Tíz munkatársának távozására szólította fel az orosz diplomáciai képviseletet a magyar kormány – jelentette be kedden a Facebookon Orbán Anita külügyminiszter.
Közlése szerint a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. Felszólította az érintetteket, hogy hagyják el Magyarországot. A döntést az ország biztonságának és szuverenitásának védelmével indokolta.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn akarja tartani a szükséges párbeszédet, de csak a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.
Közben Előrelépés türtént a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében. "Az elmúlt 48 órában háromszor egyeztettem az ungvári főkonzulunkkal, hiszen az ukrán oktatási tárca megkezdte a szükséges jogszabályok előkészítését" – számolt be a magyar külügyminiszter.
Orbán Anita emlékeztetett: május 20-án újraindultak a kisebbségi szakértői konzultációk, és azóta konkrét ukrán vállalások történtek. Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban rögzített kisebbségi jogokat törvényi erőre emeli.
Az első kézzelfogható eredmény már megszületett, hiszen az ukrán kormány július 15-i döntése alapján szeptember 1-jétől megőrzik a kis létszámú oktatási intézmények hálózatát, és továbbra is biztosítják állami finanszírozásukat.
Magyar kezdeményezésre az Európai Unió is rögzítette, hogy Ukrajnának a kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hoznia a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel. Most a végrehajtáson van a sor, ezen dolgozik mindkét oldal – mutatott rá a magyar diplomácia vezetője.
Bár az elmúlt évekhez képest emelkedett az iskolai és egyetemi orvosi rendelőkben dolgozó általános orvosok, fogorvosok és asszisztensek száma, a létszám még mindig messze elmarad a tényleges szükségletektől – hívta fel a figyelmet Dr. Daniela Rajka, a Gyermek- és Ifjúsági Közösségek Orvosi Társaságának elnöke.
A szakember, aki egyben az Egészségügyi Minisztérium Iskolaorvosi Albizottságának vezetője is, kifejtette: miközben mintegy 17 ezer oktatási intézmény működik az országban, országszerte összesen körülbelül 950 orvos, 300 fogorvos, illetve nagyjából 3000 egészségügyi asszisztens látja el a feladatokat az iskolai és fogászati rendelőkben.
Ráadásul a helyzet a jövőben aligha javul: az álláshelyeket befagyasztották, miközben a rendszerben dolgozók átlagéletkora meglehetősen magas. A következő 5-10 évben a személyzet több mint felének nyugdíjba kellene vonulnia.
Oroszország felújította a légitámadásokat Kijev ellen egy rövid szünet után, amely az amerikai békeküldöttség (Steve Witkoff és Jared Kushner) látogatása idején történt.
Két ember életét vesztette a fővárost érő csapásokban. Vitalij Klicsko kijevi polgármester tájékoztatása szerint legalább 10 ember megsérült. A lezuhanó törmelékek tüzet okoztak egy ötemeletes és egy háromemeletes lakóépületben. Összesen legalább 14 lakóház, valamint egy kollégium, egy iskola, egy klinika és raktárak rongálódtak meg.
Az utóbbi hetekben a Trump-kormányzat felújította az ukrajnai háború lezárására irányuló diplomáciai törekvéseket. Az amerikai közvetítők Moszkvából érkeztek Kijevbe. Az egyeztetések nyomán a Kreml korábban nem zárta ki a háromoldalú tárgyalások folytatását, azonban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a ballisztikus rakéták alkalmazása azt jelzi, hogy Moszkva a diplomácia helyett az erőszakot részesíti előnyben.
Ausztrália azt javasolta, hogy a közösségi média felhasználói maguk választhassák meg a hírfolyamukban megjelenő tartalmakat.
A munkáspárti kormány előírná a platformoknak, hogy értesítsék a felhasználókat, és kínálják fel nekik a választás lehetőségét.
A canberrai kormány a világon elsőként betiltotta a közösségi média használatát a 16 év alattiak számára.
A 2025 decemberében elstartolt törvény nem a gyerekeket vagy a szülőket terheli felelősséggel. A tech cégek kötelessége „ésszerű lépéseket” tenni a kiskorúak kiszűrésére. Ha ezt elmulasztják, a platformok óriási, akár 50 millió ausztrál dolláros bírsággal sújthatók.
A szabályozás hatására a tech óriások már az első hónapokban közel 5 millió tizenéves felhasználói fiókot töröltek Ausztráliában. A platformok különböző módszerekkel – például arcfelismerő szelfikkel vagy hivatalos okmányok bekérésével – próbálják megbecsülni és ellenőrizni a felhasználók életkorát.
Tíz munkatársának távozására szólította fel az orosz diplomáciai képviseletet a magyar kormány – jelentette be kedden a Facebookon Orbán Anita külügyminiszter.
Közlése szerint a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. Felszólította az érintetteket, hogy hagyják el Magyarországot. A döntést az ország biztonságának és szuverenitásának védelmével indokolta.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn akarja tartani a szükséges párbeszédet, de csak a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.
Közben Előrelépés türtént a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében. "Az elmúlt 48 órában háromszor egyeztettem az ungvári főkonzulunkkal, hiszen az ukrán oktatási tárca megkezdte a szükséges jogszabályok előkészítését" – számolt be a magyar külügyminiszter.
Orbán Anita emlékeztetett: május 20-án újraindultak a kisebbségi szakértői konzultációk, és azóta konkrét ukrán vállalások történtek. Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban rögzített kisebbségi jogokat törvényi erőre emeli.
Az első kézzelfogható eredmény már megszületett, hiszen az ukrán kormány július 15-i döntése alapján szeptember 1-jétől megőrzik a kis létszámú oktatási intézmények hálózatát, és továbbra is biztosítják állami finanszírozásukat.
Magyar kezdeményezésre az Európai Unió is rögzítette, hogy Ukrajnának a kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hoznia a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel. Most a végrehajtáson van a sor, ezen dolgozik mindkét oldal – mutatott rá a magyar diplomácia vezetője.
Kedden és szerdán Bukarestben tartják meg a NATO-tagállamok külügyminisztereinek soros értekezletét, amelynek Bogdan Aurescu külügyminiszter lesz a házigazdája.
A NATO nem számít Oroszország támadására a szövetség területén, főként, hogy az orosz erők 75 százaléka Ukrajnában található és itt sem értek el kimagasló eredményeket – jelentette ki Mircea Geoană, a NATO főtitkárának helyettese.
Október elsején lejár Jens Stoltenberg NATO-főtitkári mandátuma, a lehetséges utódok között pedig a DPA hírügynökség forrásai szerint Klaus Iohannis román államfő neve is felmerült.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a szövetségesek érdeke, hogy támogassák Ukrajnát, „mert ha Putyin és más tekintélyelvű vezetők azt tapasztalják, hogy az erőszak kifizetődő, akkor újra ahhoz fognak folyamodni céljaik elérése érdekében”, és ez még sebezhetőbbé teszi az egész világot.
A NATO keleti szárnyát kiegyensúlyozottan kell megerősíteni, az északi, baltikumi övezetet ugyanúgy, mint a déli, Fekete-tengeri részt – jelentette ki Klaus Iohannis Kisinyovban.
Az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszert üzemeltető vállalatok és a Rosznyeft orosz olajipari társaság után a Gazprom orosz energetikai óriáscégben is tisztséget kaphat Gerhard Schröder volt német kancellár – jelentette pénteken az ARD német közszolgálati televízió.
A nyugati országoknak egységeseknek kell maradniuk Oroszország újabb megosztó lépéseivel szemben – jelentette ki Klaus Iohannis tegap a Gitanas Nauseda litván elnökkel,
Az elmúlt 24 órában 15.286 ukrán állampolgár érkezett Romániába, 0,4 százalékkal többen, mint egy nappal korábban – közölte csütörtökön a határrendészet.
Izland leállítja a bálnavadászatot 2024-től, amikor a jelenleg érvényes kvóták lejárnak – közölte Svandís Svavarsdóttir halászati miniszter.
A kormánykoalícióhoz tartozó Baloldali-Zöld Mozgalomban politizáló miniszter egy napilap véleményrovatában megjelent írásában a csökkentő kereslettel magyarázta a döntést.
Az Izlandon engedéllyel rendelkező két legnagyobb vállalat leállóban van, egyikük 2020 tavaszán jelentette be, hogy végleg felhagy a bálnavadászattal. Az elmúlt három nyári szezonban mindössze egy bálnát öltek meg, egy csukabálnát 2021-ben. A leállás oka a japán konkurencia.
A bálnavadász 1986 óta tilos, de Izland, Norvégia és Japán nem csatlakozott a vonatkozó nemzetközi egyezményhez.
Kedden és szerdán Bukarestben tartják meg a NATO-tagállamok külügyminisztereinek soros értekezletét, amelynek Bogdan Aurescu külügyminiszter lesz a házigazdája.
Emellett hétfőn és kedden zajlik szintén Bukarestben a müncheni vezetők találkozója, amelynek társszervezője a román külügy. Bogdan Aurescu külügyminiszter az Agerpresnek elmondta, hogy a legmagasabb szintű nemzetközi részvétellel zajló két eseményt első alkalommal rendezik meg Romániában, ami igazolja egyrészt Románia aktív nemzetközi szerepvállalását kül- és biztonságpolitikai téren, másrészt a fekete-tengeri térség stratégiai jelentőségét. A NATO-tagállamok külügyminisztereinek értekezlete az első ilyen jellegű esemény, amelynek Románia adhat otthont az ország 2004-es NATO-csatlakozása óta. A 2008-as bukaresti csúcstalálkozó után pedig a második hivatalos NATO-találkozó, amely a román fővárosban zajlik. A partnerországok számára nyitott üléseken részt vesz a Moldovai Köztársaság, Ukrajna, Grúzia, valamint Bosznia-Hercegovina külügyminisztere is.
A NATO nem számít Oroszország támadására a szövetség területén, főként, hogy az orosz erők 75 százaléka Ukrajnában található és itt sem értek el kimagasló eredményeket - jelentette ki Mircea Geoană, a NATO főtitkárának helyettese.
Hozzátette, a NATO erők átcsoportosítása a keleti szárnyra, beleértve Romániát is, elrettentő céllal történik és nem felkészülésként egy támadásra. Mircea Geoană elmondta, a romániai gyors beavatkozási csoport hamarosan teljesen működőképessé válik. A NATO főtitkárának helyettese elmagyarázta, hogy a szövetség azért nem hoz létre légi tilalmi övezetet Ukrajnában, mert ez arra kényszerítené a NATO-t, hogy orosz gépeket és repülőtereket lőjön, ami a szövetség háborúba lépését jelenti Oroszország ellen.
Október elsején lejár Jens Stoltenberg NATO-főtitkári mandátuma, a lehetséges utódok között pedig a DPA hírügynökség forrásai szerint Klaus Iohannis román államfő neve is felmerült.
A NATO-hoz közel álló források szerint Stoltenberg utódaként emlegetik továbbá Theresa May volt brit miniszterelnök, Mark Rutte holland kormányfő, Kaja Kallas észt miniszterelnök és Federica Mogherini volt külügyi uniós főképviselő nevét is.
A döntést a NATO 30 tagországa közösen hozza meg, várhatóan a júniusi csúcstalálkozón.
Jens Stoltenberg főtitkári mandátumának lejárta után a norvég jegybank elnöke lesz, jelentette be pénteken az oslói kormány.
„Az én identitásának magától értetődő egységét három dolog bonthatja meg: az emigráció, az álom és az irodalom.” Hajdú Farkas-Zoltán a -né című sorozatának (A homályban maradás ösztöne, illetve a Békebeli 1913 után) harmadik kötete a korábban feltett kérdésekre újabb válaszlehetőségeket keres. A Ki ez az ipse a Bookart Kiadó gondozásában jelent meg 2017-ben, Domokos Zsófia szerkesztésében és Szulyovszky Sarolta illusztrációival. A sorozat korábbi két kötetében idegenek levelezése, újságcikkek mögé rejtett játék, találóskérdés volt az, ami ebben a kötetben maga felé forduló faggatózássá válik, afféle „öninkvizícióvá”. Az én és ő határvidékén járunk, mint a könyv címe – szó szerint: ‘Ki ez az ő maga?’ – is mutatja, közelség és távolítás meglepő feszültségében. Egy kicsit a senki földje ez, mely tehát, figyelem, mindenkié lehet. Az Észpresszóban a regény 2017-es bemutatójáról hallanak részleteket - a szerző beszélgetőtársa Domokos Zsófia szerkesztő, közreműködött Nagy Lóránt gitárművész.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a szövetségesek érdeke, hogy támogassák Ukrajnát, "mert ha Putyin és más tekintélyelvű vezetők azt tapasztalják, hogy az erőszak kifizetődő, akkor újra ahhoz fognak folyamodni céljaik elérése érdekében", és ez még sebezhetőbbé teszi az egész világot.
A főtitkár ezt a szövetség külügyminisztereinek jövő heti bukaresti tanácskozását megelőző tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján mondta. Rámutatott: a szövetségnek segítenie kell Ukrajna jogos önvédelmét, mert nem lesz tartós béke, ha az agresszor Oroszország nyeri meg a háborút. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb háború béketárgyalássokkal ér véget, "de hogy mi történik a tárgyalóasztalnál, az attól függ, hogy mi történt a csatatéren". Ezért a békés megoldás esélyeit leginkább úgy növelhetjük, ha támogatjuk Ukrajnát – mondta Stoltenberg. A főtitkár arra számít, hogy a bukaresti találkozón a külügyminiszterek megállapodnak Ukrajna további támogatásáról.
A NATO keleti szárnyát kiegyensúlyozottan kell megerősíteni, az északi, baltikumi övezetet ugyanúgy, mint a déli, Fekete-tengeri részt - jelentette ki Klaus Iohannis Kisinyovban.
A Maia Sandu moldovai elnökkel tartott találkozója utáni sajtótájékoztatón az államfő emlékeztetett arra, hogy Oroszország a Fekete-tengerről indította el a támadását Ukrajna déli régiói ellen. Ezért szerinte alaposan indokolt a keleti szárny déli részének a megerősítése. Hozzátette: a jövő heti rendkívüli NATO-csúcson kérni fogja a katonai szövetség elrettentő képességének növelését a Fekete-tenger térségében.
Az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszert üzemeltető vállalatok és a Rosznyeft orosz olajipari társaság után a Gazprom orosz energetikai óriáscégben is tisztséget kaphat Gerhard Schröder volt német kancellár – jelentette pénteken az ARD német közszolgálati televízió.
A Gazprom felügyelőbizottságában Schröder a kazahsztáni exelnök vejét, Timur Kulibajevet helyettesítheti, miután a januári zavargások következtében Nurszultan Nazarbajevet leváltották összes hatalmi pozíciójából.
A Gazprom alig néhány nappal azután jelentette be Schröder jelölését, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök barátjaként számon tartott volt német kancellár nyilvánosan kiállt Oroszország mellett az ukrán-orosz határvidéket sújtó katonai feszültség ügyében, és „kardcsörtetésnek” minősítette, hogy Kijev fegyverszállításokat sürget nyugati partnereitől.
Vasárnaptól lépnek érvénybe az országos vészhelyzeti bizottság legújabb, a koronavírus terjedésének megakadályozását célzó intézkedései.
Az egyik előírás értelmében azokon a településeken, amelyeken az elmúlt 14 napban jegyzett új koronavírusos megbetegedések száma ezer lakosra vetítve meghaladja a 4-et, pénteken, szombaton és vasárnap a kijárási tilalom 20 órától lép érvénybe, az üzletek pedig 18 óráig tarthatnak nyitva. A szigorításon akkor enyhítenek, ha a fertőzöttségi ráta 3,5 ezrelék alá csökken. Amennyiben egy településen 7,5 ezrelék fölé nő a fertőzöttségi arány, hétköznapokon is 20 órától érvényes a lakhelyelhagyási tilalom és az üzletek korai zárása. Ez esetben akkor enyhítenek a korlátozáson, ha 7 ezrelék alá csökken a ráta.
A nyugati országoknak egységeseknek kell maradniuk Oroszország újabb megosztó lépéseivel szemben - jelentette ki Klaus Iohannis tegap a Gitanas Nauseda litván elnökkel,
Egils Levits lett elnökkel és Andrzej Duda lengyel elnökkel közös sajtótájékoztatón. A román államfő szerint meg kell őrizni a Nyugat egységét Oroszországnak a megosztásra irányuló újabb kísérleteivel szemben, beleértve a konfliktus eszkalálására irányuló lépéseket, az élelmiszerválságot, az energetikai zsarolást és a félretájékoztatást is" – fogalmazott Iohannis. Az államfő litván, lett és lengyel hivatali kollégájával együtt a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, valamint Ukrajna és a Moldovai Köztársaság támogatásáról szóló csúcstalálkozón vett részt a litvániai Kaunasban.
Az elmúlt 24 órában 15.286 ukrán állampolgár érkezett Romániába, 0,4 százalékkal többen, mint egy nappal korábban - közölte csütörtökön a határrendészet.
Az Ukrajnával közös határszakasz átkelőinél 1,6 százalékkal kevesebben, a Moldovai Köztársasággal közös átkelőhelyeken pedig 2 százalékkal többen érkeztek Romániába. Az ukrajnai háború kezdetétől szerda éjfélig 456.284 ukrán állampolgár érkezett Romániába.
Izland leállítja a bálnavadászatot 2024-től, amikor a jelenleg érvényes kvóták lejárnak – közölte Svandís Svavarsdóttir halászati miniszter.
A kormánykoalícióhoz tartozó Baloldali-Zöld Mozgalomban politizáló miniszter egy napilap véleményrovatában megjelent írásában a csökkentő kereslettel magyarázta a döntést.
Az Izlandon engedéllyel rendelkező két legnagyobb vállalat leállóban van, egyikük 2020 tavaszán jelentette be, hogy végleg felhagy a bálnavadászattal. Az elmúlt három nyári szezonban mindössze egy bálnát öltek meg, egy csukabálnát 2021-ben. A leállás oka a japán konkurencia.
A bálnavadász 1986 óta tilos, de Izland, Norvégia és Japán nem csatlakozott a vonatkozó nemzetközi egyezményhez.
