A heti hírösszefoglalóban szó lesz a köztelevízió új vezetőségének megválasztásáról, Nicușor Dan államelnök maratoni sajtótájékoztatójának visszhangjáról, a cernavodai atomerőművel kapcsolatos nehézségekről és az éves inflációs rátáról, a román-bolgár fekete-tengeri biztonsági központról, valamint az orosz-ukrán-amerikai háromoldalú béketárgyalásokról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy miként játszotta ki Kína az amerikai csúcstechnológiai exportkorlátozásokat a világ legnagyobb vállalatának vezetője mellé plántált fiatal kémnő segítségével.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel az emotikonokról szóló, Kerek fejecskék világa című jegyzetét.
A Munkaügyi Felügyelet ellenőrzései során a be nem jelentett foglalkoztatás mellett a leggyakoribb szabálytalanságok között szerepelt továbbá a munka- és pihenőidőre vonatkozó előírások megsértése, valamint a korábbi ellenőrzéseken elrendelt intézkedések végrehajtásának elmulasztása szerepelt. Ezekért egy hét alatt több mint 4,2 millió lej bírságot szabtak ki.
A munkavédelmi ellenőrzések során több mint egymillió lejre bírságoltak, és négy munkaeszköz használatát is megtiltották.
Fejlődő kis szigetállamok (SIDS) egy csoportja olyan klímaalap létrehozását tervezi, amely a külföldön élő állampolgárok hazautalásaiból származó díjakból évente mintegy 3 milliárd dollárt mozgósítana az éghajlatváltozás elleni védekezésre, írja a Reuters.
Az antalyai COP31 klímacsúcson bemutatott kezdeményezés célja, hogy csökkentsék a lassan érkező nemzetközi segélyektől és az eladósodástól való függőségüket. A külföldi diaszpóra évente körülbelül 22 milliárd dollárt küld haza, amelyre a piaci szereplők jelenleg 5–9 százalékos díjat számolnak fel. Az új platform ennél kedvezőbb, mindössze 3 százalékos tranzakciós díjjal működne, amelyből 2–2,5 százalékpont közvetlenül a befektetési alapba kerülne.
A program az első évben a karibi térségben (például Haiti, Jamaica) indulna, majd csendes-óceáni és indiai-óceáni szigetekkel bővülne. Tíz éven belül a tőkealap elérheti a 2,59 milliárd dollárt, ami további forrásokkal és garanciákkal kiegészítve évi 3,13 milliárd dollárnyi klímavédelmi beruházást tehet lehetővé.
A Mercedes-Benz leállítja minden további beruházását a németországi üzemeiben, és telephelyek bezárását is mérlegeli a magas hazai gyártási költségek miatt. A döntésről a vállalat vezetősége csütörtökön, belső feljegyzésben tájékoztatta a dolgozókat.
A lépés hátterében az áll, hogy a cég nem tudott megállapodni az üzemi tanáccsal és az IG Metall szakszervezettel a munkaerőköltségek csökkentéséről. A vezetőség ugyan elkerülné a gyárbezárásokat, de a kialakult helyzetben kénytelen részletesen megvizsgálni ezt a lehetőséget is.
A döntés tovább mélyíti a német autóipar válságát, amelyet a kínai versenytársak térnyerése és a gyenge kereslet is súlyosbít. A szektorban már a Volkswagen és a Schaeffler is tömeges leépítéseket és üzembezárásokat helyezett kilátásba, a Roland Berger tanácsadócég pedig 2030-ig legalább 200 ezer német autóipari munkahely megszűnésére figyelmeztetett.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a köztelevízió új vezetőségének megválasztásáról, Nicușor Dan államelnök maratoni sajtótájékoztatójának visszhangjáról, a cernavodai atomerőművel kapcsolatos nehézségekről és az éves inflációs rátáról, a román-bolgár fekete-tengeri biztonsági központról, valamint az orosz-ukrán-amerikai háromoldalú béketárgyalásokról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy miként játszotta ki Kína az amerikai csúcstechnológiai exportkorlátozásokat a világ legnagyobb vállalatának vezetője mellé plántált fiatal kémnő segítségével.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel az emotikonokról szóló, Kerek fejecskék világa című jegyzetét.
Húsz százalékkal drágul a vasúti személyszállítás július 1-től, miután a kormány jóváhagyta tegnap a Román Államvasutak személyszállító részlegének idei költségvetését.
Az idei harmadik negyedévben 20.223 lakást adtak használatba Romániában, 1957-tel többet, mint 2021 ugyanezen időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Januárban a GDP 0,13 százaléka volt az államháztartási hiány, amely februárban jelentősen nőtt, hiszen a január végén jegyzett 1,69 milliárd lejről február végére 9,51 milliárd lejre emelkedett.
A képviselőház házbizottsága elutasította a román alsóház emberjogi, vallásügyi és nemzeti kisebbségi szakbizottságának azt a javaslatát, hogy egy albizottság létesüljön,…
A lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb, a ROBOR 7,70 százalékra csökkent – közölte a Román Nemzeti Bank.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 6 százalékra javította a román gazdaság idei várható teljesítményére vonatkozó előrejelzését a korábban közölt 4,6 százalékos…
A bukaresti ítélőtábla elvben helyt adott Sorin Oprescu volt fővárosi főpolgármester semmisségi folyamodványának, amelyben a korrupció miatt rá kiszabott 10 év és 8 hónapos börtönbüntetés érvénytelennek nyilvánítását kérte. Az elvi jóváhagyás egy előzetes lépés az eljárásban, a semmisségi folyamodvány érdemi tárgyalásának időpontját december 16-ára tűzték ki.
„Nem tudok másként élni, csak néprajzosként” – fogalmazott a Hargita Megyéért díj átvétele után Kis Portik Irén néprajzos a gyergyószárhegyi Lázár-kastély lovagtermében csütörtökön. A helyszín találó, hiszen szerteágazó kulturális tevékenységének egy évtizedét itt töltötte Kis Portik Irén.
Húsz százalékkal drágul a vasúti személyszállítás július 1-től, miután a kormány jóváhagyta tegnap a Román Államvasutak személyszállító részlegének idei költségvetését, amely 20 százalékos díjemelést ír elő. A döntést Sorin Grindeanu közlekedési miniszter jelentette be tegnap közösségi oldalán.
A tárcavezető emlékeztetett, hogy a vasúti személyszállítás díjai 2013 óta, kilenc éve változatlanok, azóta pedig jelentősen drágult az üzemanyag és a villamos energia. Hozzátette, hogy a vállalat vezetősége azért kérte ezt a drágítást, hogy beruházásokat hajthasson végre, illetve elvégezhesse a karbantartási munkálatokat.
A Román Államvasutak személyszállító részlegének 2300 vagonja van, de abból csak 850-et tud használni, a többi elavult. A cég 12 ezer alkalmazottat foglalkoztat.
Az Egyesült Államok tegnap megkezdte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében szolgáló személyzetének kivonását az oroszbarát szakadárok kezén lévő, kelet-ukrajnai Donyeck városából egy esetleges orosz invázió veszélyére hivatkozva - jelentette a Reuters hírügynökség a helyszínen lévő újságírójára hivatkozva. A beszámoló szerint az EBESZ ismertetőjelét viselő több páncélozott járművet bőröndökkel pakoltak meg, majd elhajtottak.
Az EBESZ időközben közölte, hogy a válság ellenére folytatni kívánja megfigyelő misszióját. Tegnap este kiadott közleményében a szervezet tudatta, hogy megfigyelői Ukrajna tíz nagyvárosában folytatják tevékenységüket.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet közleményében ugyanakkor elismerte, hogy egyelőre még nem világos, hogy a misszió kisebb létszámkerettel folytatja, vagy a távozók helyére más megfigyelők érkeznek.
Az ország több megyéjében, főként a hegyvidéken fennakadásokat okoz a közlekedésben a szerda hajnalban kezdődött havazás.
A Maroshévízt Borszékkal összekötő Borszéki-hágón többtíz teherautó akadt el a havas úton. Cătălin Romanescu, a Hargita Megyei Útügyi Igazgatóság vezetője az Agerpresnek nyilatkozva elmondta, hogy az elakadt kamionosokat az utászok és a rendőrség segítette a haladásban.
A megyei rendőrség is figyelmeztetést adott ki: főként a hegyi útvonalakon nehézkes a közlekedés, és ha a havazás továbbra is erősödik, nem kizárt, hogy bizonyos útszakaszokon kénytelenek lesznek lezárni a forgalmat.
A Piteşti-et Brassóval összekötő 73-as országúton Rucăr és Törcsvár között az úttestet hó borítja, a rendőrség kéri az autósokat, hogy óvatosan vezessenek. A rendőrség közleménye emlékeztet, hogy a havas utakon kötelező a téli gumi, a 3,5 tonnánál nehezebb járművek esetében pedig hólánc használata.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerdán 23 óráig érvényes havazásra és erős széllökésekre vonatkozó sárga figyelmezetést adott ki. A szél elérheti az óránkénti 50-60 kilométeres sebességet.
Az idei harmadik negyedévben 20.223 lakást adtak használatba Romániában, 1957-tel többet, mint 2021 ugyanezen időszakában - derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A lakások 55,8 százaléka városon épült. A magánfinanszírozással készült lakások száma 2262-vel nőtt a jelzett időszakban, míg a közpénzből építetteké 305-tel csökkent tavalyhoz mérten. Régiók szerinti leosztásban az ország délkeleti fejlesztési régiójában, az északnyugatiban illetve Bukarestben és Ilfov megyében nőtt, csökkenést a nyugati régióban jegyeztek
A bruttó hazai termék (GDP) 0,72 százalékát tette ki az államháztartási hiány az év első két hónapja után – közölte tegnap a Pénzügyminisztérium. Januárban a GDP 0,13 százaléka volt az államháztartási hiány, amely februárban jelentősen nőtt, hiszen a január végén jegyzett 1,69 milliárd lejről február végére 9,51 milliárd lejre emelkedett.
A tavalyi első két hónaphoz képest az államháztartási hiány GDP-arányosan 0,35 százalékponttal csökkent. A hiány csökkenése azzal magyarázható, hogy a bevételek GDP-arányosan 0,7 százalékkal nőttek, míg a kiadások 0,3 százalékkal emelkedtek.
Románia az idén 5,84 százalékos államháztartási hiányt vállalt 4,3 százalékos gazdasági növekedés mellett, miután tavaly az államháztartási hiány a GDP 6,72 százaléka volt, és kisebb volt a korábban tervezett 7,13 százaléknál.
"
["post_title"]=>
string(89) "A GDP 0,72 százalékát tette ki az államháztartási hiány az első két hónap után"
["post_excerpt"]=>
string(214) "Januárban a GDP 0,13 százaléka volt az államháztartási hiány, amely februárban jelentősen nőtt, hiszen a január végén jegyzett 1,69 milliárd lejről február végére 9,51 milliárd lejre emelkedett. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(77) "a-gdp-072-szazalekat-tette-ki-az-allamhaztartasi-hiany-az-elso-ket-honap-utan"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2022-03-26 09:40:13"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2022-03-26 07:40:13"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=413431"
["menu_order"]=>
int(19809)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[6]=>
object(WP_Post)#3760 (24) {
["ID"]=>
int(411740)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2022-02-14 11:02:45"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2022-02-14 09:02:45"
["post_content"]=>
string(605) "
Ausztria felfüggesztheti a koronavírus elleni általános oltási kötelezettséget, ha az orvosokból és jogászokból álló bizottság ezt javasolja - jelentette ki tegnap a Krone című lapnak Karl Nehammer osztrák kancellár. “A jogászokból és orvosokból álló bizottság újraértékeli, hogy az oltás kötelezővé tétele továbbra is jogszerű lépés-e" - mondta Nehammer.
A kancellár világossá tette, hogy készek módosítani a jogszabályt, ha a bizottság azt javasolja.
"
["post_title"]=>
string(79) "Szakértők javaslatára Ausztria felfüggesztheti az oltási kötelezettséget"
["post_excerpt"]=>
string(142) "A kancellár világossá tette, hogy készek módosítani a jogszabályt, ha az orvosokból és jogászokból álló bizottság azt javasolja,"
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(72) "szakertok-javaslatara-ausztria-felfuggesztheti-az-oltasi-kotelezettseget"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2022-02-14 11:02:48"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2022-02-14 09:02:48"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=411740"
["menu_order"]=>
int(19810)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[7]=>
object(WP_Post)#3758 (24) {
["ID"]=>
int(400824)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2021-04-07 08:31:56"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2021-04-07 05:31:56"
["post_content"]=>
string(1722) "
A képviselőház házbizottsága elutasította a román alsóház emberjogi, vallásügyi és nemzeti kisebbségi szakbizottságának azt a javaslatát, hogy egy albizottság létesüljön, amely a székelyföldi románok helyzetével foglalkozzon.
A kérést a magyar jelképek és anyanyelvhasználat ellen folyamatosan pereskedő Dan Tanasa szélsőségesen nacionalista honatya kérte, aki az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nevű rendszerkritikus párt képviselője.
A képviselőházi szakbizottság által beterjesztett kérésben azzal érveltek, hogy a Hargita, Kovászna és Maros megyében számbelileg kisebbségben élő románok évek óta kérik a központi román hatóságokat, foglalkozzanak behatóan problémáikkal, hogy megőrizhessék nemzeti identitásukat, kultúrájukat és hagyományaikat. Az érvelés szerint a román diszkriminációellenes tanácsnak az elmúlt években született több tucatnyi döntése is azt mutatja, hogy a három megye románsága "rendszerszintű hátrányos megkülönböztetésnek" van alávetve a helyi, magyar többségű önkormányzatok részéről. Az albizottság a tervek szerint egyebek mellett törvénytervezeteket dolgozott volna ki, amelyek "megvédték" volna a székelyföldi románokat.
A képviselőház házbizottsága végül elutasította a javaslatot, így nem alakulhat meg az emberjogi, vallásügyi és nemzeti kisebbségi szakbizottság keretében a székelyföldi románokkal foglalkozó albizottság.
A lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb, a ROBOR 7,70 százalékra csökkent - közölte a Román Nemzeti Bank.
Az év elején 3,02 százalékos volt a ROBOR. A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 7,93 százalékról 7,91 százalékra csökkent, a 12 hónapos ROBOR pedig 8,20 százalékról 8,16 százalékra mérséklődött. A fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 4,06 százalék. A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa. A három hónappal ezelőtt közölt értéke évi 2,65 százalék volt.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 6 százalékra javította a román gazdaság idei várható teljesítményére vonatkozó előrejelzését a korábban közölt 4,6 százalékos növekedés helyett - derült ki az IMF tavaszi világgazdasági prognózisából.
A valutaalap honlapján kedden közzétett tanulmány szerint Romániát csak Spanyolország fogja megelőzni 6,4 százalékos várható gazdasági növekedéssel.
A washingtoni pénzintézet a jövő évi román gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését is megemelte, így a korábban közölt 3,9 százalékos GDP-bővülés helyett 4,8 százalékos növekedésre számít 2022-ben. Az előrejelzés szerint a román GDP-növekedés mind az idén, mind jövőre meghaladja az uniós idénre tervezett 4,5 százalékos uniós átlagot, valamint a 2022-es 3,9 százalékos átlagnövekedést.
Az IMF az idén 2,8 százalékos inflációra számít a korábban közölt 2,5 százalékhoz képest, majd 2022-ben várhatóan 2,1 százalékra mérséklődik a prognózisa szerint.
A román hatóságok az idei állami költségvetést 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számolva tervezték meg. A Világbank március végén 4,3 százalékra javította az idei várható román gazdasági növekedést a korábbi 3,5 százalékhoz képest.
A bukaresti ítélőtábla elvben helyt adott Sorin Oprescu volt fővárosi főpolgármester semmisségi folyamodványának, amelyben a korrupció miatt rá kiszabott 10 év és 8 hónapos börtönbüntetés érvénytelennek nyilvánítását kérte. Az elvi jóváhagyás egy előzetes lépés az eljárásban, a semmisségi folyamodvány érdemi tárgyalásának időpontját december 16-ára tűzték ki.
Sorin Oprescut május 13-án jogerősen 10 év és 8 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bukaresti táblabíróság vesztegetés elfogadása, bűnszervezet létrehozása és hivatali visszaélés miatt.
Közel tízezet ukrajnai érkezett Romániába a csütörtöki nap folyamán - tájékoztatott péntek reggel a határrendészet.
A közlemény szerint csütörtökön 24 óra leforgása alatt 58.709 személy lépett be Romániába, köztük 9.995 ukrán állampolgár (12 százalékkal több, mint előző napon).
Az ukrán-román határon 5338, a Moldovai Köztársasággal közös határon pedig 2905 ukrán állampolgár érkezett az országba.
A háború kezdetétől csütörtök éjfélig 537.548 ukrán állampolgár lépett be Romániába.
„Nem tudok másként élni, csak néprajzosként” – fogalmazott a Hargita Megyéért díj átvétele után Kis Portik Irén néprajzos a gyergyószárhegyi Lázár-kastély lovagtermében csütörtökön. A helyszín találó, hiszen szerteágazó kulturális tevékenységének egy évtizedét itt töltötte Kis Portik Irén.
