Dominic Fritz temesvári polgármester bejelentette, hogy miután Nicușor Dan államfő kihirdette a feddhetetlenségi törvényt, elöljárói mandátuma 30 napon belül megszűnik, és alpolgármesterei átveszik ügyvivő jelleggel a városháza vezetését szeptember végétől. Fritz hangsúlyozta, hogy az új jogszabályt a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által benyújtott és a parlament által elfogadott módosító javaslatával együtt hirdették ki, amely véleménye szerint kifejezetten ellene és Temesvár ellen irányult. Fritz szerint az eset jól mutatja a durva visszaélést, politikai bosszút és az alkotmány megsértését, ezért úgy látja, hogy Romániában már nem létezik jogállamiság.
Augusztus 30-án, vasárnap délelőtt 10 órától a bukaresti Calvineum református egyházközségben kiköszönő-istentisztelet lesz. Ezen a nyugdíjba vonuló Zsold Béla lelkipásztor huszonnégy év szolgálat után búcsúzik a fővárosi gyülekezettől.
Holnap nagyszabású kerékpár-versenyt szerveznek Bukarest utcáin, ezért jelentős útlezárásokra kell számítani reggel 6 óra és délután 4 óra között. A rendőrség arra a kéri a lakosságot, hogy személyi autójukat csak szükség esetén használják, vegyék igénybe a tömegközlekedést, főleg a metrót. Részleteket itt olvashatnak: https://www.bucurestifm.ro/2026/08/28/letape-bucharest-by-tour-de-france-in-bucuresti/
Szerdán kezdik meg hároméves mandátumukat a legfőbb ügyészség, a korrupcióellenes ügyészség (DNA), illetve a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség…
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról…
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter bejelentette: az amerikai kormány hivatalosan megerősítette, hogy a romániai Lukoil ideiglenesen mentesül a szankciók alól, így…
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Magyar Péter magyar miniszterelnökjelölt megállapodott abban, hogy a közeljövőben személyesen is egyeztetnek a határon…
Karbantartási munkálatok miatt szerdán, április 15-én szünetel a Bukaresti Rádió adása a csíkszeredai adótorony körzetében, középhullámon a 1593-kHz-es frekvencián. Hallgatóink…
Legkevesebb 16 ember, köztük több középiskolás sebesült meg egy iskolai lövöldözésben a törökországi Sanliurfa tartományában kedden, az elkövető magával is…
A Hormuzi-szoros lezárása, a nukleáris vita és az energiaárak elszabadulása egyszerre rengeti meg a világgazdaságot – összefoglalónkból kiderül, hol tart most a helyzet.
A román külügyminiszter telefonon gratulált hétfő este Orbán Anitának, a Tisza Párt külügyi vezetőjének a választási győzelemhez és romániai látogatásra…
Adásunkban Szávai Géza erdélyi származású íróval, a budapesti Pont Kiadó alapítójával beszélget Mihály István, a Kolozsvári Rádió munkatársa. Szávai Géza…
A Plaza Centers nevű izraeli ingatlanfejlesztő 425 millió eurós kártérítést követelt a román államtól a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi…
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szerint reális esély van a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormánykoalíción belüli kiegyezésére. A politikustól azt kérdezték az újságírók a parlamentben, hogy lehetségesnek tartja-e a megbékélést az Ilie Bolojan vezette PNL és a Sorin Grindeanu vezette PSD között a szociáldemokraták belső szavazásának időpontja, április 20-a előtt. Kelemen felidézte, hogy 2023-ban, amikor a PSD és a PNL Klaus Iohannis akkori államfő támogatásával kiszorította az RMDSZ-t a kormányból, ő maga is az utolsó pillanatig tárgyalóasztalnál maradt, és megoldást keresett. Úgy vélte, most is van remény és esély kompromisszumra, mert a koalíciónak folytatnia kell a munkát. Mint ismert, a szociáldemokraták várhatóan április 20-án döntik el, hogy a kormányban maradnak vagy más politikai stratégiát választanak.
Szerdán kezdik meg hároméves mandátumukat a legfőbb ügyészség, a korrupcióellenes ügyészség (DNA), illetve a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) új vezetői: Cristina Chiriac, Ioan-Viorel Cerbu és Codrin-Horațiu Miron. Ugyancsak szerdán lép hivatalába Alex-Florin Florența a DIICOT főügyészhelyetteseként, illetve Marius-Ionel Ștefan a DNA főügyészhelyetteseként. Nicușor Dan államfő múlt szerdán jelentette be, hogy aláírta az ügyészségi vezetők kinevezéséről szóló rendeleteket Radu Marinescu igazságügyi miniszter javaslatai alapján.
A nyers adatok szerint februárban éves összevetésben 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában - közölte ma az Országos Statisztikai Intézet. Folytatódott tehát a januári tendencia, az ipar ugyanis 3,9 százalékos mínusszal indította a 2026-os évet. A naptárhatástól megtisztított adatok szerint az ágazat teljesítménye 1,5 százalékkal romlott 2025 februárjához viszonyítva. Az év első két hónapjában az ipar termelése a nyers adatok szerint 2,6 százalékkal, a naptárhatástól megtisztított adatok szerint pedig 2,5 százalékkal maradt el 2025 azonos időszakától.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról - derült ki a nemzetközi pénzintézet jelentéséből. Eszerint az IMF 2027-re 2,5 százalékos GDP-növekedést valószínűsít Romániában. A Valutaalap a tavalyi 7,3 százalékos infláció után idén 7,8 százalékos pénzromlással számol, szemben az októberben előrejelzett 6,7 százalékkal. Jövőre az infláció 3,9 százalékra mérséklődhet - olvasható a világgazdasági kilátásokról szóló jelentésben. Az Országos Statisztikai Intézet tegnap közölte, hogy a februári 9,31 százalékról márciusban 9,87 százalékra nőtt az éves infláció hazánkban. A szolgáltatások 11 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek csaknem 11 százalékkal, az élelmiszerek pedig mintegy 7,7 százalékkal drágultak egy év alatt.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter bejelentette: az amerikai kormány hivatalosan megerősítette, hogy a romániai Lukoil ideiglenesen mentesül a szankciók alól, így 45 napon belül újraindulhat a Petrotel-Lukoil finomító. A tárcavezető az Antena 3-nak nyilatkozva elmondta, hogy ez jelentős előrelépés Románia számára, mert a ploiești-i finomító ismét gázolajat, benzint és kerozint állíthat elő a hazai piacra. Közlése szerint a finomító a hazai termelés 21 százalékát biztosíthatja, és kulcsszerepet játszhat az üzemanyagpiac stabilizálásában. Ivan hozzátette, hogy így Románia kevésbé szorul majd importra: a belföldi fogyasztás teljes benzinigényét, a gázolajszükséglet több mint 60 százalékát, valamint a teljes kerozinigényt hazai finomítással tudja fedezni. Ivan hangsúlyozta, hogy a finomítóba nem orosz kőolaj érkezik majd, és „egyetlen lej sem jut az Orosz Föderációhoz”.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Magyar Péter magyar miniszterelnökjelölt megállapodott abban, hogy a közeljövőben személyesen is egyeztetnek a határon túli magyar közösségek helyzetéről és prioritásairól - ezt Kelemen Hunor nyilatkozta ma reggel a Kossuth Rádiónak. Közölte, hogy hétfőn pár perces beszélgetésük volt. Kelemen megjegyezte: a szakadékokat fel kell számolni a határon túli magyarok és Magyarország között, ez az RMDSZ-nek állandó törekvése volt. Arra a kérdésre válaszolva, hogy szerinte a jelenlegi magyar kormány nemzetpolitikai programja folytatható-e, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, erről akkor lehet többet mondani, amikor az új kormány előáll a nemzetpolitika programjával. - Az első beszélgetésből nekem az volt a következtetésem, Magyar Péter a határon túli magyarok támogatását komolyan gondolja, hogy milyen formában ez egy másik történet – tette hozzá az RMDSZ elnöke, aki egy nappal korábban a bukaresti parlamentben újságíróknak nyilatkozva kijelentette: a határon túli magyarok támogatásának kérdésében az alapelvekben nem várhatók jelentős változások, a pénzügyi támogatások terén azonban elképzelhetők módosulások.
Karbantartási munkálatok miatt szerdán, április 15-én szünetel a Bukaresti Rádió adása a csíkszeredai adótorony körzetében, középhullámon a 1593-kHz-es frekvencián. Hallgatóink megértését köszönjük!
Legkevesebb 16 ember, köztük több középiskolás sebesült meg egy iskolai lövöldözésben a törökországi Sanliurfa tartományában kedden, az elkövető magával is végzett - jelentette be a tartomány kormányzója.
Hasan Sildak a sajtónak elmondta, a 19 éves lövöldöző az iskola egykori diákja volt és végül saját maga ellen fordította fegyverét. 12 sebesültet kórházban ápolnak, az egyik megsebesült tanár súlyos állapotban van.
A Hürriyet című török lap szerint a fiú többeket túszul ejtett, mielőtt végzett volna magával.
Az ilyen jellegű incidensek viszonylag ritkák Törökországban, ahol helyi szervezetek becslései szerint egyébként több tízmillió lőfegyver van forgalomban, nagyrészt illegálisan.
A hét végén újraindulhatnak az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások, miután a felek jelezték: a korábbi kudarc ellenére készek visszatérni az egyeztetésekhez. A Reuters értesülései szerint a delegációk akár már pénteken folytathatják a megbeszéléseket, annak ellenére, hogy Washington blokád alá vonta az iráni kikötőket, válaszul Teherán lépéseire a Hormuzi‑szorosban.
Az amerikai intézkedést Irán „kalózkodásnak” nevezte, és figyelmeztetett: minden öbölbeli kikötő veszélybe kerülhet, ha támadás éri az iráni hajókat. A feszültség az olajpiacot is megrázta: az árak előbb emelkedtek, majd a diplomáciai remények hatására száz dollár alá estek.
A konfliktus hátterében továbbra is a nukleáris program áll. A NATO‑szövetségesek eközben a szoros újranyitását sürgetik, attól tartva, hogy a válság világgazdasági következményekkel járhat.
A Hormuzi‑szoros lezárása és az energia‑infrastruktúra elleni támadások napi több mint 10 millió hordós kiesést okoztak márciusban – ez a történelem legnagyobb olajpiaci zavara. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a globális gazdaság stabilizálódásának egyedüli feltétele, hogy a szoros forgalma legalább részben helyreálljon.
Az Egyesült Államok Irán urándúsítási programjának 20 éves felfüggesztését kérte egy esetleges békmegállapodás feltételeként – derül ki az amerikai sajtóból, miután a hétvégi pakisztáni tárgyalások eredménytelenül zárultak.
JD Vance alelnök vasárnap megállapodás nélkül távozott az iszlámábádi tárgyalásokról. A fő vitapontok az iráni nukleáris program és a Hormuzi-szoros újranyitása körül alakultak ki. A Wall Street Journal szerint Washington 20 éves urándúsítási szünetet kért szankciók enyhítéséért cserébe, Irán azonban csak ötéves felfüggesztésre hajlandó – írja a New York Times. Teherán emellett elvi alapon utasítja el az urándúsítás jogának korlátozását, amelyet polgári nukleáris programja részének tart.
Vance hétfőn úgy fogalmazott: az Egyesült Államok világos határvonalakat szögezett le, és Iránon múlik, folytatódnak-e a közvetlen tárgyalások. Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint a kulcskérdés az, hogy Irán adja vissza már meglévő dúsított uránkészleteit, és vállaljon garanciát a jövőbeli dúsítás mellőzésére. Oroszország közben jelezte: kész befogadni az iráni dúsított uránt a területére egy esetleges megállapodás keretében.
Brüsszel rendkívüli lépéseket javasol az iráni háború miatt elszabadult üzemanyag‑ és energiaárak kezelésére. Az Európai Bizottság bejelentette: átmenetileg lazítaná az állami támogatási szabályokat, hogy a tagállamok több segítséget adhassanak a leginkább érintett ágazatoknak, köztük a mezőgazdaságnak, a közúti fuvarozásnak és az európai hajózásnak. A támogatások a háború előtti árakhoz képest fizetett többletköltségek egy részét fedeznék.
A Bizottság emellett azt is javasolja, hogy az energiaintenzív iparágak a korábbinál nagyobb, akár ötven százalékot meghaladó támogatást kaphassanak.
A tagállamok már megkezdték a javaslat véleményezését, a végleges szabályokat pedig már a hónap vége előtt elfogadhatják. A brüsszeli testület hangsúlyozza: a könnyítések ideiglenesek, és kizárólag az iráni háború energiapiaci következményeinek enyhítését szolgálják.
Kína gyors ütemben alakítja át energiaellátását, miután az Egyesült Államok és Izrael háborúja Iránnal gyakorlatilag megbénította a Közel‑Keletről érkező szállítmányokat. A világ legnagyobb energiaimportőre 2025-ben még teljes behozatalának csaknem felét a térségből szerezte be, de a Hormuzi‑szoros lezárása óta ez az arány történelmi mélypontra esett. A Reuters elemzése szerint májusra a közel-keleti olaj részesedése mindössze 31 százalékra zuhant, és a finomított üzemanyagok importja gyakorlatilag nullára csökkent.
Peking most Brazíliából, Oroszországból és Észak‑Afrikából próbálja pótolni a kieső mennyiségeket, de a teljes import így is mintegy tíz százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A gáz behozatala szintén visszaesett, különösen a közel-keleti forrásokból.
Szakértők szerint Kína számára továbbra is komoly kihívás, hogy stabil ellátást biztosítson, miközben a globális energiapiacot a háború okozta bizonytalanság határozza meg. A helyzet rendeződése nagyrészt attól függ, hogy a térségben mikor indulhat újra a tengeri szállítás.
"
["post_title"]=>
string(98) "Újrainduló tárgyalások, rekord olajpiaci zavar – mi történik az USA–Irán konfliktusban?"
["post_excerpt"]=>
string(183) "A Hormuzi-szoros lezárása, a nukleáris vita és az energiaárak elszabadulása egyszerre rengeti meg a világgazdaságot – összefoglalónkból kiderül, hol tart most a helyzet."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(83) "ujraindulo-targyalasok-rekord-olajpiaci-zavar-mi-tortenik-az-usa-iran-konfliktusban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-04-14 14:57:45"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-04-14 11:57:45"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=461961"
["menu_order"]=>
int(267)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#3618 (24) {
["ID"]=>
int(461958)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2026-04-14 14:49:53"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-04-14 11:49:53"
["post_content"]=>
string(2589) "
A román külügyminiszter telefonon gratulált hétfő este Orbán Anitának, a Tisza Párt külügyi vezetőjének a választási győzelemhez és romániai látogatásra hívta meg a budapesti külügyminiszeri poszt várományosát.
Oana Toiu az X-en közzétett bejegyzésében azt írta: ez volt az első hivatalos kapcsolatfelvétele a szomszédos ország jövőbeli kormányának képviselőjével, amely lehetővé tette számára, hogy osztozzon vele a változás történelmi pillanatának örömében.
"Elmondtam, hogy csodálom a magyar nép, a magyar etnikumú közösségek példaértékű mozgósítását, valamint az emberekkel való közvetlen kapcsolatra épített választási kampányukat" - számolt be a román külügyminiszter.
Úgy értékelte: a magyarországi országgyűlési választás bebizonyította: a hatalmat nem lehet végtelen ideig megőrizni, attól függetlenül, mennyire erősen ellenőrzik a hatalmi gépezeteket egyes politikusok.
"A polgárok hatalma szuverén, ők szavazatukon keresztül követeltek jobb jövőt, Anita pedig azt hangsúlyozta, hogy a tegnapi választás egyértelműen egy rendszerváltás" - írta Toiu.
Hozzátette: Orbán Anitával folytatott párbeszéde középpontjában Magyarország külpolitikájának új megközelítése állt, amely a kölcsönös tiszteleten és azon a közös törekvésen alapul, hogy a két ország szorosabb együttműködése révén javítsák a román és a magyar polgárok életminőségét.
"Ugyanakkor áttekintettük a nemzetközi együttműködés idén román soros elnökség alatt működő formátumait, amelyek nézetünk szerint lehetőséget teremtenek közös perspektíváink erősítésére ebben a régióban. Végezetül meghívtam Anita Orbánt, hogy látogassa meg Romániát" - zárta bejegyzését a román diplomácia vezetője.
Adásunkban Szávai Géza erdélyi származású íróval, a budapesti Pont Kiadó alapítójával beszélget Mihály István, a Kolozsvári Rádió munkatársa.
Szávai Géza 1950. december 4-én született a székelyföldi Küsmődön. Székelykeresztúron járt gimnáziumba, az egyetemet Kolozsváron végezte. Egyetemi tanulmányai után Csíkszentdomokosra nevezték ki, de Csíkdánfalván, majd Gyergyószentmiklóson tanított. Rövid ideig az Előre című napilapnál újságíróskodott, aztán a bukaresti A Hét című kulturális hetilap szerkesztőjeként dolgozott. 1980–1988 között Bukarestben élt. A csernobili atombaleset következményeként megbetegedett feleségét, Szávai Ilonát 1988-ban Budapestre vitte gyógykezeltetésre, később kislányával, Eszterrel együtt maga is (illegálisan) a magyar fővárosban maradt. Azóta ott él a család. A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején több budapesti lap munkatársa volt, míg 1993-ban megalapította a könyveket (és folyóiratokat) több nyelven kiadó Pont Kiadót, majd európai és tengerentúli pályatársaival elindította a Conflux (a conflict – konfliktus ellentéte!) elnevezésű nemzetközi programot.
Bukaresti Rádió/SRR
Szávai Géza prózát és esszét ír. Fontosabb művei: Séta gramofonzenére (regény), Székely Jeruzsálem (esszéregény), Ki látott minket meztelenül? (regény), Oszlik a bál (regény), Az életed, Polcz Alaine – Asszony a hátországban, Az élet és Mészöly Miklós – a templom és kilincse (fotóalbummal illusztrált esszé- és emlékezéskötetek), A Zöld Sivatag Vőlegénye (meseregény), Burgum Bélus, a mesterdetektív (meseregény).
Díjai: Új Forrás-díj (1990), Déry Tibor-díj (2001), Fondation Genevoise pro Transylvania Bilingua, Svájc (2014). Arany János-díj (2019), Illyés Gyula-díj (2020), Művészeti Életpálya Elismerés (2020), A Romániai Írók Szövetségének Különdíja (2023), József Attila-díj (2024).
A Plaza Centers nevű izraeli ingatlanfejlesztő 425 millió eurós kártérítést követelt a román államtól a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) a Casa Radio – Dâmbovița Center projekt meghiúsulása miatt, írta az economica.net.
A Casa Radio néven ismert épület egyike volt Nicolae Ceaușescu grandomániás terveinek, nemzeti múzeumnak szánták. Az 1986-ban elkezdett épületet a rendszerváltás után az állami rádió- és televíziótársaság kapta meg, de a félkész beruházás pénzhiány miatt leállt.
A 2000-es években Adrian Năstase kormánya 49 évre koncesszióba adta az épületet a Plaza Centersnek, amely vállalta a félkész épületet plázává alakítja, illetve felépít mellette egy ötcsillagos szállodát és több irodaházat.
A 2008-as világgazdasági válság miatt a beruházást leállították. Az izraeli cég 2022-ben beperelte a román államot, arra hivatkozva, hogy miatta hiúsult meg a beruházás.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szerint reális esély van a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormánykoalíción belüli kiegyezésére. A politikustól azt kérdezték az újságírók a parlamentben, hogy lehetségesnek tartja-e a megbékélést az Ilie Bolojan vezette PNL és a Sorin Grindeanu vezette PSD között a szociáldemokraták belső szavazásának időpontja, április 20-a előtt. Kelemen felidézte, hogy 2023-ban, amikor a PSD és a PNL Klaus Iohannis akkori államfő támogatásával kiszorította az RMDSZ-t a kormányból, ő maga is az utolsó pillanatig tárgyalóasztalnál maradt, és megoldást keresett. Úgy vélte, most is van remény és esély kompromisszumra, mert a koalíciónak folytatnia kell a munkát. Mint ismert, a szociáldemokraták várhatóan április 20-án döntik el, hogy a kormányban maradnak vagy más politikai stratégiát választanak.
