Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ. A kormányfő a közszolgálati televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy két év után indokolt a nyugdíjak emelése, és a kabinet szeretné megvalósítani a Florin Manole munkaügyi miniszter által javasolt nyugdíjemelést. – Az emelés valószínű, de amíg nem ismerjük a pontos adatokat, nem szeretnék ígéreteket tenni – fogalmazott a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy Románia jelenleg a költségvetési konszolidáció időszakában van, ami azt jelenti, hogy a korábban rendkívül magas államháztartási hiányt csökkenteni kell. Fontosnak nevezte a költségvetési egyensúly helyreállítását, ugyanakkor szerinte reményt és bizalmat is kell adni a lakosságnak abban, hogy javulni fog a helyzet.
"
["post_title"]=>
string(97) "A miniszterelnök szerint indexálhatják a nyugdíjakat, de még nincs végleges döntés erről"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(87) "a-miniszterelnok-szerint-indexalhatjak-a-nyugdijakat-de-meg-nincs-vegleges-dontes-errol"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-11-04 15:17:44"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-11-04 13:17:44"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469999"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#3752 (24) {
["ID"]=>
int(469995)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-11-04 15:11:59"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-11-04 13:11:59"
["post_content"]=>
string(1287) "
Magyarországon elérhetővé vált mától mintegy 60 ezer, a rendszerváltás előtt működő állambiztonsági szolgálatok által beszervezett hálózati személy neve és adata. A dokumentumok már elérhetőek a nyitottaktak.hu oldalon. A számos titkosszolgálati irattípus közül most három vált bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé: a 6-os karton, vagyis a hálózati személy nyilvántartási lapja, a B (azaz beszervezési) -napló és a H (azaz hálózati) - adattár. A szerdától megismerhető ügynökakták III/I-es, vagyis a hírszerzéssel kapcsolatos dokumentumait és adatait viszont nem hozzák nyilvánosságra. Ezzel kapcsolatosan Magyar Péter miniszterelnök elmondta, hogy a magyar nemzetbiztonságnak még most is vannak ezzel kapcsolatos érdekei, és nagyon nagy nemzetközi és egyéb problémákat tudna az ország részére okozni, ha ezek nyilvánosságra kerülnének. Magyar Péter egyébként a nyilvánosságra kerülő információk méltósággal és emberséggel történő kezelésére szólította fel az állampolgárokat a mai budapesti sajtótájékoztatóján. Rámutatott: a napvilágra kerülő információkról inkább beszélni érdemes, nem pedig ítélkezni miattuk.
A kolozsvári születésű Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a magyarországi Válasz Online-nak adott, szerdán megjelent interjújában elismerte, hogy 1957 és 1966 között "Pál" fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában. A jövőre 90 éves fotográfus maga kezdeményezte múltjának feltárását, még azelőtt, hogy nyilvánossá váltak volna a kádári titkosrendőrség hálózati személyeinek hatos kartonjai. Korniss Péter úgy fogalmazott: szégyelli egykori szerepét, ugyanakkor szeretné, ha történetét nem találgatások alapján ítélnék meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állami kitüntetést adományozott Melania Trump amerikai first ladynek a múlt héten egy frontvonalbeli városból végrehajtott humanitárius evakuálás megszervezésében játszott szerepéért - derült ki a szerdán közzétett elnöki rendeletből.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ. A kormányfő a közszolgálati televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy két év után indokolt a nyugdíjak emelése, és a kabinet szeretné megvalósítani a Florin Manole munkaügyi miniszter által javasolt nyugdíjemelést. – Az emelés valószínű, de amíg nem ismerjük a pontos adatokat, nem szeretnék ígéreteket tenni – fogalmazott a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy Románia jelenleg a költségvetési konszolidáció időszakában van, ami azt jelenti, hogy a korábban rendkívül magas államháztartási hiányt csökkenteni kell. Fontosnak nevezte a költségvetési egyensúly helyreállítását, ugyanakkor szerinte reményt és bizalmat is kell adni a lakosságnak abban, hogy javulni fog a helyzet.
Az Erdélystat.ro statisztikai portál hétfőn közzétett elemzése szerint a Partiumban erősen, Közép-Erdélyben viszont alig esett vissza a gazdaság a járvány első évében. A bruttó hazai össztermék (GDP) visszaesése Székelyföldön az országos átlagnak felel meg.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök szerint Alexandru Rafila egészségügyi miniszter nem közölte megfelelően a jódtabletták kiosztásával kapcsolatos mondanivalóját. Úgy véli, a tárcavezetőnek vagy jobban együtt kell működnie kommunikációs csapatával, vagy le kell cserélnie azt.
A romániai energiapiac liberalizálása kaotikusan történt – véli Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök, aki kéri, hogy térjenek vissza a szabályozott piachoz a villamosenergia és a földgáz esetében, illetve korlátozzák az árakat.
Ma Bukarestbe látogat Izrael államfője, Reuvén Rivlin, aki Klaus Iohannis államfővel és Florin Cîţu miniszterelnökkel találkozik és felszólal a Parlament két házának összevont ülésén.
A csapadék hiánya nem csak a mezőgazdaságnak, hanem a vízerőműveknek is gondot jelent, sőt a dunai hajózás is nehézkes. A Hidroelectrica szakértői szerint a csapadék hiánya miatt hiányzik a víz az erőművekből és a víztárolók is csupán 60-70 százalékos kapacitáson vannak.
A bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Központban mutatták be Nagy Mihály Zoltán és Denisa Bodeanu (Le)hallgatásra ítélve. Márton Áron püspök lehallgatási jegyzőkönyvei (1957–1960) című kötetét, amely a Lector Kiadó, a Varadinum Alapítvány Kiadó és az Iskola Alapítvány Kiadó közös kiadásában látott napvilágot.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt elnöke hozzátette, hogy egyelőre személy szerint nem neveztek meg egyetlen tárcavezetőt sem azok közül, akiket…
A kormány bemutatta az országos helyreállítási terv véglegesnek tekinthető változatát, amelyet előzőleg benyújtott az Európai Bizottságnak elfogadásra. Erről és a készülő…
„Azok a könyvek, melyek könyvtárad polcain szunnyadnak, még nem készek, vázlatosak, magukban semmi értelmük. Ahhoz, hogy értelmet kapjanak, te kellesz, olvasó” – idéztem Kosztolányi Dezsőt két nappal a nemzetközi könyvajándéknap után. Mert február 14-e nem csak a Bálint-napként is emlegetett Valentin-napról szól…
Az Erdélystat.ro statisztikai portál hétfőn közzétett elemzése szerint a Partiumban erősen, Közép-Erdélyben viszont alig esett vissza a gazdaság a járvány első évében. A bruttó hazai össztermék (GDP) visszaesése Székelyföldön az országos átlagnak felel meg.
A koronavírus-járvány első évében Románia GDP-je reálértéken 3,9 százalékkal csökkent. A visszaesés üteme hat erdélyi megyében volt kisebb az országos átlagnál. A rangsor élén Kolozs megye áll, ahol a tavalyi visszaesés mindössze 1,2 százalékos volt, ezt követi Maros (1,8), Szeben (3,0), Fehér (3,2), Brassó (4,0), illetve Hargita megye (4,3).
Átlag feletti csökkenést Szilágy (4,7 százalék), Máramaros (4,8), Kovászna (5,1), Temes (5,6), Krassó-Szörény (6,1), Beszterce-Naszód (7,2), Arad és Bihar (7,7), illetve Szatmár (7,9) megyében jegyeztek.
Az elmúlt évtizedben Románia bruttó hazai összterméke nominális euró értéken 63 százalékkal bővült. Erdély gazdasági növekedése megelőzte az országos átlagot, de Székelyföld is javított pozícióján, az egy főre jutó GDP tekintetében Észak-Erdély fölé került 2018-tól kezdődően. Kovászna és Hargita megyében az egy főre jutó GDP az országos átlag 71-73 százalékát éri el - közölte az Erdélystat portál.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök szerint Alexandru Rafila egészségügyi miniszter nem közölte megfelelően a jódtabletták kiosztásával kapcsolatos mondanivalóját. Úgy véli, a tárcavezetőnek vagy jobban együtt kell működnie kommunikációs csapatával, vagy le kell cserélnie azt.
Rafila a bukaresti Floreasca kórháznál tett hétfői látogatása után adott nyilatkozatában arra biztatta a 40 éven aluli személyeket, hogy mielőbb jelentkezzenek családorvosuknál a receptért, amelynek alapján átvehetik a jódtablettákat az erre kijelölt 2500 gyógyszertár valamelyikében. A tárcavezető hozzátette, ha nő a feszültség Ukrajnában, megtörténhet, hogy a jódtabletták iránti kereslet is nőni fog a készítményre jogosultak részéről. A Mentsétek meg Romániát Szövetség bírálta a minisztert e nyilatkozat miatt, amellyel szerintük pánikot kelt az emberekben, ugyanakkor megnehezíti a családorvosi rendelők tevékenységét.
A romániai energiapiac liberalizálása kaotikusan történt - véli Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök, aki kéri, hogy térjenek vissza a szabályozott piachoz a villamosenergia és a földgáz esetében, illetve korlátozzák az árakat.
Véleménye szerint az energia ártámogatás a legjobb megoldás volt abban a pillanatban, de hosszú távon más megoldást kell találni. A kérdést a kormánykoalíció szerdai ülésén is megvitatják. Ciolacu szerint nem lehet a bruttó hazai össztermék 3 százalékát az energia spekulánsoknak adni, ezért sürgősen találni kell megoldást legalább 2025-ig. Hozzátette, szabályozni kell az árat a háztartási fogyasztás esetében, amit saját termelésből is fedezni tud az ország.
Ma Bukarestbe látogat Izrael államfője, Reuvén Rivlin, aki Klaus Iohannis államfővel és Florin Cîţu miniszterelnökkel találkozik és felszólal a Parlament két házának összevont ülésén.
Az államelnöki hivatal közleménye szerint a magas rangú vendég látogatása bizonyíték a két állam közötti erős kapcsolatra, illetve arra is, hogy Izrael kulcsfontosságú, stratégiai partnere Romániának több fontos területen. A tárgyalások a két ország közötti együttműködés további erősítését szolgálják.
Reuvén Rivlin izraeli államfő és Florin Cîţu miniszterelnök üzleti tanácskozást tart, amelyen több tucat izraeli és hazai üzletember vesz részt.
A csapadék hiánya nem csak a mezőgazdaságnak, hanem a vízerőműveknek is gondot jelent, sőt a dunai hajózás is nehézkes. A Hidroelectrica szakértői szerint a csapadék hiánya miatt hiányzik a víz az erőművekből és a víztárolók is csupán 60-70 százalékos kapacitáson vannak.
A Vaskapu I és II vízerőművek a szokásosnál kevesebb, mint fele annyi energiát termelnek a Duna alacsony vízhozama miatt. Az augusztusi átlag 4300 köbméter, míg jelenleg másodpercenként csak 2 ezer köbméter víz vonul le a Dunán - közölték a szakemberek. Az alacsony vízállás miatt a személyszállítást felfüggesztették a Vaskapu II vízerőmű utáni szakaszon.
Petre Daea szerint az idei búza mennyiségi és minőségi szempontból is kiválónak ígérkezik. Sorin Moise, a szaktárca államtitkára a közszolgálati rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy elegendő búza áll a malomipar rendelkezésére, így az nem szorul importra. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kenyér árának emelése jelenleg nem indokolt. Az aszály sújtotta területeken a minisztérium lehetővé tette a gazdáknak, hogy megváltoztassák a termények rendeltetését és a megtermelt gabonát az állatok élelmezésére használják fel.
A bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Központban mutatták be Nagy Mihály Zoltán és Denisa Bodeanu (Le)hallgatásra ítélve. Márton Áron püspök lehallgatási jegyzőkönyvei (1957–1960) című kötetét, amely a Lector Kiadó, a Varadinum Alapítvány Kiadó és az Iskola Alapítvány Kiadó közös kiadásában látott napvilágot.
A kötet azokat a lehallgatási jegyzőkönyveket tartalmazza, melyeket a román államvédelmi hatóságok 1957 és 1960 között állítottak össze a Márton Áron püspök dolgozószobájában elhelyezett mikrofon útján végzett lehallgatás eredményeképpen. Forrásértékük a történész számára felbecsülhetetlen, s általuk jobban megismerhetjük Márton Áron egyházpolitikai elképzeléseit, a keleti politikához fűződő reményeit és félelmeit, kapcsolati hálóját, az állammal szembeni passzív, de olykor ellenállásra buzdító egyházfőt, a püspöki aulán belüli személyes ellentéteket, konfliktusokat, az egyházmegye és az egyházmegyei intézmények, vagy akár egyes plébániák működését, és nem utolsósorban a romániai kisebbségellenes intézkedések miatt aggódó és azok ellen tiltakozó püspököt. A könyvbemutatón az egyik szerzővel, Nagy Mihály Zoltán, történésszel, a Bihar Megyei Állami Levéltár főlevéltárosával Gálfalvi Ágnes szerkesztője, a marosvásárhelyi Lector kiadó vezetője, valamint Szabó Ödön, a Varadinum Alapítvány képviselője, a kötet társkiadója beszélgetett. A könyvbemutatót követően kértem mikrofon elé Nagy Mihály Zoltán történészt, akit a válogatásról, a könyv összeállítása során szem előtt tartott szempontokról kérdeztem.
Kényszerleszállást hajtott végre tegnap délután a Henri Coandă repülőtéren a Turkish Airlines egyik gépe Erre azért került sor, mert az egyik utas rosszul lett. A gép fedélzetére azonnal felszálltak a SMURD sürgősségi szolgálat emberei, akik újraélesztési kísérleteket tettek, azonban később az utas halálát állapították meg. A Boeing 777-es repülőgép Miamiból Isztambulba tartott.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt elnöke hozzátette, hogy egyelőre személy szerint nem neveztek meg egyetlen tárcavezetőt sem azok közül, akiket esetleg felmenthetnének tisztségéből. A kormányzás hatékonyabbá tétele érdekében időnként változtatnak a kabinet összetételén- mondta Marcel Ciolacu, aki szerint egyelőre nincs közös döntés a miniszterelnökkel a kormányátalakításról.
A kormány bemutatta az országos helyreállítási terv véglegesnek tekinthető változatát, amelyet előzőleg benyújtott az Európai Bizottságnak elfogadásra. Erről és a készülő európai gyógyszerstratégiáról beszélgettünk László Attila RMDSZ-szenátorral, a felsőház közegészségügyi bizottságának titkárával.
„Azok a könyvek, melyek könyvtárad polcain szunnyadnak, még nem készek, vázlatosak, magukban semmi értelmük. Ahhoz, hogy értelmet kapjanak, te kellesz, olvasó” – idéztem Kosztolányi Dezsőt két nappal a nemzetközi könyvajándéknap után. Mert február 14-e nem csak a Bálint-napként is emlegetett Valentin-napról szól…
Az Egyesült Királyságból indult kezdeményezés gyökerei 2012-ig nyúlnak vissza, amikor Amy Broadmoore gyerekkönyves blogger a hétéves fiával együtt könyvek ajándékozására ösztönözte a családtagjait és az ismerőseit. Az ötletnek híre ment a közösségi médiának köszönhetően, és ma már több mint negyvennégy országban – például Magyarországon, Romániában, Ausztráliában, a Fülöp-szigeteken, Kínában és Puerto Ricóban – ünneplik világszerte. Az ötletgazdák és a hozzájuk csatlakozók a mai napig arra törekednek, hogy a kezdeményezés által minél több gyerek jusson hozzá a könyvekhez, ugyanakkor az olvasást is szeretnék népszerűsíteni.
Magyarországon a Magyar Gyermekirodalmi Intézet évek óta egy felhívással fordul a felnőttekhez, és arra kéri őket, hogy ajándékozzanak könyvet egy ismerős vagy rokon gyereknek, esetleg hagyjanak egy-egy példányt a gyerekek által látogatott nyilvános helyiségekben, például váróteremben vagy játszósarokban. Sőt arra is ösztönzi a nagyokat, hogy ajándékozzanak jó állapotú kiadványokat a helyi könyvtárnak, kórháznak, napközi otthonnak, vagy olyan szervezetnek, amely használt könyveket juttat el rászoruló gyerekeknek.
Miért olyan népszerű a nemzetközi könyvajándéknap? Elsősorban azért, mert a látszat ellenére a mai napig rengetegen olvasnak, és a sorok között elmerülve egy teljesen új világban találják magukat. Ugyanakkor kiváló lehetőség arra, hogy törődjenek az embertársaikkal, például a rászoruló gyerekekkel, mosolyt csaljanak az arcokra, és nem mellékesen hozzájáruljanak a közösségek megerősítéséhez.
Hogyan fejleszthetik a gyerekeket a könyvek? Segíthetnek az alapvető nyelvi készségek, illetve a szókincs fejlesztésében, ugyanakkor színesítik, kitágítják a világot. Továbbá kérdéseket vetnek fel, válaszokat adnak, ráadásul kellemes társaságot és szórakozást nyújtanak.
A mai rész vége felé felolvasnék egy Márai Sándor-idézetet: „Csak akkor kapsz a könyvektől valamit, ha tudsz is adni olvasmányaidnak valamit. Úgy értem, ha olyan lelket viszel feléjük, amely az olvasás párharcában hajlandó sebeket kapni és adni, hajlandó vitatkozni, meggyőzni és meggyőződni.” Az értelmezését a hallgatóra bízom.
Az Erdélystat.ro statisztikai portál hétfőn közzétett elemzése szerint a Partiumban erősen, Közép-Erdélyben viszont alig esett vissza a gazdaság a járvány első évében. A bruttó hazai össztermék (GDP) visszaesése Székelyföldön az országos átlagnak felel meg.
A koronavírus-járvány első évében Románia GDP-je reálértéken 3,9 százalékkal csökkent. A visszaesés üteme hat erdélyi megyében volt kisebb az országos átlagnál. A rangsor élén Kolozs megye áll, ahol a tavalyi visszaesés mindössze 1,2 százalékos volt, ezt követi Maros (1,8), Szeben (3,0), Fehér (3,2), Brassó (4,0), illetve Hargita megye (4,3).
Átlag feletti csökkenést Szilágy (4,7 százalék), Máramaros (4,8), Kovászna (5,1), Temes (5,6), Krassó-Szörény (6,1), Beszterce-Naszód (7,2), Arad és Bihar (7,7), illetve Szatmár (7,9) megyében jegyeztek.
Az elmúlt évtizedben Románia bruttó hazai összterméke nominális euró értéken 63 százalékkal bővült. Erdély gazdasági növekedése megelőzte az országos átlagot, de Székelyföld is javított pozícióján, az egy főre jutó GDP tekintetében Észak-Erdély fölé került 2018-tól kezdődően. Kovászna és Hargita megyében az egy főre jutó GDP az országos átlag 71-73 százalékát éri el - közölte az Erdélystat portál.