Oroszország felújította a légitámadásokat Kijev ellen egy rövid szünet után, amely az amerikai békeküldöttség (Steve Witkoff és Jared Kushner) látogatása idején történt.
Két ember életét vesztette a fővárost érő csapásokban. Vitalij Klicsko kijevi polgármester tájékoztatása szerint legalább 10 ember megsérült. A lezuhanó törmelékek tüzet okoztak egy ötemeletes és egy háromemeletes lakóépületben. Összesen legalább 14 lakóház, valamint egy kollégium, egy iskola, egy klinika és raktárak rongálódtak meg.
Az utóbbi hetekben a Trump-kormányzat felújította az ukrajnai háború lezárására irányuló diplomáciai törekvéseket. Az amerikai közvetítők Moszkvából érkeztek Kijevbe. Az egyeztetések nyomán a Kreml korábban nem zárta ki a háromoldalú tárgyalások folytatását, azonban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a ballisztikus rakéták alkalmazása azt jelzi, hogy Moszkva a diplomácia helyett az erőszakot részesíti előnyben.
Ausztrália azt javasolta, hogy a közösségi média felhasználói maguk választhassák meg a hírfolyamukban megjelenő tartalmakat.
A munkáspárti kormány előírná a platformoknak, hogy értesítsék a felhasználókat, és kínálják fel nekik a választás lehetőségét.
A canberrai kormány a világon elsőként betiltotta a közösségi média használatát a 16 év alattiak számára.
A 2025 decemberében elstartolt törvény nem a gyerekeket vagy a szülőket terheli felelősséggel. A tech cégek kötelessége „ésszerű lépéseket” tenni a kiskorúak kiszűrésére. Ha ezt elmulasztják, a platformok óriási, akár 50 millió ausztrál dolláros bírsággal sújthatók.
A szabályozás hatására a tech óriások már az első hónapokban közel 5 millió tizenéves felhasználói fiókot töröltek Ausztráliában. A platformok különböző módszerekkel – például arcfelismerő szelfikkel vagy hivatalos okmányok bekérésével – próbálják megbecsülni és ellenőrizni a felhasználók életkorát.
Ma éjféltől életbe léptek a Mark Carney kanadai miniszterelnök által elfogadott ellenvámok, amelyeket az amerikai árukra vetett ki az egyre erősödő kereskedelmi háború részeként.
Az intézkedések 20 milliárd dollár értékű amerikai árut érintenek. A kulcsok 15% és 50% között változnak a termékek típusától függően.
A vámok olyan termékeket terhelnek, mint az acél, a bútorok, a ruházat és az elektronikai cikkek.
A felek közötti tárgyalások augusztus 23-án kudarcba fulladtak, így életbe léptek az amerikai elnök által kilátásba helyezett jelentős új amerikai vámok. Kanada „dollárról dollárra” történő megtorlást ígért.
Friedrich Merz német kancellár elismerte, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) párt győzelme a szász-anhalti tartományi választásokon mélyen megrázta a pártját, de határozottan elutasította, hogy bárilyen formában együttműködjenek a szélsőjobboldali párttal.
Az AfD közel 40 százalékkal az első helyen végzett a hétvégi választásokon, ám a kormányzáshoz szükséges többséget egyelőre nem szerezte meg. A fősodorbeli német pártokra most hatalmas nyomás nehezedik, hogy fenntartsák-e az AfD eddigi teljes politikai elszigetelését. A választási győzelem miatt Franciaország és Lengyelország is komoly aggodalmát fejezte ki.
Oroszország felújította a légitámadásokat Kijev ellen egy rövid szünet után, amely az amerikai békeküldöttség (Steve Witkoff és Jared Kushner) látogatása idején történt.
Két ember életét vesztette a fővárost érő csapásokban. Vitalij Klicsko kijevi polgármester tájékoztatása szerint legalább 10 ember megsérült. A lezuhanó törmelékek tüzet okoztak egy ötemeletes és egy háromemeletes lakóépületben. Összesen legalább 14 lakóház, valamint egy kollégium, egy iskola, egy klinika és raktárak rongálódtak meg.
Az utóbbi hetekben a Trump-kormányzat felújította az ukrajnai háború lezárására irányuló diplomáciai törekvéseket. Az amerikai közvetítők Moszkvából érkeztek Kijevbe. Az egyeztetések nyomán a Kreml korábban nem zárta ki a háromoldalú tárgyalások folytatását, azonban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a ballisztikus rakéták alkalmazása azt jelzi, hogy Moszkva a diplomácia helyett az erőszakot részesíti előnyben.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) kétpárti kongresszusi jóváhagyással olyan új, helyi kezdeményezéseket támogat Közép-Európában, amelyek célja a demokratikus…
A koronavírus-járvány idején érvényben lévő, közel két évig tartó megszorítások után először szervezhettek létszámkorlátozás és védettségi igazolás nélkül szakmai fórumot az Arad Megyei Magyar Gazdák március derekán.
Adásunkban már többször szó volt a tavaly januárban a csíksomlyói romatelepen keletkezett tűz károsultjairól. Többnyire kedvező, az összefogásról, a rászorultak megsegítéséről tudtunk eddig beszámolni.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter, valamint francia és német kollégája, Jean-Yves Le Drian és Heiko Maas pénteken felszólította Oroszországot, hogy hagyjon…
A nemek közötti esélyegyenlőség javításáról, a nők hangsúlyosabb politikai szerepvállalásának támogatásáról fogadott el nyilatkozatot a parlament. Az ünnepélyes külsőségek közepette,…
Ukrajna elméleti NATO-csatlakozása a feszültség nagyfokú növekedéséhez vezetne az ország délkeleti részén, és visszafordíthatatlan következménnyel járna az ukrán államiságra nézve…
A svájci elnökkel tartott hétfő esti sajtótájékoztatóján a román államfő hangsúlyozta: igaz, hogy a határellenőrzés nélküli övezethez való csatlakozás meghiúsult,…
Az Egyesült Arab Emírségekben ma zárul a Dubaji Világkiállítás. Románia először 1937-ben Párizsban volt jelen az öt évenként szervezett világkiállításon. Nagy Ferdinánd a világkiállítás román jelenlétének főfelügyelője a közszolgálati rádió reggeli műsorában elmondta, a rendezvény hat hónapja alatt számos koncertet, tanácskozást, országismertetőt szervezett a 192 résztvevő ország.
Az időseknek szánt szociális szolgáltatások fejlesztését célzó négy országos program két éves finanszírozását hagyta jóvá a kormány tegnapi ülésén mintegy 161 millió lejjel. Összesen 100 szociális szolgáltatási nappali központot hoznak létre az idős személyeknek.
Jövő héten folytatódnak a tárgyalások az iráni nukleáris programról szóló többhatalmi megállapodás jövőjéről, és Egyesült Államok esetleges újracsatlakozásáról – jelentette be az Európai Unió külügyi szolgálata pénteken a felekkel Bécsben folytatott „konstruktív” egyeztetés után.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) kétpárti kongresszusi jóváhagyással olyan új, helyi kezdeményezéseket támogat Közép-Európában, amelyek célja a demokratikus intézmények, a civil társadalom és a független média, vagyis "az ellenálló demokratikus társadalmak pilléreinek megerősítése" – tájékoztatta a budapesti amerikai nagykövetség hétfőn az MTI-t.
Közleményük szerint a programokat olyan partnerek fogják együttesen kivitelezni, akik alaposan ismerik a régiót, van tapasztalatuk a helyi közösségek személyre szabott támogatásában és elkötelezettek a nemzetközileg elismert jó gyakorlatok iránt a demokrácia támogatásának érdekében.
Az ügynökség Bulgáriában, a Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában támogatja partnereit a "civil társadalom kapacitásfejlesztése a demokratikus elvek erősítése és az alapvető szabadságjogok védelme érdekében".
A közleményben emlékeztettek, a Biden-Harris-kormányzat világossá tette, hogy a demokrácia megerősítése az Egyesült Államokban és világszerte alapvető fontosságú ahhoz, hogy korunk példátlan kihívásainak megfelelhessünk.
Az amerikai kongresszus kétpárti támogatással különített el forrásokat a demokrácia és a civil társadalom megerősítésére Közép-Európában, többek között az átláthatóság, a független média, a jogállamiság, a kisebbségi jogok és az antiszemitizmus elleni küzdelemre irányuló programok támogatására – közölték.
Mint írták, az ügynökség nyilvános pályázati felhívást tett közzé, hogy helyi partnereket keressen Közép-Európában a programok megvalósítására.
A koronavírus-járvány idején érvényben lévő, közel két évig tartó megszorítások után először szervezhettek létszámkorlátozás és védettségi igazolás nélkül szakmai fórumot az Arad Megyei Magyar Gazdák március derekán.
A CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. aradi regionális irodájával közösen tartott tanácskozáson többek között elhangzott, hogy a koronavírus-járvány utáni gazdasági válság és az egy hónapja tartó orosz–ukrán háború hatásait az erdélyi gazdatársadalom is megsínyli. Az energia- és üzemanyagárak drágulását „saját bőrükön” is megtapasztalták, de ezenkívül a műtrágya árában is megmutatkozik az emelkedés, ráadásul a marosvásárhelyi műtrágyagyár éppen a magas energiaárak miatt felfüggesztette a termelést. Mindezeknél sokkal rosszabb a bizonytalanság, az, hogy nem tudnak előre tervezni – mondja ifj. Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, aki elsőként szólal meg Pataky Lehel Zsolt összeállításában.
Adásunkban már többször szó volt a tavaly januárban a csíksomlyói romatelepen keletkezett tűz károsultjairól. Többnyire kedvező, az összefogásról, a rászorultak megsegítéséről tudtunk eddig beszámolni.
A károsultakat azóta a csíkszeredai Erőss Zsolt Arénában szállásolták el. Csata Orsolya újságíró már a kezdetektől kiállt a roma közösség mellett, segít ahogy tud, gyűjt, szervez immár majdnem másfél éve folyamatosan. Múlt héten szomorú hírt közöltek a károsultakkal, azt, hogy április végéig el kell hagyniuk az Arénát. Csata Orsolyát hallják.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter, valamint francia és német kollégája, Jean-Yves Le Drian és Heiko Maas pénteken felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel csapatai ukrán határra vezénylésével és támogatásáról biztosította Kijevet a Moszkvával való szembenállásában - közölte az amerikai külügyminisztérium.
A nemek közötti esélyegyenlőség javításáról, a nők hangsúlyosabb politikai szerepvállalásának támogatásáról fogadott el nyilatkozatot a parlament.
Az ünnepélyes külsőségek közepette, 235 szavazattal, 24 ellenében és 5 tartózkodás mellett megszavazott nyilatkozat bátorítja a nők teljes körű részvételét a jelentős közpolitikai programok fejlesztésében, finanszírozásában és megvalósításában, és megerősíti, hogy törvényi beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy a nők a férfiakéval azonos arányban jussanak képviselethez a politikában, illetve vezető tisztségekhez a szakmai szférában.
A nyilatkozat elutasítja a nemi diszkrimináció bármely formáját, a nők és lányok elleni erőszakot, a kényszerházasságot, a kiskorúak házasságát, a gyermekvállalás feletti jog korlátozását, a nők és férfiak munkahelyi alkalmazásában vagy bérezésében megnyilvánuló megkülönböztetést.
A parlamenti nyilatkozat üdvözli azokat a törvénykezdeményezéseket, amelyek nemi kvóták bevezetésével biztosítanák a nők arányának növelését az önkormányzati, parlamenti és európai parlamenti választások jelöltlistáin.
A szenátus májusban nagy többséggel megszavazta a többpárti kezdeményezést, amely arra kötelezné a politikai szervezeteket, hogy a parlamenti választásokon legalább minden harmadik jelöltjük nő legyen.
A 2020-as választásokon a parlamentben 17 százalékos képviselethez jutottak a nők, ami 2 százalékpontos visszaesést jelent a korábbi ciklushoz képest.
A tervezet végső formájáról a képviselőház hivatott dönteni, az alsóház azonban még nem tűzte napirendre.
Online formában folytatódnak ma az orosz-ukrán tárgyalások - jelentette be az ukrán főtárgyaló, David Arahamia.
A DPA hírügynökség emlékeztet, hogy a pár nappal ezelőtt Törökországban szervezett tárgyalásokon az ukrán fél ismét Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin elnökök találkozóját javasolták, de ennek Kijev szerint sem Oroszország, sem Fehéroroszország nem lehet a helyszíne. Az orosz küldöttség a megállapodástól tette függővé a találkozót. Ugyanakkor Arahamia üdvözölte Roman Abramovics orosz milliárdos jelenlétét a keddi isztambuli tárgyalásokon. Hangsúlyozta, az orosz oligarcha pozitív szerepet játszott, nem hivatalos kommunikáció lehetőségét biztosította normális, nem diplomáciai nyelven.
Két hadgyakorlatot tart a napokban a román haditengerészet, egyet a tengeren és egyet a Dunán a felségvizek biztonságának növelése érdekében.
A Fekete-tengeren zajló Tomis 22 hadgyakorlat célja növelni a válaszadás sebességét a tengeri aknák felfedezése és hatástalanítása érdekében. A Danube Protector 22 nevű hadgyakorlat a Dunán és Dobrudzsa északi részén, a delta tavaiban folyik. Célja a hadsereg reakciójának megszilárdítása a térségben esetleg bekövetkező ellenséges műveletek esetére. A kilenc naposra tervezett hadgyakorlaton három tengeri, hat folyami és négy kiegészítő hajó, két parti rakétakilövő mobil egység, egy Puma Naval helikopter, egy hadi búvár osztag és egy tengerészgyalogos zászlóalj vesz részt a szárazföldi erők egységeivel együtt.
Ukrajna elméleti NATO-csatlakozása a feszültség nagyfokú növekedéséhez vezetne az ország délkeleti részén, és visszafordíthatatlan következménnyel járna az ukrán államiságra nézve - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján. Zaharova ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek arra a keddi nyilatkozatára reagálva jelentette ki, miszerint a Donyec-medencei konfliktusnak csak az vethet véget, ha Ukrajna belép a NATO-ba.
A svájci elnökkel tartott hétfő esti sajtótájékoztatóján a román államfő hangsúlyozta: igaz, hogy a határellenőrzés nélküli övezethez való csatlakozás meghiúsult, viszont Románia számos sikert is elkönyvelt idén. Példaként említette, hogy az Európai Bizottság megszüntette a román igazságszolgáltatás monitorozását.
Klaus Iohannis szerint nem a mostani a megfelelő pillanat, hogy felelősöket keressünk a schengeni kudarcért. Ugyanakkor elismerte, hogy „vannak dolgok, amelyeket lehetetett volna jobban csinálni”, de hozzátette, „nehéz jobban csinálni, ha mindössze két héttel a szavazás előtt az egyik fél váratlanul és megmagyarázhatatlanul megváltoztatja az álláspontját”.
Az elnök a kérdést felveti a csütörtökön kezdődő uniós csúcson, viszont pontosította: nem hiszi, hogy az év végéig hátralévő rövid időszakban a belügyminiszterek tanácsa ismét összeülne, hogy szavazzon a román csatlakozásról.
Nyilvánvaló, hogy minden lehetséges úton keresni kell a diplomáciai megoldásokat - mondta Iohannis. Konkrétumokat nem árult el, de azt ígérte, hogy szerdán valószínűleg bemutat két-három intézkedést „a schengeni ügy előrehaladása érdekében”.
Az Egyesült Arab Emírségekben ma zárul a Dubaji Világkiállítás. Románia először 1937-ben Párizsban volt jelen az öt évenként szervezett világkiállításon. Nagy Ferdinánd a világkiállítás román jelenlétének főfelügyelője a közszolgálati rádió reggeli műsorában elmondta, a rendezvény hat hónapja alatt számos koncertet, tanácskozást, országismertetőt szervezett a 192 résztvevő ország.
A román pavilon az egyik leglátogatottabb volt, tekintettel arra, hogy számos kulturális eseményt, művészeti kiállítást, műhelymunkát szerveztek - mondta Nagy Ferdinánd. Hozzátette, a szervezők adatai szerint a látogatók száma meghaladta a 23 milliót, ebből több mint 3 millió gyerek volt. Románia napját március 1-én tartották, amikor az ország ismertette kulturális, gazdasági ajánlatát és egy fontos gazdasági fórumot is szervezett - mondta el a világkiállítás romániai biztosa. A következő világkiállítást 2025-ben Japánban, Oszakában szervezik. Románia már bejelentette részvételét. Nagy Ferdinánd reményét fejezte ki, hogy a román pavilon legalább olyan érdeklődésnek fog örvendeni, mint 2005-ben, amikor ugyancsak japánban Aicsiban volt a világkiállítás.
Az időseknek szánt szociális szolgáltatások fejlesztését célzó négy országos program két éves finanszírozását hagyta jóvá a kormány tegnapi ülésén mintegy 161 millió lejjel. Összesen 100 szociális szolgáltatási nappali központot hoznak létre az idős személyeknek.
A becslések szerint a programok révén mintegy 5400 személy részesül az otthoni közösségi ellátásban, étkeztetésben, gondozásban, rehabilitációban, illetve szociális és pszichológiai tanácsadásban. A jogszabály ugyanakkor előírja a digitális kompetenciák fejlesztését nem csak az idős személyeknek, hanem gondozóiknak, a szociális ellátási szolgáltatásokban dolgozóknak, illetve különböző eszközök használatát a rászoruló személyek esetében, mint amilyenek a kutyák vagy az önkéntes közösségi hálózatok kialakítása a szociális elszigeteltség megelőzése érdekében. A projektek finanszírozására idén majdnem 49 millió lejt biztosítanak. Finanszírozásra pályázhatnak a 20 ezer lakosnál kisebb településeken működő állami, illetve magán szociális szolgáltatók, egyesületek, alapítványok, Romániában elismert felekezetek. A projekteket a munkaügyi minisztérium értékeli és választja ki. Jelenleg a szociális szolgáltatók nyilvántartásában 5234 szolgáltatót tartanak nyilván, ebből 1652 idős személyeknek nyújt támogatást, legtöbben idősotthonokban.
Jövő héten folytatódnak a tárgyalások az iráni nukleáris programról szóló többhatalmi megállapodás jövőjéről, és Egyesült Államok esetleges újracsatlakozásáról - jelentette be az Európai Unió külügyi szolgálata pénteken a felekkel Bécsben folytatott "konstruktív" egyeztetés után.
Az atomalkut, hivatalos nevén a Közös Átfogó Cselekvési Tervet aláíró államok - Irán, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Németország - pénteken értekezletet tartottak Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője elnökletével. A 2015-ben Bécsben aláírt megállapodás előirányozta az iráni atomprogram korlátozását a nemzetközi szankciók fokozatos feloldásáért cserébe. 2018 tavaszán Donald Trump akkori amerikai elnök kilépette az Egyesült Államokat az egyezményből, és bejelentette, hogy országa ismét szankciókat ró ki Iránra. Irán ezt követően megtagadta a szerződésben rögzített vállalásait, így egyebek közt újrakezdte magasabb dúsítású urán előállítását. A Joe Biden vezette jelenlegi amerikai kormány továbbra is mérlegeli az atomalku felélesztését célzó lehetőségeket Irán.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) kétpárti kongresszusi jóváhagyással olyan új, helyi kezdeményezéseket támogat Közép-Európában, amelyek célja a demokratikus intézmények, a civil társadalom és a független média, vagyis "az ellenálló demokratikus társadalmak pilléreinek megerősítése" – tájékoztatta a budapesti amerikai nagykövetség hétfőn az MTI-t.
Közleményük szerint a programokat olyan partnerek fogják együttesen kivitelezni, akik alaposan ismerik a régiót, van tapasztalatuk a helyi közösségek személyre szabott támogatásában és elkötelezettek a nemzetközileg elismert jó gyakorlatok iránt a demokrácia támogatásának érdekében.
Az ügynökség Bulgáriában, a Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában támogatja partnereit a "civil társadalom kapacitásfejlesztése a demokratikus elvek erősítése és az alapvető szabadságjogok védelme érdekében".
A közleményben emlékeztettek, a Biden-Harris-kormányzat világossá tette, hogy a demokrácia megerősítése az Egyesült Államokban és világszerte alapvető fontosságú ahhoz, hogy korunk példátlan kihívásainak megfelelhessünk.
Az amerikai kongresszus kétpárti támogatással különített el forrásokat a demokrácia és a civil társadalom megerősítésére Közép-Európában, többek között az átláthatóság, a független média, a jogállamiság, a kisebbségi jogok és az antiszemitizmus elleni küzdelemre irányuló programok támogatására – közölték.
Mint írták, az ügynökség nyilvános pályázati felhívást tett közzé, hogy helyi partnereket keressen Közép-Európában a programok megvalósítására.
