Adásunkban két olyan rendezvényről számolunk be, amely a november 2. és 5. között megrendezett 11. Kolozsvári Zsidó Napok programjában szerepelt. A rendezvénysorozatot, amely mára a kincses város kulturális életének egyik legkedveltebb eseményévé vált, Bősze Ádám zenetörténész Aranylánc, avagy Kolozsvár zsidó zenéje című értekezése nyitotta meg. A budapesti előadóval László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa beszélgetett, akárcsak Laczkó Vass Róbert színművész-énekessel, aki Szép András zongoraművész és zeneszerző, valamint Szép Gyula Bálint hegedűművész társaságában bemutatta az Egy ideális, könnyű esti program című zenés-irodalmi összeállítást.
Tömegbaleset történt ma egy kelet-bulgáriai autópályán, tizenkét ember életét vesztette és 86-an megsebesültek - jelentette be Rumen Radev bolgár miniszterelnök. Számos jármű csúszott egymásba a ködös időjárás miatt az A1-es, Szófiát és Burgászt összekötő, kétszer háromsávos autópálya mindkét oldalán Jambol város közelében. A helyszínen készült felvételeken látható, hogy összetört autók és teherautók torlódtak egymásra, több jármű felborult vagy lesodródott az útról. A baleset sérültjei között egy román állampolgár is van - közölte a bukaresti külügyminisztérium.
Megkezdődött ma Abu-Dzabiban az ukrajnai rendezésről szóló háromoldalú tárgyalások első fordulója az amerikai, az orosz és az ukrán küldöttek részvételével. Oroszország és Ukrajna között csaknem nyolc hónap kihagyás után, február óta először indulnak újra az egyeztetések az Egyesült Államok közvetítésével. A kétnaposra tervezett tanácskozáson elsősorban a biztonsági garanciákról lesz szó. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követeli, hogy Ukrajna vonja ki csapatait a 2022 őszén Oroszország részéről magához csatolt Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyéből, illetve mondjon le a NATO-csatlakozással kapcsolatos törekvéseiről. Emellett fogadjon el szigorú korlátozásokat a haderejére vonatkozóan, és oldja fel az orosz nyelvhasználattal és az orosz ortodox egyházzal kapcsolatos korlátokat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítja azt a követelést, hogy Ukrajna önként lemondjon olyan területekről, amelyeket az oroszok harcok során nem tudtak elfoglalni. Zelenszkij nem hajlandó az ukrán haderő korlátozására sem, illetve ragaszkodik a nyugati országokkal fenntartott partnerséghez is, amelyben biztonsági garanciát lát Moszkvával szemben.
Donald Trump amerikai elnök szerint pozitív elmozdulás tapasztalható az Iránnal folytatott konfliktus lezárása felé, és jelenleg nem tartja valószínűnek újabb jelentős amerikai katonai műveletek megindítását. Trump újságíróknak azt mondta, hogy katonai értelemben az iráni háború "gyakorlatilag véget ért", ugyanakkor közölte, hogy az Egyesült Államok fenntartja az iráni kikötők elleni tengeri blokádot, és szükség esetén kész ismét katonai erőt alkalmazni.
Adásunkban két olyan rendezvényről számolunk be, amely a november 2. és 5. között megrendezett 11. Kolozsvári Zsidó Napok programjában szerepelt. A rendezvénysorozatot, amely mára a kincses város kulturális életének egyik legkedveltebb eseményévé vált, Bősze Ádám zenetörténész Aranylánc, avagy Kolozsvár zsidó zenéje című értekezése nyitotta meg. A budapesti előadóval László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa beszélgetett, akárcsak Laczkó Vass Róbert színművész-énekessel, aki Szép András zongoraművész és zeneszerző, valamint Szép Gyula Bálint hegedűművész társaságában bemutatta az Egy ideális, könnyű esti program című zenés-irodalmi összeállítást.
Az elmúlt 24 órában 15 260 személy kapta meg Romániában a Pfizer-BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca vagy a Johnson&Johnson koronavírus elleni vakcináját – derül ki az oltási kampányt koordináló országos bizottság (CNCAV) adataiból.
Külön szankciókkal sújtaná a rendőrség az autóvezetők agresszív viselkedését, amit részben felelősnek tartanak az utóbbi időben megszaporodott rendkívül súlyos közlekedési balesetekért.
Már az Egyesült Királyságban is megjelent a koronavírus omikron változatának új alvariánsa, az arcturus, amely főként Indiában pusztít, és a víruskutatók szerint az eredetinél is fertőzőbb.
Sorin Cîmpeanu egy nappal korábban még azt mondta: szeptember 13-án az új tanév minden diák számára jelenléti oktatással kezdődik, nem lesznek különböző forgatókönyvek.
Az ukrajnai háborúra adott európai válasz versenyhátrányba hozza az európai légitársaságokat a kínaiakkal szemben – írja a CNN. A jelenségre azután derült fény, hogy a Covid-járvány miatt elrendelt szigorú lezárások után a légi összeköttetések elkezdtek fokozatosan visszaállni a három évvel korábbi szintre.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) heti jelentése szerint a július 26. és augusztus 1. között diagnosztizált új koronavírus-fertőzéses esetek 81,5 százalékát beoltatlan személyeknél mutatták ki. A halálos áldozatok 85,7 százaléka nem volt beoltva, 14,3 százaléka pedig csak első dózisát kapta meg a koronavírus elleni vakcinának.
Kilencven százalékban elkészült a Szászsebes-Torda autópálya (A10) Gyulafehérvár és Nagyenyed közötti, második szakasza – jelentette be Facebook-oldalán Cătălin Drulă szállításügyi miniszter.
A román elnök kimondottan pozitívnak minősítette dél-amerikai körútjának eredményeit, amelyek Klaus Iohannis szerint azt mutatják, hogy Romániát megbecsülik.
Az elmúlt 24 órában 15 260 személy kapta meg Romániában a Pfizer-BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca vagy a Johnson&Johnson koronavírus elleni vakcináját - derül ki az oltási kampányt koordináló országos bizottság (CNCAV) adataiból.
A tájékoztatás szerint majdnem 11 ezer személy az első, 4400-nak a második dózist kapta meg. Ezzel 5 millió 35 ezerre nőtt azoknak a száma, akik legalább egy adag vakcinát kaptak, ami a lakosság 25,5 százalékának felel meg.
Az akadozó kampány ellenére Klaus Iohannis államfő nem ért egyet az oltás kötelező tételével – egyes alkalmazotti kategóriák vonatkozásában sem -, illetve diszkriminatívnek nevezte, hogy kitiltják a beoltatlanokat olyan "nem létfontosságú" helyekről, mint a mozik és vendéglők. Az elnök szerint ez elképzelhető, de szerinte ez önmagában nem jelent megoldást a járványra. A "magyarázat nélküli" tiltások pedig nem vezetnek sehova – fűzte hozzá Klaus Iohannis.
Progresszív jövedelemadó bevezetését javasolja a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, a miniszterelnöki tisztség várományosa.
Marcel Ciolacu házelnök újságíróknak nyilatkozott a költségvetési hiány lefaragását és a nyugdíjak reformját célzó tervekről. Ezzel kapcsolatban vetette fel a nem járulékalapú nyugdíjak megadóztatását, ha az illető jövedelme meghaladja az államelnök havi 25 ezer lej körüli fizetését. Hozzátette, hogy az intézkedés kizárólag a közszférára vonatkozna. A korrekt megoldás az adózási rendszer megváltoztatása lenne – hangsúlyozta a szociáldemokrata elnök.
Külön szankciókkal sújtaná a rendőrség az autóvezetők agresszív viselkedését, amit részben felelősnek tartanak az utóbbi időben megszaporodott rendkívül súlyos közlekedési balesetekért.
A frissen elkészült törvénymódosítás először is definiálja az agresszív viselkedés fajtáit. A legveszélyesebb manőverek közé sorolják az úgynevezett büntetőfékezést, a másikra történő „rátapadást” - vagyis a nem megfelelő követési távolságot -, a másik autó megfélemlítését célzó egyéb manőverezést, a levillogást és ledudálást, de ide tartozik a rendőrség szerint a közlekedési sávok gyakori váltogatása, a kézifékkel történő kanyarodás, a motorbiciklik vagy mopedek egy kerékre emelése, illetve a motor sorozatos felpörgetése.
Külön kitérnek az autópályákon, illetve a gyorsforgalmi utakon jellemző szabálytalanságokra. Mostanában egyre gyakoribb, hogy autósok tudatosan a forgalommal szemben haladnak autópályán, vagy a leálló sávban közlekednek. A felsorolt kihágásokért akár 120 napra bevonhatják a szabálysértő jogosítványát.
Már az Egyesült Királyságban is megjelent a koronavírus omikron változatának új alvariánsa, az arcturus, amely főként Indiában pusztít, és a víruskutatók szerint az eredetinél is fertőzőbb.
Az arcturus nem okoz súlyosabb tüneteket, mint a már ismert omikron variáns, de az idősebb, más betegségekben is szenvedő emberek számára a megbetegedés akár végzetes kimenetelű is lehet. Indiában naponta csaknem 10 000 Covid-megbetegedést regisztrálnak. A frontvonalban dolgozó orvosok azt állítják, hogy a fertőzött, kötőhártya-gyulladásban szenvedő gyermekek száma megnőtt, ami arra utal, hogy az Arcturus a többi változattól eltérő tüneteket okozhat – szemviszketéssel, szemgyulladással járhat. A törzset először januárban azonosították, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március vége óta figyelemmel kíséri.
Romániában jelenleg hetente 5000 megbetegedést és 40-50 halálesetet regisztrálnak a koronavírussal összefüggésben.
Sorin Cîmpeanu egy nappal korábban még azt mondta: szeptember 13-án az új tanév minden diák számára jelenléti oktatással kezdődik, nem lesznek különböző forgatókönyvek.
A nyilatkozat által kiváltott negatív reakciók nyomán a tárcavezető visszakozott, és „elismerte”: számításba kell venni azt a „nem kívánt lehetőséget” is, hogy a tanítás az eddig már alkalmazott, a fertőzési arányok szerinti forgatókönyvek szerint zajlik majd. Hozzátette továbbá, hogy egyrészt optimista a járvány alakulását illetően, másrészt az új tanévben is távoktatásban részesülhetnek azok a diákok, akiknek orvosi igazolásuk van arról, hogy ellenjavallt a személyes jelenlétük az iskolákban.
Az ukrajnai háborúra adott európai válasz versenyhátrányba hozza az európai légitársaságokat a kínaiakkal szemben – írja a CNN. A jelenségre azután derült fény, hogy a Covid-járvány miatt elrendelt szigorú lezárások után a légi összeköttetések elkezdtek fokozatosan visszaállni a három évvel korábbi szintre.
Mivel az ukrajnai invázió első napjaiban az Európai Unió és Oroszország kölcsönösen lezárta a légterét egymás előtt, az európai légiközlekedési ágazat most arra ébredt, hogy egyenlőtlen feltételekkel kell versenyeznie a kínai szállítókkal. A távol-keletiek ugyanis Oroszországon keresztül, azaz rövidebb úton, gyorsabban és olcsóbban repülhetnek. Például a Finnair járata Helsinki és Szöul között hét órával több időt tölt a levegőben oda-vissza, mint a blokád előtt.
Egyelőre hivatalosan nem körvonalazódik a megoldás, viszont az ágazat részéről megfogalmazódott az is, hogy az európai repülőterekről tiltsák ki az összes kínai légi fuvarozót, amely az orosz légtéren keresztül repül.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) heti jelentése szerint a július 26. és augusztus 1. között diagnosztizált új koronavírus-fertőzéses esetek 81,5 százalékát beoltatlan személyeknél mutatták ki. A halálos áldozatok 85,7 százaléka nem volt beoltva, 14,3 százaléka pedig csak első dózisát kapta meg a koronavírus elleni vakcinának.
Az INSP honlapján közölt adatok szerint az összes új fertőzéses eset 50,3 százalékét Bukarestben, illetve Konstanca, Kolozs, Ilfov és Temes megyében jegyezték. A halálesetek 71,4 százalékát Neamţ, Bákó, Călăraşi, Szatmár és Botoşani megyében regisztrálták.
A halálos áldozatok 86,1 százaléka 60 évesnél idősebb személy, 57,5 százaléka férfi volt, 94,6 százalékának pedig volt valamilyen társbetegsége.
Orosz állami kezelésbe kerül a külföldi tőkéjű vállalatok vagyona, ha az érintett országokban orosz vagyontárgyakat zárolnak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelete értelmében az orosz Unipro (a német Uniper tulajdonában lévő) részvényeinek 83,73 százaléka és a (a finn Fortum tulajdonában lévő) Fortum részvényeinek 98 százaléka az orosz Szövetségi Vagyonkezelő Ügynökség ideiglenes igazgatása alá kerül. A barátságtalan országok vagyonának ideiglenes kezelése a rendelet szerint államfői döntéssel megszüntethető.
Az ideiglenes vagyonkezelő gyakorolja a tulajdonosi jogköröket, továbbá leltározhatja a vagyontárgyakat, és gondoskodhat a megőrzésükről. Az ideiglenes kezeléssel kapcsolatos kiadásokat a használatból származó bevételből finanszírozzák.
Kilencven százalékban elkészült a Szászsebes-Torda autópálya (A10) Gyulafehérvár és Nagyenyed közötti, második szakasza – jelentette be Facebook-oldalán Cătălin Drulă szállításügyi miniszter.
A tárcavezető közlése szerint a 24,2 kilométeres sztrádaszakaszon már az utolsó aszfaltréteget öntik, valamint folyamatban van a korlátok felszerelése, a vízmentesítő rendszer és a pihenőhelyek kiépítése, és a tövisi vasúti viadukt munkálatai is a hamarosan befejeződnek.
A szállításügyi miniszter szerint még ebben az évben a Szászsebes-Torda teljes hosszában lehet majd közlekedni, mert a sztráda második szakaszának kivitelezője szavatolta, hogy őszig befejezi a munkálatokat.
Az A10-es autópálya Gyulafehérvár északi részétől Nagyenyedig terjedő, második szakaszát az Aktor és az Euro Construct Trading alkotta konzorcium építi meg, átadásának tervezett időpontja 2021 novembere. A beruházás értéke 541,73 millió lej.
Az évfordulót idén új megvilágításba helyezi az ukrajnai háború.
1986. április 25-ről 26-ára virradó éjszaka a mai Ukrajnában található Csernobilban robbanás történt az atomerőmű negyedik blokkjában. A detonáció felszakította az épület tetejét és falait, és tűz keletkezett. Maga a reaktor is megsérült, majd radioaktív anyag került a levegőbe, és ennek nyomán szerte Európában a szokottnál nagyobb radioaktív koncentrációt mértek.
A szovjet vezetés próbálta titkolni a katasztrófát. A külvilág úgy szerzett tudomást róla, hogy Svédországban kezdtek radioaktív felhőket észlelni. A felhő április 29-én érte el a mi térségünket.
Az évfordulót új megvilágításba helyezi az ukrajnai háború, illetve a világ egyik legnagyobb nukleáris erőműve, a zaporizzsjai atomerőmű körüli harcok. A létesítmény körül rendszeresek a rakéta-becsapódások, de a reaktorok eddig szerencsére nem szenvedtek sérülést. Szakértők szerint egy célt tévesztett lövedék vagy eltévedt bomba nagyobb katasztrófát okozhatna, mint ami Csernobilban történt 1986-ban. Éppen ezért az évfordulón az olasz külügyminiszter javasolta, hogy az orosz és ukrán fél alakítson ki fegyvermentes, védett övezetet a zaporizzsjai atomerőmű körül.
A román elnök kimondottan pozitívnak minősítette dél-amerikai körútjának eredményeit, amelyek Klaus Iohannis szerint azt mutatják, hogy Romániát megbecsülik.
„Mindenhol nagyon jól fogadtak minket” – fogalmazott Iohannis Buenos Airesben, az Alberto Fernandez argentin elnökkel közös sajtótájékoztatóján. Kifejtette: Románia számára nagyon fontosak a dél-amerikai kapcsolatok és sajnálatosnak tartja, hogy csak sokéves szünet után jöhettek létre elnöki szintű találkozók a kontinens országainak vezetőivel.
„Itt a helyszínen sokkal jobban megérthettem latin-amerikai barátaink álláspontját, és a következtetéseimet az Európai Tanács elé tudom vinni” – mondta a román elnök, aki Argentina előtt Brazíliát és Chilét is felkereste.
Hangsúlyozta, hogy Románia a gazdasági együttműködés elmélyítésére törekszik a dél-amerikai országokkal, jelenleg ugyanis a kapcsolatok messze elmaradnak a lehetőségektől.
A tavaly kialakult világhelyzet óta hazánkban is a korábbinal jóval többször kerül említésre a gazdasági szféra állapota. A minap számolt be a sajtó például arról, hogy egy kormányzati támogatási program keretében kártérítést igénylő cégek száma (több mint tízezer) messze elmarad a várakozásoktól (Elméletileg 74 ezer vállalkozás pályázhatott volna. A Gazdasági, Vállalkozásügyi és Idegenforgalmi Minisztérium illetékesei arra számítottak, hogy 30 ezer cég fog pályázni), mivel a pályázati kiírás egy sor bonyolult, időigényes és költséges feltételt támaszt, ráadásul szervezési nehézségek is voltak. Ugyanakkor a program keretösszege meg sem közelíti az igényeket, még így sem, hogy a jelentkező cégek száma jóval elmarad az előzetes várakozásoktól. (A tárca becslései szerint a program teljes költségvetése csak hozzávetőleg 7 ezer cég kártalanítására lett volna elég.)
Ferencz Éva
Arról kevesebb szó esik, hogy miként alakul az esetenként világ szeme elől eldugott, de a világhelyzet hatósugara által ugyanúgy érintett civil szervezetek élete?
Erről a kászonjakabfalvi Strázsa Kulturális Egyesület vezetőjét, Ferencz Éva pedagógust faggatom a mai félórában, amelyben az egyesület tevékenységeire és aktuális programjaikra is kitérünk.
Az elmúlt 24 órában 15 260 személy kapta meg Romániában a Pfizer-BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca vagy a Johnson&Johnson koronavírus elleni vakcináját - derül ki az oltási kampányt koordináló országos bizottság (CNCAV) adataiból.
A tájékoztatás szerint majdnem 11 ezer személy az első, 4400-nak a második dózist kapta meg. Ezzel 5 millió 35 ezerre nőtt azoknak a száma, akik legalább egy adag vakcinát kaptak, ami a lakosság 25,5 százalékának felel meg.
Az akadozó kampány ellenére Klaus Iohannis államfő nem ért egyet az oltás kötelező tételével – egyes alkalmazotti kategóriák vonatkozásában sem -, illetve diszkriminatívnek nevezte, hogy kitiltják a beoltatlanokat olyan "nem létfontosságú" helyekről, mint a mozik és vendéglők. Az elnök szerint ez elképzelhető, de szerinte ez önmagában nem jelent megoldást a járványra. A "magyarázat nélküli" tiltások pedig nem vezetnek sehova – fűzte hozzá Klaus Iohannis.