A heti hírösszefoglalóban szó lesz a köztelevízió új vezetőségének megválasztásáról, Nicușor Dan államelnök maratoni sajtótájékoztatójának visszhangjáról, a cernavodai atomerőművel kapcsolatos nehézségekről és az éves inflációs rátáról, a román-bolgár fekete-tengeri biztonsági központról, valamint az orosz-ukrán-amerikai háromoldalú béketárgyalásokról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy miként játszotta ki Kína az amerikai csúcstechnológiai exportkorlátozásokat a világ legnagyobb vállalatának vezetője mellé plántált fiatal kémnő segítségével.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel az emotikonokról szóló, Kerek fejecskék világa című jegyzetét.
A Munkaügyi Felügyelet ellenőrzései során a be nem jelentett foglalkoztatás mellett a leggyakoribb szabálytalanságok között szerepelt továbbá a munka- és pihenőidőre vonatkozó előírások megsértése, valamint a korábbi ellenőrzéseken elrendelt intézkedések végrehajtásának elmulasztása szerepelt. Ezekért egy hét alatt több mint 4,2 millió lej bírságot szabtak ki.
A munkavédelmi ellenőrzések során több mint egymillió lejre bírságoltak, és négy munkaeszköz használatát is megtiltották.
Fejlődő kis szigetállamok (SIDS) egy csoportja olyan klímaalap létrehozását tervezi, amely a külföldön élő állampolgárok hazautalásaiból származó díjakból évente mintegy 3 milliárd dollárt mozgósítana az éghajlatváltozás elleni védekezésre, írja a Reuters.
Az antalyai COP31 klímacsúcson bemutatott kezdeményezés célja, hogy csökkentsék a lassan érkező nemzetközi segélyektől és az eladósodástól való függőségüket. A külföldi diaszpóra évente körülbelül 22 milliárd dollárt küld haza, amelyre a piaci szereplők jelenleg 5–9 százalékos díjat számolnak fel. Az új platform ennél kedvezőbb, mindössze 3 százalékos tranzakciós díjjal működne, amelyből 2–2,5 százalékpont közvetlenül a befektetési alapba kerülne.
A program az első évben a karibi térségben (például Haiti, Jamaica) indulna, majd csendes-óceáni és indiai-óceáni szigetekkel bővülne. Tíz éven belül a tőkealap elérheti a 2,59 milliárd dollárt, ami további forrásokkal és garanciákkal kiegészítve évi 3,13 milliárd dollárnyi klímavédelmi beruházást tehet lehetővé.
A Mercedes-Benz leállítja minden további beruházását a németországi üzemeiben, és telephelyek bezárását is mérlegeli a magas hazai gyártási költségek miatt. A döntésről a vállalat vezetősége csütörtökön, belső feljegyzésben tájékoztatta a dolgozókat.
A lépés hátterében az áll, hogy a cég nem tudott megállapodni az üzemi tanáccsal és az IG Metall szakszervezettel a munkaerőköltségek csökkentéséről. A vezetőség ugyan elkerülné a gyárbezárásokat, de a kialakult helyzetben kénytelen részletesen megvizsgálni ezt a lehetőséget is.
A döntés tovább mélyíti a német autóipar válságát, amelyet a kínai versenytársak térnyerése és a gyenge kereslet is súlyosbít. A szektorban már a Volkswagen és a Schaeffler is tömeges leépítéseket és üzembezárásokat helyezett kilátásba, a Roland Berger tanácsadócég pedig 2030-ig legalább 200 ezer német autóipari munkahely megszűnésére figyelmeztetett.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a köztelevízió új vezetőségének megválasztásáról, Nicușor Dan államelnök maratoni sajtótájékoztatójának visszhangjáról, a cernavodai atomerőművel kapcsolatos nehézségekről és az éves inflációs rátáról, a román-bolgár fekete-tengeri biztonsági központról, valamint az orosz-ukrán-amerikai háromoldalú béketárgyalásokról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy miként játszotta ki Kína az amerikai csúcstechnológiai exportkorlátozásokat a világ legnagyobb vállalatának vezetője mellé plántált fiatal kémnő segítségével.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel az emotikonokról szóló, Kerek fejecskék világa című jegyzetét.
Az emberek és a helyi önkormányzatok kevesebbet, az állam pedig többet áll a tömbházak hőszigetelési költségeiből – szögezi le egy tegnap elfogadott kormányhatározat.
Elutasította tegnap a képviselőház a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett kétfordulós polgármester-választás bevezetéséről szóló tervezetet. A törvényjavaslat visszakerül a…
Múlt hónapban volt Salacz Gyula aradi polgármesterré választásának évfordulója. 1875-ben lett a Maros-parti város elöljárója, és 26 évig állt a település élén.
Laurenţiu Alexandru Păştinarut nevezte ki az Országos Környezetvédelmi Ügynökség államtitkári rangú elnökévé a miniszterelnök. Nicolae Ciucă döntése hétfőn jelent meg…
„Zsákutcába” jutottak az Ukrajnával folytatott tárgyalások Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint. Az orosz elnök tegnap a Vosztocsnij űrrepülőtéren tartott sajtótájékoztatóján…
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felajánlotta tegnap este, hogy szabadon engedik Viktor Medvedcsuk oroszbarátként számon tartott ukrán vezető politikust cserébe azért,…
Kelemen Hunor rámutatott, egy esetleges miniszterelnök-csere most nem jöhet számításba, ez ugyanis politikai instabilitáshoz vezetne, és rossz üzenetet közvetítene mind a társadalom, mind az ország külföldi partnerei felé.
Az emberek és a helyi önkormányzatok kevesebbet, az állam pedig többet áll a tömbházak hőszigetelési költségeiből – szögezi le egy tegnap elfogadott kormányhatározat.
Nicolae Ciucă miniszterelnök elmondta, a projektek finanszírozásának 90 százalékát térítésmentes európai alapokból biztosítják, a fennmarado 10 százalékból 7 százalékot a helyi költségvetésből állnak és maximum 3 százalékot fizetnek a lakóegyesületek. A kormány ugyanakkor több mint egymilliárd lejt szabadított fel a tartalékalapjából az önkormányzatoknak, hogy kifizessék a bérezést, a köztisztasági és közvilágítási költségeket, az iskolák fűtését és más helyi beruházásokat.
Elutasította tegnap a képviselőház a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett kétfordulós polgármester-választás bevezetéséről szóló tervezetet. A törvényjavaslat visszakerül a szakbizottságokhoz.
A polgármesterek és a megyei tanácselnökök két fordulóban történő megválasztásáról szóló jogszabályjavaslat vitát váltott ki az alsóház plénumában. A Szociáldemokrata Párt a tervezet ellen foglalt állást. Alsóházi frakcióvezetőjük, Alfred Simonis azzal érvelt, hogy két forduló esetén az első és a második forduló között "kereskedni fognak a pártok a románok szavazataival" egy-egy alpolgármesteri tisztség megszerzéséért.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a tervezet elfogadása mellett érvelt, akárcsak a kezdeményező Románok Egyesüléséért Szövetség. Ez utóbbi képviselőházi frakcióvezetője, George Simion szerint a kétfordulós polgármester-választás jelentené a "normalitást".
Az embereknek mentálisan fel kell készülniük az elkövetkező időszakra, az ukrajnai háború okozta gazdasági válság pontos hatásait csak a nyár végén fogjuk megismerni - figyelmeztetett Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke tegnap a B1 TV egyik műsorában rámutatott, a Támogatás Romániának elnevezésű gazdasági mentőcsomag részeként ismertetett intézkedések 80-90 százalékát gyakorlatba ültetik, illetve újabbakra is számítani lehet a következő időszakban, többek között a törlesztőrészletek vonatkozásában is.
Kelemen Hunor szerint folyamatosan változnak az események körülöttünk, így ma nem tudni, mi lesz egy vagy két hónap múlva, mint ahogyan a háború okozta válság hatásairól is csak a nyár végére lesz pontos képünk. Semmi sem lesz olyan - legalábbis az elkövetkező években - mint a háború előtt volt - fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Múlt hónapban volt Salacz Gyula aradi polgármesterré választásának évfordulója. 1875-ben lett a Maros-parti város elöljárója, és 26 évig állt a település élén.
Ezzel mindmáig ő a leghosszabb ideig hivatalban lévő aradi polgármester. A gyulai születésű Salacz Gyula idején adták át az aradi városházát és megannyi közintézményt, hivataloktól kezdve az iskolákon át az ipari létesítményekig. Munkásságát őrzi Arad mai arculata. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Laurenţiu Alexandru Păştinarut nevezte ki az Országos Környezetvédelmi Ügynökség államtitkári rangú elnökévé a miniszterelnök. Nicolae Ciucă döntése hétfőn jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Laurenţiu Alexandru Păştinaru kinevezése előtt a kormányfő menesztette tisztségéből az ügynökség eddig vezetőjét, Fülöp Lóránd-Árpádot.
A háború kitörésétől több mint 1770 ukrán állampolgár helyezkedett el a romániai munkaerőpiacon - nyilatkozta a munkaügyi miniszter. Marius Budăi tegnap este elmondta, a romániai vállalatoknál munkát vállaló ukrán állampolgárok közül a legtöbben a feldolgozóiparban, az építőiparban, illetve a vendéglátás és a kereskedelem terén helyezkedtek el.
A tárcavezető hangsúlyozta, az ukrán menekültek által betöltött munkahelyeket nem kifejezetten számukra hozták létre, hanem betöltetlen állások voltak, amelyekre román állampolgárok is pályázhattak volna. A miniszter hozzátette, az ukrán munkavállalók száma napról napra nő, a legutóbbi jelentésben 97 személlyel több szerepelt, mint az előzőben.
A tárcavezető szerint jelenleg összesen 4255 ukrán állampolgár dolgozik Romániában, de 2481-et közülük még a háború kitörése, azaz február 24-e előtt alkalmaztak.
Fel kell gyorsítani a NATO keleti szárnya védelmi és elrettentő képességének megerősítését - hangsúlyozta Klaus Johannis államfő tegnap az Alexander De Croo belga miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. A két politikus ma közösen meglátogatja a Mihail Kogălniceanu légi bázisra telepített katonákat - tette hozzá Johannis, aki tegnap a Cotroceni-palotában fogadta a belga kormányfőt. Johannis köszönetet mondott Alexander De Croo miniszterelnöknek, amiért a NATO multinacionális gyorsreagálású haderejének részeként egy belga különítmény is jelen van Konstancán.
A tegnapi négyszemközti megbeszélésen szó volt arról, hogy mielőbb gyakorlatba kell ültetni a legutóbbi rendkívüli NATO-csúcstalálkozón hozott döntéseket. Johannis különösen fontosnak nevezte a romániai NATO-harccsoport megalakítását. Az államfő beszélt arról is, hogy a NATO-nak új stratégiai koncepcióra van szüksége, amely megerősíti, hogy a szövetség alapvető, kiemelt feladata a kollektív védelem, illetve világosan kimondja, hogy Oroszország jelenti a legfőbb fenyegetést a NATO biztonságára.
Mostanáig 925 395 koronavírusból meggyógyultról és 1 millió 20 ezer fertőzöttről jelentettek a hatóságok hazánkban - közölte ma a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS). Az elmúlt 24 órában 3 852 új fertőzéses esetet és 195 halálesetet regisztráltak, így az új koronavírus-fertőzéssel összefüggésbe hozott halálesetek száma 25 800-ra emelkedett.
Az egészségügyi intézményekben jelenleg 13 050 személyt kezelnek, közülük 1 518-at ápolnak intenzív osztályokon.
Eddig 7.811.019 koronavírusteszt eredményét dolgozták fel hazánkban, ebből 37 517-et az elmúlt 24 órában készítettek.
A Romániai Nagyvárosok Egyesülete felhívást intézett a helyi önkormányzatokhoz, hogy generátorokat és fűtőberendezéseket küldjenek Ukrajnának.
Közleményükben az egyesület képviselői azt írják, a háború sújtotta Ukrajnában a villamosenergia-hálózat jelenleg csak a fogyasztás 70%-át fedezi, így emberek milliói maradnak áram és melegvíz nélkül a nagyon hideg időben. Ezért arra kérik a helyi hatóságokat, hogy csatlakozzanak az európai szintű kezdeményezéshez, és küldjenek generátorokat és bármilyen típusú fűtőberendezést az ukrán lakosságnak
„Zsákutcába” jutottak az Ukrajnával folytatott tárgyalások Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint. Az orosz elnök tegnap a Vosztocsnij űrrepülőtéren tartott sajtótájékoztatóján megígérte, hogy Oroszország el fogja érni minden „nemes” célját Ukrajnában, továbbá megjegyezte: az ukrán kormány kisiklatta a tárgyalásokat azzal, hogy „hamis állításokat közöltek orosz háborús bűnökről”.
Az ukrán tárgyaló delegáció egyik tagja, Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó szerint Putyin a nyilvános nyilatkozataival megpróbál nyomást gyakorolni a tárgyalásokra, ám ettől függetlenül a tárgyalások a munkacsoportok szintjén folytatódnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felajánlotta tegnap este, hogy szabadon engedik Viktor Medvedcsuk oroszbarátként számon tartott ukrán vezető politikust cserébe azért, ha Oroszország is elenged fogva tartott ukránokat.
Medvedcsukot tegnap vette őrizetbe az Ukrán Biztonsági Szolgálat. A Forbes magazin szerint Medvedcsuk a 12. leggazdagabb ember volt Ukrajnában 2021-ben. Személyes kapcsolatok fűzik Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, aki Medvedcsuk egyik lányának a keresztapja.
Az RMDSZ továbbra is támogatja Florin Cîţu miniszterelnököt – jelentette ki az Agerpres hírügynökségnek Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes.
Az RMDSZ-elnök rámutatott, egy esetleges miniszterelnök-csere most nem jöhet számításba, ez ugyanis politikai instabilitáshoz vezetne, és rossz üzenetet közvetítene mind a társadalom, mind az ország külföldi partnerei felé.
A szövetségi elnök szerint a jelenlegi helyzet érettséget követel meg a koalíciós pártok részéről, nem szabad feltételeket állítani egymásnak. A miniszterelnöknek jogában áll lecserélni a kormánytagokat, a kabinetnek ezt tudomásul kell vennie és folytatnia kell a munkát.
"
["post_title"]=>
string(65) "Az RMDSZ továbbra is támogatja Florin Cîţu miniszterelnököt"
["post_excerpt"]=>
string(238) "Kelemen Hunor rámutatott, egy esetleges miniszterelnök-csere most nem jöhet számításba, ez ugyanis politikai instabilitáshoz vezetne, és rossz üzenetet közvetítene mind a társadalom, mind az ország külföldi partnerei felé."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(59) "az-rmdsz-tovabbra-is-tamogatja-florin-citu-miniszterelnokot"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2021-04-15 13:26:00"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2021-04-15 10:26:00"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=401187"
["menu_order"]=>
int(19347)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
}
["post_count"]=>
int(12)
["current_post"]=>
int(-1)
["before_loop"]=>
bool(false)
["in_the_loop"]=>
bool(false)
["post"]=>
object(WP_Post)#3491 (24) {
["ID"]=>
int(422124)
["post_author"]=>
string(3) "232"
["post_date"]=>
string(19) "2022-12-20 14:33:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2022-12-20 12:33:00"
["post_content"]=>
string(876) "
Az emberek és a helyi önkormányzatok kevesebbet, az állam pedig többet áll a tömbházak hőszigetelési költségeiből – szögezi le egy tegnap elfogadott kormányhatározat.
Nicolae Ciucă miniszterelnök elmondta, a projektek finanszírozásának 90 százalékát térítésmentes európai alapokból biztosítják, a fennmarado 10 százalékból 7 százalékot a helyi költségvetésből állnak és maximum 3 százalékot fizetnek a lakóegyesületek. A kormány ugyanakkor több mint egymilliárd lejt szabadított fel a tartalékalapjából az önkormányzatoknak, hogy kifizessék a bérezést, a köztisztasági és közvilágítási költségeket, az iskolák fűtését és más helyi beruházásokat.
