Albániában szombaton ismét összecsapott a rendőrség a tüntetőkkel Tiranában, ahol a kormányfő lemondását követelik. Edi Rama kitart, és külső beavatkozással, idegenkezűséggel vádolja továbbra is a mozgalmat.
Az albániai tüntetés-hullám előzménye az ún. Falmingo-mozgalom vagy forradalom, amely még májusban indult egy a Trump családot érintő albániai ingatlanbefektetés miatt, amely a mozgalmárok szerint környezetvédelmi szempontból kétes. A Flamingo-mozgalom idővel általános kormányellenes mozgalommá alakult, ehhez csatlakoztak a diákok is.
Az Al Jazeera szerint a tiranai tiltakozások az utóbbi napokban lecsillapodtak, de a szombati demonstráción a rendőrség vízágyút, könnygázt és gumilövedéket vetett be az ezres tömeggel szemben.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a tüntetések október közepén kezdődtek, amikor egyetemisták az egyetemi körülmények miatt kezdtek tiltakozni és ez gyűrűzött tovább, mostanra a korrupció és a munkahiány elleni demonstrációk az egész országra kiterjedtek. Október 17-én a tiltakozás erőszakossá vált, a rendőrség szerint 500 tüntetőt vettek őrizetbe, 330-at később szabadon engedtek, az összecsapásokban legalább 120 rendőr és 45 tüntető sérült meg. A Reuters szerint a mozgalom a legnagyobb fenyegetés Edi Rama számára, aki 2013 óta kormányoz, és tavaly nyerte meg negyedik ciklusát.
A cseh parlament alsóháza elfogadta a közmédia finanszírozásának átalakításáról szóló törvényjavaslatot.
A kormánypárti képviselők egy éjszakába nyúló szavazáson döntöttek arról, hogy megszüntetnék a háztartások által fizetett előfizetési díjakat, és a közszolgálati televízió, illetve rádió működését az állami költségvetésből finanszíroznák. A tervezett módosítást bírálók szerint az állami költségvetéstől való függés veszélyeztetheti a cseh közmédia függetlenségét, és politikai nyomásgyakorlásra adhat lehetőséget.
A tüntetés szervezői arra figyelmeztettek, hogy a változtatás nem pusztán technikai kérdés, hanem a Cseh Televízió és a Cseh Rádió jövőjét is meghatározhatja. Közlésük szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén a két intézmény évente 1,4 milliárd koronával kevesebb finanszírozáshoz jutna. A szervezők szerint különösen fontos, hogy válságos időszakokban is működjenek a politikai vezetéstől független médiumok.
A szerbiai választások olyan eredményt hoztak, amelyet szinte bizonyosan az ország újkori történelmének egyik legnagyobb politikai fordulópontjaként jegyeznek majd fel. Az Egyetemista Lista elsöprő győzelmet aratott, és a parlament 250 mandátumából 140 megszerzésével önálló többséghez jutott.
A Szerb Haladó Párt (SNS), amely eddig az ország meghatározó politikai ereje volt, 104 helyet szerzett, és csaknem 14 év után először ellenzékbe vonul. Aleksandar Vučić elismerte a vereséget, a hivatalos végeredményt még nem hozták nyilvánosságra.
Az Egyetemista Lista mozgalom alig két éve indult, a 2024. novemberi újvidéki vasútállomás-előtető összeomlása, amely 16 ember halálát okozta váltotta ki, és ebből nőtte ki magát, az összefogás erejét pedig a kormányzati korrupcióval szembeni harag szította.
A Washington Post arról ír, hogy az egyetemi hallgatók csaknem két éve vezetnek tömeges korrupcióellenes tiltakozásokat.
Az előrehozott parlamenti választásokat Aleksandar Vučić szeptemberben írta ki, a diáktüntetések nyomására.
A Román Rádió beszámolója szerint a szenátorok előtt egy olyan kezdeményezés szerepel a héten, amely minden elektromosrollert használó számára életkortól függetlenül kötelezővé tenné a bukósisak viselését.
A szabályozás szükségességét azzal indokolják, hogy egyre többen használják az elektromos rollereket városi közlekedésre, miközben jelentősen nőtt az ilyen járművekkel kapcsolatos balesetek száma és a balesetek súlyossága is.
A szenátusban első házként megvitatják az Első Otthon program módosításáról szóló törvénytervezetet is. Ez lehetővé tenné, hogy a 35 év alatti fiatalok a a program keretében mindössze 5 százalékos önrésszel vásárolhassanak lakást, akár 140 ezer eurós finanszírozás esetén is. Az intézkedés a pályakezdő fiatalokat és az építőipart egyaránt támogatná.
Albániában szombaton ismét összecsapott a rendőrség a tüntetőkkel Tiranában, ahol a kormányfő lemondását követelik. Edi Rama kitart, és külső beavatkozással, idegenkezűséggel vádolja továbbra is a mozgalmat.
Az albániai tüntetés-hullám előzménye az ún. Falmingo-mozgalom vagy forradalom, amely még májusban indult egy a Trump családot érintő albániai ingatlanbefektetés miatt, amely a mozgalmárok szerint környezetvédelmi szempontból kétes. A Flamingo-mozgalom idővel általános kormányellenes mozgalommá alakult, ehhez csatlakoztak a diákok is.
Az Al Jazeera szerint a tiranai tiltakozások az utóbbi napokban lecsillapodtak, de a szombati demonstráción a rendőrség vízágyút, könnygázt és gumilövedéket vetett be az ezres tömeggel szemben.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a tüntetések október közepén kezdődtek, amikor egyetemisták az egyetemi körülmények miatt kezdtek tiltakozni és ez gyűrűzött tovább, mostanra a korrupció és a munkahiány elleni demonstrációk az egész országra kiterjedtek. Október 17-én a tiltakozás erőszakossá vált, a rendőrség szerint 500 tüntetőt vettek őrizetbe, 330-at később szabadon engedtek, az összecsapásokban legalább 120 rendőr és 45 tüntető sérült meg. A Reuters szerint a mozgalom a legnagyobb fenyegetés Edi Rama számára, aki 2013 óta kormányoz, és tavaly nyerte meg negyedik ciklusát.
Az ukrán gabona romániai tranzitjának biztosításáról és ‘más időszerű kérdésekről’ tárgyal pénteken Bukarestben Petre Daea mezőgazdasági miniszter a kijevi hivatali kollégájával, Mikola Szolszkival.
Új szabályok lépnek életbe holnaptól a betegszabadságok kiállítására. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár közlése szerint a megszokott betegségek okozta ideiglenes munkaképtelenség esetén az orvosoknak össze kell állítani a betegség megfigyelési tervét, ami nehézséget jelent az orvosoknak, de kedvező a páciensek számára és növeli az egészségügyi kiadások hatékonyságát.
A kijevi hatóságok szélsőséges nyilatkozatai és gyilkos tevékenysége megerősíti, hogy folytatni kell Oroszország Ukrajnában zajló speciális hadműveletét – olvasható a moszkvai külügyminisztérium közleményében.
Az Európai Unió Tanácsa Libanonnal szemben célzott korlátozó intézkedésekre vonatkozó keretrendszert fogadott el pénteken, amely lehetővé teszi szankciók bevezetését azon szervezetekkel, illetve személyekkel szemben, akik felelősek a libanoni demokrácia és jogállamiság aláásásáért.
Legalább 270 palesztin sebesült meg pénteken a ciszjordániai tüntetéseken, összecsapva izraeli katonákkal – közölte a palesztin vörös félhold szervezete.
Fegyveresek megtámadtak pénteken Észak-Irakban egy gyászmenetet, és legalább hét embert megöltek, 17-et pedig megsebesítettek – közölte az asz-Szumaríja iraki televízió.…
Három százalék alatti és a tavalyinál kisebb Románia költségvetési deficitje az év első felében – derül ki a Pénzügyminisztérium adataiból.
A költségvetési bevételek 20 százalékkal nőttek tavalyhoz képest, a kiadások is majdnem 10 százalékkal voltak nagyobbak, mint 2020-ban. A kiadások közül több mint öt milliárd lejjel többet fordítottak beruházásra, a járványügyi rendkívüli kifizetések meghaladták a 8 milliárd lejt, míg a személyzeti költségek 4,5 százalékkal, a szociális védelmi kiadások pedig majdnem kilenc százalékkal emelkedtek.
Az ukrán gabona romániai tranzitjának biztosításáról és 'más időszerű kérdésekről' tárgyal pénteken Bukarestben Petre Daea mezőgazdasági miniszter a kijevi hivatali kollégájával, Mikola Szolszkival.
A felek szerdai online találkozóján Petre Daea tájékoztatta tárgyalópartnerét arról, hogy a romániai termelőket az árleszorító hatásuk miatt 'rendkívül nehéz helyzetbe' hozta az országba beáramló ukrán gabona, és a román vámhatóságok szigorítottak az ukrajnai szállítmányok minőségének ellenőrzésén. Azt is közölte Mikola Szolszkival, hogy a román állam szigorúbban fogja követni az ország területén áthaladó ukrán szállítmányok útját. Petre Daea ugyanakkor arra kérte az ukrán minisztert: hasson oda, hogy az ukrán gazdasági szereplők csökkentsék a gabonafélék és olajos magvak Romániába irányuló kivitelét, és az exportot a tranzitfolyosókra irányítsák.
Eltérő járványellenes stratégiával készülnek a romániai egyetemek a 2021-2022-es tanévre.
Míg a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közölte, hogy jelenléti oktatásra csak a beoltott, a betegségen átesett vagy negatív tesztet felmutató diákokat fogadja, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) valamennyi diákját jelenléti oktatásra várja, védettségtől függetlenül. Tonk Márton a Sapientia rektora az MTI-nek elmondta: a nappali tagozatos hallgatók esetében az érvényes törvények nem teszik lehetővé az online oktatást, ha nincs rendkívüli helyzet. A kollégiumok, étkezdék, könyvtárak használatánál az egyetem szenátusa a különböző helyszíneken működő karokra bízta a döntéshozatalt – tette hozzá a rektor.
A NATO összes tagállama megállapodott abban, hogy Ukrajna a szövetség tagja lesz, de most a fő téma Kijev győzelme Moszkvával szemben a konfliktusban - jelentette ki Jens Stoltenberg. A NATO főtitkára erről Németországban nyilatkozott, ahol az Ukrajnának nyújtott támogatás folytatásáról egyeztetnek a szövetségesek.
Új szabályok lépnek életbe holnaptól a betegszabadságok kiállítására. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár közlése szerint a megszokott betegségek okozta ideiglenes munkaképtelenség esetén az orvosoknak össze kell állítani a betegség megfigyelési tervét, ami nehézséget jelent az orvosoknak, de kedvező a páciensek számára és növeli az egészségügyi kiadások hatékonyságát.
A családorvos kezdetben maximum 4 nap betegszabadságot írhat ki, majd újra meg kell vizsgálni a beteget és amennyiben ennek egészségi állapota megköveteli három nappal meghosszabbíthatja a szabadságot. Egy éven belül egy családorvos maximum 28 nap betegszabadságot írhat ki a páciensnek. A szakorvos először 15 napot írhat ki és ugyancsak vizsgálatot követően hosszabbíthatja meg egy hónapig. Évente maximum 90 nap betegszabadságot lehet kiírni. Az orvosi vizsgálatot online is el lehet végezni. A megfigyelési terv kidolgozásának kötelezettsége nem vonatkozik a szív és érrendszeri betegségekre, az AIDS.re, a rákos megbetegedésekre van tuberkulózisra, illetve a sürgősségi ellátásra, kórházba utalásra vagy fertőző betegségekre. Ugyancsak augusztus elsejétől maximum 5 nap fizetett betegszabadság jár a magas járványügyi kockázatot jelentő országokból visszatérő, karanténköteles személyeknek.
A kijevi hatóságok szélsőséges nyilatkozatai és gyilkos tevékenysége megerősíti, hogy folytatni kell Oroszország Ukrajnában zajló speciális hadműveletét - olvasható a moszkvai külügyminisztérium közleményében.
A tárca közleményében Mihajlo Podolszkij, Volodimir Zelenszkij elnök tanácsosának nyilatkozatait idézi, aki az ukrán ortodox egyházzal kapcsolatban azt mondta, a kijevi rezsimnek esélye nyílt, hogy gyorsan és fájdalommentesen megtisztítsa azt az orosz párti emberektől. Ugyanakkor megígérte, hogy megbünteti a Krím-félsziget és Donbasz lakóit, mert Oroszországban képzelik el jövőjüket.
Az Európai Unió Tanácsa Libanonnal szemben célzott korlátozó intézkedésekre vonatkozó keretrendszert fogadott el pénteken, amely lehetővé teszi szankciók bevezetését azon szervezetekkel, illetve személyekkel szemben, akik felelősek a libanoni demokrácia és jogállamiság aláásásáért.
A szankciós keret bevezetését az indokolta, hogy a libanoni politikai erők nem teljesítették maradéktalanul azon elvárásokat, hogy a nemzeti érdekeknek megfelelően járjanak el, és ne késleltessék tovább egy olyan kormány megalakítását, amely képes kielégíteni az ország sürgős szükségleteit és végrehajtani a szükséges reformokat.
Az Oroszország ellen tervezett újabb szankciók kemény csapást mérnek a világgazdaságra és növelhetik a válság lehetőségét a világon - jelentette ki az orosz államelnök szóvivője. Dmitrij Peszkov elmondta, a Kreml tudja, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok újabb szankciók bevezetését mérlegeli.
Legalább 270 palesztin sebesült meg pénteken a ciszjordániai tüntetéseken, összecsapva izraeli katonákkal - közölte a palesztin vörös félhold szervezete.
Ciszjordánia több településén tiltakoztak a palesztinok az izraeli telepespolitika ellen, és összetűztek a helyszínre vezényelt izraeli katonákkal. A sérültek zöme a katonák által bevetett könnygáz belélegzése miatt lett rosszul, mintegy ötvenen gumilövedékek, heten éles lövedék általi sebesüléseket szereztek.
Fegyveresek megtámadtak pénteken Észak-Irakban egy gyászmenetet, és legalább hét embert megöltek, 17-et pedig megsebesítettek - közölte az asz-Szumaríja iraki televízió. A támadást az Iszlám Állam dzsihadista szervezethez hű fegyveresek hajtották végre.
· Mennyire szent a hír? Hogyan torzítja el az elektronikus és a közösségi média a híreket? Van-e felelős média nélkül felelős és tájékozott médiafogyasztó? Adásunk első témájaként ezt a kérdéskört járjuk körül azzal kapcsolatban, hogy a minap a román média arról számolt be: Horváth István kolozsvári szociológus besúgó volt 1989 előtt. Mindezt több portál is leközölte főcímben úgy, hogy közben a szövegtestben a Securitate Irattárát Tanulmányozó Bizottságnak éppen az ellenkezőjéről tanúskodó igazolását ismertette.
· Második témánkban a mesterséges intelligenciáról lesz szó, amely napjaink „fenegyereke”. Sokunknak beindította a fantáziáját a ChatGPT, amelytől egyesek csodát várnak.
· Garzó Ferenc jegyzete: A marhahússzelet temetése és feltámadása
Az elmúlt 24 órában 153 új koronavírusos fertőzöttet azonosítottak valamivel több mint 28 ezer teszt elvégzése nyomán. A legtöbb új beteg, 30 Bukarestben van. Tegnap óta 1 személy vesztette életét a betegségben. A Stratégiai Kommunikációs Csoport ma déli közlésében további két halálos áldozatról számol be, ezek júniusban hunytak el Maros megyében. Jelenleg 410 személyt ápolnak kórházban, ebből 49-et az intenzív osztályon.
Három százalék alatti és a tavalyinál kisebb Románia költségvetési deficitje az év első felében – derül ki a Pénzügyminisztérium adataiból.
A költségvetési bevételek 20 százalékkal nőttek tavalyhoz képest, a kiadások is majdnem 10 százalékkal voltak nagyobbak, mint 2020-ban. A kiadások közül több mint öt milliárd lejjel többet fordítottak beruházásra, a járványügyi rendkívüli kifizetések meghaladták a 8 milliárd lejt, míg a személyzeti költségek 4,5 százalékkal, a szociális védelmi kiadások pedig majdnem kilenc százalékkal emelkedtek.
