A tervezett ukrán nemzeti panteonban remélhetőleg nem szerepelnek majd a lengyel népességen a második világháború során elkövetett tömeggyilkosságok felelősei – jelentette ki szerda este a lengyel külügyi szóvivő a kijevi parlamentben elfogadott törvényre reagálva.
A tervezett panteonban megemlékezhetnek az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) vezetőiről is, akik a lengyelek ellen a második világháború idején elkövetett volhíniai mészárlásért felelősök.
A lengyel államfői hivatal miniszteri rangú vezetője, Zbigniew Bogucki szerint egy ilyen ukrán lépést ellenségesnek kellene minősíteni, a lengyel államnak pedig ellenlépéseket kellene tennie.
A régi keletű lengyel-ukrán történelmi vita azután éleződött ki, hogy az ukrán elnök május végén az "UPA hőseiről" nevezte el az ukrán hadsereg egyik alakulatát. Karol Nawrocki lengyel elnök visszavonta Zelenszkijtől a legmagasabb lengyel állami kitüntetést, több prominens lengyel politikus pedig visszaadta az ukrajnai háborúban nyújtott támogatásért kapott ukrán állami kitüntetését.
Kedden Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter kijelentette: Ukrajnának "komoly problémát jelent majd, ha az UPA zászlaja alatt akarna belépni az EU-ba".
A bukaresti törvényszék szerdai döntése már túlmutat egy belső pártvitán, és a politikai pártok autonómiáját veszélyezteti – jelentette ki a Nemzeti Liberális Párt főtitkára.
Robert Sighiartău az Agerpres szerint úgy fogalmazott: ellenfeleik előbb a PNL vezetését próbálták leváltani, majd a Bolojan‑kormány megbuktatásával akarták gyengíteni a pártot, végül pedig bírósági útra terelték a politikai küzdelmet. Hozzátette, minden törvényes eszközt felhasználnak a párt és a demokratikus szabályok megvédésére.
A PNL közleményében úgy értékelte: nem érinti a párt működését a bukaresti törvényszék szerdai döntése, amely felfüggeszti a rendkívüli kongresszus összehívására vonatkozó június 19-i határozatát az országos tanácsnak.
Hangsúlyozzák: a kongresszust már megtartották, így az ott elfogadott döntések továbbra is érvényesek. Ugyanakkor a párt példátlan lépésnek nevezte és kifogásolta, hogy a törvényszék új, politikai ügyekre szakosodott ítélőtanácsokat hozott létre.
Közben a PNL, az USR és az RMDSZ közös kormányfőjelöltje bejelentette, hogy Daniel Buda lett a romániai delegáció új vezetője az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjában. A tisztséget Rareș Bogdantól veszi át, akit múlt héten kizártak a Nemzeti Liberális Pártból a tömörülést megosztó Vestea-kormány támogatása miatt.
A hírt bejelentő Siegfried Mureșan szerint Buda sikeresen fogja irányítani a küldöttséget, és együtt dolgoznak azért, hogy Románia minél több uniós forráshoz jusson.
A néppárti delegáció a PNL és az RMDSZ EP‑képviselőiből áll, társelnöke Winkler Gyula. A szerep nem pusztán protokolláris: a delegációvezető koordinálja a romániai EP‑képviselők közös álláspontját, és kulcsszereplő abban, hogy Románia milyen uniós döntésekben tud többséget építeni.
A 20. század eleji erdélyi magyar irodalom egyik jeles alakjának, Kuncz Aladár halálának 95. évfordulója van. A tanár, író és szerkesztő Kuncz Aladár Aradon született, és bár korán elkerült a Maros-parti városból – munkássága Kolozsváron, illetve Budapesten teljesedett ki –, az utókor nem felejtette ezt el, és aradiként tiszteli, szülővárosában utcát is elneveztek róla.
Két regénye jelent meg, mégis „egykötetes” íróként emlegetik: a Fekete kolostor című regényét a franciaországi internálótáborban szerzett élményei ihlették. Halála évében jelent meg, az első példányait még láthatta, míg második regénye, a Felleg a város felett már elhunyta után látott napvilágot. A Kerepesi úti temetőben nyugszik, 2017-ben az aradi Kölcsey Egyesület emléktáblát és domborművet állítatott Kuncz Aladárnak Budapesten, az Erdélyi Gyülekezet Református Hitközségnél. Kuncz Aladár munkásságáról a Kölcsey Egyesület elnökével, Berecz Gáborral beszélgetett Pataky Lehel Zsolt.
A pénzügyminisztérium közleménye szerint a július 10-ig megvásárolható 2, 4 és 10 éves lejalapú állampapírok kamata a futamidő függvényében 6,3, 6,85 és 7,55 százalék. A 3, 5 és 10 éves futamidejű euróalapú állampapírok hozama 3,9, 4,8 és 6,2 százalék.
A lejalapú Fidelis állampapírok névértéke 100 lej, az euróalapúaké 100 euró, és ezek minimum 5000 lej, illetve 1000 euró értékben jegyezhetők.
A véradók ezúttal is kedvezményes feltételek mellett juthatnak hozzá az állampapírokhoz.
Fidelis-kötvényeket a Transilvania Bank, a Román Kereskedelmi Bank (BCR), a BRD - Groupe Société Générale, az UniCredit és a Libra Bank lehet vásárolni.
A lakossági állampapírokból származó jövedelem adómentes.
A tervezett ukrán nemzeti panteonban remélhetőleg nem szerepelnek majd a lengyel népességen a második világháború során elkövetett tömeggyilkosságok felelősei – jelentette ki szerda este a lengyel külügyi szóvivő a kijevi parlamentben elfogadott törvényre reagálva.
A tervezett panteonban megemlékezhetnek az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) vezetőiről is, akik a lengyelek ellen a második világháború idején elkövetett volhíniai mészárlásért felelősök.
A lengyel államfői hivatal miniszteri rangú vezetője, Zbigniew Bogucki szerint egy ilyen ukrán lépést ellenségesnek kellene minősíteni, a lengyel államnak pedig ellenlépéseket kellene tennie.
A régi keletű lengyel-ukrán történelmi vita azután éleződött ki, hogy az ukrán elnök május végén az "UPA hőseiről" nevezte el az ukrán hadsereg egyik alakulatát. Karol Nawrocki lengyel elnök visszavonta Zelenszkijtől a legmagasabb lengyel állami kitüntetést, több prominens lengyel politikus pedig visszaadta az ukrajnai háborúban nyújtott támogatásért kapott ukrán állami kitüntetését.
Kedden Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter kijelentette: Ukrajnának "komoly problémát jelent majd, ha az UPA zászlaja alatt akarna belépni az EU-ba".
Tiltatkozó megmozdulásra készülnek ismét a Babeș–Bolyai Tudományegyetem diákjai, akik az egyetem főépülete előtt tüntetnek holnap, január 15-én, délután fél héttől. A hallgatók elégedetlenségét az váltotta ki,…
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek…
Nicușor Dan államfő kihirdette a honvédelmi felkészítésről szóló törvény módosítását és ezzel hatályba lépett az önkéntes katonai szolgálat bevezetésének jogi kerete. A…
A kormány a belügyi és a védelmi alkalmazottak nyugdíjkorhatárának emeléséről szóló törvénytervezetet készíti elő. Erről Radu Miruță védelmi miniszter nyilatkozott…
Tavaly októberben ünnepelte 85. születésnapját Márton Árpád, Csíkszereda Pro Urbe díjas festőművésze, akivel Bíró István beszélgetett a fotókkal és festményekkel…
A kormány felelősségvállalással tervezi benyújtani a bérkiadások 10 százalékos csökkentéséről szóló tervezetet – erről szintén Radu Miruță védelmi miniszter nyilatkozott.…
A Szociáldemokrata Párt (PSD) politikai támadásnak minősítette a Radu Marinescu elleni plágiumvádakat, és leszögezte, hogy fenntartások nélkül támogatja az igazságügyi…
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök élesen bírálta a külügyminisztériumot amiatt, hogy a koalícióban nem tárgyaltak az Európai Unió és a Mercosur-államok, vagyis…
A kedvezőtlen időjárás miatt szerdán öt iskolában az oktatás online formában zajlik, míg egyben felfüggesztik a tanítást - tájékoztatott kedd este a tanfelügyelőségektől kapott információkra hivatkozva az oktatási minisztérium.
A tárca közleménye szerint Dolj megye egy iskolájában, illetve Temes és Teleorman megye két-két iskolájában térnek át online oktatásra, az intézkedés mintegy 2200 gyereket érint. Emellett egy Szatmár megye tanintézetben 450 tanuló számára szünetel a tanítás a rossz idő miatt.
Tiltatkozó megmozdulásra készülnek ismét a Babeș–Bolyai Tudományegyetem diákjai, akik az egyetem főépülete előtt tüntetnek holnap, január 15-én, délután fél héttől. A hallgatók elégedetlenségét az váltotta ki, hogy már 2025-ben csökkentették az ösztöndíjak összegét, idéntől pedig a legtöbb karon elfogadták azt, hogy megemelik a tandíjakat.
A Kolozsvári Hallgatói Bizottság szerint a Babeș–Bolyai Tudományegyetem több karának tanácsában már megszavazták a tandíjak, a felvételi díjak, valamint egyes esetekben a kreditdíjak emelését is. Ezeket a javaslatokat az egyetem szenátusa elé terjesztik január 19-én, hétfőn reggel,és ekkor születik ezekről az intézkedésekről végleges döntés.Az egyetem vezetése a költségvetési hiánnyal indokolja az emeléseket, de a Hallgatói Bizottság arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek az intézkedések ellentétesek a hozzáférhető felsőoktatás elvével.
A diákok úgy vélik, a kolozsvári megélhetési költségek növekedése és az ösztöndíjak csökkentése miatt sok hallgató csak hitelből tudná folytatni tanulmányait. A diákképviseletek szerint számos karon körülbelül 20 százalékos tandíjemelést fogadtak el, de vannak olyan szakok is, ahol a tervezett növekedés 30–50 százalékos, sőt egyes esetekben még ennél is magasabb.
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek - az alapbérek érintése nélkül - a személyi jellegű kiadások. Az előírás nem érinti a közoktatási intézményeket.
A jogszabályjavaslat szerint a törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül a közintézmények átszervezésének le kell zárulnia.A 10 százalékos kiadáscsökkentést a minisztériumoknál és alárendelt intézményeiknél kell végrehajtani; az egyes szervezeti egységeknél eltérő mértékű csökkentés is megengedett, ha intézményi szinten 10 százalékos a megtakarítás.
A tervezet szerint a személyi jellegű kiadások mérséklése több módszerrel is megvalósítható, például az álláshelyek számának csökkentésével, jogszerű elbocsátásokkal, egyes bérpótlékok lefaragásával vagy más, törvényes költségcsökkentő intézkedésekkel. Ha az alárendelt intézményeknél a megtakarítás meghaladja a tíz százalékot, a különbözet a minisztériumhoz kerül, amely azt később a felmerülő szükségleteknek megfelelően személyi jellegű kiadásokra fordíthatja.
A tervezet előírja azt is, hogy megtakarítások módozatairól kötelező egyeztetni a szakszervezetekkel vagy a munkavállalók képviselőivel. A pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezésekor már eleve a tízszázalékkal csökkentett személyi kiadásokkal számol majd a fő költségvetési intézmények esetében.
Nicușor Dan államfő kihirdette a honvédelmi felkészítésről szóló törvény módosítását és ezzel hatályba lépett az önkéntes katonai szolgálat bevezetésének jogi kerete.
A parlament által decemberben megszavazott jogszabály felhatalmazza a védelmi minisztériumot (MAPN), hogy négyhónapos katonai alapkiképzéseket szervezzen 18 és 35 év közötti, a szolgálatra önkéntesen jelentkező fiatal férfiak és nők számára, akik a felkészítő után az operatív tartalékos állomány tagjaivá válnak.
Az önkéntes szolgálat négy hónap kiképzést jelent egy katonai egységnél, amely gondoskodik a jelentkezők elszállásolásáról, étkeztetéséről, felszereléséről és a hivatásos állományéval megegyező havi zsoldjáról. Az erőnléti felkészítésen kívül az önkénteseket megtanítják a katonai fegyelem és alapvető szabályok és taktikák betartására, valamint különböző fegyverek használatára. A négyhónapos időszak végén az önkéntes katonai szolgálatot elvégző fiatalok háromhavi országos bruttó átlagbérnek megfelelő bónuszt is kapnak a védelmi minisztériumtól.
Radu Miruță védelmi miniszter ismételten leszögezte, hogy szó sincs a (kötelező) sorkatonai szolgálat visszaállításáról, amelyet - békeidőben - Románia 2007-től függesztett fel. A tárcavezető szerint egyelőre az a célkitűzés, hogy idén mintegy ezer fiatal önkéntest részesítsenek katonai alapképzésben.
A kormány a belügyi és a védelmi alkalmazottak nyugdíjkorhatárának emeléséről szóló törvénytervezetet készíti elő. Erről Radu Miruță védelmi miniszter nyilatkozott tegnap. A tárcavezető szerint a védelmi és a belügyminisztérium illetékeseinek a jövő hét végéig kell kidolgozniuk az erről szóló tervezeteket. A politikus az Antena 3 hírtelevíziónak adott interjúban rámutatott: mivel a szomszédos Ukrajnában háború zajlik, a belügyi és a védelmi alkalmazottak bérét nem lehet csökkenteni, és leépítések sem jöhetnek szóba. Ezért az a kompromisszum született, hogy ezek az intézmények a nyugdíjkorhatár emelésével járulnak hozzá a kiadáscsökkentéshez. Emlékeztetett, hogy a belügyi és védelmi alkalmazottak esetében jelenleg 48 év a nyugdíjkorhatár. Hozzátette, még nem született döntés arról, hogy ezt mennyire növelik, egyelőre számításokat végeznek, hogy mennyivel kell nőnie a nyugdíjkorhatárnak a kiadások 10 százalékos csökkenéséhez. Az egészségügyi rendszer kapcsán Radu Miruță leszögezte, itt is más módszerekkel, például a kórházak differenciált finanszírozásával tervezik csökkenteni a kiadásokat. A tanügyet illetően a tárcavezető elmondta, mindenképpen figyelembe veszik az elmúlt évek 4-5 százalékos kiadáscsökkentését, ezért az idén a tavalyival együtt kell elérni a 10 százalékot' - fogalmazott.
Tavaly októberben ünnepelte 85. születésnapját Márton Árpád, Csíkszereda Pro Urbe díjas festőművésze, akivel Bíró István beszélgetett a fotókkal és festményekkel illusztrált, önéletrajzi visszaemlékezéseket tartalmazóEmlékeim fiókjai című könyv bemutatóját követően. Adásunk folytatásában Molnár Krisztina hangképes összeállítása által idézzük fel a hatéves szünet után tavaly ősszel ismét megrendezett makfalvi alkotótábor hangulatát.
Maia Sandu moldovai elnök egy interjújában arról beszélt, hogy ha népszavazást tartanának hazája egyesüléséről az EU- és NATO-tag Romániával, akkor támogatólag szavazna. "Ha lenne egy referendum erről, akkor a Romániához való csatlakozásra szavaznék" - jelentette ki brit újságíróknak a The Rest is Politics című podcastban. Álláspontját Sandu országának méreteivel és az Oroszországgal szembeni ellenállás szükségességével indokolta. "Nézzék meg, mi folyik Moldova körül manapság! Olyan kis országnak, mint Moldova, egyre nehezebb túlélni demokráciaként, szuverén országként, valamint ellenállni Oroszországnak" - hangoztatta. Elismerte, hogy jelenleg Moldovában nincs többségi támogatottsága a Romániához való csatlakozásnak, ugyanakkor az Európai Unióhoz való csatlakozást az állampolgárok többsége támogatja, ezért "jóval valószerűbbnek" tartja az utóbbi utat.
Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök április 12-ére tűzte ki az idei magyarországi országgyűlési választás időpontját - közölte a Sándor-palota ma az MTI-vel. Az államfő arra biztatta Magyarország állampolgárait, hogy éljenek a törvény adta lehetőségükkel és a választás jogával.
Végnapjait éli Irán jelenlegi vezetése Friedrich Merz német kancellár szerint. A kancellár az iráni tüntetések kapcsán kijelentette: ha egy rezsim csak erőszak alkalmazásával tud pozícióban maradni, akkor gyakorlatilag már elveszítette a hatalmát. Merz reményét fejezte ki, hogy a konfliktust békésen tudják majd rendezni. Irán ügyében Németország egyeztet az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával arról, hogy az országban új, legitim kormányzat kerüljön hatalomra békés úton - mondta el Merz. Az oslói székhelyű Iran Human Rights (IHRNGO) emberi jogi szervezet adatai szerint legkevesebb 648 ember vesztette életét azóta, hogy két héttel ezelőtt kirobbantak a tüntetések. A tiltakozás eredetileg a növekvő infláció miatt kezdődött, de hamar országos kormányellenes megmozdulássá alakult át.
A kormány felelősségvállalással tervezi benyújtani a bérkiadások 10 százalékos csökkentéséről szóló tervezetet - erről szintén Radu Miruță védelmi miniszter nyilatkozott. Elmondta, a központi közigazgatási intézmények vezetőinek jövő csütörtökig kell közölniük, hogy milyen formában csökkentik 10 százalékkal a bérkiadásaikat. Ezt az alkalmazottak egy részének a menesztésével, vagy a bérpótlékok csökkentésével érhetik el, az alapfizetéshez viszont nem nyúlhatnak. A miniszter hozzátette, a bérkiadások 10 százalékos csökkentéséről szóló tervezet mellett az állami fizetés és a nyugdíj halmozását tiltó jogszabályjavaslatot is el kell fogadnia a kormánynak, csak ezek után kezdhetik el kidolgozni az idei állami költségvetést.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) politikai támadásnak minősítette a Radu Marinescu elleni plágiumvádakat, és leszögezte, hogy fenntartások nélkül támogatja az igazságügyi minisztert. A PSD közleménye szerint nem véletlen az időzítés, mert a vádak közvetlenül azután jelentek meg, hogy a miniszter bejelentette: a főügyészek kinevezése nem politikai alapon történik majd. Hangsúlyozták, hogy a vádakat megfogalmazó újságíró akkor járt volna el jóhiszeműen, ha már Marinescu kinevezésekor megjelenteti a cikket. A PSD kitért arra is, hogy a miniszter húsz évvel ezelőtt megírt doktori dolgozatát annak idején a doktori bizottság és az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) is jóváhagyta, a disszertáció megfelelt az akkori jogszabályoknak és akadémiai normáknak. Emilia Șercan újságíró a PressOne portálon azt írta, hogy Radu Marinescu disszertációjának több mint fele tartalmaz más szerzőktől átvett szöveget az eredeti forrás megjelölése nélkül.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök élesen bírálta a külügyminisztériumot amiatt, hogy a koalícióban nem tárgyaltak az Európai Unió és a Mercosur-államok, vagyis Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay közötti szabadkereskedelmi egyezményről. A G4media hírportálnak adott interjúban Kelemen Hunor elmondta: legalább februárig kellett volna várni a döntéssel. Azt nehezményezte, hogy Romániában nem volt közvita a Mercosur-egyezményről, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a külügyminisztérium nem vette figyelembe a mezőgazdasági minisztérium álláspontját, illetve soha nem mutatta be álláspontját a koalícióban erről a kérdésről. Az RMDSZ nem először bírálta a külügyet. Korábban kijelentette, hogy úgy viselkedik, mint állam az államban, ritkán egyeztet a választott politikai döntéshozókkal.
A kedvezőtlen időjárás miatt szerdán öt iskolában az oktatás online formában zajlik, míg egyben felfüggesztik a tanítást - tájékoztatott kedd este a tanfelügyelőségektől kapott információkra hivatkozva az oktatási minisztérium.
A tárca közleménye szerint Dolj megye egy iskolájában, illetve Temes és Teleorman megye két-két iskolájában térnek át online oktatásra, az intézkedés mintegy 2200 gyereket érint. Emellett egy Szatmár megye tanintézetben 450 tanuló számára szünetel a tanítás a rossz idő miatt.
