Tíz munkatársának távozására szólította fel az orosz diplomáciai képviseletet a magyar kormány – jelentette be kedden a Facebookon Orbán Anita külügyminiszter.
Közlése szerint a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. Felszólította az érintetteket, hogy hagyják el Magyarországot. A döntést az ország biztonságának és szuverenitásának védelmével indokolta.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn akarja tartani a szükséges párbeszédet, de csak a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.
Közben Előrelépés türtént a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében. "Az elmúlt 48 órában háromszor egyeztettem az ungvári főkonzulunkkal, hiszen az ukrán oktatási tárca megkezdte a szükséges jogszabályok előkészítését" – számolt be a magyar külügyminiszter.
Orbán Anita emlékeztetett: május 20-án újraindultak a kisebbségi szakértői konzultációk, és azóta konkrét ukrán vállalások történtek. Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban rögzített kisebbségi jogokat törvényi erőre emeli.
Az első kézzelfogható eredmény már megszületett, hiszen az ukrán kormány július 15-i döntése alapján szeptember 1-jétől megőrzik a kis létszámú oktatási intézmények hálózatát, és továbbra is biztosítják állami finanszírozásukat.
Magyar kezdeményezésre az Európai Unió is rögzítette, hogy Ukrajnának a kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hoznia a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel. Most a végrehajtáson van a sor, ezen dolgozik mindkét oldal – mutatott rá a magyar diplomácia vezetője.
Bár az elmúlt évekhez képest emelkedett az iskolai és egyetemi orvosi rendelőkben dolgozó általános orvosok, fogorvosok és asszisztensek száma, a létszám még mindig messze elmarad a tényleges szükségletektől – hívta fel a figyelmet Dr. Daniela Rajka, a Gyermek- és Ifjúsági Közösségek Orvosi Társaságának elnöke.
A szakember, aki egyben az Egészségügyi Minisztérium Iskolaorvosi Albizottságának vezetője is, kifejtette: miközben mintegy 17 ezer oktatási intézmény működik az országban, országszerte összesen körülbelül 950 orvos, 300 fogorvos, illetve nagyjából 3000 egészségügyi asszisztens látja el a feladatokat az iskolai és fogászati rendelőkben.
Ráadásul a helyzet a jövőben aligha javul: az álláshelyeket befagyasztották, miközben a rendszerben dolgozók átlagéletkora meglehetősen magas. A következő 5-10 évben a személyzet több mint felének nyugdíjba kellene vonulnia.
Oroszország felújította a légitámadásokat Kijev ellen egy rövid szünet után, amely az amerikai békeküldöttség (Steve Witkoff és Jared Kushner) látogatása idején történt.
Két ember életét vesztette a fővárost érő csapásokban. Vitalij Klicsko kijevi polgármester tájékoztatása szerint legalább 10 ember megsérült. A lezuhanó törmelékek tüzet okoztak egy ötemeletes és egy háromemeletes lakóépületben. Összesen legalább 14 lakóház, valamint egy kollégium, egy iskola, egy klinika és raktárak rongálódtak meg.
Az utóbbi hetekben a Trump-kormányzat felújította az ukrajnai háború lezárására irányuló diplomáciai törekvéseket. Az amerikai közvetítők Moszkvából érkeztek Kijevbe. Az egyeztetések nyomán a Kreml korábban nem zárta ki a háromoldalú tárgyalások folytatását, azonban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a ballisztikus rakéták alkalmazása azt jelzi, hogy Moszkva a diplomácia helyett az erőszakot részesíti előnyben.
Ausztrália azt javasolta, hogy a közösségi média felhasználói maguk választhassák meg a hírfolyamukban megjelenő tartalmakat.
A munkáspárti kormány előírná a platformoknak, hogy értesítsék a felhasználókat, és kínálják fel nekik a választás lehetőségét.
A canberrai kormány a világon elsőként betiltotta a közösségi média használatát a 16 év alattiak számára.
A 2025 decemberében elstartolt törvény nem a gyerekeket vagy a szülőket terheli felelősséggel. A tech cégek kötelessége „ésszerű lépéseket” tenni a kiskorúak kiszűrésére. Ha ezt elmulasztják, a platformok óriási, akár 50 millió ausztrál dolláros bírsággal sújthatók.
A szabályozás hatására a tech óriások már az első hónapokban közel 5 millió tizenéves felhasználói fiókot töröltek Ausztráliában. A platformok különböző módszerekkel – például arcfelismerő szelfikkel vagy hivatalos okmányok bekérésével – próbálják megbecsülni és ellenőrizni a felhasználók életkorát.
Tíz munkatársának távozására szólította fel az orosz diplomáciai képviseletet a magyar kormány – jelentette be kedden a Facebookon Orbán Anita külügyminiszter.
Közlése szerint a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. Felszólította az érintetteket, hogy hagyják el Magyarországot. A döntést az ország biztonságának és szuverenitásának védelmével indokolta.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn akarja tartani a szükséges párbeszédet, de csak a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.
Közben Előrelépés türtént a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében. "Az elmúlt 48 órában háromszor egyeztettem az ungvári főkonzulunkkal, hiszen az ukrán oktatási tárca megkezdte a szükséges jogszabályok előkészítését" – számolt be a magyar külügyminiszter.
Orbán Anita emlékeztetett: május 20-án újraindultak a kisebbségi szakértői konzultációk, és azóta konkrét ukrán vállalások történtek. Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban rögzített kisebbségi jogokat törvényi erőre emeli.
Az első kézzelfogható eredmény már megszületett, hiszen az ukrán kormány július 15-i döntése alapján szeptember 1-jétől megőrzik a kis létszámú oktatási intézmények hálózatát, és továbbra is biztosítják állami finanszírozásukat.
Magyar kezdeményezésre az Európai Unió is rögzítette, hogy Ukrajnának a kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hoznia a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel. Most a végrehajtáson van a sor, ezen dolgozik mindkét oldal – mutatott rá a magyar diplomácia vezetője.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a románok csaknem kétharmada úgy értékeli, hogy Oroszország fenyegetést jelent Románia számára a mostani ukrajnai feszültségek közepette, több mint ötven százalékuk pedig egyetért azzal, hogy a NATO csapatokat küldjön Romániába és más kelet-európai országokba.
Az Európai Unió országaiban a nők bruttó órabére átlagosan 13 százalékkal volt kisebb 2020-ban, mint a férfiaké, a fizetéskülönbség mértéke azonban igen eltérő az egyes tagállamokban – derül ki az EU statisztikai hivatalának hétfőn közzétett adataiból.
Negatív hitelképességi kilátással kezdi 2023-at a világgazdaság, mivel az infláció lassulásnak indul ugyan jövőre, de az élelmiszer- és az energiaárak…
Az Európai Unió intézményei és a piacok is figyelemmel kísérik a hétfőn délután kezdődő olaszországi államfőválasztást, amelynek fő kérdése, hogy ha a világjárvány utáni gazdasági helyreállítással megbízott miniszterelnök, Mario Draghi átül az elnöki palotába, akkor ki vezeti tovább Rómában a kormányt.
A pénteki 4,03 százalékról 4,25 százalékra nőtt hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb a ROBOR – közölte a Román Nemzeti Bank.
Cîmpeanu emlékeztetett, hogy jelenleg a hazai oktatási rendszer nem rendelkezik a célnak megfelelő online vizsgáztatási platformmal, ilyen körülmények között pedig nem lehet megíratni a félévi dolgozatokat.
A gazdasági recesszió elkerülése, az energiabiztonság megteremtése és a bevándorlóáradat kezelése terén is nagy segítséget jelent a stratégiai partnerség Romániával,…
Felhívást intézett minden jóakaratú emberhez, hogy a békéért imádkozzon, valamint politikai cselekvést és kezdeményezéseket sürgetett, amelyek a testvériséget szolgálják a…
Újabb történelmi rekordot döntött a földgáz ára az európai piacon, miután az Egyesült Államok bejelentette, hogy korlátozásokat vezethet be az orosz kőolaj-importra – közölte a Bloomberg.
Jóváhagyta a kormány azt a memorandumot, amely alapján minden minisztériumnak ki kell fejtenie álláspontját a közszférában alkalmazandó bérekkel kapcsolatban.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a románok csaknem kétharmada úgy értékeli, hogy Oroszország fenyegetést jelent Románia számára a mostani ukrajnai feszültségek közepette, több mint ötven százalékuk pedig egyetért azzal, hogy a NATO csapatokat küldjön Romániába és más kelet-európai országokba.
A megkérdezettek 42 százaléka valószínűsítette, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, 29 százaléka ezt kizártnak tartotta, a többiek nem foglaltak állást.
A válaszadók 10 százaléka legitimnek, 65 százaléka viszont illegitimnek tartana egy Ukrajna elleni orosz inváziót, ha pedig ez bekövetkezik, 43 százalék helyeselné, hogy a NATO katonailag beavatkozzon a konfliktusba, 33 százalék pedig ellenezné.
A megkérdezettek kevesebb mint fele bízik abban, hogy a bukaresti vezetők helyesen kezelné a válságot, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát.
A felmérést a G4Media hírportál megrendelésére az Avangarde készítette január 21. és 23. között 701 személy megkérdezésével, a hibahatár 3,9%.
Az Európai Unió országaiban a nők bruttó órabére átlagosan 13 százalékkal volt kisebb 2020-ban, mint a férfiaké, a fizetéskülönbség mértéke azonban igen eltérő az egyes tagállamokban - derül ki az EU statisztikai hivatalának hétfőn közzétett adataiból.
E szerint a nemek közötti legkisebb bérkülönbséget Luxemburgban (0,7 százalék) és Romániában (2,4 százalék) jegyezték. A legnagyobb különbség Lettországban (22,3 százalék), Észtországban (21,1 százalék), Ausztriában (18,9 százalék) és Németországban (18,3 százalék) volt. Az Eurostat statisztikái arra is rávilágítanak, hogy nyolc év alatt mind Európában, mind Romániában csökkent a kereseti rés.
Negatív hitelképességi kilátással kezdi 2023-at a világgazdaság, mivel az infláció lassulásnak indul ugyan jövőre, de az élelmiszer- és az energiaárak továbbra is magasak lesznek, hátráltatva a globális növekedést - áll a Moody's Investors Service kedden Londonban ismertetett éves előrejelzésében.
A nemzetközi hitelminősítő a 14 oldalas tanulmányban közölte: az idén még 3 százalékos, jövőre azonban 1,7 százalékra lassuló globális GDP-növekedéssel számol reálértéken.
A Moody's kiemeli, hogy az ukrajnai háború kezdete előtt, februárban kiadott előző prognózisa Közép- és Kelet-Európában a térségi szintű hazai össztermék átlagosan 4,5 százalékos bővülését valószínűsítette 2023-ra, a most összeállított új előrejelzése szerint azonban az országcsoport GDP-növekedési átlaga 1,3 százalék lesz jövőre.
Nyugat-Európában a hitelminősítő 2023-ban átlagosan 0,4 százalékos egész éves GDP-visszaesést vár.
Az Európai Unió intézményei és a piacok is figyelemmel kísérik a hétfőn délután kezdődő olaszországi államfőválasztást, amelynek fő kérdése, hogy ha a világjárvány utáni gazdasági helyreállítással megbízott miniszterelnök, Mario Draghi átül az elnöki palotába, akkor ki vezeti tovább Rómában a kormányt.
Mario Draghi előlépése bizonytalanná tenné a 2018-ban megalakult, és azóta már a harmadik koalícióval működő kormányt. Az 1946-ban született olasz köztársaság tizenharmadik államfőjét szokás szerint a parlament, vagyis a római Montecitorio-palota alsóházi termében választják meg. A voksolást a képviselőház és a szenátus elnöke közösen vezeti. Az államfő személyéről a szenátus és a képviselőház tagjai, valamint a tartományok három-három küldötte szavaz, kivételt a csak egy küldöttel bíró Valle d'Aosta jelent: összesen 1008-an, az utóbbi órákban elhunyt egyik képviselőt már nem számolva. A helyi idő szerint 15 órakor kezdődő szavazást az örökös szenátorok indítják el, majd a szenátorok, a képviselők és a régiók küldöttei voksolnak: egyenként titkosan szavaznak az ülésteremben felállított urnánál.
A pénteki 4,03 százalékról 4,25 százalékra nőtt hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb a ROBOR - közölte a Román Nemzeti Bank.
Legutóbb 2013. augusztus 6-án regisztráltak ennél magasabb szintű mutatót, akkor 4,28 százalékon állt a ROBOR. A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb a csütörtökön jegyzett 4,17 százalékról 4,30 százalékra nőtt, a 12 hónapos ROBOR pedig évi 4,28 százalékról 4,40 százalékra emelkedett.
Felfüggesztik a félévi dolgozatokat a 2020-2021-es tanévben – közölte tegnap este Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter. A második félév végén minden tantárgyból úgy kapják meg a tanuló átlagjegyét, hogy kiszámítják az illető tantárgyból kapott jegyeinek számtani középarányosát, majd azt lefele vagy felfele kerekítik - szögezte le az oktatási miniszter.
Cîmpeanu emlékeztetett, hogy jelenleg a hazai oktatási rendszer nem rendelkezik a célnak megfelelő online vizsgáztatási platformmal, ilyen körülmények között pedig nem lehet megíratni a félévi dolgozatokat.
"
["post_title"]=>
string(81) "Tanügyminiszter: Felfüggesztik a félévi dolgozatokat a 2020-2021-es tanévben"
["post_excerpt"]=>
string(221) "Cîmpeanu emlékeztetett, hogy jelenleg a hazai oktatási rendszer nem rendelkezik a célnak megfelelő online vizsgáztatási platformmal, ilyen körülmények között pedig nem lehet megíratni a félévi dolgozatokat."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(75) "tanugyminiszter-felfuggesztik-a-felevi-dolgozatokat-a-2020-2021-es-tanevben"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2021-03-18 10:56:37"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2021-03-18 08:56:37"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=399046"
["menu_order"]=>
int(18496)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[6]=>
object(WP_Post)#3726 (24) {
["ID"]=>
int(421150)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2022-11-15 12:28:39"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2022-11-15 10:28:39"
["post_content"]=>
string(4893) "
A gazdasági recesszió elkerülése, az energiabiztonság megteremtése és a bevándorlóáradat kezelése terén is nagy segítséget jelent a stratégiai partnerség Romániával, Magyarország ezért érdekelt annak fenntartásában - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután román kollégáját fogadta Budapesten.
A tárcavezető a Bogdan Aurescuval tartott közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy éppen húsz éve írták alá a stratégiai partnerségről szóló megállapodást, amelynek megőrzése érdeke Romániának, Magyarországnak és az egymás területén élő nemzeti közösségeknek is.
“Mindig vannak ellenérdekeltek, mindig vannak zavarkeltők, akik akkora hangorkánt gerjesztenek, hogy úgy tűnik, mintha többen lennének, mint mi. De a helyzet az, hogy a két ország jelenlegi kormányainak van egy világos és mindenki számára könnyen érthető és látható célja, ami pedig az, hogy ezt a stratégiai partnerséget fenntartsuk, egészen egyszerűen azért, mert a két országnak és a két nemzetnek ez jó" – hangsúlyozta.
Leszögezte, hogy a magyar kormány erőforrásként tekint egymás nemzeti közösségeire a kétoldalú kapcsolatok szempontjából. Ezt az is bizonyítja, hogy a magyarországi román nemzeti kisebbség költségvetési támogatása hatszorosára nőtt 2010 óta, az ortodox egyház támogatása pedig hétszeresére.
Szijjártó Péter kiemelte: ez a stratégiai partnerség kifejezetten nagy segítséget nyújt napjaink három legjelentősebb - gazdasági, energiaellátási és migrációs - kihívásának sikeres kezelésében.
Az első területet a gazdaság jelenti, miután az Európai Unió a recesszió felé rohan, aminek kivédésében fontos fegyvertény, hogy tavaly mintegy tízmilliárd eurót ért el és ezzel rekordot döntött a magyar-román kereskedelmi forgalom, majd idén is 29 százalékos növekedést regisztráltak - mutatott rá.
Emlékeztetett, hogy Románia a magyar gazdaság harmadik legfontosabb exportpiaca, ahol több fontos magyar vállalat is folyamatosan növeli a jelenlétét, így például a Mol 245 benzinkúttal, az OTP 97 bankfiókkal, a Richter pedig több mint 600 alkalmazottal van már jelen.
A miniszter az energiaellátás biztonságáról elmondta, hogy Romániának jelentős szerepe van a földgázbeszerzés diverzifikációjában, amit elősegít a két ország közötti interkonnektor kapacitásának évi 1,75 milliárdról 2,5 milliárd köbméterre bővítése is.
Hozzátette: hamarosan aláírják azt a négyoldalú megállapodást, amelynek eredményeként Magyarország Azerbajdzsánból Georigán és Románián keresztül zöld villamos energiát tud majd importálni.
A miniszter szerint a harmadik területet a migráció kezelése jelenti, amelynek szempontjából rendkívül fontos, hogy Románia kiváló munkát végez a határőrizet terén, és hatékony az együttműködés.
Magyarország idén eddig 250 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályozott meg a déli határon, és ha Románia felől is lenne nyomás, akkor a hatóságok nem tudnának a déli határra koncentrálni - húzta alá.
"Ez tehát három nagyon fontos kihívás, amivel ma szembesülünk: a gazdasági recesszió elkerülése, az energiabiztonság megteremtése és a migránsok kívül tartása. Ebben a három fontos kérdésben a Romániával fenntartott stratégiai partnerség segít, ezért egyértelműen ennek a partnerségnek a fenntartásában vagyunk érdekeltek" – összegzett.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter a sajtótájékoztatón elmondta: pontosan két évtizeddel korábban abban a megtiszteltelésben volt része, hogy részt vehetett a román-magyar partnerségi megállapodás megszövegezésében és aláírásán. Felidézte: abban a reményben született meg a dokumentum, hogy a két nép közötti történelmi megbékélés képes lesz a két ország kapcsolatát valódi stratégiai együttműködéssé alakítani. „Ez a törekvés ma ugyanúgy érvényes. Mindannyiunk felelőssége ezt a feladatot továbbvinni” – fogalmazott a román diplomácia vezetője.
Felhívást intézett minden jóakaratú emberhez, hogy a békéért imádkozzon, valamint politikai cselekvést és kezdeményezéseket sürgetett, amelyek a testvériséget szolgálják a szembenállók érdekei helyett. A katolikus egyházfő aggodalommal követi a növekvő feszültséget, amely újabb csapást mérhet a békére Ukrajnában, és megkérdőjelezheti a biztonságot az európai kontinensen.
Újabb történelmi rekordot döntött a földgáz ára az európai piacon, miután az Egyesült Államok bejelentette, hogy korlátozásokat vezethet be az orosz kőolaj-importra - közölte a Bloomberg.
Az irányadó európai árakat megállapító hollandiai gázpiacon 79 százalékkal nőtt a referencia ár és elérte a 345 eurót egy megawattóra földgázra, miután a múlt héten megkétszereződött a földgáz ára Ukrajna Oroszország által lerohanását követően. A kőolaj hordónkénti ára is meghaladta a 139 dollárt a londoni tőzsdén, az alumínium és a réz is új történelmi rekordot döntött. Jelenleg a szankciók nem sújtják az orosz földgáz exportot, amely az európai behozatal 40 százalékát teszi ki.
Jóváhagyta a kormány azt a memorandumot, amely alapján minden minisztériumnak ki kell fejtenie álláspontját a közszférában alkalmazandó bérekkel kapcsolatban - jelentette ki a munkaügyi miniszter.
A szaktárca a tervezett 2300 lejes bruttó minimálbért ajánlja kiindulási alapnak a fizetések vagy béremelések kiszámolásakor.
A pótlékokról szólva Raluca Turcan kifejtette: azok szintje nem haladhatja meg az alapfizetés 20%-át, de lehetnek olyan pótlékok is, amelyek meghatározott értékűek. Ez utóbbiak közé sorolta azokat, amelyeket például bizonyos káros hatásnak való kitettség miatt adnak. Raluca Turcan becslése szerint körülbelül egy évre van szükség ahhoz, hogy a vonatkozó törvénytervezetet a végleges formába hozzák.
"
["post_title"]=>
string(149) "A tervezett 2300 lejes bruttó minimálbért ajánlja kiindulási alapnak a fizetések vagy béremelések kiszámolásakor a munkaügyi minisztérium"
["post_excerpt"]=>
string(171) "Jóváhagyta a kormány azt a memorandumot, amely alapján minden minisztériumnak ki kell fejtenie álláspontját a közszférában alkalmazandó bérekkel kapcsolatban."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(137) "a-tervezett-2300-lejes-brutto-minimalbert-ajanlja-kiindulasi-alapnak-a-fizetesek-vagy-beremelesek-kiszamolasakor-a-munkaugyi-miniszterium"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2021-03-18 10:53:36"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2021-03-18 08:53:36"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=399044"
["menu_order"]=>
int(18500)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[10]=>
object(WP_Post)#3722 (24) {
["ID"]=>
int(421146)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2022-11-15 12:08:13"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2022-11-15 10:08:13"
["post_content"]=>
string(939) "
Az ENSZ szerint a világ lakossága elérte a nyolcmilliárdot, mindössze 11 évvel a hétmilliárdos mérföldkő túllépése után. Az újabb küszöböt ma lépte át az emberiség. A növekedés legnagyobb hányada Afrika fejlődő országainak tudható be.
Összességében azonban a népességnövekedés lassul – a 20. század közepén bekövetkezett nagy megugrás után. A világ ötmilliárdodik babája idén töltötte be a 35-ik életévét. A kilencmilliárd elérése viszont 15 évbe telhet, és az ENSZ szerint 2080-ig nem éri el a 10 milliárdot.
Az Euronews tájékoztatása szerint vízágyúk és könnygáz bevetésével oszlatta szét a belga rendőrség a tegnap esti Covid-tüntetést Brüsszelben.
A városban a hatóságok szerint mintegy 50 ezer demonstráló gyűlt össze a kontinens minden részéről, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett szigorítások ellen tüntessen. A tömeg átvonult a fővároson, majd összegyűlt az uniós intézményeknek helyt adó negyedében, ahol a belga kormány vírusellenes politikája ellen tiltakozott. A megmozdulás később vált erőszakossá, amikor a tüntetők egy csoportja megtámadta az Európai Külügyi Szolgálatot és komoly károkat okozott az épület előcsarnokában. A múlt héten több európai kormány is szigorú járványügyi korlátozásokat vezetett be, amelyek ellen Belgium mellett többek között Franciaország, Svédország és Spanyolország nagyvárosaiban is több ezren, esetenként több tízezren tiltakoztak.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a románok csaknem kétharmada úgy értékeli, hogy Oroszország fenyegetést jelent Románia számára a mostani ukrajnai feszültségek közepette, több mint ötven százalékuk pedig egyetért azzal, hogy a NATO csapatokat küldjön Romániába és más kelet-európai országokba.
A megkérdezettek 42 százaléka valószínűsítette, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, 29 százaléka ezt kizártnak tartotta, a többiek nem foglaltak állást.
A válaszadók 10 százaléka legitimnek, 65 százaléka viszont illegitimnek tartana egy Ukrajna elleni orosz inváziót, ha pedig ez bekövetkezik, 43 százalék helyeselné, hogy a NATO katonailag beavatkozzon a konfliktusba, 33 százalék pedig ellenezné.
A megkérdezettek kevesebb mint fele bízik abban, hogy a bukaresti vezetők helyesen kezelné a válságot, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát.
A felmérést a G4Media hírportál megrendelésére az Avangarde készítette január 21. és 23. között 701 személy megkérdezésével, a hibahatár 3,9%.