Ma, nagypéntek hajnalán türelemmel viselt betegség következtében elhunyt életének 84. és papságának 60. évében Mons. Fodor József pápai prelátus, általános helynök, nagyprépost – közölte pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Fodor József 1942. november 29-én született Vizsláson (Magyarország). Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Tiszteletreméltó Márton Áron püspök szentelte pappá 1967. április 2-án. Segédlelkész volt a nagyvárad-újvárosi, majd a székesegyházi plébánián. Biharpüspökiben, a Szent József-telepi templomban szolgált plébánosként, végül pedig a székesegyházban. A püspökségen titkárként, irodaigazgatóként, később vikáriusként segítette a főpásztorok munkáját.
Az egyházmegye közlése szerint földi maradványait április 6-án, húsvéthétfőn, 17 órakor a nagyváradi székesegyházban ravatalozzák fel, majd 18 órakor szentmisét mutatnak be a lelki üdvéért. Temetési szentmiséje április 7-én, kedden, 11 órakor kezdődik, majd a székesegyház kriptájában helyezik örök nyugalomra.
Húsvétra hangolódva Martinecz Márk János grafikusművész bibliai idézetekhez kapcsolódó grafikáiból nyílt kiállítás a bukaresti Liszt Intézet galériájában. A képeknek Lovas András református lelkész, missziói referens meditációja és Pálúr János orgonaművész, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatójának zongoraimprovizációja adott egyedi értelmezést. Kép, zene és szöveg összeolvadt és egy nyelvezetté vált az est folyamán. A megnyitón a közönség előbb megtekinthette a kiállítást, majd Pálúr János zongoraimprovizációja és Lovas András meditációja közben ismét a közönség elé kerültek kivetítve a fiatal grafikus munkái. Martinecz Márk János vallomása szerint a …mindazáltal című grafikai sorozat készítésekor a ciánkék nyomdafesték homogén felülete volt az a tér, amelyben szinte magától megjelent előtte a Gecsemáné kert, Jézus leborulása és gyötrődése. Mai nagypénteki egyórás rendhagyó adásunkban összeállítást hallhatnak a kiállításról. Az alkotókkal művészetükről és hitükről, valamint a vallás és a kultúra szoros kapcsolatáról beszélgettünk.
A 80 éves Mircea Lucescu, a román labdarúgó válogatott volt szövetségi kapitánya ma szívinfarktust kapott a kórházban, éppen azon a napon, amikor ki akarták utalni. Lucescut egy héttel ezelőtt szállították kórházba, amikor rosszul lett a válogatott edzésén, ami a Szlovákia elleni barátságos, a román csapat által 2-0-ra elvesztett mérkőzést előzött meg. Lucescut megműtötték a múlt héten, miután rosszul lett. A szakember arra panaszkodott, hogy az edzésen egyszerűen nem tudott lélegezni. Azóta úgy nézett ki, hogy minden rendbe jött, de ma reggel szívinfarktust kapott. A román sportsajtó értesülései szerint a szakembert újra kellett éleszteni. A kórház közlése szerint Lucescu állapota jelenleg stabil.
Ki lesz a következő szövetségi kapitány?
A Román Labdarúgó Szövetség tegnap jelentette be, hogy Lucescu megbízatása a válogatott élén véget ért. Ma közölték, hogy a technikai bizottság mai ülésén több személyt is javasolt szövetségi kapitánynak. A testület egyhangúlag javasolta Gheorghe Hagi kinevezését, de Edward Iordănescu neve is a listán szerepel, akárcsak másoké. A technikai bizottság javaslatait a szövetség ügyvezető testületének a jövő szerdán, április 8-án esedékes ülésén mutatják be.
A pénzügyminisztérium közzétette azt a sürgősségirendelet-tervezetet, amely a gázolaj jövedéki adójának ideiglenes, literenként 30 banis csökkentését, valamint egy úgynevezett szolidaritási hozzájárulás bevezetését irányozza elő a Romániában kitermelt kőolajat hasznosító gazdasági szereplők számára – adta hírül az Agerpres hírügynökség. A rendeletet pénteken a várhatóan délután 2-kor kezdődő rendkívüli ülésen fogadja el a kormány. Ezt Ilie Bolojan kormányfő is megerősítette tegnap.
A pénzügyminisztérium közleménye szerint a jövedékiadó csökkentéséből származó bevételek mintegy 610 millió lejre tehetők, a szolidaritási hozzájárulás pedig a kőolaj világpiaci árának alakulásától függően 70 és 650 millió lej közötti összeggel gyarapíthatja az államkasszát. Alexandru Nazare pénzügyminiszter a közleményben hangsúlyozta, hogy a jövedéki adó csökkentése közvetlenül mérsékli az üzemanyagok árát, míg a szolidaritási hozzájárulás lehetővé teszi a válsághelyzetben keletkező rendkívüli cégbevételek igazságosabb elosztását.
A tervezet értelmében a gázolaj jövedéki adója az intézkedés hatálybalépésétől ideiglenesen csökken, a kőolaj- és üzemanyagpiaci válság időtartamára. A lépés célja az inflációs nyomás enyhítése, valamint a szállítási és elosztási költségek stabilizálása. Ezzel párhuzamosan szolidaritási hozzájárulásra kötelezik a Románia területén kitermelt kőolajat hasznosító vagy feldolgozó vállalatokat, ha a Brent kőolaj havi átlagára meghaladja a 70 dollárt hordónként.
A nyersolajat feldolgozás nélkül értékesítő cégek esetében a szolidaritási hozzájárulás (extraprofitadó) alapja az ebből származó bevételek 60 százaléka, amelyre a kőolaj árának függvényében 1,5 és 9,9 százalék közötti, progresszív adókulcsot alkalmaznak.
Ma, nagypéntek hajnalán türelemmel viselt betegség következtében elhunyt életének 84. és papságának 60. évében Mons. Fodor József pápai prelátus, általános helynök, nagyprépost – közölte pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Fodor József 1942. november 29-én született Vizsláson (Magyarország). Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Tiszteletreméltó Márton Áron püspök szentelte pappá 1967. április 2-án. Segédlelkész volt a nagyvárad-újvárosi, majd a székesegyházi plébánián. Biharpüspökiben, a Szent József-telepi templomban szolgált plébánosként, végül pedig a székesegyházban. A püspökségen titkárként, irodaigazgatóként, később vikáriusként segítette a főpásztorok munkáját.
Az egyházmegye közlése szerint földi maradványait április 6-án, húsvéthétfőn, 17 órakor a nagyváradi székesegyházban ravatalozzák fel, majd 18 órakor szentmisét mutatnak be a lelki üdvéért. Temetési szentmiséje április 7-én, kedden, 11 órakor kezdődik, majd a székesegyház kriptájában helyezik örök nyugalomra.
Magyarország teljes mentességet kapott az orosz energiaellátásra vonatkozó amerikai szankciók alól – erről péntek este Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közös sajtótájékoztatón beszélt a washingtoni magyar nagykövetségen.
Az orosz erõk ismét támadást intéztek Ukrajna több energetikai létesítménye ellen, több helyen áramszünet van – közölte szombaton Szvitlana Hrincsuk ukrán energiaügyi miniszter a Facebookon. Hivatalos források szerint az elmúlt 24 órában több halálos áldozatot követeltek az országot érõ orosz támadások.
Jövő héten bemutatják az igazságügyi nyugdíjak reformjáról szóló új törvénytervezetet – jelentette be Ilie Bolojan. A kormányfő a Hotnews hírportálnak…
Ma tartja tisztújító kongresszusát a Szociáldemokrata Párt. A bukaresti Romexpóban 13 órakor megkezdődött kongresszuson választják meg az alakulat új vezetőségét…
A legfelsőbb bíróság elrendelte a Gabriel Resources vállalat ingó és ingatlan vagyonának lefoglalását az állammal szembeni tartozás behajtásának biztosítékaként. A…
Megkapták a támogatást a parajdi sóbánya egykori turisztikai alkalmazottai. A Hargita megyei Munkaerő- és Szociális Kifizetési Ügynökség által folyósított egyszeri…
Újabb települések kerültek fel a turisztikai potenciállal rendelkező helységek listájára. A kormány csütörtöki ülésén határozattal hagyta jóvá, hogy a fejlesztési…
Magyarország teljes mentességet kapott az orosz energiaellátásra vonatkozó amerikai szankciók alól - erről péntek este Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közös sajtótájékoztatón beszélt a washingtoni magyar nagykövetségen.
A magyar kormányfő szerint a megállapodás biztosítja, hogy Európában Magyarországon maradjon a legolcsóbb az energia. Orbán arról is beszélt, hogy a jövőben a WestingHouse-tól vásárolnak nukleáris fűtőanyagot, kis moduláris reaktorok érkeznek, és amerikai technológiát kapnak a fűtőelemek biztonságos tárolásához. Továbbá pénzügyi keretek kialakításáról is egyeztettek, és több amerikai beruházás várható — jelenleg mintegy 1400 amerikai cég működik Magyarországon, több mint százezer munkahellyel. A magyar kormányfő szerint erősödik a kétoldalú együttműködés a hadiipar és az űripar területén is; Magyarország amerikai fegyverek beszerzésére is nyitott.
Az orosz erõk ismét támadást intéztek Ukrajna több energetikai létesítménye ellen, több helyen áramszünet van - közölte szombaton Szvitlana Hrincsuk ukrán energiaügyi miniszter a Facebookon. Hivatalos források szerint az elmúlt 24 órában több halálos áldozatot követeltek az országot érõ orosz támadások.
Ivan Fedorov, Zaporizzsja megye kormányzója bejelentette, hogy az oroszok több mint 800 támadást intéztek a térség ellen, a mûveleteknek három halálos áldozata és több sebesültje van. Herszon megye kormányzója szintén orosz támadásokról adott hírt, amelyekben ketten meghaltak, 10-en pedig megsebesültek. Mint mondta, a megye több, kiemelten fontos infrastruktúráját érõ légi- és tüzérségi támadás mellett károkat jelentettek lakónegyedekbõl is. Szombat reggel Kijevbõl is dróntámadásról adtak hírt, amely nyomán több helyen tûz keletkezett. A lángokat az ukrán katasztrófavédelem közlése szerint sikerült eloltani. Vitalij Kim, Mikolajiv megye katonai kormányzója szintén azt közölte, hogy éjszaka orosz dróntámadás érte a megye több pontját, hozzátéve, hogy a drónok a kritikus infrastruktúrát célozták. Dnyipro város hatóságai is orosz támadásról számoltak be, amelyben a körzeti katonai vezetés szerint heten sebesültek meg, köztük két gyerek.
A legendás edzőt, Jenei Imrét, ma helyezik örök nyugalomra Nagyváradon, katonai tiszteletadás mellett.
A korábbi Európa-kupa-győztes tréner ravatala tegnap délután a nagyváradi Bodola Gyula Stadionban volt felállítva, ahol rajongói és tisztelői személyesen is leróhatták kegyeletüket. Jenei Imre, aki az 1986-os Bajnokcsapatok Európa-kupa-győzelemmel örökre beírta nevét a román és a magyar labdarúgás történetébe, szerdán, 88 éves korában hunyt el. Jenei Imrét a 2021-ben elhunyt felesége mellett temetik el.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormánykoalícióban lezajlott egyeztetésekről, amelyek körül továbbra is sok a kérdőjel. Úgy néz ki, hogy a pártok megállapodtak a fő irányvonalban, de a saját berkeiben a tisztújítással elfoglalt PSD folyton ki akar állni a sorból, és azt hajtogatja, hogy nem született döntés semmiről. Szó lesz a parlament létszámának tervezett csökkentéséről, a hollandiai parlamenti választások utáni helyzetről, valamint az amerikai rekordhosszúságú kormányzati leállásról.
Szőcs Levente összeállítással jelentkezik a New York-i polgármesterválasztás meglepetésszerű eredményéről.
Garzó Ferenc: Régi és új telefonjaink: sokat beszél az iker
Jövő héten bemutatják az igazságügyi nyugdíjak reformjáról szóló új törvénytervezetet - jelentette be Ilie Bolojan. A kormányfő a Hotnews hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy a témáról az utóbbi időben a koalícióban is több egyeztetés zajlott, és hamarosan döntés születik arról is, milyen módon fogadják el az új jogszabályt.
A miniszterelnök szerint az Alkotmánybíróság döntése után most az a cél, hogy a kormány képviselői és a magisztrátusok közösen találjanak megoldást az alkotmányellenesnek ítélt pontok kijavítására. Legkésőbb november második feléig meg kell születnie a végleges változatnak, amelyet a kormány akár felelősségvállalással, akár parlamenti úton is elfogadhat - fogalmazott Ilie Bolojan.
Ma tartja tisztújító kongresszusát a Szociáldemokrata Párt. A bukaresti Romexpóban 13 órakor megkezdődött kongresszuson választják meg az alakulat új vezetőségét és módosítják a párt alapszabályzatát.
Az egyedüli jelölt a vezetői tisztségre Sorin Grindeanu, aki ügyvivő jelleggel vezette az alakulatot májustól, amikoris Marcel Ciolacu az elnökválasztást követően lemondott a pártelnöki tisztségéről. Grindeanu csapatában öt első alelnök és húsz alelnök kap majd helyet.
Nem emelkedik az áfa és a többi adó jövőre, de ehhez egy komoly költségvetésre van szükség - jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő csütörtök este a Digi 24 hírtelevíziónak.A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a valóságon alapuló költségvetésre van szükség, és ehhez a kormánynak figyelembe kell vennie az ország óriási deficitjét. Ennek kijavítására pedig tovább kell csökkenteni a kiadásokat. Bolojan szerint nincs más lehetőség, ugyanis csak így lehet biztosítani az alapokat a beruházásokra, valamint az európai alapokból, illetve az állami büdzséből finanszírozott országos vagy helyi projektekre.
A legfelsőbb bíróság elrendelte a Gabriel Resources vállalat ingó és ingatlan vagyonának lefoglalását az állammal szembeni tartozás behajtásának biztosítékaként. A kanadai vállalat tartozása több mint 46 millió lejre rúg. Az összeg a nemzetközi választottbírósági eljárás során felmerült perköltségeket képviseli.
Amennyiben a Gabriel Resources nem fizeti ki az állammal szembeni tartozását a törvényben előírt határidőn belül, a lefoglalt vagyon kényszervégrehajtásra és az állam tulajdonába kerülhet - közölte a bíróság.
Az ügy előzménye az, hogy a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjának választottbírósága március elején a román államnak adott igazat a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt a Gabriel Resources által indított kártérítési perben. A döntés értelmében Romániának nem kell kártérítést fizetnie a pert kezdeményező kanadai vállalatnak, sőt utóbbiak kötelesek megtéríteni a perköltségeket az államnak.
Megkapták a támogatást a parajdi sóbánya egykori turisztikai alkalmazottai. A Hargita megyei Munkaerő- és Szociális Kifizetési Ügynökség által folyósított egyszeri 9 000 lejes segély átutalásáról Bíró Barna Botond, a Hargita Megyei Tanács elnöke számolt be, és hangsúlyozta: az intézkedés az RMDSZ közbenjárásának eredménye.
A támogatásban 48 egykori munkavállaló részesült, ők a májusi bányakatasztrófa következtében veszítették el állásukat. A kormány korábban 100 millió lejes kártérítési alapot különített el az idegenforgalmi cégek számára, és további 200 millió lejes támogatást nyújtott a bányát üzemeltető Salrom vállalatnak, illetve 20 kitelepített károsultnak.
A parajdi bányában dolgozó 140 bányász bérét 2025 végéig továbbra is folyósítják.
Újabb települések kerültek fel a turisztikai potenciállal rendelkező helységek listájára. A kormány csütörtöki ülésén határozattal hagyta jóvá, hogy a fejlesztési minisztérium javaslatára további 10 települést minősítsenek turisztikai erőforrásokkal rendelkező területté. Ezek között van a Kolozs megyei Nemeszsuk, a Szeben megyei Sellenberk és a Szilágy megyei Sarmaság is.
Azáltal, hogy turisztikai potenciállal rendelkező területnek minősítik őket, ezeknek a településeknek nagyobb lehetőségük lesz a fejlesztésre, ugyanis vissza nem térítendő finanszírozásokat vonzhatnak be. A turisztikai, műszaki és környezetvédelmi infrastrukturális projekteket prioritásként kezeli a kormány – idézi az Agerpres hírügynökség a kabinet közleményét.
Lengyelország minden állampolgára számára katonai kiképzést indít. A varsói kormány új programja lehetővé teszi, hogy 2026-ra mintegy 400 ezer ember vegyen részt a képzésben. Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter szerint az intézkedésre az Oroszország felől érkező növekvő biztonsági fenyegetés miatt van szükség. Lengyelország történetének legnagyobb védelmi kiképzése elérhető lesz az általános iskolás gyerekektől egészen a nyugdíjasokig – fogalmazott a miniszter.
Lengyelország, amely mintegy 530 kilométer hosszú határszakaszon osztozik Ukrajnával, az orosz invázió kezdete óta jelentősen megnövelte katonai kiadásait, és ma már a NATO-tagállamok közül GDP-arányosan a legtöbbet költi védelemre. A miniszter szerint jövőre a védelmi költségvetés rekordot dönt, elérve a GDP 4,8 százalékát, amivel Lengyelország a szövetség harmadik legnagyobb haderejévé vált.
Washingtonból adott interjút a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki a mai nap folyamán Donald Trump amerikai elnökkel találkozik. Az interjúban szó esett a magyar-amerikai csúcstalálkozóról, de az ukrajnai háború lezárásának a lehetőségeiről is. Ez utóbbi kapcsán a magyar kormányfő kijelentette: olyan megoldást kell találni, hogy az ukránok is talpon maradjanak, de ez a lehető legkevesebbe kerüljön Európának. Orbán Viktor szerint most van az amerikai-magyar kapcsolatok aranykora. Magyarországon 1400 olyan vállalat működik, amelyik amerikai tulajdonban van, és ezek a cégek összességükben mintegy 100 ezer álláshelyet adnak a magyar gazdaságnak - idézi a hirado.hu a magyar miniszterelnököt.
Nukleáris megállapodást ír alá Washingtonban Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter amerikai kollégájával, Marco Rubióval. Szijjártó szerint a magyar energiatörténetben először fognak vásárolni amerikai nukleáris fűtőelemeket is, s így lehetővé válik, hogy a paksi atomerőműből, ne kelljen kihozni az elhasznált fűtőelemeket, hanem ott lehessen őket biztonságosan tárolni. A magyar miniszter reményét fejezte ki, hogy az amerikai kormány meghosszabbítja a paksi bővítésre vonatkozó szankciós mentességet. Az ottani építést ugyanis a Joe Biden elnök vezette előző amerikai kormányzat szankciós listára helyezte, ezért a munkálatok hónapokig álltak. Az idén nyáron a Trump-kormány levette a paksi építkezést a szankciós listáról. Ez a mentesség most decemberig hatályos – emlékeztetett Szijjártó Péter.
Magyarország teljes mentességet kapott az orosz energiaellátásra vonatkozó amerikai szankciók alól - erről péntek este Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közös sajtótájékoztatón beszélt a washingtoni magyar nagykövetségen.
A magyar kormányfő szerint a megállapodás biztosítja, hogy Európában Magyarországon maradjon a legolcsóbb az energia. Orbán arról is beszélt, hogy a jövőben a WestingHouse-tól vásárolnak nukleáris fűtőanyagot, kis moduláris reaktorok érkeznek, és amerikai technológiát kapnak a fűtőelemek biztonságos tárolásához. Továbbá pénzügyi keretek kialakításáról is egyeztettek, és több amerikai beruházás várható — jelenleg mintegy 1400 amerikai cég működik Magyarországon, több mint százezer munkahellyel. A magyar kormányfő szerint erősödik a kétoldalú együttműködés a hadiipar és az űripar területén is; Magyarország amerikai fegyverek beszerzésére is nyitott.