Albániában szombaton ismét összecsapott a rendőrség a tüntetőkkel Tiranában, ahol a kormányfő lemondását követelik. Edi Rama kitart, és külső beavatkozással, idegenkezűséggel vádolja továbbra is a mozgalmat.
Az albániai tüntetés-hullám előzménye az ún. Falmingo-mozgalom vagy forradalom, amely még májusban indult egy a Trump családot érintő albániai ingatlanbefektetés miatt, amely a mozgalmárok szerint környezetvédelmi szempontból kétes. A Flamingo-mozgalom idővel általános kormányellenes mozgalommá alakult, ehhez csatlakoztak a diákok is.
Az Al Jazeera szerint a tiranai tiltakozások az utóbbi napokban lecsillapodtak, de a szombati demonstráción a rendőrség vízágyút, könnygázt és gumilövedéket vetett be az ezres tömeggel szemben.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a tüntetések október közepén kezdődtek, amikor egyetemisták az egyetemi körülmények miatt kezdtek tiltakozni és ez gyűrűzött tovább, mostanra a korrupció és a munkahiány elleni demonstrációk az egész országra kiterjedtek. Október 17-én a tiltakozás erőszakossá vált, a rendőrség szerint 500 tüntetőt vettek őrizetbe, 330-at később szabadon engedtek, az összecsapásokban legalább 120 rendőr és 45 tüntető sérült meg. A Reuters szerint a mozgalom a legnagyobb fenyegetés Edi Rama számára, aki 2013 óta kormányoz, és tavaly nyerte meg negyedik ciklusát.
A cseh parlament alsóháza elfogadta a közmédia finanszírozásának átalakításáról szóló törvényjavaslatot.
A kormánypárti képviselők egy éjszakába nyúló szavazáson döntöttek arról, hogy megszüntetnék a háztartások által fizetett előfizetési díjakat, és a közszolgálati televízió, illetve rádió működését az állami költségvetésből finanszíroznák. A tervezett módosítást bírálók szerint az állami költségvetéstől való függés veszélyeztetheti a cseh közmédia függetlenségét, és politikai nyomásgyakorlásra adhat lehetőséget.
A tüntetés szervezői arra figyelmeztettek, hogy a változtatás nem pusztán technikai kérdés, hanem a Cseh Televízió és a Cseh Rádió jövőjét is meghatározhatja. Közlésük szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén a két intézmény évente 1,4 milliárd koronával kevesebb finanszírozáshoz jutna. A szervezők szerint különösen fontos, hogy válságos időszakokban is működjenek a politikai vezetéstől független médiumok.
A szerbiai választások olyan eredményt hoztak, amelyet szinte bizonyosan az ország újkori történelmének egyik legnagyobb politikai fordulópontjaként jegyeznek majd fel. Az Egyetemista Lista elsöprő győzelmet aratott, és a parlament 250 mandátumából 140 megszerzésével önálló többséghez jutott.
A Szerb Haladó Párt (SNS), amely eddig az ország meghatározó politikai ereje volt, 104 helyet szerzett, és csaknem 14 év után először ellenzékbe vonul. Aleksandar Vučić elismerte a vereséget, a hivatalos végeredményt még nem hozták nyilvánosságra.
Az Egyetemista Lista mozgalom alig két éve indult, a 2024. novemberi újvidéki vasútállomás-előtető összeomlása, amely 16 ember halálát okozta váltotta ki, és ebből nőtte ki magát, az összefogás erejét pedig a kormányzati korrupcióval szembeni harag szította.
A Washington Post arról ír, hogy az egyetemi hallgatók csaknem két éve vezetnek tömeges korrupcióellenes tiltakozásokat.
Az előrehozott parlamenti választásokat Aleksandar Vučić szeptemberben írta ki, a diáktüntetések nyomására.
A Román Rádió beszámolója szerint a szenátorok előtt egy olyan kezdeményezés szerepel a héten, amely minden elektromosrollert használó számára életkortól függetlenül kötelezővé tenné a bukósisak viselését.
A szabályozás szükségességét azzal indokolják, hogy egyre többen használják az elektromos rollereket városi közlekedésre, miközben jelentősen nőtt az ilyen járművekkel kapcsolatos balesetek száma és a balesetek súlyossága is.
A szenátusban első házként megvitatják az Első Otthon program módosításáról szóló törvénytervezetet is. Ez lehetővé tenné, hogy a 35 év alatti fiatalok a a program keretében mindössze 5 százalékos önrésszel vásárolhassanak lakást, akár 140 ezer eurós finanszírozás esetén is. Az intézkedés a pályakezdő fiatalokat és az építőipart egyaránt támogatná.
Albániában szombaton ismét összecsapott a rendőrség a tüntetőkkel Tiranában, ahol a kormányfő lemondását követelik. Edi Rama kitart, és külső beavatkozással, idegenkezűséggel vádolja továbbra is a mozgalmat.
Az albániai tüntetés-hullám előzménye az ún. Falmingo-mozgalom vagy forradalom, amely még májusban indult egy a Trump családot érintő albániai ingatlanbefektetés miatt, amely a mozgalmárok szerint környezetvédelmi szempontból kétes. A Flamingo-mozgalom idővel általános kormányellenes mozgalommá alakult, ehhez csatlakoztak a diákok is.
Az Al Jazeera szerint a tiranai tiltakozások az utóbbi napokban lecsillapodtak, de a szombati demonstráción a rendőrség vízágyút, könnygázt és gumilövedéket vetett be az ezres tömeggel szemben.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a tüntetések október közepén kezdődtek, amikor egyetemisták az egyetemi körülmények miatt kezdtek tiltakozni és ez gyűrűzött tovább, mostanra a korrupció és a munkahiány elleni demonstrációk az egész országra kiterjedtek. Október 17-én a tiltakozás erőszakossá vált, a rendőrség szerint 500 tüntetőt vettek őrizetbe, 330-at később szabadon engedtek, az összecsapásokban legalább 120 rendőr és 45 tüntető sérült meg. A Reuters szerint a mozgalom a legnagyobb fenyegetés Edi Rama számára, aki 2013 óta kormányoz, és tavaly nyerte meg negyedik ciklusát.
Súlyos esetekben a diákok kizárhatók az iskolából – döntötte el a közoktatási törvény tervezetének pénteki vitáján a képviselőház tanügyi bizottsága. A kormány által beterjesztett jogszabályjavaslat tiltotta a tanulók kizárását.
Klaus Johannis elnök szerint példaértékűek az erdélyi szászok és románok békés együttélésen és egymás kultúrájának a kölcsönös tiszteletén alapuló kapcsolatai, s ezek Románia és Németország kapcsolatait is fejlesztették, erősítették.
A csütörtökön jegyzett évi 6,79 százalékról 6,78 százalékra csökkent pénteken a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank.
A generikus gyógyszerek jelentik a fogyasztás majdnem 80 százalékát, a gyógyszerekkel kapcsolatos romániai politikának pedig biztosítania kell a betegek hozzáférését a gyógyszerekhez – jelentette ki az egészségügyi miniszter.
Június 27-én nyitják meg a dunai hidat Brăilán – jelentette be a szállításügyi miniszter. Sorin Grindeanu elmondta, a szaktárca felhasznált minden autópálya és vasút építésre fordítható európai alapot a jelenlegi pénzügyi időszakban, ami először történik meg Románia Európai Uniós csatlakozása után.
Augusztus elsejétől lehet időpontot kérni az oltási előjegyzések internetes platformján a tizenévesek immunizálására a Moderna vakcinájával – közölte az oltási kampányt koordináló országos bizottság.
A teljes romániai közúthálózat hossza 2022 végén 86.338 kilométer, a vasúthálózat hossza pedig 10.615 km volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet pénteken közzétett adataiból.
Többé nem kell fénymásolatot csatolni az ügyintézéshez szükséges dokumentumokról a konzuli szolgáltatások igénybevételekor, hanem csak az eredetit felmutatni – döntött a külügyminisztérium.
Pénteken kezdődik a helyi Roncsautó program. A polgármesteri hivatalok a finanszírozás 20 százalékát kell biztosítsák, a többi a Környezetvédelmi Alapból fedezik.
Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) pénteki tájékoztatása szerint az elmúlt hét napban 236-ra nőtt az aktív afrikaisertéspestis-gócok száma az előző héten jegyzett 170-ről.
Súlyos esetekben a diákok kizárhatók az iskolából - döntötte el a közoktatási törvény tervezetének pénteki vitáján a képviselőház tanügyi bizottsága. A kormány által beterjesztett jogszabályjavaslat tiltotta a tanulók kizárását.
A bizottsági ülésen résztvevő Ligia Deca tanügyminiszter utóbb a sajtónak elmagyarázta: a kizárás nem jelenti azt, hogy a gyerek nem iratkozhat át egy másik iskolába, miután megfelelő segítséget kap a viselkedésének korrekciójához. A bizottság pénteken több más módosító javaslatot is elfogadott, többségüket a PSD képviselői terjesztették be. Az egyik szerint az óvodák és bölcsődék legkevesebb 140 fős gyermeklétszámmal működhetnek majd, szemben a kormány tervezetében javasolt 150 fővel. Vitát váltott ki a PSD-nek az a javaslata, hogy a törvény tegye lehetővé az otthonoktatást, de Ligia Deca tanügyminiszter elutasította ezt az indítványt. A képviselőház tanügyi szakbizottsága csütörtökön kezdte el a közoktatási törvény tervezetének cikkelyenkénti vitáját.
Klaus Johannis elnök szerint példaértékűek az erdélyi szászok és románok békés együttélésen és egymás kultúrájának a kölcsönös tiszteletén alapuló kapcsolatai, s ezek Románia és Németország kapcsolatait is fejlesztették, erősítették. Az államfő a Brassó megyei Szászkeresztúron (Crit) beszélt erről tegnap a Haferland (Zabföld) kulturális fesztivál megnyitóján.
A román nyelven elmondott beszédét, melynek egyes mondatait németül is elismételte, az elnöki hivatal honlapja közölte. Az elnök kijelentette: az erdélyi szászok évszázadokon át bizonyították, hogy a jó szervezettség, a szolidaritás és az értékek, hitek és a szabadság tiszteletben tartásáért vívott állhatatos harc túlléphetik a történelem viszontagságait. "Románia - az európai sokszínűség és egység mellett erősen elkötelezett államként - az a hely, ahol tiszteletben tartják az etnikai, vallási és kulturális sokszínűséget, és amely modellértékű a tolerancia, a nyitottság és a szolidaritás terén" - jelentette ki az elnök, aki a rendezvény fővédnökségét is vállalta.
A két világháború között még 800 ezres lélekszámú romániai német közösség tömeges elvándorlása a kommunista diktatúra idején kezdődött, az 1989-es rendszerváltozás után pedig rohamosan felgyorsult. A 2011-es népszámláláskor már csak 36 ezren vallották németnek magukat Romániában.
"
["post_title"]=>
string(33) "Klaus Johannis Szászkeresztúron"
["post_excerpt"]=>
string(266) "Klaus Johannis elnök szerint példaértékűek az erdélyi szászok és románok békés együttélésen és egymás kultúrájának a kölcsönös tiszteletén alapuló kapcsolatai, s ezek Románia és Németország kapcsolatait is fejlesztették, erősítették. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(31) "klaus-johannis-szaszkereszturon"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2021-08-02 11:47:21"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2021-08-02 08:47:21"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=405176"
["menu_order"]=>
int(15124)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3725 (24) {
["ID"]=>
int(425965)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2023-04-21 15:01:39"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2023-04-21 12:01:39"
["post_content"]=>
string(774) "
A csütörtökön jegyzett évi 6,79 százalékról 6,78 százalékra csökkent pénteken a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) - közölte a Román Nemzeti Bank.
A múlt év elején 3,02 százalékos volt a ROBOR, 2023 elején pedig 7,56 százalékon állt. A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 6,99 százalékról 6,97 százalékra csökkent, a 12 hónapos ROBOR pedig 7,34 százalékról 7,32 százalékra mérséklődött. A fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 5,98 százalék.
A generikus gyógyszerek jelentik a fogyasztás majdnem 80 százalékát, a gyógyszerekkel kapcsolatos romániai politikának pedig biztosítania kell a betegek hozzáférését a gyógyszerekhez - jelentette ki az egészségügyi miniszter.
Alexandru Rafila az Orvostudományi Akadémia gyógyszer helyzettel kapcsolatos kerekasztal-beszélgetésén azt mondta, azt szeretné, ha Románia néhány gyárában sikerülne előállítani az alapanyagot a generikus gyógyszerekhez. A Gyógyszerek és Orvosi Eszközök Országos Ügynökségének elnöke szerint egész Európában példátlan helyzet van a gyógyszerek tekintetében. Răzvan Mihai Prisada hozzátette, bizonyos betegségek kezelésére használt gyógyszerek krónikus hiánya körvonalazódik. Mircea Beuran, az Orvostudományi Akadémia ügyvezető alelnöke arra világított rá, hogy Európa a Kínában és Indiában gyártott alapanyagoktól függ.
A szamosújvári Téka Művészbeugró nevű rendezvénye idén online felületen valósult meg, hat itthoni és határon túli művész közreműködésével, a róluk és velük készült videókat a szamosújvári Téka Facebook illetve Youtoube csatornáján tekinthetik meg. A Művészbeugró vendégei közül az Észpresszóban ma Shrek Tímea kárpátaljai prózaírót hallhatják – tartsanak velünk!
Shrek Tímea prózaíró, magyartanár - 1989. augusztus 13-án született a kárpátaljai Beregszász városában. 2013-ban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát. 2009-től a Beregszászi 7. Számú Általános Iskola szervezőpedagógusa és magyartanára, ahol csak kisebbségi (roma) gyermekek oktatásával foglalkozik. A beregszászi székhelyű Kovács Vilmos Irodalmi Társaság alapító tagja. 2014-től rendszeresen publikál a kárpátaljai Együtt című irodalmi és művészeti folyóiratban, novelláit közölte az Irodalmi Szemle, a Napút, a Partium, a Somogy, a Kárpátaljai Hírmondó, a Szózat, az Irodalmi Jelen, a Holdkatlan, stb. Kisprózákat és novellákat ír, közel áll hozzá az írói szociográfia.2016-ban az Ukrajnai Kulturális Minisztérium által meghirdetett Kárpátaljai dialógusok című rövidpróza-pályázat első helyezettje. Több novelláját Antonenko Miklós ültette át ukrán nyelvre, valamint Ferdinandy György író, költő szintén fordított műveiből spanyolra.2016-ban Beregszász városának polgármesteri hivatala Drávai Gizella-díjjal tüntette ki, valamint szintén ebben az évben elnyerte a Nemzeti Kulturális Alap által meghirdetett Gion Nándor-ösztöndíjat. Első kötete Halott föld ez címmel 2019-ben jelent meg a Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában.
Június 27-én nyitják meg a dunai hidat Brăilán - jelentette be a szállításügyi miniszter. Sorin Grindeanu elmondta, a szaktárca felhasznált minden autópálya és vasút építésre fordítható európai alapot a jelenlegi pénzügyi időszakban, ami először történik meg Románia Európai Uniós csatlakozása után.
A Duna fölött Brăilán épülő híd a legnagyobb közúti infrastrukturális projekt 1989 után. A június 27-én megnyíló hidat 2019 óta építik, 2021 decemberében kellett volna átadni, de ez június végéig késett. Ez a harmadik leghosszabb híd Európában. A megnyitáskor csak az első 4 kilométeren indul meg a forgalom, a teljes projektet szeptemberre ígérik az építők. Sorin Grindeanu azt mondta, hogy a szállításügyi minisztériumnak még 4 milliárd lejre van szüksége az autópálya és vasúti beruházások folytatásához, ezt a költségvetés kiigazításakor fogja igényelni.
Augusztus elsejétől lehet időpontot kérni az oltási előjegyzések internetes platformján a tizenévesek immunizálására a Moderna vakcinájával - közölte az oltási kampányt koordináló országos bizottság.
Az Európai Gyógyszerügynökség július 23-án hagyta jóvá a Moderna vakcinájának alkalmazását a 12-17 éves korosztálynál. Akárcsak a 18 év fölöttiek, a 12-17 évesek is két dózist kapnak a Moderna oltóanyagából. A két oltás között 28 napnak kell eltelnie. A kiskorúak beoltásához szülő vagy gyám hozzájárulása szükséges, akárcsak a Pfizer/BioNTech vakcinájának beadásakor. A 14 év alatti kiskorúak immunizálásához a születési bizonyítványt kell bemutatni. A szűrővizsgálati űrlapot és a szülői beleegyezési nyilatkozatot le lehet tölteni a ROVACCINARE honlapról.
A teljes romániai közúthálózat hossza 2022 végén 86.338 kilométer, a vasúthálózat hossza pedig 10.615 km volt - derül ki az Országos Statisztikai Intézet pénteken közzétett adataiból.
Ezek szerint a közúthálózat 20,4 százaléka országút, 40,7 százaléka megyei út és 38,9 százaléka községi út. Ugyanakkor az országúthálózat 35,2 százaléka volt európai út, 5,4 százaléka autópálya, 11,8 százaléka négysávos, 1,8 százaléka háromsávos és 0,2 százaléka hatsávos út. Az adatok szerint a 10.615 km-es vasúthálózatból 10.519 km volt normál, 91 km széles és 5 km keskeny nyomtávú vasút.
Többé nem kell fénymásolatot csatolni az ügyintézéshez szükséges dokumentumokról a konzuli szolgáltatások igénybevételekor, hanem csak az eredetit felmutatni - döntött a külügyminisztérium.
Amennyiben a konzuli szolgáltatáshoz vagy a konzulátusi irattár számára mégis szükség van a dokumentumok fénymásolatára ezeket a diplomáciai képviselet személyzete készíti. Az ügyintézés gyorsítása érdekében a külügyminisztérium javasolja, hogy a konzuli szolgáltatást igénylők töltsék fel az ügyintézéshez szükséges dokumentumokat a www.econsulat.ro portálon.
Pénteken kezdődik a helyi Roncsautó program. A polgármesteri hivatalok a finanszírozás 20 százalékát kell biztosítsák, a többi a Környezetvédelmi Alapból fedezik.
Mint ismeretes, az idei költségvetés 100 ezer 15 évesnél idősebb autó forgalomból történő kivonására elég. A tulajdonosok összesen 3 ezer lejt kapnak és nem kötelezik őket, hogy új autót vegyenek az ócskavasként leadott gépkocsi helyett. Az ország több helyi önkormányzata jelentette be részvételét a programba, de Giurgiu város polgármesteri hivatala ezt nem tette meg pénzhiányra hivatkozva. A helyi önkormányzatok mától április 28-ig nyújthatják be a finanszírozási kérelmeket a Környezetvédelmi Alap által biztosított portálon.
Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) pénteki tájékoztatása szerint az elmúlt hét napban 236-ra nőtt az aktív afrikaisertéspestis-gócok száma az előző héten jegyzett 170-ről.
Az elmúlt héten 70 új fertőzésgócot azonosítottak. 2019-től mostanig 3234 gócot sikerült felszámolni. Az afrikai sertéspestist okozó vírus jelenlétét legelőször 2017. július 31-én jelezték Romániában. Azóta a nyilvántartások szerint összesen 5818 vaddisznót fertőzött meg a kór 41 megyében.
Románia maradt Ukrajna egyetlen szomszédja, amely még engedélyezi az onnan származó gabona importját.
Lengyelország, Magyarország és Szlovákia is megtiltotta a gabonaszállítmányok belépését az országba saját termelőinek védelme érdekében, míg Bulgária bejelentette, hogy hasonló intézkedést léptet életbe néhány napon belül. Magyarország ugyanakkor június 30-ig megtiltotta a méz és bizonyos hústermékek ukrajnai importját is. A román farmerek nemrég tiltakoztak azért, mert az ukrán gabona import miatti vesztéségeit meghaladják a 200 millió eurót, hiszen az ukrán gabona tonnánkénti ára mintegy 100 euróval olcsóbb, mint a román.
Súlyos esetekben a diákok kizárhatók az iskolából - döntötte el a közoktatási törvény tervezetének pénteki vitáján a képviselőház tanügyi bizottsága. A kormány által beterjesztett jogszabályjavaslat tiltotta a tanulók kizárását.
A bizottsági ülésen résztvevő Ligia Deca tanügyminiszter utóbb a sajtónak elmagyarázta: a kizárás nem jelenti azt, hogy a gyerek nem iratkozhat át egy másik iskolába, miután megfelelő segítséget kap a viselkedésének korrekciójához. A bizottság pénteken több más módosító javaslatot is elfogadott, többségüket a PSD képviselői terjesztették be. Az egyik szerint az óvodák és bölcsődék legkevesebb 140 fős gyermeklétszámmal működhetnek majd, szemben a kormány tervezetében javasolt 150 fővel. Vitát váltott ki a PSD-nek az a javaslata, hogy a törvény tegye lehetővé az otthonoktatást, de Ligia Deca tanügyminiszter elutasította ezt az indítványt. A képviselőház tanügyi szakbizottsága csütörtökön kezdte el a közoktatási törvény tervezetének cikkelyenkénti vitáját.