnepen, és találkozhassanak szűk családi körben.
