Arad és a minoriták történelme elválaszthatatlan: a szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, aztán évszázadokon át az oktatás megszervezése és biztosítása volt a fő feladatuk, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig mindvégig kitartottak híveik és a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak az atyák közül.
Október 22-én volt a minoriták temploma, a Páduai Szent Antal oltalmába ajánlott Arad-belvárosi római katolikus templom felszentelésének 115. évfordulója, amikor is szentmisével, vesperással, képkiállítással és helytörténeti előadással idézték fel a város és a ferences családhoz tartozó minorita rend kapcsolatának történetét. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Az elmúlt héten több székelyföldi városban is bemutatták a Székely Hadosztály történetei című ismeretterjesztő animációs dokumentumfilmet, Antal-Demes Szabolcs és Novák Tamás rendezők alkotását.
A film az első világháborút követő, összeomlás időszakába kalauzolja a nézőt, felidézve a Székely Hadosztály történetét és az első világháborút követő időszak emberi tapasztalatait. Az alkotás Gazda József író által Erdélyben gyűjtött történetekből is merít, közelebb hozva hozzánk a múlt emlékeit, a kor emberének döntéseit, veszteségeit, félelmeit és reményeit. A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült. A témaválasztásról, a Székely Hadosztályról Novák Tamás társrendezőt kérdeztem.
Ezen a héten két jeles napot is ünnepelünk. November 13-án, azaz holnap lesz a magyar nyelv napja, majd november 15-én a magyar szórvány napja, és természetesen mindkét megnevezést csupa kisbetűvel írjuk.
November 13-át 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává a magyar országgyűlés, annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tévő, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló törvényt.
Ez annak idején hatalmas előrelépésnek számított, ugyanis sokáig a német volt a hivatalos nyelv Magyarországon, és a magyar nyelvről a felsőbb körökben úgy vélekedtek, hogy alkalmatlan a tudományok művelésére, sőt a magyar kancellária szerint hivatalos használatra sem volt alkalmas. Ezzel szemben az 1844-es rendelet többek között kimondta, hogy „az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki”.
A magyar nyelv napján számos oktatási, tudományos és kulturális intézménynél, anyanyelvápolással foglalkozó civil szervezetnél ünnepelnek, és valószínűleg több helyen hivatkoznak majd jeles költőinkre, íróinkra, akik emlékezetes írásaikkal hódoltak az anyanyelvünknek. Most az egyik kedvencemet ragadom ki, amely Kosztolányi Dezsőtől származik: „Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok.”
Romániában egyébként 2015-től ünnepelhetjük hivatalosan a magyar nyelv napját, ami jelentős sikernek számít.
A magyar szórvány napját minden évben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napján tartják. De mit is jelent a szórvány? A magyar értelmező kéziszótár szerint idegen nyelvterületbe, valamint más vallásúak közé elszórtan beékelődött, más nyelvű, illetve felekezetű kisebb embercsoport.
A tömbmagyarságban élők közül sokaknak fogalmuk sincs arról, milyen lehet úgy végigsétálni egy településen, hogy szinte alig hallasz magyar nyelvet az utcán, sőt az üzletekben sem tudsz beszélni az anyanyelveden.
Én tizennyolc éves koromig a tömbmagyarságban éltem, majd hét évet töltöttem Marosvásárhelyen, onnan pedig Temesvárra, a nagyvárosi szórványba költöztem, és csak ott értettem meg igazán, mit jelent ez a kifejezés. Utána volt egy kilenc hónapos svájci kitérőm, így a diaszpóra fogalmába is belekóstoltam, míg tavaly júniustól az anyaországban, vagyis Magyarországon próbálok boldogulni.
Románia népességének elöregedése egyre nagyobb kihívás elé állíthatja a munkaerőpiacot, valamint a nyugdíj- és egészségügyi rendszert – figyelmeztetett Silviu Vîrva, az Országos Statisztikai Intézet alelnöke.
Az intézet adatai szerint 2026. január elsején Románia lakossága 19 millió fő volt, ennek közel 26 százaléka, mintegy 4 millió 890 ezer ember pedig már betöltötte a 60. életévét. Míg tíz évvel ezelőtt 100 fiatalra 112 idős ember jutott, ez az szám idén már 135.
Arad és a minoriták történelme elválaszthatatlan: a szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, aztán évszázadokon át az oktatás megszervezése és biztosítása volt a fő feladatuk, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig mindvégig kitartottak híveik és a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak az atyák közül.
Október 22-én volt a minoriták temploma, a Páduai Szent Antal oltalmába ajánlott Arad-belvárosi római katolikus templom felszentelésének 115. évfordulója, amikor is szentmisével, vesperással, képkiállítással és helytörténeti előadással idézték fel a város és a ferences családhoz tartozó minorita rend kapcsolatának történetét. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Rendhagyó istentiszteletet tartottak a bukaresti Calvineum református templomban május 19-én, hiszen ekkor avatták fel a templom magyar állami támogatással vásárolt új orgonáját. Igét hirdetett Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.
Klaus Iohannis román és Ilham Alijev azeri államfő nyitották meg a délelőtt a déli gázfolyosó konzultatív tanácsának Bakuban tartott miniszteri értekezletét. Klaus Iohannis hangsúlyozta, hogy az utóbb években Románia jelentős beruházásokat végzett a földgáz szállítási kapacitásának növelésébe és a szomszédos országokkal való összekapcsolás érdekében.
Májusban is folytatódott a lakosság természetes fogyása, miután többen haltak meg, mint ahány élveszületést regisztráltak. Az országos statisztikai intézet adatai…
A Korrupcióellenes Ügyosztály feladatkörének bővítésére, korántsem korlátozására lenne szükség – jelentette ki a korrupcióellenes főügyész. Crin Bologa szerint a jelenleg vizsgálat alatt lévő több mint 500 korrupciós ügyben megtörténhet, hogy az elévülés miatt szabadon kell engedni a vádlottakat.
Klaus Iohannis államelnök és Nicolae Ciucă miniszterelnök is üdvözölte ma közleményben Románia és az Egyesült Államok stratégiai partnerségének 25 éves…
Cătălin Drulăt választották meg az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnökévé. A politikai erő tagsága online szavazáson döntött tegnap…
A mai rész főszereplőjét lőrének, vinkónak és a hegy levének is nevezik, én borként fogok hivatkozni rá. Két nappal ezelőtt, május 25-én volt a világnapja, és ennek kapcsán arra gondoltam, hogy összegyűjtök néhány idézetet a borról, sőt a szó eredetét is felkutatom.
Nincs összefüggő törvényes keret a gyűlölettel indokolt bűncselekmények elbírálására. A kérdéssel foglalkozó legtöbb törvény semmilyen kapcsolatban nincs a másikkal, gyakran módosítják a jogi keretet, illetve különböző módon büntetik ezeket – a következtetéseket a Jogi Erőforrások Központjának szakemberei állapították meg tanulmányukban.
Csütörtökön fogják megtudni a nyolcadik osztályt végzett diákok, hogy melyik középisokolában folytathatják tanulmányaikat. Az oktatási minisztérium által meghirdetett ütemterv szerint…
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter szerint bár az elmúlt két hétben megkétszereződött a koronavírusos megbetegedések száma, valószínűleg nem lesz szükség sem…
Rendhagyó istentiszteletet tartottak a bukaresti Calvineum református templomban május 19-én, hiszen ekkor avatták fel a templom magyar állami támogatással vásárolt új orgonáját. Igét hirdetett Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.
Az ünnepség végén Erich Türk kolozsvári egyetemi tanár szólaltatta meg a templom új orgonáját, majd a koncertet követően az ünneplő gyülekezet jelentős része átment a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetbe, ahol a Regáti reformátusok címmel nyílt kiállítás, régi fotókból, kegytárgyakból.
Az istentiszteletet követően Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta:
A regáti reformátusok járvány utáni helyzetével kapcsolatban Kató Béla kiemelte:
A regáti reformátusok lélekszámáról és a kapcsolattartás módjáról Kató Béla püspök elmondta:
Az orgonaavatás Bukarestben rendkívüli esemény. Az orgonaavatás gyakoriságáról a református egyházban manapság Kató Béla hangsúlyozta:
Zsold Béla, a Calvineum református egyházközség lelkésze arról beszélt, mit jelent az új orgona az egyházközösségnek:
A Regáti reformátusok című kiállítás ötletgazdájától, Vajda Ferenctől azt kérdeztem miért tartotta fontosnak bemutatni a regáti magyarokat a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben.
Kósa András László, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet a Regáti reformátusok című kiállítás létrejöttéről beszélt rádiónknak.
Klaus Iohannis román és Ilham Alijev azeri államfő nyitották meg a délelőtt a déli gázfolyosó konzultatív tanácsának Bakuban tartott miniszteri értekezletét. Klaus Iohannis hangsúlyozta, hogy az utóbb években Románia jelentős beruházásokat végzett a földgáz szállítási kapacitásának növelésébe és a szomszédos országokkal való összekapcsolás érdekében.
Hozzátette, Románia nagy mértékben érdekelt a kaspi övezetből származó földgáz szállításában az egyre növekvő saját fogyasztásának fedezése, valamint Közép- és Dél-Kelet Európa szükségleteinek kielégítése érdekében. A román és az azeri gázvállalatok, a Romgaz és a SOCAR egyébként ma írják alá a következő egy évre vonatkozó földgáz szállítási szerződést.
Májusban is folytatódott a lakosság természetes fogyása, miután többen haltak meg, mint ahány élveszületést regisztráltak.
Az országos statisztikai intézet adatai szerint májusban 14 226 újszülött jött a világra, ami 3110-zel többet jelent áprilishoz képest, ugyanakkor 20 807 személy hunyt el az ötödik hónapban. Így több mint 6500-zal csökkent az ország lakossságának száma.
Továbbra is meredeken nő az import, amely gyorsabb ütemben emelkedik, mint az export.
Így az első öt hónapban csaknem 44 százalékkal, 12,7 milliárd euróra nőtt a külkereskedelmi mérleg hiánya tavalyhoz képpest – közölte ma az Országos Staisztikai Intézet. A deficit abszolút értékben 3,8 milliárd euróval volt nagyobb az első öt hónapban. A vizsgált időszakban a kivitel 23 százalékkal, míg a behozatal 28 százalékkal emelkedett. Májusban a kivitel 34,5 százalékkal, ugyanakkor az import csaknem 39 százalékkal gyorsult a tavalyi év ötödik hónapjához képest.
Ratifikálta tegnap a Parlament az európai sajátforrás-rendeletet, amely a tagországi hozzájárulások növelését irányozza elő az uniós helyreállítási alap létrehozása érdekében. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) csak azzal a feltétellel volt hajlandó a ratifikáláshoz szükséges kétharmados többséget biztosítani, ha a jobbközép kormánykoalíció előzőleg bemutatja a Parlamentben a nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervet (PNRR). A parlamenti ülésen Florin Cîţu miniszterelnök arról beszélt: a vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel formájában Románia rendelkezésére álló 29,2 milliárd eurós keretet az ország fejlesztésére, beruházásokra és reformokra fordítják.
Marcel Ciolacu, a PSD elnöke rámutatott: pártja támogatja az európai helyreállítási tervet, ezért megszavazza a sajátforrás-rendelet ratifikálását, de a Cîţu-kormány által "dugdosott" PNRR-t kudarcnak tartja, ezért a PSD június 14-én bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen.
A Korrupcióellenes Ügyosztály feladatkörének bővítésére, korántsem korlátozására lenne szükség - jelentette ki a korrupcióellenes főügyész. Crin Bologa szerint a jelenleg vizsgálat alatt lévő több mint 500 korrupciós ügyben megtörténhet, hogy az elévülés miatt szabadon kell engedni a vádlottakat.
Hozzátette, mindezt az Alkotmánybíróságnak az utóbbi hónapokban hozott, a bűnügyi felelősség elévülésével kapcsolatos döntései nyomán. A közszolgálati rádióban a főügyész azt mondta, hogy az elmúlt három évben a korrupcióellenes ügyészek folyamatosan vesztettek hatáskörükből. A korrupcióellenes főügyész szerint az intézmény hatáskörét a gazdasági-pénzügyi makro-bűnözésre is ki kellene terjeszteni.
Klaus Iohannis államelnök és Nicolae Ciucă miniszterelnök is üdvözölte ma közleményben Románia és az Egyesült Államok stratégiai partnerségének 25 éves évfordulóját.
Iohannis szerint ez a negyed évszázados stratégiai partnerség a román külpolitika egyik alapját képezi az EU- és NATO-tagság mellett. Az elnök szerint ennek az együttműködésnek a tartósságát megerősítette az utóbbi időben Joe Biden amerikai elnök bejelentése, aki a madridi NATO-csúcson közölte: az Egyesült Államok hazánkban is növelni fogja katonáinak számát. A miniszterelnök üzenetében azt hangsúlyozta: Románia számára prioritássá vált az Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnerség.
Cătălin Drulăt választották meg az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnökévé.
A politikai erő tagsága online szavazáson döntött tegnap arról, hogy ki lesz a következő pártelnök. Az ideiglenes elnöki tisztséget betöltő Drulă elsöprő győzelmet aratott öt kihívójával szemben: megszerezte a leadott több mint 18 ezer szavazat 71 százalékát. Az ő mandátumát szombaton fogja jóváhyagyni az USR kongresszusa. Drulă azt ígérte, új fejezet kezdődik a párt életében, amelyet az érettség és a stabilitás fog jellemezni. Legfőbb célként jelölte meg, hogy 2024-től az USR adja Románia következő elnökét.
A mai rész főszereplőjét lőrének, vinkónak és a hegy levének is nevezik, én borként fogok hivatkozni rá. Két nappal ezelőtt, május 25-én volt a világnapja, és ennek kapcsán arra gondoltam, hogy összegyűjtök néhány idézetet a borról, sőt a szó eredetét is felkutatom.
Mielőtt belevágnék, elárulom, hogy egyelőre viszonylag keveset tudok a borokról, hisz egy olyan vidékről származom, ahol kevés esély van arra, hogy beérjen a szőlő… azaz Csíkból. Emiatt gyakran megkérdezem az ismerőseimtől, hogy hallottak-e a pityókaborról… persze csak viccből. Bár többféleképpen is körülírták ezt a különleges nedűt, ezúttal egy 2004-es cikkből idéznék, amelyet a Szabad Föld című lap internetes oldalán találtam. Eszerint „ha ügyesen bánik az ember a pityókával, akár bort is csinálhat belőle. […] A pityókabor, mint minden tisztességes társa, szőlőből készül, a napsütötte, Kárpáton túli vidékekről burgonyáért vett fürtökből”.
Ha már poénból előhoztam a pityókabort, a guggolós bort sem hagyhatom ki… Ezzel a kifejezéssel arra a kínos helyzetre szoktak utalni, amikor valaki csak guggolva közlekedik a szomszéd ablaka előtt, mert attól fél, hogy az illető behívja és megkínálja a rossz borával.
Most pedig rátérnék a bor szavunkra, amely az etimológiai szótár szerint jövevényszó egy török nyelvből a honfoglalás előtti időből. A borász származék a nyelvújítás korában keletkezett. Nem maradhat ki a borissza kifejezés, amely borkedvelő embert jelent. Magyar fejlemény, tréfás megnevezés ugyanúgy, mint az ellentéte, a nem tagadószó betoldásával kialakult, családnévként is használt bornemissza, vagyis a bort nem ivó ember.
A bor világnapja egyébként Szent Orbán napjához, a szőlő és a bor védőszentjéhez kötődik. „Régen szobrot, kápolnát emeltek a tiszteletére a szőlőhegyeken, képmása pedig szőlőprést, hordót díszített” – olvasható az ezenanapon.hu oldalon. Most pedig következzen néhány idézet a hegy levével kapcsolatban…
Móra Ferenc szerint „a meleg párák a jövendő képei számára megnyitnak a lélekben bizonyos likacsokat, mint a bor is, ha gőze fölfelé száll, sok mozgást idéz elő a lélekben, és kitárja titkait”. Gárdonyi Géza ezt vallotta róla: „A bor is forr egyszer. Néha kétszer is. Az emberi vér többször is.” Márai Sándortól is találtam egy érdekes idézetet: „A bor férfidolog, csendesen kell beszélni róla. Leghelyesebb egy pohár bor mellett.”
A mai részt egy Kodály Zoltán-idézettel zárom, amely nem csak a borról szól: „Semmi sem jellemző annyira a nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messziről, mikor a szót még nem is értjük.”
Nincs összefüggő törvényes keret a gyűlölettel indokolt bűncselekmények elbírálására. A kérdéssel foglalkozó legtöbb törvény semmilyen kapcsolatban nincs a másikkal, gyakran módosítják a jogi keretet, illetve különböző módon büntetik ezeket - a következtetéseket a Jogi Erőforrások Központjának szakemberei állapították meg tanulmányukban.
Georgiana Iorgulescu igazgató a tanulmányról elmondta, a gyűlölet indokolta bűncselekmények, akárcsak a gyűlöletbeszéd az előítéletek gyakorlatba ültetésének legmagasabb, legsúlyosabb szakaszát jelenti. Előítéleteink mindannyiunknak vannak, ami egy negatív érzés egy tőlünk különböző személlyel, etnikummal szemben. Amikor ezekre az előítéletekre megoldást találtak az iskolában, a nevelésben, a következő szakasz a gyűlölet indokolta bűncselekmények - mondta. Hozzátette, Romániában nem vizsgálták ki az ilyen jellegű bűncselekményeket. A rendőrség, ügyészségek, bíróságok statisztikáiból kiderül, hogy ezek száma elenyésző. Ezek alapján azt mondhatnánk, hogy Románia nagyon jól áll, de egyrészt nem gyűjtünk adatokat, másrészt nem vizsgáljuk ki az ilyen bűncselekményeket - hangsúlyozta az igazgató.
Csütörtökön fogják megtudni a nyolcadik osztályt végzett diákok, hogy melyik középisokolában folytathatják tanulmányaikat.
Az oktatási minisztérium által meghirdetett ütemterv szerint ugyanis ekkor teszik közzé az eredményeket, hogy miként osztották el a kilencedikbe jelentkezőket. Ma van az utolsó nap, amikor a tanulók szüleikkel együtt kitölthetik az űrlapokat, amelyekben jelezniük kell, melyik líceumokat választják. A katonai, művészeti, teológiai és pedagógiai képzésre jelentkezők már korábban, egy előző körben megtudhatták, hogy jelentkezésük sikerrel járt-e.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter szerint bár az elmúlt két hétben megkétszereződött a koronavírusos megbetegedések száma, valószínűleg nem lesz szükség sem a tanévkezdés elhalasztására, sem az online oktatásra való áttérésre az új járványhullám miatt.
A tárcavezető egy kereskedelmi televízióban elmondta tegnap este, hogy a legutóbbi héten napi 2400-ra nőtt a megbetegedések száma. Szakemberek szerint ez napi 10-12 ezres esetszámot fog jelenteni, amikor a hullám eléri a csúcsot. A miniszter hangsúlyozta, szerencsére nincs sok súlyos megbetegedés. Az oltás negyedik dózisáról úgy vélte, ezzel érdemes várni őszig, mert szeptemberben érkezik a vakcina új variánsa. A hatóságok holnaptól a heti jelentések helyett ismét naponta közölnek adatokat a járvány alakulásáról az esetszámok növekedése miatt.
Rendhagyó istentiszteletet tartottak a bukaresti Calvineum református templomban május 19-én, hiszen ekkor avatták fel a templom magyar állami támogatással vásárolt új orgonáját. Igét hirdetett Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.
Az ünnepség végén Erich Türk kolozsvári egyetemi tanár szólaltatta meg a templom új orgonáját, majd a koncertet követően az ünneplő gyülekezet jelentős része átment a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetbe, ahol a Regáti reformátusok címmel nyílt kiállítás, régi fotókból, kegytárgyakból.
Az istentiszteletet követően Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta:
A regáti reformátusok járvány utáni helyzetével kapcsolatban Kató Béla kiemelte:
A regáti reformátusok lélekszámáról és a kapcsolattartás módjáról Kató Béla püspök elmondta:
Az orgonaavatás Bukarestben rendkívüli esemény. Az orgonaavatás gyakoriságáról a református egyházban manapság Kató Béla hangsúlyozta:
Zsold Béla, a Calvineum református egyházközség lelkésze arról beszélt, mit jelent az új orgona az egyházközösségnek:
A Regáti reformátusok című kiállítás ötletgazdájától, Vajda Ferenctől azt kérdeztem miért tartotta fontosnak bemutatni a regáti magyarokat a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben.
Kósa András László, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet a Regáti reformátusok című kiállítás létrejöttéről beszélt rádiónknak.