A heti hírösszefoglalóban szó lesz a köztelevízió új vezetőségének megválasztásáról, Nicușor Dan államelnök maratoni sajtótájékoztatójának visszhangjáról, a cernavodai atomerőművel kapcsolatos nehézségekről és az éves inflációs rátáról, a román-bolgár fekete-tengeri biztonsági központról, valamint az orosz-ukrán-amerikai háromoldalú béketárgyalásokról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy miként játszotta ki Kína az amerikai csúcstechnológiai exportkorlátozásokat a világ legnagyobb vállalatának vezetője mellé plántált fiatal kémnő segítségével.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel az emotikonokról szóló, Kerek fejecskék világa című jegyzetét.
A Munkaügyi Felügyelet ellenőrzései során a be nem jelentett foglalkoztatás mellett a leggyakoribb szabálytalanságok között szerepelt továbbá a munka- és pihenőidőre vonatkozó előírások megsértése, valamint a korábbi ellenőrzéseken elrendelt intézkedések végrehajtásának elmulasztása szerepelt. Ezekért egy hét alatt több mint 4,2 millió lej bírságot szabtak ki.
A munkavédelmi ellenőrzések során több mint egymillió lejre bírságoltak, és négy munkaeszköz használatát is megtiltották.
Fejlődő kis szigetállamok (SIDS) egy csoportja olyan klímaalap létrehozását tervezi, amely a külföldön élő állampolgárok hazautalásaiból származó díjakból évente mintegy 3 milliárd dollárt mozgósítana az éghajlatváltozás elleni védekezésre, írja a Reuters.
Az antalyai COP31 klímacsúcson bemutatott kezdeményezés célja, hogy csökkentsék a lassan érkező nemzetközi segélyektől és az eladósodástól való függőségüket. A külföldi diaszpóra évente körülbelül 22 milliárd dollárt küld haza, amelyre a piaci szereplők jelenleg 5–9 százalékos díjat számolnak fel. Az új platform ennél kedvezőbb, mindössze 3 százalékos tranzakciós díjjal működne, amelyből 2–2,5 százalékpont közvetlenül a befektetési alapba kerülne.
A program az első évben a karibi térségben (például Haiti, Jamaica) indulna, majd csendes-óceáni és indiai-óceáni szigetekkel bővülne. Tíz éven belül a tőkealap elérheti a 2,59 milliárd dollárt, ami további forrásokkal és garanciákkal kiegészítve évi 3,13 milliárd dollárnyi klímavédelmi beruházást tehet lehetővé.
A Mercedes-Benz leállítja minden további beruházását a németországi üzemeiben, és telephelyek bezárását is mérlegeli a magas hazai gyártási költségek miatt. A döntésről a vállalat vezetősége csütörtökön, belső feljegyzésben tájékoztatta a dolgozókat.
A lépés hátterében az áll, hogy a cég nem tudott megállapodni az üzemi tanáccsal és az IG Metall szakszervezettel a munkaerőköltségek csökkentéséről. A vezetőség ugyan elkerülné a gyárbezárásokat, de a kialakult helyzetben kénytelen részletesen megvizsgálni ezt a lehetőséget is.
A döntés tovább mélyíti a német autóipar válságát, amelyet a kínai versenytársak térnyerése és a gyenge kereslet is súlyosbít. A szektorban már a Volkswagen és a Schaeffler is tömeges leépítéseket és üzembezárásokat helyezett kilátásba, a Roland Berger tanácsadócég pedig 2030-ig legalább 200 ezer német autóipari munkahely megszűnésére figyelmeztetett.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a köztelevízió új vezetőségének megválasztásáról, Nicușor Dan államelnök maratoni sajtótájékoztatójának visszhangjáról, a cernavodai atomerőművel kapcsolatos nehézségekről és az éves inflációs rátáról, a román-bolgár fekete-tengeri biztonsági központról, valamint az orosz-ukrán-amerikai háromoldalú béketárgyalásokról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy miként játszotta ki Kína az amerikai csúcstechnológiai exportkorlátozásokat a világ legnagyobb vállalatának vezetője mellé plántált fiatal kémnő segítségével.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel az emotikonokról szóló, Kerek fejecskék világa című jegyzetét.
Adásunkban a Lector Kiadó gondozásában nemrégiben megjelent Többes számban – Párbeszédben Hervay Gizellával című kötet két szerkesztőjével – Balázs Imre…
Indiai és kínai határőrök csaptak össze az északkelet-indiai Arunácsal Prades állam Tavang körzetében, mindkét oldalon könnyebben megsebesült néhány katona –…
Magyarország az egyik legfontosabb gazdasági partnerének tekinti Romániát, és abban érdekelt, hogy a két ország együttműködése erősödjön – mondta a magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken, a budapesti magyar-román üzleti fórum megnyitóján.
Folytatódik az orosz csapatok offenzívája Donyeck térségében, ahol Peszkinél egy sikertelen ellentámadásban mintegy harminc ukrán katona esett el – közölte…
Stagnált februárban a munkanélküliségi ráta 5,7 százalékon – közölte az Országos Statisztikai Hivatal. A férfiaknál egy százalékkal magasabb az állástalanok…
A vasúti szakszervezetek majdnem 100 képviselője tiltakozott a délelőtt a Szállításügyi minisztérium előtt a vasúti személyzet jogállását szabályozó törvény alkalmazásának halogatása ellen.
Asztalos Csabát, a Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökét halállal fenyegető felirat jelent meg pénteken Bukarestben, a belügyminisztérium közelében, a Forradalom tér egyik buszmegállójában – tudatta a Maszol.ro hírportál.
Az európai uniós tagállamok vezetőinek az energiaellátás biztonságának szavatolására, az árak csökkentésére, valamint Ukrajna önvédelmének, működésének és lakosságának támogatására kell…
Adásunkban a Lector Kiadó gondozásában nemrégiben megjelent Többes számban - Párbeszédben Hervay Gizellával című kötet két szerkesztőjével - Balázs Imre Józseffel és Korpa Tamással - beszélget Szuszámi Zsuzsa. Ezt követően az arad-belvárosi református templom felújított orgonájáról hallhatunk Pataky Lehel Zsolt hangképes összeállításában.
Az elmúlt 24 órában 2972 új koronavírusos fertőzöttet azonosítottak, 611-gyel kevesebbet, mint tegnap, több mint 32 ezer teszt elvégzése során.
Az Egészségügyi minisztérium közlése szerint a halálos áldozatok száma 21-gyel nőtt, ebből hét korábbi eset. Jelenleg kórházban ápolnak 2517 fertőzöttet, 70-el kevesebbet, mint tegnap. Intenzív ellátásra szorul 403 személy, nyolccal több, mint tegnap. A kórházban lévők közül 159 kiskorú, 17-tel kevesebb, mint tegnap, az intenzív osztályokon pedig két kiskorút ápolnak, eggyel többet, mint tegnap.
Az OTP Bank Románia is részt vesz idén az Új lakás programban, amelyre a Pénzügyminisztérium 1,5 milliárd lejes garanciakeretet biztosít.
Az OTP Bank a tavalyival megegyező 2+ a fogyasztói hitelek irányadó mutatójának összegéből kialakuló kamattal nyújtja a hiteleket az Új lakás programban. A hitelre nem kell havi hitelbírálati és -kezelési díjat fizetni, csak az állami garanciára számolnak fel éves jutalékot, amely az állam által garantált összeg a 0,3% százaléka.
Indiai és kínai határőrök csaptak össze az északkelet-indiai Arunácsal Prades állam Tavang körzetében, mindkét oldalon könnyebben megsebesült néhány katona – jelentette az ANI indiai multimédiás hírügynökség.
Az incidenst még pénteken történt. Az ANI rendelkezésére álló adatok szerint kínai katonák beléptek a két országot elválasztó ellenőrző sávba, de az indiai erők „keményen és határozottan” megállították őket. Rövid összecsapás után mindkét fél visszavonult a körzetből.
Indiai és kínai katonák legutóbb 2020 májusában csaptak össze közelharcban a kínai ellenőrzés alatt álló Tibeti-fennsíkkal határos Ladak járásbeli Galván-völgyben. Akkor 20 indiai katona halt meg, és kínai oldalon is voltak nem számszerűsített veszteségek.
Az összecsapás után mindkét fél megerősítette a katonai jelenlétét a térségben, nehézfegyvereket és egyéb felszerelést vonultatva fel a magasan fekvő sivatagos vidéken. Egy sor katonai és diplomáciai tárgyalás eredményeként tavaly mindkét fél elkezdte a fegyveres erői visszavonását az ellenőrző vonalról.
India és Kína között 3800 km-nyi ki nem jelölt határ húzódik, ami miatt a felek között évtizedeken át feszültség uralkodott. 1959-ben India bejelentette, hogy Kína területet szakított ki Arunácsal Prades államból, így 38 ezer km2-nyi, Ladak és Akszajcsin körzethez tartozó terület került kínai ellenőrzés alá.
A felek azóta hosszú távú jegyzőkönyvekben állapodtak meg a tűzfegyverek bevetésének elkerüléséről a határt helyettesítő úgynevezett „aktuális ellenőrző vonal” mentén.
Oroszországot felelősségre kell vonni tévedései miatt - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő az ausztrál parlamentben mondott beszédében.
Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ha Moszkvát nem büntetik meg, akkor más országok is úgy érezhetik, hogy háborút robbanthatnak ki szomszédos államok ellen - közli a Reuters. Videóüzenetében Zelenszkij nem pontosította, hogy milyen országokra gondol. Az utóbbi időben Ausztrália és nyugati szövetségesei aggodalmukat fejezték ki, hogy Kína egyre agresszívebben nyilvánul meg Tajvannal szemben.
1.000 hektár erdő, száraz és vízi növényzet vált a tűz martalékává a Duna deltában tegnap keletkezett tűzben. A tűzoltók munkáját az erős szél és a nehezen elérhető terület nehezítette. Majdnem 11 órás munkát követően sikerült eloltani a tüzet.
Magyarország az egyik legfontosabb gazdasági partnerének tekinti Romániát, és abban érdekelt, hogy a két ország együttműködése erősödjön - mondta a magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken, a budapesti magyar-román üzleti fórum megnyitóján.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságpolitika az alacsony adókulcsokra épít, a társasági adó itt a legkisebb Európában, és befektetői szempontból a személyi jövedelemadó is versenyképesnek számít. Ehhez illeszkedik a kormány válságkezelési stratégiája is, amely a szociális alapú pénzosztás helyett a beruházásokra összpontosítja a forrásokat. Magyarország ennek köszönhetően nem egyszerűen csak kezelte, hanem megelőzte a tömeges munkanélküliséget - tette hozzá.
Folytatódik az orosz csapatok offenzívája Donyeck térségében, ahol Peszkinél egy sikertelen ellentámadásban mintegy harminc ukrán katona esett el – közölte az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Igor Konasenkov altábornagy két ukrán vadászgép és két helikopter lelövéséről számolt be egyebek között a hétfői hadijelentést ismertetve. Elmondta továbbá, hogy egy másik támadásban – légi és tüzérségi csapások következtében – mintegy hetven katonát és három páncélozott harcjárművet veszített az ukrán hadsereg.
A másik oldalon Luhanszk megye kormányzója közölte, hogy az ukrán erők csapást mértek az oroszok egyik támaszpontjára. Azt is hozzátette, hogy a régióban a helyzet továbbra is meglehetősen súlyos. Az ukrán fegyveres erők nyomulnak előre, ugyanakkor folyamatosan újabb és újabb orosz csapatok érkeznek a térségbe.
Több városból is beszámoltak orosz tüzérségi támadásokról, köztük a dél-ukrajnai Herszonból és peremvidékéről, amelyet folyamatosan ágyúznak az orosz erők azóta, hogy november közepén visszavonultak a térségből.
Stagnált februárban a munkanélküliségi ráta 5,7 százalékon - közölte az Országos Statisztikai Hivatal. A férfiaknál egy százalékkal magasabb az állástalanok aránya, mint a nőknél. A becslések szerint a 15 és 74 év közötti lakosság sorában 468 ezer személy volt az álláskereső, majdnem 13 ezerrel kevesebb, mint tavaly.
A vasúti szakszervezetek majdnem 100 képviselője tiltakozott a délelőtt a Szállításügyi minisztérium előtt a vasúti személyzet jogállását szabályozó törvény alkalmazásának halogatása ellen.
A jogszabály értelmében 2023. január 1-től 35 százalékos béremelés illetné meg a vasúti dolgozókat és egyéb juttatásokra is jogosultak lennének. A szakszervezetek a vonatok ismételt leállítását helyezték kilátásba, ha a szaktárca nem hagyja jóvá ezt a béremelést, amint azt a decemberi tiltakozás során megígérte. A vasúti dolgozók jogállására vonatkozó törvény majdnem 50 ezer alkalmazottat érint.
Asztalos Csabát, a Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökét halállal fenyegető felirat jelent meg pénteken Bukarestben, a belügyminisztérium közelében, a Forradalom tér egyik buszmegállójában - tudatta a Maszol.ro hírportál.
Az esetről szintén beszámoló G4media.ro bukaresti hírportál felidézte, hogy április elsején hasonló tartalmú romaellenes üzenet jelent meg a főváros egy másik buszmegállójában is. A G4Media rámutatott: az Asztalos Csabának címzett halálos fenyegetést megelőzően megszaporodtak Romániában a radikális, legionárius, idegengyűlölő üzenetek, amelyek többek közt Maia Morgenstern színművészt, Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkárt és Klaus Iohannis államfőt vették célba. A Maszol megkeresésére Asztalos Csaba nem kívánta különösebben kommentálni a fenyegetést.
Az európai uniós tagállamok vezetőinek az energiaellátás biztonságának szavatolására, az árak csökkentésére, valamint Ukrajna önvédelmének, működésének és lakosságának támogatására kell összpontosítaniuk – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedden, a tagállami vezetőknek küldött, az uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében.
Michel, az egynaposra tervezett, csütörtöki brüsszeli csúcs meghívólevelében közölte: az orosz-ukrán háború gyökeresen átalakította Európa energiakörnyezetét, ami szükségessé teszi a jövő év feladatainak áttekintését is: Köztük – mint írta – mindenekelőtt a villamosenergia-piac reformja szerepel.
Szavai szerint az unió jövőbeli növekedési kilátásai nemcsak attól függnek, hogy rövidtávon miként sikerül kezelnie az energiasokkot, hanem attól is, hogy az európai ipar versenyképes tud-e maradni, valamint a hatékony beruházásoktól a jövő technológiáiba.
A tagállami vezetők stratégiai megbeszélést fognak folytatni a transzatlanti kapcsolatokról is.
Adásunkban a Lector Kiadó gondozásában nemrégiben megjelent Többes számban - Párbeszédben Hervay Gizellával című kötet két szerkesztőjével - Balázs Imre Józseffel és Korpa Tamással - beszélget Szuszámi Zsuzsa. Ezt követően az arad-belvárosi református templom felújított orgonájáról hallhatunk Pataky Lehel Zsolt hangképes összeállításában.
