Az idei első három hónapban 0,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék az előző negyedévhez képest, 2023 ugyanezen időszakához viszonyítva pedig 0,1 százalékos volt a bővülés, derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közölte, hogy a román gazdaság továbbra is 3,2 százalékos bővülésével számol 2024-ben, a tavaly szeptemberben előrejelzetthez hasonlóan. Ezzel szemben a Nemzetközi Valutaalap a tavaly októberi 3,8 százalékról áprilisban 2,8 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó prognózisát.
Több mint 34%-kal nőtt az év első negyedévében a Romániába importált földgáz mennyisége 2023 azonos időszakához képest. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a hazai gáztermelés is enyhén, alig több mint egy százalékkal nőtt.
Az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság becslései szerint az év végéig a földgáztermelés várhatóan 2,3%-kal nő, az import pedig közel három százalékkal csökken 2023-hoz képest.
Valamennyi Romániában feldolgozott élelmiszertermék kereskedelmi árrésének korlátozására készül a kormány – jelentette be Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A tárcavezető szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat alakult ki azáltal, hogy egyes hazai termékeknek nagyon magas, az importból származó termékeknek pedig nagyon alacsony a kereskedelmi felára. Hozzátette, a törvénytervezettel a kormány 5 százalékban szabná meg az összes olyan importált termék kereskedelmi árrését, amelyet nem dolgoznak fel, hanem nyersanyagként értékesítenek Romániában.
A hatóságok fellépnek azokkal a termelőkkel és kereskedőkkel szemben, akik csökkentették a termékek súlyát, de megtartották azok árát – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Tájékoztatása szerint az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság közvitára bocsát egy rendeletet, amely előírja, hogy a feldolgozó cégek jól látható helyen tüntessék fel a termék tömegének változására vonatkozó információt a csomagoláson. Hangsúlyozta: a burkolt árdrágítást és a vásárlók becsapását jelenti az a gyakorlat, hogy azonos áron, de kisebb kiszerelésben kerülnek a kereskedelmi forgalomba bizonyos termékek. A miniszterelnök szerint beavatkozásra van szükség a mosószerek piacán is, ahol indokolatlan drágulások tapasztalhatók; a jelenséget a Versenytanács fogja kivizsgálni.
Az idei első három hónapban 0,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék az előző negyedévhez képest, 2023 ugyanezen időszakához viszonyítva pedig 0,1 százalékos volt a bővülés, derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közölte, hogy a román gazdaság továbbra is 3,2 százalékos bővülésével számol 2024-ben, a tavaly szeptemberben előrejelzetthez hasonlóan. Ezzel szemben a Nemzetközi Valutaalap a tavaly októberi 3,8 százalékról áprilisban 2,8 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó prognózisát.
A magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, az első világháborút lezáró trianoni szerződés aláírásának 100. évfordulóját.
Az ellenzéki pártok zöme üdvözölte, hogy az Európai Unió tagállamai is támogatták tegnap Laura Codruţa Kövesi kinevezését az európai főügyészi posztra, ugyanakkor a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) bírálta a döntést.
Leváltották tegnap a Transelectrica állami energiavállalat hamis diplomával rendelkező igazgatóját, miután kiderült, hogy csak látogatta a bukaresti Műegyetem kurzusait, de nem szerzett diplomát.
Holnap 18 órától Csíkszereda főterére várja az Erdélyi Magyar Néppárt mindazokat, akik tiltakozni akarnak az úz-völgyi katonatemetőnél történtek miatt.
A tavalyinál 15-20 százalékkal kisebb méztermésre kell számítani idén, ez várhatóan nem haladja meg a 15-17 ezer tonnát – tájékoztat a Romániai Méhtenyésztők Egyesülete.
A magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, az első világháborút lezáró trianoni szerződés aláírásának 100. évfordulóját.
A képviselők 166 igen szavazat, öt nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el a parlament nemzeti összetartozás bizottságának javaslatát. Nemmel öt demokrata koalíciós (DK-s) képviselő szavazott, tartózkodott a Liberálisok politikusa, Bősz Anett független országgyűlési képviselő.
Az Országgyűlés kimondta, támogatja az anyaországban, a
Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyarság körében olyan rendezvények,
megemlékezések szervezését, valamint oktatási anyagok és filmalkotások
készítését, amelyek erősítik a magyarság országhatárok feletti
összetartozásának tudatát, önazonossága kifejezését és védelmét.
Július 11-ig látogatható a román fővárosban az a kiállítás, amely a XV. Free Camp nemzetközi képzőművészeti tábor idei alkotásaiból nyílt. A bukaresti tárlatot Radu George Serafim műkritikus és Carmen Olteanu festőművész nyitotta meg Botár László csíkszeredai festőművész, az alkotótábor kezdeményezője jelenlétében. A helyszínen Forró László járt, aki Botár Lászlót kérdezte a kiállítás és a Free Camp tábor történetéről.
Ezt követően Pataky Lehel Zsolt az aradi származású Böszörményi Zoltánnal beszélget az idén tavasszal megjelent Sóvárgás című kisregényéről. A könyv egy döbbenetes, napjaink kelet-közép-európai jelenségéből inspirálódott. A Nyugat-Európában megélhetést kereső vendégmunkások gyerekeit otthon nagyszülők, ismerősök vagy bérszülők nevelik, és sokszor a szülő (vagy szülők) hiánya mély nyomokat hagy a gyermekekben, nem egyszer visszafordíthatatlan kóros lelki elváltozásokat okozva. Böszörményi kisregénye ezt a témát dolgozza fel valós történet alapján.
Kedden előrehozott választásokat tartottak Izraelben, de az első eredmények azt mutatják, hogy továbbra sem sikerült feloldani a politikai patthelyzetet.
Feszült a helyzet Szaud-Arábiában, azt követően, hogy dróntámadás ért egy olajfinomítót.
Az RMDSZ is megszavazza a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, amelyet kedden vitat meg a parlament. A szövetség döntésének fő oka az úzvölgyi katonatemető kérdésének rendezetlensége, amit az elmúlt hét során az RMDSZ által megbélyegzőnek talált nyilatkozatokkal tetéztek a kormánypártok képviselői. Tánczos Barna Hargita megyei szenátorral, a felsőház háznagyával beszélgettünk.
Az ellenzéki pártok zöme üdvözölte, hogy az Európai Unió tagállamai is támogatták tegnap Laura Codruţa Kövesi kinevezését az európai főügyészi posztra, ugyanakkor a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) bírálta a döntést.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerint a tegnapi szavazás "pofon" Viorica Dăncilă kormánya számára, amely erőteljesen lobbizott azért, hogy Kövesi buktassák el a szavazáson.
Klaus Johannis államelnök úgy vélte, hogy Kövesi széles körű támogatása szakmai felkészültségének és tapasztalatának elismerését jelenti.
Kövesi támogatását Dan Barna, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke is üdvözölte.
Az augusztus végén ellenzékbe vonult Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) elnöke, Călin Popescu Tăriceanu volt szenátusi házelnök ezzel szemben kijelentette: miután Kövesi tönkretette Romániában az igazságszolgáltatást, most felkérik, hogy rombolja szét az európait is.
Viorica Dăncilă kormányfő a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy ez a többség szavazata, és a többséget tiszteletben kell tartani.
A tegnapi voksolás egyelőre úgynevezett indikatív szavazás volt, az Európai Parlament képviselőivel folytatandó egyeztetéseket követően sor kerül majd a formális szavazásra is. A további eljárást az Európai Unió Tanácsának finn elnöksége szabja meg, az EP-vel folytatandó tárgyalások után.
Az államfőjelöltségét támogató több mint 2 millió kétszázezer aláírást gyűjtött Klaus Johannis.
Erről a Központi Választási Iroda (BEC) székhelyénél beszélt az elnök, amikor benyújtotta az újabb jelöltséghez szükséges iratcsomót. Johannis azt mondta, nehéz időszakon megy át az ország, és sok munkára van szükség ahhoz, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) által az elmúlt három évben okozott károkat helyrehozzák. "Korszerűsíteni kell Romániát" - tette hozzá az államfő. (Agerpres)
Holnap vitatja meg és szavaz a parlament a kormány elleni bizalmatlansági indítványról, amelyet múlt szerdán olvastak fel.
A szöveget 173 parlamenti képviselő írta alá a Nemzeti Liberális Párt, a Románia Megmentéséért Szövetség, a Népi Mozgalom Pártja és az RMDSZ részéről. Az aláírók az európai parlamenti választások rossz lebonyolítása, az Úz-völgyi helyzet kezelése és amiatt kérik a kormány lemondását, hogy sorozatosan sürgősségi rendeletekkel próbálja megváltoztatni az igazságszolgáltatást. Habár a Pro Románia Párt képviselői nem írták alá a bizalmatlansági indítványt, támogatásukról biztosították kollégáikat. Ettől függetlenül a kormánynak nem kell aggódnia, hiszen menesztéséhez 233 szavazat kell, az ellenzéknek pedig még egy tucatnyi voksot kellene megszereznie a kormányt támogató honatyák részéről.
Leváltották tegnap a Transelectrica állami energiavállalat hamis diplomával rendelkező igazgatóját, miután kiderült, hogy csak látogatta a bukaresti Műegyetem kurzusait, de nem szerzett diplomát.
A döntést a Transelectricát felügyelő bizottság közölte a médiával. A tőzsdén jegyzett Transelectrica birtokolja a hazai villamosenergia-hálózatot, és az állam egyik stratégiai fontosságú vállalata.
A felügyelőbizottság közlése szerint Marius Dănuţ Caraşol helyett tegnaptól Claudia Gina Anastase tölti be az igazgatótanács elnöki posztját.
Holnap 18 órától Csíkszereda főterére várja az Erdélyi Magyar Néppárt mindazokat, akik tiltakozni akarnak az úz-völgyi katonatemetőnél történtek miatt.
A megmozdulás szervezői követelik Jean-Aurel Andrei Hargita megyei prefektus azonnali lemondását vagy felmentését, a temető államosításának beszüntetését és az eredeti állapotok visszaállítását. A csendőrség Grüman Róbertet, a Kovászna megyei önkormányzat alelnökét és Borboly Csabát a Hargita megyei tanács elnökét 3-3 ezer lejre megbírságolta a gyülekezés hatósági bejelentésének elmulasztása miatt.
A tavalyinál 15-20 százalékkal kisebb méztermésre kell számítani idén, ez várhatóan nem haladja meg a 15-17 ezer tonnát – tájékoztat a Romániai Méhtenyésztők Egyesülete.
A szervezet szerint az idei esztendő a tavalyi, szintén gyengének számító évnél is szűkösebbnek bizonyult. Többnyire a repce- és az akácméztermés sínylette meg a kedvezőtlen időjárási körülményeket – derül ki a Romániai Méhtenyésztők Egyesületének tájékoztatásából, amely arra is rámutat, hogy emellett az is nehezíti a méhtenyésztők dolgát, hogy csökkent a méz felvásárlási ára, ugyanakkor a sokkal olcsóbb importméz miatt nehezen tudják értékesíteni saját árujukat.
Románia 1,47 millió méhcsaláddal átlagban 22.000 tonna mézet termel évente, és ezzel a negyedik helyen áll Európa-szinten. A statisztikák értelmében a hazai lakosság háromszor-négyszer kevesebb mézet fogyaszt, mint például a németországi (fejenként 2 kg évente) vagy a hollandiai és belgiumi (1,5 kg).
Ugyanezen adatok szerint a romániaiak 70 gramm cukrot és mindössze 3 gramm mézet fogyasztanak el naponta. (Agerpres)
A 2019. május 2-án kiadott 639 lej értékű nyugtákat sorsolták ki tegnap a nyugtalottó-sorsoláson, ahol a májusban kiállított nyugták vehettek részt.
A nyereményalap ezúttal is egymillió lej, amelyet legfeljebb száz nyertes között osztanak szét. Ha száznál több nyertes nyugtát regisztrálnak, ezek között újabb sorsolást tartanak.
A magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, az első világháborút lezáró trianoni szerződés aláírásának 100. évfordulóját.
A képviselők 166 igen szavazat, öt nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el a parlament nemzeti összetartozás bizottságának javaslatát. Nemmel öt demokrata koalíciós (DK-s) képviselő szavazott, tartózkodott a Liberálisok politikusa, Bősz Anett független országgyűlési képviselő.
Az Országgyűlés kimondta, támogatja az anyaországban, a
Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyarság körében olyan rendezvények,
megemlékezések szervezését, valamint oktatási anyagok és filmalkotások
készítését, amelyek erősítik a magyarság országhatárok feletti
összetartozásának tudatát, önazonossága kifejezését és védelmét.
