Tíz munkatársának távozására szólította fel az orosz diplomáciai képviseletet a magyar kormány – jelentette be kedden a Facebookon Orbán Anita külügyminiszter.
Közlése szerint a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. Felszólította az érintetteket, hogy hagyják el Magyarországot. A döntést az ország biztonságának és szuverenitásának védelmével indokolta.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn akarja tartani a szükséges párbeszédet, de csak a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.
Közben Előrelépés türtént a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében. "Az elmúlt 48 órában háromszor egyeztettem az ungvári főkonzulunkkal, hiszen az ukrán oktatási tárca megkezdte a szükséges jogszabályok előkészítését" – számolt be a magyar külügyminiszter.
Orbán Anita emlékeztetett: május 20-án újraindultak a kisebbségi szakértői konzultációk, és azóta konkrét ukrán vállalások történtek. Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban rögzített kisebbségi jogokat törvényi erőre emeli.
Az első kézzelfogható eredmény már megszületett, hiszen az ukrán kormány július 15-i döntése alapján szeptember 1-jétől megőrzik a kis létszámú oktatási intézmények hálózatát, és továbbra is biztosítják állami finanszírozásukat.
Magyar kezdeményezésre az Európai Unió is rögzítette, hogy Ukrajnának a kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hoznia a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel. Most a végrehajtáson van a sor, ezen dolgozik mindkét oldal – mutatott rá a magyar diplomácia vezetője.
Bár az elmúlt évekhez képest emelkedett az iskolai és egyetemi orvosi rendelőkben dolgozó általános orvosok, fogorvosok és asszisztensek száma, a létszám még mindig messze elmarad a tényleges szükségletektől – hívta fel a figyelmet Dr. Daniela Rajka, a Gyermek- és Ifjúsági Közösségek Orvosi Társaságának elnöke.
A szakember, aki egyben az Egészségügyi Minisztérium Iskolaorvosi Albizottságának vezetője is, kifejtette: miközben mintegy 17 ezer oktatási intézmény működik az országban, országszerte összesen körülbelül 950 orvos, 300 fogorvos, illetve nagyjából 3000 egészségügyi asszisztens látja el a feladatokat az iskolai és fogászati rendelőkben.
Ráadásul a helyzet a jövőben aligha javul: az álláshelyeket befagyasztották, miközben a rendszerben dolgozók átlagéletkora meglehetősen magas. A következő 5-10 évben a személyzet több mint felének nyugdíjba kellene vonulnia.
Oroszország felújította a légitámadásokat Kijev ellen egy rövid szünet után, amely az amerikai békeküldöttség (Steve Witkoff és Jared Kushner) látogatása idején történt.
Két ember életét vesztette a fővárost érő csapásokban. Vitalij Klicsko kijevi polgármester tájékoztatása szerint legalább 10 ember megsérült. A lezuhanó törmelékek tüzet okoztak egy ötemeletes és egy háromemeletes lakóépületben. Összesen legalább 14 lakóház, valamint egy kollégium, egy iskola, egy klinika és raktárak rongálódtak meg.
Az utóbbi hetekben a Trump-kormányzat felújította az ukrajnai háború lezárására irányuló diplomáciai törekvéseket. Az amerikai közvetítők Moszkvából érkeztek Kijevbe. Az egyeztetések nyomán a Kreml korábban nem zárta ki a háromoldalú tárgyalások folytatását, azonban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a ballisztikus rakéták alkalmazása azt jelzi, hogy Moszkva a diplomácia helyett az erőszakot részesíti előnyben.
Ausztrália azt javasolta, hogy a közösségi média felhasználói maguk választhassák meg a hírfolyamukban megjelenő tartalmakat.
A munkáspárti kormány előírná a platformoknak, hogy értesítsék a felhasználókat, és kínálják fel nekik a választás lehetőségét.
A canberrai kormány a világon elsőként betiltotta a közösségi média használatát a 16 év alattiak számára.
A 2025 decemberében elstartolt törvény nem a gyerekeket vagy a szülőket terheli felelősséggel. A tech cégek kötelessége „ésszerű lépéseket” tenni a kiskorúak kiszűrésére. Ha ezt elmulasztják, a platformok óriási, akár 50 millió ausztrál dolláros bírsággal sújthatók.
A szabályozás hatására a tech óriások már az első hónapokban közel 5 millió tizenéves felhasználói fiókot töröltek Ausztráliában. A platformok különböző módszerekkel – például arcfelismerő szelfikkel vagy hivatalos okmányok bekérésével – próbálják megbecsülni és ellenőrizni a felhasználók életkorát.
Tíz munkatársának távozására szólította fel az orosz diplomáciai képviseletet a magyar kormány – jelentette be kedden a Facebookon Orbán Anita külügyminiszter.
Közlése szerint a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. Felszólította az érintetteket, hogy hagyják el Magyarországot. A döntést az ország biztonságának és szuverenitásának védelmével indokolta.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn akarja tartani a szükséges párbeszédet, de csak a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.
Közben Előrelépés türtént a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében. "Az elmúlt 48 órában háromszor egyeztettem az ungvári főkonzulunkkal, hiszen az ukrán oktatási tárca megkezdte a szükséges jogszabályok előkészítését" – számolt be a magyar külügyminiszter.
Orbán Anita emlékeztetett: május 20-án újraindultak a kisebbségi szakértői konzultációk, és azóta konkrét ukrán vállalások történtek. Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban rögzített kisebbségi jogokat törvényi erőre emeli.
Az első kézzelfogható eredmény már megszületett, hiszen az ukrán kormány július 15-i döntése alapján szeptember 1-jétől megőrzik a kis létszámú oktatási intézmények hálózatát, és továbbra is biztosítják állami finanszírozásukat.
Magyar kezdeményezésre az Európai Unió is rögzítette, hogy Ukrajnának a kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hoznia a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel. Most a végrehajtáson van a sor, ezen dolgozik mindkét oldal – mutatott rá a magyar diplomácia vezetője.
Az elmúlt 40 évben becslések szerint 142 ezer ember életét követelték és közel 510 milliárd eurós károkat okoztak Európában a klímaváltozás következtében a jövőben várhatóan megsokszorozódó szélsőséges időjárási jelenségek, mint például a hőséghullámok és áradások – derül ki egy jelentésből, amelyet az AFP idéz.
Nem vonhatók felelősségre műhibáért Romániában a veszélyhelyzet idején koronavírusos betegek kórházi ápolásában segédkező, de megfelelő szakképesítéssel nem rendelkező orvosok.
Szeptember végéhez képest, októberben nőtt hazánk államháztartási hiánya, amely a tizedik hónap végén elérte a GDP 3,37 százalékát.Szeptemberben a hiány 3,04 százalék volt.
A műsor témái: Iván Iljin szelleme kísért a Kremlben. Újabb csúcstalálkozót tartottak Madridban az európai populista és szélsőjobboldali pártok. Hétfőn…
A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából újabb tartalmakkal bővült a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) adatbázisa a Szovjetunióba elhurcoltakról – jelentették be tegnap egy budapesti sajtótájékoztatón.
A kis és közepes vállalkozások 7,5 milliárd lejes támogatásáról fogadott el sürgősségi rendeletet a kormány – számolt be a pénzügyminiszter. Adrian Câciu tájékoztatása szerint építkezési és mezőgazdasági vállalatok, illetve a termelésben és a közvetítésben tevékenykedő cégek pályázhatnak finanszírozásért.
A kormány tagjainak menesztése a miniszterelnök hatáskörébe tartozik, de nem merült fel egyik miniszter leváltása sem – jelentette ki csütörtök este a kormányszóvivő.
Nem döntött még a kormánykoalíció a gazdaság és az állampolgárok támogatását célzó intézkedéscsomagról az energia és az élelmiszerek árának növekedése közepette.
Az elmúlt 40 évben becslések szerint 142 ezer ember életét követelték és közel 510 milliárd eurós károkat okoztak Európában a klímaváltozás következtében a jövőben várhatóan megsokszorozódó szélsőséges időjárási jelenségek, mint például a hőséghullámok és áradások - derül ki egy jelentésből, amelyet az AFP idéz.
A koppenhágai székhelyű Európai Környezetvédelmi Ügynökség (AEE) tanulmánya szerint a károknak csak az egynegyedét fedezték a biztosítások, ezért egyéni és állami szinten is sürgősen alkalmazkodni kellene a helyzethez.
A természeti katasztrófákat listázó globális adatbázis (CATDAT) adatai szerint a szélsőséges „klímaesemények”, elsősorban a hőséghullámok, de a szélsőséges hideg időszakok, illetve az aszályok és az erdőtüzek felelősek a természeti csapások okozta halálesetek 93 százalékáért és az anyagi károk 22 százalékáért. Kevesebb emberéletet követeltek, de a legnagyobb anyagi kárt a természeti katasztrófák közül az áradások okozták, az összkárérték 44 százalékát – derül ki a jelentésből.
Nem vonhatók felelősségre műhibáért Romániában a veszélyhelyzet idején koronavírusos betegek kórházi ápolásában segédkező, de megfelelő szakképesítéssel nem rendelkező orvosok.
A rendelkezés indoklása során Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter rámutatott: nagyon sokszor elhangzik, hogy növelni kell az intenzív terápiás ágyak számát a Covid-kórházakban, mintha csak „bútordarabokról” lenne szó. A tárcavezető rámutatott: a legnagyobb probléma nem a műszaki felszerelés, hanem a szakképezett egészségügyi személyzet hiánya. A törvénymódosítás azokat a jogi aggályokat hivatott eloszlatni, amelyek eddig megakadályozták a más szakképesítéssel rendelkező orvosokat, hogy az infektológus vagy intenzív terápiás kollégáik segítségére siessenek. A szaktárca tájékoztatása szerint az utóbbi hetekben 1498-ra bővült a Covid-kórházakban és részlegeken rendelkezésre álló intenzív terápiás helyek száma, ezek mintegy 91 százaléka foglalt.
Szeptember végéhez képest, októberben nőtt hazánk államháztartási hiánya, amely a tizedik hónap végén elérte a GDP 3,37 százalékát.Szeptemberben a hiány 3,04 százalék volt.
Ugyanakkor a tavalyi első tíz hónaphoz mérten csökkent a hiány, hiszen akkor 4,06 százalék volt a deficit. Az államháztartás bevételei a vizsgált időszakban csaknem 23 százalékkal nőttek, a kiadások is 19 százalékkal bővültek. A személyzeti kiadások 6 százalékkal emelkedtek, a szociális kiadások pedig csaknem 18 százalékkal voltak magasabbak. A beruházásokra fordított kiadások 24 százalékkal nőttek. A kormány az idei évre 5,74 század százalékos államháztartási hiányt tűzött ki célul.
Az Országos Statisztikai Intézet közlése szerint tavaly 837 700 külföldi látogatót szállásoltak el a romániai kereskedelmi szálláshelyeken.
A 2021 folyamán Romániába látogatott külföldiek 53,1 százaléka üzleti célból érkezett az országba. Az ő költségeik tették ki a külföldi turisták összköltségeinek 55,7 százalékát. Az elmúlt évben Romániába érkezett külföldi turisták 39 százaléka utazási irodán keresztül, 38,5 százalék pedig maga szervezte meg utazását. A többiek az utazás megszervezésének egyéb módját választották. A hivatalos statisztikák szerint a turisták 76,7 százaléka repülővel, 17,2 százalék saját személygépkocsival, 4 százalék autóbusszal, 2,1 százalék más járművel (vonattal, motorkerékpárral, hajóval stb.) jött az országba.
Ma is nyitva tartanak a vérközpontok, hogy aki vért szeretne adni anélkül tehesse azt meg, hogy hiányozzon a munkahelyéről.
A készletek rendkívüli apadása miatt döntöttek úgy tavaly a hatóságok, hogy minden hónap első szombatján azok a központok is fogadják a donorokat, amelyek egyébként zárva lennének a hétvégén. A rendelkezés országszerte érvényes. A véradók mellett várják a koronavírus betegségből kigyógyult plazmadonorokat is, lévén, hogy a vérplazma rendkívül hatékonynak bizonyul a betegség súlyos formáinak kezelésében.
A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából újabb tartalmakkal bővült a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) adatbázisa a Szovjetunióba elhurcoltakról - jelentették be tegnap egy budapesti sajtótájékoztatón.
Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese emlékeztetett, hogy a Szovjetunióba hurcolt áldozatok adatait, továbbá a rájuk vonatkozó kartonok digitális másolatait tartalmazó adatbázist tavaly február 25-én publikálták nyolc további kiegészítő adatbázissal együtt. Ismertetése szerint október végéig az adatbázist több mint 423 ezer felhasználó kereste fel, többségük 24 és 35 év közötti fiatal, legtöbbjük nő. Szólt arról is, hogy a Romániában folyó kárpótlás miatt jelentős volt az érdeklődés az erdélyi településekről. Jelezte, hogy az Magyar Nemzeti Levéltárat a jelentős társadalmi igény ösztönözte az adatbázis bővítésére. Mikó Zsuzsanna bejelentette: a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából a szolgáltatás további két adatbázissal - a Magyar Hadifogoly Híradóval és a Katonák a Gulágon adatbázissal - bővül.
A kis és közepes vállalkozások 7,5 milliárd lejes támogatásáról fogadott el sürgősségi rendeletet a kormány - számolt be a pénzügyminiszter. Adrian Câciu tájékoztatása szerint építkezési és mezőgazdasági vállalatok, illetve a termelésben és a közvetítésben tevékenykedő cégek pályázhatnak finanszírozásért.
A tárcavezető elmondta, hogy a kormány elindította a termelőket támogató IMM Prod programot és a Rural Invest programot is, amelyek pénzkerete összesen 4 milliárd lej. Az építkezési vállalkozások és a kis tételű önkormányzati beruházások támogatására elindították a Garant Construct programot, amellyel összesen 2,5 milliárd lejes állami hitelgaranciát nyújtanak az igénylőknek. A szerdán elfogadott sürgősségi rendeletben szerepel a külföldi piacokra kilépni kívánó vállalkozások exporttámogatására elindított Innovation program is. A pénzügyminisztérium közölte: a felsorolt programok keretében a vállalkozások a beruházásaikra vagy folyó költségeikre felvett banki hitelek legfeljebb 90 százalékára igényelhetnek állami garanciát, emellett pályázhatnak a meghitelezett beruházás legfeljebb 10 százalékának megfelelő vissza nem térítendő támogatásra is. A tárca tájékoztatása szerint szerdai ülésén a kormány elfogadta a fejlesztési bankok létrehozásáról és működéséről szóló törvénytervezetet is. Adrian Câciu szerint ezek a pénzintézetek a termelési ágazatok hitelezésével segítik majd a román gazdaság fejlődését.
A kormány tagjainak menesztése a miniszterelnök hatáskörébe tartozik, de nem merült fel egyik miniszter leváltása sem - jelentette ki csütörtök este a kormányszóvivő.
Dan Cărbunaru azokra a sajtóinformációkra reagált, miszerint a Nemzeti Liberális Párt Marius Budăi munkaügyi miniszter menesztését kéri, mert a szociáldemokrata politikus az országos helyreállítási terv újratárgyalását szorgalmazza.
Mától ismét jár a metró Bukarestben, miután tegnap a szakszervezet képviselői elfoglalták a síneket és bezártak minden megállót.
Feszült nap volt pénteken, amikor még a rendfenntartó erők közbelépését is kérték a forgalom visszaállítására és feljelentéseket tettek a Szervezett Bűnözést és Terrorizmust kivizsgáló Igazgatósághoz és a Korrupcióellenes Ügyészséghez. A spontán sztrájkot tegnap délután függesztették fel, miután az érintett feleknek sikerült megállapodniuk a jövő héten folytatandó tárgyalások menetrendjéről.
Elhunyt szombaton reggel Daniel Vighi temesvári író, a Temesvár Társaság alapítója.
Az 1956-ban az Arad megyei Lippán született író novemberben kapta meg Temesvár városának díszpolgári címét. Az író pályafutása során írásaival és nyilvános megszólalásaival jelentős szerepet vállalt a román-magyar megbékélés ügyének előmozdítása érdekében.
Nem döntött még a kormánykoalíció a gazdaság és az állampolgárok támogatását célzó intézkedéscsomagról az energia és az élelmiszerek árának növekedése közepette.
A javaslatok között szerepel az energiaárak befagyasztása, a hozzáadottérték-adó megszüntetése az élelmiszerek esetében és az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentése. Marcel Ciolacu szociáldemokrata elnök szerint tárgyalniuk kell még az árbefagyasztással kapcsolatos április 1-én hatályba lépő kormányrendeletről, mert elégedetlenek annak jelenlegi előírásaival. Florin Cîţu liberális pártelnök szerint nincs nézeteltérés a két koalíciós párt között a rendelettel kapcsolatban, valószínűleg technikai részleteket kell még tisztázni a jogszabály elfogadása előtt. A koalíció várhatóan ma tárgyal a kérdésről.
Az elmúlt 40 évben becslések szerint 142 ezer ember életét követelték és közel 510 milliárd eurós károkat okoztak Európában a klímaváltozás következtében a jövőben várhatóan megsokszorozódó szélsőséges időjárási jelenségek, mint például a hőséghullámok és áradások - derül ki egy jelentésből, amelyet az AFP idéz.
A koppenhágai székhelyű Európai Környezetvédelmi Ügynökség (AEE) tanulmánya szerint a károknak csak az egynegyedét fedezték a biztosítások, ezért egyéni és állami szinten is sürgősen alkalmazkodni kellene a helyzethez.
A természeti katasztrófákat listázó globális adatbázis (CATDAT) adatai szerint a szélsőséges „klímaesemények”, elsősorban a hőséghullámok, de a szélsőséges hideg időszakok, illetve az aszályok és az erdőtüzek felelősek a természeti csapások okozta halálesetek 93 százalékáért és az anyagi károk 22 százalékáért. Kevesebb emberéletet követeltek, de a legnagyobb anyagi kárt a természeti katasztrófák közül az áradások okozták, az összkárérték 44 százalékát – derül ki a jelentésből.