Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
Legalább harmincegy ember életét vesztette, és csaknem ötvenen eltűntek Ukrajna délkeleti részén, miután az orosz erők bombatámadást intéztek egy frontvonalhoz közeli iskola ellen Zaporizzsja régióban, írja a Reuters.
Az épületet humanitárius segélyek elosztópontjaként és menedékként használták a civilek.
A helyi hatóságok közlése szerint az első csapást követően Oroszország egy újabb, úgynevezett „double-tap” támadást indított, amely a helyszínre siető mentőcsapatokat és rendőröket vette célba. Az áldozatok között két mentőmunkás és négy rendőr is van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az iskolában a frontvonal közelsége miatt rendes tanítás már régóta nem folyt.
Közben súlyos ukrán dróntámadás érte az éjszaka az egyik legnagyobb orosz olajfinomítót a Moszkvától mintegy 250 kilométerre északkeletre fekvő Jaroszlavl városában. Mihail Jevrajev regionális kormányzó közlése szerint a csapás következtében hatalmas tűz ütött ki a Szlavneft finomítóban, és az üzem két dolgozója repeszsérüléseket szenvedett. A helyi védelmi erők állítása szerint a létesítményt célzó 124 drónt semmisítették meg, miközben az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ország felett összesen rekordmennyiségű, 856 ellenséges drónt lőttek le az éjszaka folyamán. Kijev korábban már legalább kétszer mért csapást erre a stratégiai fontosságú üzemre, amely az orosz védelmi ipar egyik kulcsfontosságú üzemanyag-ellátója.
Oroszország vörös vonalakat tesztel
A NATO drónok, radarok és tengeri járőrrepülőgépek bevetésével erősíti meg keleti szárnyát a Fekete-tengeren, miután az elmúlt időszakban megszaporodtak a teherhajók elleni támadások. Legutóbb Románia felségvizeinek határán, illetve Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében értek támadások és süllyesztettek el kereskedelmi hajókat. Elemzők szerint Moszkva szándékosan teszteli a szövetség vörös vonalait, kihasználva a Nyugat eszkalációtól való félelmét. A NATO képviselői hangsúlyozták: a szövetség elkötelezettsége a tagállamok védelmére „acélkemény”, és a következő öt évben több mint negyvenmilliárd dollárt fektetnek be a drónellenes védelmi képességek fejlesztésébe.
Megkezdődtek az időközi választások az Egyesült Államokban. A tét nem kisebb, mint Donald Trump elnök második elnöki ciklusának első két éve feletti ítélet, írja a Reuters.
A felmérések és a független elemzők szerint a demokratáknak komoly esélyük van arra, hogy elhódítsák a képviselőházi többséget a republikánusoktól, míg a szenátus sorsa továbbra is kiszámíthatatlan.
A történelmi trendek és Trump elnök rekordalacsony népszerűségi mutatói a demokratáknak kedveznek, ráadásul a választókat mélyen frusztrálja az Iránnal vívott háború és az amiatt megugrott üzemanyagárak.
Donald Trump az utóbbi hetekben több mint két tucat kampánygyűlést tartott, ahol ellenfeleit radikálisnak és veszélyesnek nevezte, míg a demokrata vezetők szintén az elnök személyére hegyezték ki a kampányt.
A választások napján is pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államok és Irán között. Washington védelmi jellegű légicsapásokat hajtott végre az iráni Kesm-sziget ellen, miután az amerikai erők szerint onnan föld-levegő rakétákkal vették célba az amerikai katonai egységeket. Bár a csapások korlátozottak voltak, a diplomáciai tárgyalások megakadtak.
Teheráni források szerint messze még a megállapodás. Irán határozott válaszlépésekkel fenyegetőzik, és a globális energiaellátás szempontjából kritikus Hormuzi-szoros lezárását helyezte kilátásba, amennyiben az Egyesült Államok nem teljesíti a feltételeiket.
Katar eközben intenzív közvetítői erőfeszítéseket tesz Doha és Teherán között, hogy megakadályozza a háború újbóli fellángolását. A feszültség hatására az olajárak ismét emelkedni kezdtek a világpiacon.
Jelentősen csökkent a költségvetési hiány. A pénzügyminisztérium keddi jelentése szerint az év első kilenc hónapjában a deficit a GDP 3,81 százalékára mérséklődött a tavalyi 5,31 százékról.
Ezzel párhuzamosan az állami beruházások harminc százalékkal, csaknem 108 milliárd lejre emelkedtek, amit kétharmad részben uniós források fedeztek.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter közölte: az irány jó, de az év végi 6,2 százalékos hiánycél elérése az uniós helyreállítási alapokból várt, több mint négymilliárd eurós utalás időbeni beérkezésétől függ.
A tárcavezető szerint az 5-ös és 6-os számú fizetési kérelméből származó keretből több, előre kifizetett projektet kell fedezni.
Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
Frissítette csütörtök este az országos vészhelyzeti bizottság a magas járványügyi kockázatot jelentő országok listáját. A határozat szerint Európából már csak…
A koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került mikro-, kis- és közepes vállalkozások kétféle támogatásra pályázhatnak az európai projektek és beruházások minisztériumánál:…
Eredménytelenül zárultak a TAROM állami légitársaság vezetősége és a szakszervezet között az új kollektív munkaszerződésről folytatott tárgyalások. Az érdekvédelmi szervezet…
Egy személynek lett pozitív a koronavírustesztje a kulturális minisztérium által Bukarestben és Kolozsváron szervezett négy tesztelőadás résztvevői közül – közölte tegnap a tárcavezető.
Az Európai Uniót mély aggodalommal tölti el és elfogadhatatlannak tartja, hogy Izrael az általa terrorszervezetnek nyilvánított palesztin jogvédő szervezeteknél razziázott,…
Románia sosem lesz Európa szemétdombja – fogadkozott tegnap Octavian Berceanu, a környezetvédelmi őrség vezetője, miután használt elektronika címen Nagy Britanniából importált, valójában veszélyes hulladékot tartalmazó konténert találtak egy razzia során a konstancai kikötőben.
Az ukrajnai háború kirobbanásának egyéves évfordulóján a közszolgálati rádió Bukarest FM csatornája és a Rador hírügynökség stirilerazboiului.ro címmel portált indít és e-könyvet mutat be, amelyekben a konfliktus első 30 napjának történéseit foglalja össze a Rador hírügynökség hírei alapján.
A marosvásárhelyi önkormányzati testület a héten újraindítja a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozásának jogi folyamatát. Frunda Csenge, a…
Az áprilisi 3,2%-ról májusban 3,8%-ra nőtt az éves infláció – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A májusi pénzhíguláshoz főként a nem élelmiszer jellegű iparcikkek járultak hozzá, amelyek ára 5,70%-kal nőtt, az élelmiszerek 1,52%-kal drágultak, a szolgáltatások díja pedig 2,78%-kal emelkedett.
Ma hajnalban rakétákat lőttek ki a Gázai övezetből Izraelre, miután 11 palesztin meghalt és több mint 100 megsebesült, amikor izraeli erők tegnap megrohamozták a fegyveres palesztinok erőközpontjának számító Nablusz városát a megszállt Ciszjordániában.
Cáfolja az észt külügyminiszter az orosz FSZB állítását, miszerint Darja Dugina orosz politikai újságíró feltételezett gyilkosa hazájába menekült. „Ezt az Orosz Föderáció provokációjának tekintjük a provokációk nagyon hosszú sorában, és jelenleg nincs mit mondanunk róla” – mondta Urmas Reinsalu.
Frissítette csütörtök este az országos vészhelyzeti bizottság a magas járványügyi kockázatot jelentő országok listáját. A határozat szerint Európából már csak Nagy Britannia számít vörös övezetnek. A sárga zónában van még Svédország, Dánia, Hollandia, Lettország, Görögország, Belgium, Litvánia, Szlovénia és Franciaország.
A koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került mikro-, kis- és közepes vállalkozások kétféle támogatásra pályázhatnak az európai projektek és beruházások minisztériumánál: a de minimis programban augusztus 23-tól összesen 59,69 millió euró, az állami támogatási programban pedig augusztus 24-től 359,14 millió euró áll rendelkezésre. A pályázaton részt vehetnek például a feldolgozóipar, az építőipar, a nagy- és kiskereskedelem, a gépjárművek és motorkerékpárok javítása, szállítás és raktározás, oktatás, egészségügy, vendéglátóipar terén tevékenykedő vállalkozások. A de minimis támogatás esetében a meglévő termelőkapacitásokhoz vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódó épületek korszerűsítésére, felszerelésére 50 ezer és 200 ezer euró közötti összegre lehet pályázni, ám ez nem haladhatja meg a 2019-ben elért forgalom ötszörösét. A vissza nem térítendő támogatásoknál szükséges az önrész megléte. Ez közepes vállalkozások esetében 15, kisvállalkozásoknál 10, mikrovállalkozásoknál 5 százalék. Az állami támogatásként elnyerhető összeg magasabb, akár 500 ezer euró is lehet (de ez sem haladhatja meg a 2019-es forgalom ötszörösét), ám az önrész itt már 35–75 százalék között mozog. A pályázati határidő augusztus 29-e.
Eredménytelenül zárultak a TAROM állami légitársaság vezetősége és a szakszervezet között az új kollektív munkaszerződésről folytatott tárgyalások. Az érdekvédelmi szervezet képviselői figyelmeztető sztrájkra, majd általános munkabeszüntetésre készülnek. A szakszervezet tegnap este kiadott közleményében azt írta, a vállalat vezetősége felületesen kezelte a két hónapja húzódó tárgyalásokat, és nem érti meg anyagi követeléseiket, amelyeket főleg az indokol, hogy 2008-tól nem kaptak béremelést. A vállalat által javasolt fizetésemelés még az inflációt sem fedezné – állítják. Korábban a TAROM vezetősége közölte, hogy nem tud eleget tenni a szakszervezet követeléseinek, és a jelenleg hatályos megállapodásban rögzített előírásokat emelné be az új kollektív munkaszerződésbe, azzal a módosítással, hogy 30 lejre emelik az étkezési utalványok értékét, illetve a 2022-re megszabott béralap kereteibe illeszkedve emelik a béreket. A vállalat képviselői hangsúlyozták, a TAROM több mint 13 éve veszteségesen működik, és az elmúlt években romlott a pénzügyi helyzete. A szakszervezet követeléseinek teljesítéséhez mintegy 180 millió lejt kellene kifizetnie a TAROM-nak, ami veszélyeztetné a vállalat fennmaradását – szögezték le.
Egy személynek lett pozitív a koronavírustesztje a kulturális minisztérium által Bukarestben és Kolozsváron szervezett négy tesztelőadás résztvevői közül - közölte tegnap a tárcavezető.
A minisztérium javaslatot tett arra, hogy többé ne függesszék fel az ágazat tevékenységét a veszélyhelyzet alatt, bárhogy is alakul a járványhelyzet. Bogdan Gheorghiu az egyik televíziós műsorban elmondta, a négy rendezvényen - amelyek közül három beltéri, egy szabadtéri volt - összesen mintegy 1300-an vettek részt, és közülük csak egy nézőnek lett pozitív a koronavírus-gyorstesztje utólag. Az illető a kolozsvári előadáson volt jelen, be volt oltva, a vakcina második dózisát a koncert előtt több mint tíz nappal kapta meg. Mivel az esemény után nyolc nappal mutatták ki nála a vírust, azt valószínűsítik, hogy nem az előadáson fertőződött meg, hanem valamikor utána - magyarázta a miniszter.
Az Európai Uniót mély aggodalommal tölti el és elfogadhatatlannak tartja, hogy Izrael az általa terrorszervezetnek nyilvánított palesztin jogvédő szervezeteknél razziázott, alkalmazottaikat kihallgatta és többeket előállítottak - jelentette ki az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő.
Josep Borrell közleményében azt írta, Izrael az érintett szervezetek esetében nem támasztotta alá a terrorizmusra vonatkozó állításait olyan érvvel, amely indokolná a vonatkozó uniós politika felülvizsgálatát. Ha meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre e szervezeteknek a terrorizmussal való kapcsolatáról, akkor az EU ennek megfelelően jár majd el – közölte.
A főképviselő alapvető fontosságúnak nevezte annak biztosítását, hogy a terrorizmusellenes jogszabályok ne ássák alá a civil társadalmat és a civilszervezetek munkáját.
Románia sosem lesz Európa szemétdombja - fogadkozott tegnap Octavian Berceanu, a környezetvédelmi őrség vezetője, miután használt elektronika címen Nagy Britanniából importált, valójában veszélyes hulladékot tartalmazó konténert találtak egy razzia során a konstancai kikötőben.
Romániában a határrendészet szinte napi rendszerességgel számol be arról, hogy veszélyes hulladékot tartalmazó szállítmányokat leplezett le a határátkelőkön vagy a tengeri kikötőkben, amelyeket a rakomány jellegéről hamis fuvarlevelet kiállító román cégek importálnak.
Az ukrajnai háború kirobbanásának egyéves évfordulóján a közszolgálati rádió Bukarest FM csatornája és a Rador hírügynökség stirilerazboiului.ro címmel portált indít és e-könyvet mutat be, amelyekben a konfliktus első 30 napjának történéseit foglalja össze a Rador hírügynökség hírei alapján.
Az aktuális hírek 2022. február 21-től kezdődnek, amikor felmerültek az első komoly aggodalmak egy esetleges invázióról. A honlapra ugyanakkor felkerülnek a közszolgálati rádió által készített saját anyagok és a külföldi hírügynökségek napi tudósításai is. A híreket kronológiai sorrendben és különböző - így politikai, katonai, gazdasági, szociális és környezetvédelmi - kategóriákba csoportosítva olvashatjuk.
A stirilerazboiului.ro portál célja összképet nyújtani a helyzetről egy évvel a háború kitörése után azért, hogy megértsük hogyan zajlottak az események, miként befolyásolták életünket, mi változott és hogyan változtak az emberek az elmúlt évben. Az internetes oldalon megtalálhatóak továbbá a közszolgálati rádió haditudósítóinak beszámolói az ukrajnai emberek életéről.
A honlap beindítását február 25-én, szombaton jelentik be a Román Rádió kulturális csatornája által szervezendő hangverseny és kiállítás alkalmából. A közszolgálati rádió koncerttermében a rádió zenekarai és kórusai bemutatják Az élet egy bőröndben (Viața într-o valiză) elnevezésű koncertet, illetve előadást, amelynek része lesz egy bőrönd-installáció is. A résztvevők itt kapják meg az e-könyvet, és az azon található QR-kód a stirilerazboiului.ro oldalra irányít.
A marosvásárhelyi önkormányzati testület a héten újraindítja a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozásának jogi folyamatát.
Frunda Csenge, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) marosvásárhelyi önkormányzati frakciójának vezetője a Krónikának elmondta: az önkormányzatnak - a törvény értelmében - augusztus végéig kell szándéknyilatkozatot elfogadnia az iskolaalapításról ahhoz, hogy a 2023-2024-es tanévben újra önálló tanintézetként működhessen a katolikus gimnázium. A szeptemberben kezdődő 2022-2023-as tanévben az iskola a Bolyai Farkas Gimnázium alegységeként működhet.
A frakcióvezető hozzátette: a nyári vakáció alatt az iskolaépület tulajdonosa, az Erdélyi Római Katolikus Státus és a katolikus iskola diákjainak szülei is kezdeményezték a magyar tannyelvű római katolikus felekezeti iskola újraalapítását. Ez alapján született meg a határozattervezet, amelyről csütörtökön szavaznak a városi tanácsosok.
A legfelsőbb bíróság május 3-án kimondott jogerős ítéletében érvénytelenítette a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását elrendelő miniszteri rendeletet. A 2014 óta működő iskolát azért kellett 2018-ban miniszteri rendelettel újra létrehozni, mert korábbi létrehozásában a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) törvénytelenséget látott, és vádat emelt Tamási Zsolt iskolaigazgató és Stefan Somesan volt főtanfelügyelő ellen. A per vádiratát a bíróság visszaküldte kiegészítésre a vádhatóságnak, és a kiegészítés azóta sem történt meg, de az iskola ellen indított perek az intézmény megszűnéséhez vezettek.
A magyar kormány 2017 szeptemberében bejelentette: a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen, majd később, amikor Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) akkori elnöke biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt az iskola újraalapításáról, Magyarország visszavonta a vétót.
A tanintézet azért szálka a román nacionalista szervezetek szemében, mert a római katolikus egyház 2004-ben visszaperelte az egykor államosított marosvásárhelyi iskolaépületeit. A katolikus gimnázium egykori főépületében ma Marosvásárhely román tannyelvű elitiskolája, az Unirea Főgimnázium működik. Az elitiskola szülői és tanári közössége attól tart, hogy ha újraalakul a katolikus iskola, egy idő után igényt fog tartani egykori épületeire. A II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium az iskola régi épületében, és más egyházi épületekben kezdte meg működését.
A BBC által idézett hírszerzési forrás szerint Washington attól tart, hogy Oroszország a következő napokban fokozza a polgárok és a polgári infrastruktúrát célzó támadásait Ukrajnában. Ennek következtében az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége felszólította a még Ukrajnában tartózkodó amerikai polgárokat, hogy haladéktalanul hagyják el az országot.
Az áprilisi 3,2%-ról májusban 3,8%-ra nőtt az éves infláció - közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A májusi pénzhíguláshoz főként a nem élelmiszer jellegű iparcikkek járultak hozzá, amelyek ára 5,70%-kal nőtt, az élelmiszerek 1,52%-kal drágultak, a szolgáltatások díja pedig 2,78%-kal emelkedett.
Áprilishoz képest májusban 0,5%-kal nőttek a fogyasztói árak, az év eleje óta pedig 3,1 százalékos inflációt jegyeztek májusban. A statisztikai hivatal szerint az elektromos energia ára 16,97 százalékkal nőtt 2020 ugyanezen időszakához mérten és 18,22 százalékkal tavaly decemberhez viszonyítva. Az üzemanyag 11,49 százalékkal, a dohány és a cigaretta pedig 7,03 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek közül az étolaj drágult a legtöbbet tavalyhoz képest, 13,14 százalékkal, a burgonya viszont 30,02 százalékkal olcsóbb lett. A kozmetikai szolgáltatások díja 5,76 százalékkal nőtt májusban az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a légi szolgáltatásoké pedig 16,32 százalékkal mérséklődött. A Román Nemzeti Bank legfrissebb jelentésében az év végére 4,1 százalékos, jövő évre 3 százalékos inflációt valószínűsít.
Ma hajnalban rakétákat lőttek ki a Gázai övezetből Izraelre, miután 11 palesztin meghalt és több mint 100 megsebesült, amikor izraeli erők tegnap megrohamozták a fegyveres palesztinok erőközpontjának számító Nablusz városát a megszállt Ciszjordániában.
Az izraeli hadsereg mai közlése szerint palesztinok hat rakétát lőttek ki a Gázai övezetből Izrael déli része felé. A légvédelem öt rakétát fogott el, melyek Askelon és Szderót városa felé tartottak. Izraeli repülőgépek ezután Gáza északi és középső részén több célpontra mértek csapást, áldozatokról és sérültekről nem érkezett hír.
Izrael a Gázai övezetet irányító iszlamista Hamász szervezet katonai létesítményeinek hajnali bombázásával felelt az éjszakai rakétára - jelentette ma a helyi média.
Izrael az elmúlt időszakban egyre több és egyre intenzívebb rajtaütésszerű letartóztatási akciót hajtott végre Ciszjordániában körözött palesztin fegyveresekkel szemben, miután azok tavaly tavasszal több halálos támadást is végrehajtottak Izraelben.
"
["post_title"]=>
string(31) "Rakétákat lőttek ki Izraelre"
["post_excerpt"]=>
string(276) "Ma hajnalban rakétákat lőttek ki a Gázai övezetből Izraelre, miután 11 palesztin meghalt és több mint 100 megsebesült, amikor izraeli erők tegnap megrohamozták a fegyveres palesztinok erőközpontjának számító Nablusz városát a megszállt Ciszjordániában. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(28) "raketakat-lottek-ki-izraelre"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2023-02-23 14:34:39"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2023-02-23 12:34:39"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=424095"
["menu_order"]=>
int(16680)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[11]=>
object(WP_Post)#3504 (24) {
["ID"]=>
int(418324)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2022-08-23 12:34:47"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2022-08-23 09:34:47"
["post_content"]=>
string(1692) "
Cáfolja az észt külügyminiszter az orosz FSZB állítását, miszerint Darja Dugina orosz politikai újságíró feltételezett gyilkosa hazájába menekült. „Ezt az Orosz Föderáció provokációjának tekintjük a provokációk nagyon hosszú sorában, és jelenleg nincs mit mondanunk róla” – mondta Urmas Reinsalu.
Az ismert jobboldali nacionalista ideológus, Alekszandr Dugin 29 éves lányát az Ukrajna elleni orosz háború egyik szószólójának tartották. A nőt egy pokolgép ölte meg vasárnap este, Moszkva egyik külvárosában. Az orosz FSZB szerint egy 1979-ben született ukrán ügynök követte el a támadást, és egy videót is közzétett a nőről. Ezen a feltételezett elkövető nyugodtan sétálgat a kislányával az orosz fővárosban.
Az orosz állami média szerint a merénylet célpontja maga Alekszandr Dugin volt. Egyes megfigyelők viszont azt gyanítják, hogy a támadás hátterében moszkvai belharcok húzódnak meg. Egy emigrációban élő korábbi orosz képviselő, Ilja Ponomarev szerint egy eddig ismeretlen csoport, a Nemzeti Köztársasági Hadsereg követte el a merényletet, azonban elemzők kétségbe vonják az információi hitelességét. Ponomarev nyilatkozatát követően valaki a Telegram közösségi oldalon közzétett egy kiáltványt a Nemzeti Köztársasági Hadsereg nevében, amelyben a Putyin-rezsim elleni felkelésre buzdította az oroszokat.
Frissítette csütörtök este az országos vészhelyzeti bizottság a magas járványügyi kockázatot jelentő országok listáját. A határozat szerint Európából már csak Nagy Britannia számít vörös övezetnek. A sárga zónában van még Svédország, Dánia, Hollandia, Lettország, Görögország, Belgium, Litvánia, Szlovénia és Franciaország.
