Adásunkban két olyan rendezvényről számolunk be, amely a november 2. és 5. között megrendezett 11. Kolozsvári Zsidó Napok programjában szerepelt. A rendezvénysorozatot, amely mára a kincses város kulturális életének egyik legkedveltebb eseményévé vált, Bősze Ádám zenetörténész Aranylánc, avagy Kolozsvár zsidó zenéje című értekezése nyitotta meg. A budapesti előadóval László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa beszélgetett, akárcsak Laczkó Vass Róbert színművész-énekessel, aki Szép András zongoraművész és zeneszerző, valamint Szép Gyula Bálint hegedűművész társaságában bemutatta az Egy ideális, könnyű esti program című zenés-irodalmi összeállítást.
Tömegbaleset történt ma egy kelet-bulgáriai autópályán, tizenkét ember életét vesztette és 86-an megsebesültek - jelentette be Rumen Radev bolgár miniszterelnök. Számos jármű csúszott egymásba a ködös időjárás miatt az A1-es, Szófiát és Burgászt összekötő, kétszer háromsávos autópálya mindkét oldalán Jambol város közelében. A helyszínen készült felvételeken látható, hogy összetört autók és teherautók torlódtak egymásra, több jármű felborult vagy lesodródott az útról. A baleset sérültjei között egy román állampolgár is van - közölte a bukaresti külügyminisztérium.
Megkezdődött ma Abu-Dzabiban az ukrajnai rendezésről szóló háromoldalú tárgyalások első fordulója az amerikai, az orosz és az ukrán küldöttek részvételével. Oroszország és Ukrajna között csaknem nyolc hónap kihagyás után, február óta először indulnak újra az egyeztetések az Egyesült Államok közvetítésével. A kétnaposra tervezett tanácskozáson elsősorban a biztonsági garanciákról lesz szó. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követeli, hogy Ukrajna vonja ki csapatait a 2022 őszén Oroszország részéről magához csatolt Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyéből, illetve mondjon le a NATO-csatlakozással kapcsolatos törekvéseiről. Emellett fogadjon el szigorú korlátozásokat a haderejére vonatkozóan, és oldja fel az orosz nyelvhasználattal és az orosz ortodox egyházzal kapcsolatos korlátokat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítja azt a követelést, hogy Ukrajna önként lemondjon olyan területekről, amelyeket az oroszok harcok során nem tudtak elfoglalni. Zelenszkij nem hajlandó az ukrán haderő korlátozására sem, illetve ragaszkodik a nyugati országokkal fenntartott partnerséghez is, amelyben biztonsági garanciát lát Moszkvával szemben.
Donald Trump amerikai elnök szerint pozitív elmozdulás tapasztalható az Iránnal folytatott konfliktus lezárása felé, és jelenleg nem tartja valószínűnek újabb jelentős amerikai katonai műveletek megindítását. Trump újságíróknak azt mondta, hogy katonai értelemben az iráni háború "gyakorlatilag véget ért", ugyanakkor közölte, hogy az Egyesült Államok fenntartja az iráni kikötők elleni tengeri blokádot, és szükség esetén kész ismét katonai erőt alkalmazni.
Adásunkban két olyan rendezvényről számolunk be, amely a november 2. és 5. között megrendezett 11. Kolozsvári Zsidó Napok programjában szerepelt. A rendezvénysorozatot, amely mára a kincses város kulturális életének egyik legkedveltebb eseményévé vált, Bősze Ádám zenetörténész Aranylánc, avagy Kolozsvár zsidó zenéje című értekezése nyitotta meg. A budapesti előadóval László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa beszélgetett, akárcsak Laczkó Vass Róbert színművész-énekessel, aki Szép András zongoraművész és zeneszerző, valamint Szép Gyula Bálint hegedűművész társaságában bemutatta az Egy ideális, könnyű esti program című zenés-irodalmi összeállítást.
Ukrajnának még rengeteg tennivalója van, hogy megkezdhesse a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval. Az Európai Bizottság egyelőre nem nyilvános jelentése szerint, amelybe a Reuters tekintett bele, Ukrajna a hét feltételből mindössze kettőt teljesített. A hiányosságok között van egyebek mellett a kisebbségi jogok rendezése, az igazságügyi reform és az endemikus korrupció csökkentése.
A hatezret is meghaladta az új koronavírusos megbetegedések száma. A Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS) szerint 6.789 fertőzést regisztráltak tegnap óta, több mint 59 ezer teszt eredményének feldolgozása nyomán. Ezek közül 36 ezer gyorsteszt volt.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden kimondta, hogy Oroszország a felelős az orosz disszidens, Alekszandr Litvinyenko 2006-os londoni meggyilkolásáért. Az egykori kémet egy ritka radioaktív izotóppal, polónium 210-zel mérgezték meg.
Törökország célja az, hogy a világ három legnépszerűbb turisztikai célpontja között legyen – jelentette ki Nuri Ersoy idegenforgalmi miniszter a Hurriyet napilap szerint.
Az Evergrande a kínai kormány hathatós támogatása mellett adósságkibocsátással finanszírozta agresszív terjeszkedését, amelynek köszönhetően Kína és a világ legnagyobb ingatlanfejlesztőjévé vált.
A német fegyveres erőknek csak mintegy 20 ezer nagy kaliberű tüzérségi lövedéke maradt, ez a mennyiség mindössze néhány napos háborúhoz elegendő – írja a Der Spiegel alapján a Reuters.
Az elmúlt hét végén 2074 sofőr jogosítványát vonták be a rendőrök egy országos balesetmegelőzési akció keretében, amellyel a gyorshajtás és a biztonsági öv használata elmulasztásának kockázatára akarták felhívni az autósok figyelmét.
A PNL nem hajlandó Mircea Abrudean helyett más személyt javasolni a kormányfőtitkári posztra. Sajtóbeszámolók szerint a két kormánypárt a holnap esedékes koalíciós ülésen tűzi ismét napirendre a kinevezés ügyét.
Bűnvádi eljárást indított a Hargita megyei rendőrség egy koronavírussal diagnosztizált asszony ellen, aki orvosainak beleegyezése nélkül elhagyta a kórházat.
Felmentette tisztségükből Marcel Ciolacu kormányfő a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államtitkárait és más kormányzati hivatalok RMDSZ-es tisztségviselőit.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint az Európai Unióba irányuló orosz kőolaj- és kőolajtermék-import 1,4 millió tonnára csökkent 2023 márciusában, ami 90 százalékos visszaesés a 2019-től 2022-ig tartó három év átlagos havi 15,2 millió tonnájához képest.
Ukrajnának még rengeteg tennivalója van, hogy megkezdhesse a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval. Az Európai Bizottság egyelőre nem nyilvános jelentése szerint, amelybe a Reuters tekintett bele, Ukrajna a hét feltételből mindössze kettőt teljesített. A hiányosságok között van egyebek mellett a kisebbségi jogok rendezése, az igazságügyi reform és az endemikus korrupció csökkentése.
A hiányosságok ellenére az EB jelentése közepesen pozitív lesz – mondta egy név nélkül nyilatkozó magas rangú EU-tisztviselő a Reutersnek –, ugyanis az adott körülmények között a Bizottság nem akar negatív hangot megütni Ukrajnával szemben.
Az EU tavaly adott hivatalos tagjelölti státuszt Ukrajnának, négy hónappal az orosz invázió után. Ukrajna a tárgyalások idei megkezdését kérte, és reméli, hogy ez be is következik a tagországok vezetőinek decemberi csúcstalálkozóján.
A Reuters szerint ugyanakkor Ukrajna csatlakozása évekig fog tartani, és kevesen hiszik, hogy az integrációra sor kerülhet az ukrán-orosz háború lezárása előtt.
A hatezret is meghaladta az új koronavírusos megbetegedések száma. A Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS) szerint 6.789 fertőzést regisztráltak tegnap óta, több mint 59 ezer teszt eredményének feldolgozása nyomán. Ezek közül 36 ezer gyorsteszt volt.
Több mint négy hónap után először ismét száz fölé emelkedett a Covid-19-cel összefüggésben regisztrált elhalálozások száma. 129 új áldozatról érkezett jelentés az elmúlt 24 órában.
A kórházakban további 8334 személyt kezelnek COVID-19-cel, közülük 990 szorul intenzív terápiás ellátásra. A kórházban kezelt páciensek között 180 kiskorú van, és közülük tizennégyet ápolnak az intenzív osztályon.
A Richter-skála szerinti 4,2 fokos erősségű földrengés történt hétfőről keddre virradó éjszaka Vrancea térségében, 131,5 kilométeres mélységben.
A Földfizikai Intézet szerint a földrengés 01:45:01 órakor, Buzăutól 52 km-re északnyugatra, Brassótól 60 km-re keletre, Sepsiszentgyörgytől 61 km-re délkeletre, Ploieşti-től 63 km-re északkeletre, Focşanitól 70 km-re nyugatra, Târgoviştétől 91 km-re északkeletre történt.
Ez a második 4 fok feletti földrengés, amely az elmúlt három napban történt a térségben. 4,3-as erősségű földrengés volt szombaton Buzau megyében.
Az idei év legerősebb, 5,7 fokos földrengése február 14-én volt Gorj megyében, 6,3 kilométeres mélységben, több száz utórengés követte. Előző napon ugyanezen a területen 5,2 fokos földrengés volt, 16,5 kilométeres mélységben.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden kimondta, hogy Oroszország a felelős az orosz disszidens, Alekszandr Litvinyenko 2006-os londoni meggyilkolásáért. Az egykori kémet egy ritka radioaktív izotóppal, polónium 210-zel mérgezték meg.
Az EJEB megállapításai szerint a merényletet Andrej Lugovoj volt KGB-testőr és egy másik orosz állampolgár, Dmitrij Kovtun tervezte és követte el, valószínűleg egy, a szovjet KGB utódjának számító Oroszországi Szövetségi Biztonsági Szolgálat által vezetett akció keretében.
Litvonyenko 2001-ben kapott menedékjogot, és költözött Londonba, előzőleg a KGB, majd annak utódszervezete alkalmazásában állt. Miután Nagy-Britanniába költözött, információkat adott ki az orosz titkosszolgálatokról, és heves kritikusa lett Vlagyimir Putyin elnöknek.
Gyilkosainak egyike, Lugovoj jelenleg tagja az Állami Dumának az Oroszországi Liberális Demokrata Párt színeiben.
Törökország célja az, hogy a világ három legnépszerűbb turisztikai célpontja között legyen – jelentette ki Nuri Ersoy idegenforgalmi miniszter a Hurriyet napilap szerint.
A török köztársaság megalapítását idén ünneplő ország idén 60 millió turista fogadására készül az év végéig, és 56 milliárd dollár idegenforgalmi bevételre számít. 2028-ra 90 millió látogató és 100 milliárd dollár bevétel a cél.
Tavaly közel 45 millió külföldi turista látogatott Törökországba, ami 80%-os növekedés 2021-hez képest, amikor a világjárvány miatt az utazók többsége belföldön nyaralt.
A legfrissebb adatok szerint az idei év első négy hónapjában több mint 9,3 millió külföldi turista kereste fel Törökországot, 27,5 százalékkal többen, mint tavaly, miközben az idegenforgalmi bevételek 32 százalékkal, 8,69 milliárd dollárra nőttek az első negyedévben.
Az Evergrande a kínai kormány hathatós támogatása mellett adósságkibocsátással finanszírozta agresszív terjeszkedését, amelynek köszönhetően Kína és a világ legnagyobb ingatlanfejlesztőjévé vált.
Időközben a pekingi vezetés rájött, hogy nagy kockázatot jelenthet a féktelen növekedés, a növekvő ingatlanbuborék és a pénzügyi piacok egyre nagyobb kitettsége az ingatlanberuházók felé, ezért korlátozó lépéseket vezetett be – mutat rá a G7 gazdasági portal elemzése.
Ez természetesen meglátszott a cégek részvényárfolyamaiban is, az Evergrande az ágazat legnagyobb szereplőjeként az elmúlt 12 hónapban elveszítette a piaci kapitalizációjának háromnegyedét, az adóssága pedig meghaladja a 300 milliárd dollárt. A vállalat 128 banknak és 121 nem pénzügyi intézetnek tartozik, közvetlenül 200 ezer embert foglalkoztat, és az alvállalkozókon keresztül 3,8 millió ember munkája függ tőle. Ha csődbe megy, annak hatásai sokak szerint akár a Lehman Brothers 2008-as csődjét idézhetik.
A német fegyveres erőknek csak mintegy 20 ezer nagy kaliberű tüzérségi lövedéke maradt, ez a mennyiség mindössze néhány napos háborúhoz elegendő – írja a Der Spiegel alapján a Reuters.
Az adatok a védelmi minisztériumról származnak, illetve egy olyan jelentésből, amely meggyőzni hivatott a törvényhozás költségvetési bizottságát, hogy sürgősen pótolni kell az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek következtében megfogyatkozott tüzérségi lőszerkészletet.
A Reuters emlékeztet, hogy az Oroszország által indított nagy intenzitású háborúban hatalmas mennyiségű lőszer fogy. Az ukrán hadsereg naponta több ezer 155 mm-es lövedéket használ el, sokkal nagyobb mennyiséget, mint amennyit az amerikai és az európai védelmi ipar termelni képes. Következésképp az Ukrajnával szövetséges államok lőszerkészletei drasztikusan kimerültek.
A NATO-cél az, hogy a szövetség tagállamok képesek legyenek fenntartani legalább 30 napi nagy intenzitású harcot – írja a Der Spiegel hozzátéve –, Németországnak 2031-ig körülbelül 230 000 lövedékből álló készletet kell felhalmoznia, hogy megfeleljen ennek az elvárásnak.
Az elmúlt hét végén 2074 sofőr jogosítványát vonták be a rendőrök egy országos balesetmegelőzési akció keretében, amellyel a gyorshajtás és a biztonsági öv használata elmulasztásának kockázatára akarták felhívni az autósok figyelmét.
1105 sofőr azért maradt jogosítvány nélkül, mert több mint 50 kilométer/órával meghaladta a megengedett sebességet. Emellett 20.307 bírságot is kiróttak a rendőrök a közúti közlekedési szabályok megsértése miatt, ebből 7625-öt gyorshajtásért. 3762 bírságot kaptak a gépkocsivezetők a biztonsági öv használatának elmulasztásáért, 116-ot pedig az utasok kaptak ugyanezért a kihágásért. 51 esetben a rendőrök azért bírságoltak, mert a 14 év alatti kiskorúak nem voltak megfelelően bekötve - derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság (IGPR) keddi közleményéből.
A rendőrség 303 esetben bűnvádi eljárást indított, és 544 gépkocsi forgalmi engedélyét vonták be az akció során.
A PNL nem hajlandó Mircea Abrudean helyett más személyt javasolni a kormányfőtitkári posztra. Sajtóbeszámolók szerint a két kormánypárt a holnap esedékes koalíciós ülésen tűzi ismét napirendre a kinevezés ügyét.
A liberálisok által javasolt Abrudean kinevezésének elutasítása mindössze felszínes tünete a két koalíciós párt közötti feszültségeknek. Miniszterelnökként hozott első intézkedésével Marcel Ciolacu ugyanis módosította a kormány struktúráját. A sürgősségi rendelet 3. cikke előírja, hogy a tárca nélküli miniszterelnök-helyettes koordinálja a kormány munkaapparátusán belüli közintézményeket és struktúrákat, valamint az állami vagyonkezelőt, ugyanakkor a hatáskörébe tartozik minden olyan jogszabálytervezetnek a jóváhagyása, amelynek költségvetési vonzata van. Ez a tárca nélküli miniszterelnök-helyettes nem más, mint Marian Neacsu, aki a Ciuca-kormányban a kormányfőtitkárságot irányította. Magyarán a liberálisoknak minimális beleszólása lesz a lényeges döntésekbe, még ha végül el is fogadják a szociáldemokraták a jelöltjüket a kormányfőtitkári posztra.
Bűnvádi eljárást indított a Hargita megyei rendőrség egy koronavírussal diagnosztizált asszony ellen, aki orvosainak beleegyezése nélkül elhagyta a kórházat.
A Hargita megyei rendőrség tájékoztatása szerint a COVID-19-ben szenvedő nő a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház tüdőgyógyászati osztályára volt beutalva. A 72 éves asszony azonban elhagyta a kórházat anélkül, hogy orvosai ehhez hozzájárultak volna. A hatóságok a járvány visszaszorítását célzó erőfeszítések meghiúsításának bűncselekménye miatt indítottak eljárást a nő ellen.
Az asszony jelenleg otthoni karanténban van.
A Hargita megyei rendőrség egyébként múlt héten átfogó ellenőrző akciót hajtott végre az egészségügyi óvintézkedések betartásával kapcsolatban, és ennek keretében 42 személyt bírságoltak meg, 41-et a maszkviselésre vonatkozó előírások áthágása, egyet pedig a lakhelyi karantén be nem tartása miatt. A bírságok összege 2500 lejre rúg.
Felmentette tisztségükből Marcel Ciolacu kormányfő a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államtitkárait és más kormányzati hivatalok RMDSZ-es tisztségviselőit.
Az új, kétpárti kormány fejeként Marcel Ciolacu a Hivatalos Közlönyben hétfőn este megjelent rendeletében egyszerre tíz RMDSZ-es államtitkártól vált meg, akik az RMDSZ minisztereinek a távozásakor mondtak fel tisztségükből.
Hivatalosan távozik bukaresti hivatalából Vass Levente egészségügyi és Matuz Zsolt fejlesztési államtitkár, Hegedüs Csilla, az európai projektek minisztériumának államtitkára, Barabási Antal Szabolcs mezőgazdasági, Szép Róbert és Fülöp Lóránd környezetvédelmi, Sándor Gábor szállításügyi, Kacsó-Doboly Izabella családügyi, Makkai Péter munkaügyi és Demeter András művelődési államtitkár is.
Ciolacu rendeletében Zahoránszki István kormányfőtitkár-helyettest, Derzsi Ákost, a fejlesztési tárca helyettes államtitkárát és Porzsolt Leventét, a környezetőrség főfelügyelőjét is felmentette tisztségéből.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint az Európai Unióba irányuló orosz kőolaj- és kőolajtermék-import 1,4 millió tonnára csökkent 2023 márciusában, ami 90 százalékos visszaesés a 2019-től 2022-ig tartó három év átlagos havi 15,2 millió tonnájához képest.
A jelentés emlékeztetett: Oroszország Ukrajnával szembeni háborúja arra késztette az Európai Bizottságot, hogy 2022 júniusában kibocsássa a hatodik uniós szankciócsomagot, amely embargót is tartalmazott az orosz olaj EU-ba történő behozatalára.
A tengeri kőolaj behozatali tilalma 2022. december 5-én, míg a kőolajtermékekre vonatkozó tilalom 2023. február 5-én lépett hatályba.
Az oroszországi olajimport nem szűnt meg teljesen a tilalmakban meghatározott azon kivételek miatt, amelyek meghatározott feltételek mellett korlátozott importot tesznek lehetővé.
Ukrajnának még rengeteg tennivalója van, hogy megkezdhesse a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval. Az Európai Bizottság egyelőre nem nyilvános jelentése szerint, amelybe a Reuters tekintett bele, Ukrajna a hét feltételből mindössze kettőt teljesített. A hiányosságok között van egyebek mellett a kisebbségi jogok rendezése, az igazságügyi reform és az endemikus korrupció csökkentése.
A hiányosságok ellenére az EB jelentése közepesen pozitív lesz – mondta egy név nélkül nyilatkozó magas rangú EU-tisztviselő a Reutersnek –, ugyanis az adott körülmények között a Bizottság nem akar negatív hangot megütni Ukrajnával szemben.
Az EU tavaly adott hivatalos tagjelölti státuszt Ukrajnának, négy hónappal az orosz invázió után. Ukrajna a tárgyalások idei megkezdését kérte, és reméli, hogy ez be is következik a tagországok vezetőinek decemberi csúcstalálkozóján.
A Reuters szerint ugyanakkor Ukrajna csatlakozása évekig fog tartani, és kevesen hiszik, hogy az integrációra sor kerülhet az ukrán-orosz háború lezárása előtt.