Adásunkban két olyan rendezvényről számolunk be, amely a november 2. és 5. között megrendezett 11. Kolozsvári Zsidó Napok programjában szerepelt. A rendezvénysorozatot, amely mára a kincses város kulturális életének egyik legkedveltebb eseményévé vált, Bősze Ádám zenetörténész Aranylánc, avagy Kolozsvár zsidó zenéje című értekezése nyitotta meg. A budapesti előadóval László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa beszélgetett, akárcsak Laczkó Vass Róbert színművész-énekessel, aki Szép András zongoraművész és zeneszerző, valamint Szép Gyula Bálint hegedűművész társaságában bemutatta az Egy ideális, könnyű esti program című zenés-irodalmi összeállítást.
Tömegbaleset történt ma egy kelet-bulgáriai autópályán, tizenkét ember életét vesztette és 86-an megsebesültek - jelentette be Rumen Radev bolgár miniszterelnök. Számos jármű csúszott egymásba a ködös időjárás miatt az A1-es, Szófiát és Burgászt összekötő, kétszer háromsávos autópálya mindkét oldalán Jambol város közelében. A helyszínen készült felvételeken látható, hogy összetört autók és teherautók torlódtak egymásra, több jármű felborult vagy lesodródott az útról. A baleset sérültjei között egy román állampolgár is van - közölte a bukaresti külügyminisztérium.
Megkezdődött ma Abu-Dzabiban az ukrajnai rendezésről szóló háromoldalú tárgyalások első fordulója az amerikai, az orosz és az ukrán küldöttek részvételével. Oroszország és Ukrajna között csaknem nyolc hónap kihagyás után, február óta először indulnak újra az egyeztetések az Egyesült Államok közvetítésével. A kétnaposra tervezett tanácskozáson elsősorban a biztonsági garanciákról lesz szó. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követeli, hogy Ukrajna vonja ki csapatait a 2022 őszén Oroszország részéről magához csatolt Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyéből, illetve mondjon le a NATO-csatlakozással kapcsolatos törekvéseiről. Emellett fogadjon el szigorú korlátozásokat a haderejére vonatkozóan, és oldja fel az orosz nyelvhasználattal és az orosz ortodox egyházzal kapcsolatos korlátokat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítja azt a követelést, hogy Ukrajna önként lemondjon olyan területekről, amelyeket az oroszok harcok során nem tudtak elfoglalni. Zelenszkij nem hajlandó az ukrán haderő korlátozására sem, illetve ragaszkodik a nyugati országokkal fenntartott partnerséghez is, amelyben biztonsági garanciát lát Moszkvával szemben.
Donald Trump amerikai elnök szerint pozitív elmozdulás tapasztalható az Iránnal folytatott konfliktus lezárása felé, és jelenleg nem tartja valószínűnek újabb jelentős amerikai katonai műveletek megindítását. Trump újságíróknak azt mondta, hogy katonai értelemben az iráni háború "gyakorlatilag véget ért", ugyanakkor közölte, hogy az Egyesült Államok fenntartja az iráni kikötők elleni tengeri blokádot, és szükség esetén kész ismét katonai erőt alkalmazni.
Adásunkban két olyan rendezvényről számolunk be, amely a november 2. és 5. között megrendezett 11. Kolozsvári Zsidó Napok programjában szerepelt. A rendezvénysorozatot, amely mára a kincses város kulturális életének egyik legkedveltebb eseményévé vált, Bősze Ádám zenetörténész Aranylánc, avagy Kolozsvár zsidó zenéje című értekezése nyitotta meg. A budapesti előadóval László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa beszélgetett, akárcsak Laczkó Vass Róbert színművész-énekessel, aki Szép András zongoraművész és zeneszerző, valamint Szép Gyula Bálint hegedűművész társaságában bemutatta az Egy ideális, könnyű esti program című zenés-irodalmi összeállítást.
Tavaly 15,4 százalékkal csökkent a mezőgazdasági termelés az előző évhez képest az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adatai szerint.…
Mivel július 31-e szombatra esik, ezért augusztus 2-ig nyújthatják be a méhészek a kifizetési kéréseket az Országos Méhészeti Program keretében kiírt támogatásokra.
Románia a legutolsó helyen van ugyan az Európai Unióban az átoltottságat tekintve, a problémára azonban nem megoldás a be nem oltottak negatív diszkriminációja – jelentette ki Alexandru Rafila, az Egészségügyi Világszervezet romániai képviselője.
Bíró Tivadar immár több, mint egy évtizede a bukaresti Szőlőskerti református gyülekezet lelkésze, de már az előző lelkipásztor, Bányai László idejében kezdte építeni kapcsolatait a fővárosban, hiszen a bukaresti magyarság minden fontosabb rendezvényén jelen volt.
„Minden könyvtárnak két lényeges alkotórésze van, egy anyagi: a könyvek… s egy szellemi: a könyvtárnok” – idéztem az irodalomtörténész, kritikus és egyetemi tanár Toldy Ferencet, aki 1805 és 1875 között élt. Most azonban nem róla lesz szó, hanem az általa emlegetett könyvtárnokról, vagyis a könyvtárosról, aki holnap nagyobb figyelmet kap az átlagosnál. Áprilisi 14-én van ugyanis a könyvtárosok világnapja, amelyet két nagy szervezet, az Amerikai Könyvtárak Szövetsége, illetve a Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége kezdeményezett elsősorban azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárak és a könyvtárosok nyújtotta értékekre.
A problémát egy bécsi jelzőállomás okozta, amelynek meghibásodása miatt a távolsági összeköttetések is megszakadtak. A zavar Bécs, Alsó-Ausztria és Burgenland térségét érintette.
Az ország legnagyobb részére kiterjedő, a hét végéig érvényes elsőfokú ( azaz sárga jelzésű) kánikulariasztást adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Tavaly 15,4 százalékkal csökkent a mezőgazdasági termelés az előző évhez képest az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adatai szerint. A növénytermesztésben 21,5 százalékos, az állattenyésztésben és a mezőgazdasági szolgáltatások terén egyaránt 1,2 százalékos csökkenést jegyeztek.
Klaus Johannis elfogadhatatlannak nevezte, hogy Románia Ukrajnának nyújtott segítsége a romániai gazdák ellen forduljon.
A sajtónak tegnap, Konstancán, nyilatkozó államfő emlékeztetett: elsők között hívta fel a figyelmet arra, hogy a Romániába érkező ukrán gabona dömpingára nehéz helyzetbe hozza a hazai mezőgazdasági termelőket, és sikerült is meggyőznie az Európai Bizottságot arról, hogy egészítse ki a romániai gazdák kárának enyhítésére szánt uniós támogatást.
Johannis elmondta, a Legfelsőbb Védelmi Tanács keddi ülésén arra a kérte a kormány képviselőit, hogy találják meg a legmegfelelőbb megoldást erre a helyzetre.
Mivel július 31-e szombatra esik, ezért augusztus 2-ig nyújthatják be a méhészek a kifizetési kéréseket az Országos Méhészeti Program keretében kiírt támogatásokra.
A támogatások célja a méhészeti termékek előállításának és forgalmazásának jobbítása. Nem önjáró méhészeti járművek (méhészeti utánfutó, méhészpavilon), nem önjáró, a méhkaptárok vándorlás alatti fel- és lerakodására alkalmas eszközök, valamint az elit besorolású és szaporítási méhészetekben használt eszközök vásárlására lehet pályázni. Az intézkedésekre 51.128.000 lej támogatási keretet szánnak. A pénzt a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség ellenőrzése után folyósítják. A kifizetésre azonban csak azok jogosultak, akik március 31-ig iktatták támogatásigénylési szándékukat.
Románia a legutolsó helyen van ugyan az Európai Unióban az átoltottságat tekintve, a problémára azonban nem megoldás a be nem oltottak negatív diszkriminációja – jelentette ki Alexandru Rafila, az Egészségügyi Világszervezet romániai képviselője.
A mikrobiológus szerint az, hogy „kettéosztjuk a világot oltottakra és nem oltottakra”, az nem jó, mert frusztrációkhoz, egyenlőtlenségekhez, diszkriminációhoz vezet, ami nem kívánatos. Hozzátette: ezt az álláspontot az Egészségügyi Világszervezet mindig is hangsúlyozta. A szervezet véleménye az, hogy tájékoztató kampányok révén kell meggyőzni az embereket, hogy vegyék fel az oltást, nem pedig tiltással kellene kényszeríteni őket. Alexandru Rafila ezzel Dan Barna miniszterelnök-helyettes nemrégiben tett kijelentésére reagált, miszerint lehetséges, hogy korlátozzák majd az oltással nem rendelkezők hozzáférését olyan szolgáltatásokhoz, melyek „nem létfontosságúak”. Dan Barna szerint ilyen intézkedés lehet, hogy kitiltják őket a bevásárlóközpontokból
Bíró Tivadar immár több, mint egy évtizede a bukaresti Szőlőskerti református gyülekezet lelkésze, de már az előző lelkipásztor, Bányai László idejében kezdte építeni kapcsolatait a fővárosban, hiszen a bukaresti magyarság minden fontosabb rendezvényén jelen volt.
Bíró Tivadar a szórványnak számító Brassó megyei Kőhalomban született és végezte iskoláit. A Kárpátokon belüli szórványból saját akaratából került a Kárpátokon túli, óromániai szórványba lelkipásztornak. A szórványban folytatott lelkipásztori tevékenység szép és árnyoldalairól, az egyház nemzetet összetartó, anyanyelvet megőrző szerepéről beszélgetünk a következő percekben Bíró Tivadar bukaresti Szőlőskerti református lelkésszel.
Az elmúlt 24 órában 84 új koronavírusos megbetegedést diagnosztizáltak Romániában, de csak 11 376 tesztet végezetek el a jelzett időszakban – közölte hétfőn a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS).Az elmúlt napok száz feletti pozitív eseteihez képest jelentős a napi esetszám csökkenése, de csak feleannyi tesztet dolgoztak fel, mint a múlt hét második felében.
„Minden könyvtárnak két lényeges alkotórésze van, egy anyagi: a könyvek… s egy szellemi: a könyvtárnok” – idéztem az irodalomtörténész, kritikus és egyetemi tanár Toldy Ferencet, aki 1805 és 1875 között élt. Most azonban nem róla lesz szó, hanem az általa emlegetett könyvtárnokról, vagyis a könyvtárosról, aki holnap nagyobb figyelmet kap az átlagosnál. Áprilisi 14-én van ugyanis a könyvtárosok világnapja, amelyet két nagy szervezet, az Amerikai Könyvtárak Szövetsége, illetve a Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége kezdeményezett elsősorban azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárak és a könyvtárosok nyújtotta értékekre.
Az 1897-ben született író és filozófus Hamvas Béla szerint „a könyvtáros […] az az ember, akinek a könyv olyan táplálék, szenvedély, sors, szerelem, gyönyör, mámor, kaland és végzet, mint tengerésznek a tenger, a parasztnak a föld, a kertésznek a növény”.
A két kifejezés, vagyis a könyvtár és a könyvtáros már gyerekkoromban beépült a szótáramba, a szülőfalumban, Csíkszentdomokoson rendszeres látogatója voltam a községi könyvtárnak, majd a középiskolai és az egyetemi könyvtárban folytattam a kalandozást. Mintha kinyílt volna előttem a világ. Egy ideje a saját könyvtáramat bővítgetem, persze – könyvfüggőként – nem olyan ütemben, mint szeretném.
A téma után való keresgélés közben találtam rá egy vicces, szöveges-képes felhívásra, amelyből kiderül, hogy a könyvtári könyveket tilos megenni, kalapként viselni, zaklatni, tűzoltásra, alátámasztásra, illetve medvék vagy vámpírok elűzésére használni. De szabad szagolgatni és ajánlott olvasni őket. És ez csak néhány példa a sok közül, amely világszerte fogadja az olvasókat a könyvtárakban.
Amúgy jó néhány sztereotípia él a könyvek őrzőivel kapcsolatban: például kontyot viselnek, szemüvegesek és kardigánt hordanak. Nagyritkán férfi ül a kölcsönzőpult mögött, „ő viszont biztosan pápaszemes, de ha esetleg nincs rajta okuláré, garantált védjegye az elmaradhatatlan kötött pulcsi”. Ezt már a KönyvParfé nevű blog ötletgazdája, a könyvmoly és konyhatündér könyvtáros, Lázár Ivett írta. Egyébként ez a foglalkozás a világhírű Lego építőjáték gyártóját is megihlette, a figura pedig az összes sztereotípiát megtestesíti: a korábban felsorolt sajátosságok mellett még jellemző rá a konzervatív frizura, savanyú arcot vág, van nála egy könyv, a bögréjén pedig a csendre intő „Cssss!” olvasható.
A mai rész vége felé két olyan ismert emberről szeretnék egy-két szóban beszélni, akikről sokan nem is gondolják, hogy könyvtárosok voltak. Egyikük a Kossuth-díjas magyar bluesénekes, Földes László, vagyis Hobo, aki egykor a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárban is dolgozott. És megemlítem Benjamin Franklin amerikai elnököt, aki nemcsak könyvtáros, hanem könyvtáralapító is volt.
A problémát egy bécsi jelzőállomás okozta, amelynek meghibásodása miatt a távolsági összeköttetések is megszakadtak. A zavar Bécs, Alsó-Ausztria és Burgenland térségét érintette.
A javítás azonnal megkezdődött, így ötven perc múlva már újra közlekedhettek a vonatok.
Az ÖBB állami vasúttársaság jelezte, hogy a távolsági forgalomban akár ötven perces késések is előfordulhatnak a nap folyamán.
Az ország legnagyobb részére kiterjedő, a hét végéig érvényes elsőfokú ( azaz sárga jelzésű) kánikulariasztást adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A meteorológusok szerint július utolsó napjaiban a felmelegedés fokozatosan terjed és erősödik, a hőmérséklet-páratartalom index (ITU) pedig meghaladja a 80 egységes kritikus küszöböt. Az ország nyugati és déli, illetve helyenként a többi régiójában is kánikula várható. A hőmérséklet csúcsértékei 34 és 39 Celsius-fok között váltakoznak majd, helyenként az éjszakai minimumok sem csökkenek 20 fok alá. Olteniában és Munteniában lesz a legnagyobb a forróság .Hétfőn az ország nyugati részében várható kánikula.
Az elmúlt évhez képest idén 3,1%-kal emelkedett a minimálbér összege, ennél kevesebbet az EU-n belül csak Magyarországon és Bulgáriában fizetnek.
Az Unióban fizetett legnagyobb minimálbér a luxemburgi, amely majdnem az ötszöröse a romániainak. A lista végén elhelyezkedő Bulgáriában 332 eurónak megfelelő minimálbért fizetnek, Magyarországon 467, Romániában 472 euró egyenértéke ez az összeg.
Tavaly 15,4 százalékkal csökkent a mezőgazdasági termelés az előző évhez képest az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adatai szerint. A növénytermesztésben 21,5 százalékos, az állattenyésztésben és a mezőgazdasági szolgáltatások terén egyaránt 1,2 százalékos csökkenést jegyeztek.
