Túlélve a második világháború viszontagságait és a kommunista diktatúra enyészetét, ma is áll, és akár működhetne is a nagyvarjasi Borzák-malom.
A román–magyar határ menti, Arad megyei faluban lévő egykori parasztmalom tulajdonosát az erőltetett kollektivizálás idején meghurcolták a vállalkozása miatt, koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték, családját kisemmizték. Az 1989-es rendszerváltás után a leszármazottak pénzt, időt és energiát nem kímélve visszaszerezték a malmot és újra üzemeltetni kezdték. A jelenlegi tulajdonos, Bálint György nyugalmazott aradi építőmérnök, a néhai tulajdonos veje nem akarta elkótyavetyélni a családi örökséget, hanem egyfajta ipartörténeti múzeumot hozott létre a Borzák-malomban. Célja, hogy mementóként álljon a kommunizmusban ártatlanul meghurcolt volt kisiparosok tiszteletére, de ugyanakkor oktatási célokat is szolgáljon a kilátogató gyerekek számára. Pataky Lehel Zsolt kérte meg a tulajdonost, Bálint Györgyöt, hogy vezesse körbe a Borzák-malomban.
Dr. Dobos Ágoston, a magyarországi Békésszentandrási Református Egyházközség lelkipásztora volt a vendége a bukaresti Szőlőskerti Református Gyülekezetnek április 21-én, vasárnap.
Dr. Dobos Ágoston missziós tanácskozásra érkezett 10 év után második alkalommal Bukarestbe, de most először hirdetett igét vendéglelkészként a bukaresti szőlőskerti református gyülekezetben. Ott készült a most következő összeállítás.
Legalább két és fél évtizede vezeti a Gyergyói-medence legnagyobb községét Laczkó-Albert Elemér polgármester, akivel Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész kiállításán találkoztam Bukarestben.
A polgármestert a köz- és magánberuházásokról kérdeztem, hiszen Gyergyóremetén repülőtér is épült, újraindul az első romániai tejporgyár, de egyre bővülő szolgáltatásokat nyújtó Egészségház is működik a majdnem 6 ezer lelket számláló nagyközségben. Laczkó-Albert Elemér gyergyóremetei polgármestert hallják.
A megyei közgyűlést is beleértve húsz önkormányzatban szeretne mandátumokat szerezni Arad megyében az RMDSZ június 9-én, amikor az európai parlamenti választásokkal egy időben helyhatósági választásokat is tartanak Romániában.
Tizenhárom helyszínen polgármesterjelöltje is lesz a magyar érdekvédelmi szövetségnek, amelynek a jelöltlistáin összesen több mint kétszáz személy szerepel. A cél a jelenlegi öt polgármesteri és négy alpolgármesteri tisztség megőrzése, de emellett olyan településeken is reménykedik a jelöltje győzelmében az RMDSZ, amelyeken még nem, vagy nagyon rég volt RMDSZ-es polgármester, holott a magyar közösség nagy számban van jelen. Prioritás a szövetség számára a megye és a megyeszékhely képviselőtestületében megőrizni a mostani két-két mandátumot, illetve négy év szünet után visszaszerezni Arad egyik alpolgármesteri tisztségét – jelentette ki Péró Tamás megyei önkormányzati képviselő, megyei tanácselnökjelölt, az aradi RMDSZ ügyvezető elnöke, akit Pataky Lehel Zsolt kérdezett.
Túlélve a második világháború viszontagságait és a kommunista diktatúra enyészetét, ma is áll, és akár működhetne is a nagyvarjasi Borzák-malom.
A román–magyar határ menti, Arad megyei faluban lévő egykori parasztmalom tulajdonosát az erőltetett kollektivizálás idején meghurcolták a vállalkozása miatt, koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték, családját kisemmizték. Az 1989-es rendszerváltás után a leszármazottak pénzt, időt és energiát nem kímélve visszaszerezték a malmot és újra üzemeltetni kezdték. A jelenlegi tulajdonos, Bálint György nyugalmazott aradi építőmérnök, a néhai tulajdonos veje nem akarta elkótyavetyélni a családi örökséget, hanem egyfajta ipartörténeti múzeumot hozott létre a Borzák-malomban. Célja, hogy mementóként álljon a kommunizmusban ártatlanul meghurcolt volt kisiparosok tiszteletére, de ugyanakkor oktatási célokat is szolgáljon a kilátogató gyerekek számára. Pataky Lehel Zsolt kérte meg a tulajdonost, Bálint Györgyöt, hogy vezesse körbe a Borzák-malomban.
Ma, a Kakuk Marci című előadással kezdődik a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje a budapesti Thália Színházban. Vasárnapig nyolc előadást láthat a közönség.
Holnap szavaznak arról, ki lesz Juncker utódja.Az Európai Parlament ma kezdődő strasburgi plenáris üléssorozatán dönt arról, ki lesz az Európai Bizottság elnöke november elsejétől.
Harmadik alkalommal szervezték meg Bánffyhunyadon a Kalotaszegi Magyar Napok rendezvénysorozatát, amely már nagy népszerűségnek örvend a térség lakóinak körében, és turistalátványosság is.
A Natúra Stúdió mai adásában a Hargita Megyei Mozgássérültek új székházának elkészítését támogató jótékonysági koncertről, a marosvásárhelyi „Bringázz a suliba” elnevezésű megmozdulásról, valamint a székelyföldi kézműves sajtok mustrájáról számolunk be.
A román külügyminisztérium tudomásul vette, hogy a magyar-ukrán határon szombaton átkelni szándékozó Kelemen Hunort az ukrán hatóságok nem engedték be az országba, és a döntés okairól tájékoztatást kért Ukrajna bukaresti nagykövetségétől.
Zágoni Balázs 1975-ben született Kolozsváron, a Báthory István Elméleti Líceumban érettségizett és a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán szerzett oklevelet. Alapításától kezdve külső munkatársa a Krónika napilapnak amelyben filmkritikákat, glosszákat, esszéket és interjúkat közöl. Alapítója és 2000 – től szerkesztője a Filmtett mozgóképes havilapnak. 2009-től 2018-ig a Koinónia Könyvkiadó vezetője volt. Személyes adottság, családi háttér, egy jól sikerült színdarab a középiskolában, és a filmhez való közeledés, majd kisebb kanyar és visszatérés az irodalomhoz – mindez Zágoni Balázs, az ő művészete és az ő világa, amelyben humor és komoly tudás, tapasztalat egyenrangú.
A spanyol konzervatív Néppárt (PP) külön bűncselekményként nevesítené az illegális népszavazás megrendezését, valamint mandátumának elveszítésével sújtaná azt a képviselőt, aki hivatali esküjének szövegéből kihagyja az alkotmányra való hivatkozást – mondta Pablo Casado pártelnök hétfőn Barcelonában, ahol ismertette pártja 500 pontos programját mintegy három héttel az előrehozott spanyol parlamenti választások előtt.
Az óvások elbírálása után országosan a 67,2 százalékról 69,1
százalékra nőtt a sikeresen vizsgázók aránya. A minisztérium közlése szerint
egy híján 48 ezer diák nyújtott be
óvást. Ezek elbírálása után a jegyek átlagosan 0,53 ponttal nőttek.
A Népi Mozgalom Párt (PMP) szerint a jogszabály megszegi az Alkotmány több cikkelyét, ugyanakkor hátrányosan érinti a román nyelv hivatalos jellegét – jelentette be tegnap a párt alsóházi frakcióvezetője.
Ma, a Kakuk Marci című előadással kezdődik a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje a budapesti Thália Színházban. Vasárnapig nyolc előadást láthat a közönség.
Az eseményen többek között jelen lesz a nagyváradi Szigligeti Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a kézdivásárhelyi Városi Színház és a csíkszeredai Csíki Játékszín is.
Holnap szavaznak arról, ki lesz Juncker utódja.Az Európai Parlament ma kezdődő strasburgi plenáris üléssorozatán dönt arról, ki lesz az Európai Bizottság elnöke november elsejétől.
Jean-Claude Juncker jelenlegi bizottsági elnököt Ursula von der Leyen német védelmi miniszter válthatja. Ha megszerzi legalább 374 európai parlamenti képviselő voksát, 5 évig ő lesz az Európai Bizottság elnöke. Ez esetben a tisztséget első ízben töltené be nő.
Kedves hallgatóink, április 11-én műszaki okok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a csíkszeredai adáskörzetben, középhullámon az 1593 kHz-es frekvencián! Megértésüket kérjük!
Harmadik alkalommal szervezték meg Bánffyhunyadon a Kalotaszegi Magyar Napok rendezvénysorozatát, amely már nagy népszerűségnek örvend a térség lakóinak körében, és turistalátványosság is.
Vasárnap, július 14-én a Kalotaszeg 24 településének népviseletbe öltözött hagyományőrzői szavalták közösen Ady Endre Karácsony című versének egyik részletét. A rendezvény szervezője javarészt a RMDSZ bánffyhunyadi szervezete, de hagyományőrző csoportok, civil szervezetek is bekapcsolódnak a szervezési munkákba. A Kalotaszegi Magyar Napok célja az, hogy lehetőséget nyújtson a kalotaszegi magyaroknak népviseletük, hagyományaik bemutatására, és szórakozási lehetőséget is biztosítson számukra. A rendezvényen köszöntőt mondó Szilágyi Péter, a Magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa kijelentette: ma Magyarország számára egyformán fontosak az anyaországi és a határon túli magyarok. Ezt nemcsak szavakban, de tettekben is tudták bizonyítani az elmúlt években és fogják az elkövetkezendő időkben is – hangsúlyozta. A bánffyhunyadi Barcsay-kertben felállított színpadon ezután egymást követték a kalotaszegi települések hagyományőrző csoportjainak előadásai.
Székelyudvarhelyen, Máréfalván,
Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában tartott jótékonysági koncertet a
mozgáskorlátozottak és értelmi fogyatékosok alkotta budapesti Nem adom fel
Együttes. A turné alkalmával a Hargita Megyei Mozgássérültek új székházának, az
Összefogás Házának elkészítésére gyűjtöttek. A csíki koncertről Biró István készített
összeállítást.
Az elmúlt héten három marosvásárhelyi iskola
diákjai kerékpárral és rollerrel próbáltak reggelente eljutni az iskolába. A
több mint 200 gyerek a "Bringázz a suliba" akcióhoz csatlakozott,
melyet a szervezők elsősorban figyelemfelkeltőnek szántak, ezúttal a
döntéshozóknak szerettek volna üzenni, hogy szükség van kerékpáros
infrastruktúrára. A bringás megmozdulásnak előzménye is volt, a gyerekek nem
először választottak környezetkímélő közlekedési eszközöket, hogy eljussanak az
iskolába. Molnár Krisztina összeállítását sugározzuk.
Második alkalommal szervezte meg az elmúlt hétvégén
Borospatakán a Székelyföldi kézműves sajtok mustráját a Székely Sajtkészítők
Kézműves Egyesülete és az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület a
gyimesközéploki skanzenben. A Böjti csemege című rendezvény résztvevői mintegy
40 féle sajtot kóstolhattak meg, és szakmai előadásokat is hallgathattak. Az
eseményről Biró István tudósít.
A román külügyminisztérium tudomásul vette, hogy a magyar-ukrán határon szombaton átkelni szándékozó Kelemen Hunort az ukrán hatóságok nem engedték be az országba, és a döntés okairól tájékoztatást kért Ukrajna bukaresti nagykövetségétől.
A tárca által mára virradóra kiadott közleménye szerint az incidensről Kelemen Hunor telefonon értesítette Teodor Melescanu román külügyminisztert.
A kommüniké megjegyzi, hogy a külföldiek Ukrajnából történő kitiltásáról kizárólag az ukrán hatóságok döntenek, az Ukrajnában akkreditált külképviseleteknek és konzuli hivataloknak semmilyen szerepük nincs ebben az adminisztratív eljárásban.
A román-ukrán együttműködési keretszerződést is megszegte Kijev azáltal, hogy 2020 októberéig kitiltotta Kelemen Hunort Ukrajnából. Többek között ezt tartalmazza az a levél, amit a képviselőház külügyi bizottsága küldött a bukaresti ukrán nagykövetnek és a román külügyminisztériumnak, magyarázatot várva az RMDSZ elnökével szembeni eljárásra.
A testület elnöke, Biró Rozália elmondta: a levélben emlékeztetnek arra, hogy román-ukrán együttműködési keretszerződés 13-ik cikkelye kimondja: a két állam támogatja, hogy területükön élő nemzeti kisebbségek anyanyelvükön tartsák egymással a kapcsolatot, információkat cseréljenek, részt vegyenek egymás rendezvényein. Ennek ellenére Kelemen Hunort, aki a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség rendezvényén szeretett volna részt venni, nem engedték be Ukrajnába.
Az RMDSZ elnöke levélben tájékoztatta kiutasításáról az Európai Néppártot, amelyben megfigyelői státussal rendelkezik Petro Porosenko ukrán elnök pártja. „Arra kértem az EPP vezetőségét, figyelmeztessék Porosenkót, hogy amit ők művelnek, a legnagyobb tűréshatárt is túllépi” – nyilatkozta Kelemen Hunor, aki úgy véli, hogy a kisebbségi jogokkal kapcsolatos állásfoglalásai állhatnak a kitiltása hátterében. Az ukrán hatóságok döntését Korodi Attil RMDSZ-es képviselő is szóvá tette az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének vasárnap esti elnökségi ülésén.
Zágoni Balázs 1975-ben született Kolozsváron, a Báthory István Elméleti Líceumban érettségizett és a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán szerzett oklevelet. Alapításától kezdve külső munkatársa a Krónika napilapnak amelyben filmkritikákat, glosszákat, esszéket és interjúkat közöl. Alapítója és 2000 - től szerkesztője a Filmtett mozgóképes havilapnak. 2009-től 2018-ig a Koinónia Könyvkiadó vezetője volt. Személyes adottság, családi háttér, egy jól sikerült színdarab a középiskolában, és a filmhez való közeledés, majd kisebb kanyar és visszatérés az irodalomhoz - mindez Zágoni Balázs, az ő művészete és az ő világa, amelyben humor és komoly tudás, tapasztalat egyenrangú.
Nem véletlen az sem, hogy A gömb című kötetét, amely a Móra Kiadó gondozásában jelent meg idén HUBBY díjra jelölték, amit el is nyert a 2018-as év legjobb gyermekkönyveként. A gömb nem gyermekkönyv, tulajdonképpen nincs is korhatára. Egy képzelt világban játszódik a cselekménye, a közeli jövőben, és míg olvassuk az az érzésünk támad, hogy mindez nagyon is lehetséges, A gömb nem utópia, nem disztópia, ahogyan a legtöbb kritika vagy recenzió emlegeti. A gömb egy lehetséges valóság, szerintem. Heterótópia, mondja Zágoni Balázs:
A spanyol konzervatív Néppárt (PP) külön bűncselekményként nevesítené az illegális népszavazás megrendezését, valamint mandátumának elveszítésével sújtaná azt a képviselőt, aki hivatali esküjének szövegéből kihagyja az alkotmányra való hivatkozást – mondta Pablo Casado pártelnök hétfőn Barcelonában, ahol ismertette pártja 500 pontos programját mintegy három héttel az előrehozott spanyol parlamenti választások előtt.
A pártelnök programismertetőjének elején erős kritikával illette Pedro Sánchez szocialista spanyol miniszterelnököt, aki szavai szerint „közveszélyt jelent Spanyolországra”. Ismét bírálta Sánchezt, amiért a katalán és baszk nacionalista pártok szavazataival lett miniszterelnök tavaly nyáron, amikor a parlament megvonta a bizalmat konzervatív elődjétől.
A konzervatív Néppárt programjában, amely a "Szerződés Spanyolországgal" nevet kapta, első pontként szerepel a nemzet megerősítése iránti elkötelezettség, egyebek mellett a nyelvtörvény és a nemzeti szimbólumokról szóló törvény szigorításával.
Az óvások elbírálása után országosan a 67,2 százalékról 69,1
százalékra nőtt a sikeresen vizsgázók aránya. A minisztérium közlése szerint
egy híján 48 ezer diák nyújtott be
óvást. Ezek elbírálása után a jegyek átlagosan 0,53 ponttal nőttek.
A sikeresen vizsgázók aránya a végleges eredmények szerint
is Bukarest negyedik kerületében a legmagasabb: 84,92 százalékos. A második az
országos rangsorban Bákó megye 83,77 százalékkal, a harmadik Kolozs megye 83,36
százalékkal.
Jelentős eltérés van az idei végzősök és a korábbi
maturandusok eredményei között. Az idén elballagott diákok 75,5 százaléka vette
sikeresen az érettségit, ezzel szemben a korábbi évfolyamok végzősei csaknem
ekkora arányban idén is elbuktak az érettségin; körükben az sikerráta mindössze
26 százalékos volt.
Az intézménynek a Vallásszabadság Háza ad helyet, amelyet a Magyar Unitárius Egyház újíttatott fel és nyitott meg külön erre a célra.
Czire Szabolcs teológiai tanár, intézetvezető szerint a célok között szerepel a kutatói tevékenység támogatása, a felekezetközti kutatások elősegítése, a vallásról és az egyházról szóló közbeszéd alakítása, valamint a Babeș-Bolyai és a Sapientia egyetemen, illetve a Protestáns Teológiai Intézetben zajló tudományos kutatások elősegítése szakkollégiumi tevékenység formájában.
A 450 éves unitárius egyház kiemelt évfordulós projektje volt az egykor püspöki rezidenciaként szolgáló, középkori Vallásszabadság Háza felújítása és közösségi célokat szolgáló intézménnyé alakítása.
A Népi Mozgalom Párt (PMP) szerint a jogszabály megszegi az Alkotmány több cikkelyét, ugyanakkor hátrányosan érinti a román nyelv hivatalos jellegét – jelentette be tegnap a párt alsóházi frakcióvezetője.
Marius Paşcan elmondta: a beadvány szerint a közigazgatási törvénykönyv túllép az Alkotmánynak a kisebbségi jogaokat érintő előírásain, ha azokban a településekben, amelyekben a kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, nem csak az önkormányzatokban és a dekoncentrált intézményekben teszi kötelezővé a kisebbségek nyelvének használatát, hanem az alárendelt intézményekben is.
Az alakulat kifogásolja, hogy a jogszabály lehetőséget teremt az önkormányzatoknak arra, hogy engedélyezzék a kisebbségek nyelvhasználatát azokban a településekben is, ahol számarányuk nem éri el a 20 százalékot, bár az Alkotmány ehhez az arányhoz köti ezt a jogot, és ez szerintük 'hátrányosan érinti a román nyelv hivatalos jellegét'. A dokumentum aláírói szerint, ha egy formanyomtatványt magyarul is ki lehet tölteni, akkor két hivatalos dokumentum jön létre, ami hivatalos jelleget ad a kisebbségi nyelvnek és ez ellentmond az Alkotmánynak. A beadvány az Európai Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját idézi, amely szerint a kisebbségi nyelvek védelme nem történhet a hivatalos nyelvek kárára.
Ma, a Kakuk Marci című előadással kezdődik a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje a budapesti Thália Színházban. Vasárnapig nyolc előadást láthat a közönség.
Az eseményen többek között jelen lesz a nagyváradi Szigligeti Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a kézdivásárhelyi Városi Színház és a csíkszeredai Csíki Játékszín is.
