Ma délután szavaz a román parlament az új kabinet beiktatásáról, miután délben véget érnek az utolsó miniszterjelölti meghallgatások.
A szakbizottsági interjúk délelőtt kilenc és dél között zárulnak le. Hétfőn már a kabinet 13 tagja sikeresen átesett a meghallgatáson, és mindannyian megkapták a támogató avizót.
Délután két órától ül össze a parlament két háza. Luca Niculescu kijelölt miniszterelnöknek fél órája lesz a kormányprogram és a 18 tagú csapat bemutatására, amelyet a szociáldemokraták és független miniszterek alkotnak. A sikeres beiktatáshoz legalább 233 támogató szavazatra van szükség.
A kormány átmenetele szinte biztosra vehető, mivel a miniszterelnök már politikai megállapodást kötött a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel (UDMR). Ha a parlament bizalmat szavaz, az új kormánytagok még ma letehetik a hivatali esküt Nicușor Dan államfő előtt.
Közben a liberálisok soraiban is feszült a hangulat az új kabinet külső támogatása miatt
Valeriu Iftime, a PNL Botoșani megyei elnöke szerint az ellenzékbe vonulás nem kellemes helyzet, de ma Romániát kormányozni legalább annyira kellemetlen.
A politikus elmondta, hogy a jelenlegi politikai elégedetlenségért az elmúlt 30 év rossz kormányzása a felelős, ami a populizmus megerősödéséhez vezetett. Iftime hangsúlyozta: a PNL-nek a stabilitás érdekében be kell szavaznia a Niculescu-kormányt, hogy az ország elkerülje az előrehozott választásokat és a politikai válság elmélyülését.
Az ellenzékbe vonuló USR máris a 2028-as választásokra készül
Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a Temes megyei pártkonferencián kijelentette: az ellenzéki szerep miatt az USR lesz a hatalomra lépő PSD és az alárendelt intézmények első számú célpontja. Fritz szerint a siker kulcsa egy új, a PNL-vel és a civil szférával közös reformpárti pólus kiépítése, amivel megnyerhetik a 2028-as választásokat.
A temesvári városvezetés közölte, hogy a PSD nyomása ellenére folytatják a fejlesztéseket, és megvédik a régiót a szociáldemokrata befolyástól. Az USR a belső sorok rendezésére október 31-én Temesváron tart tisztújító kongresszust.
Volodimir Zelenszkij az amerikai szenátorok előtt kijelentette, hogy a Pentagon visszatartja az európaiak által már kifizetett rakétaszállítmányokat, amelyek Pete Hegseth védelmi miniszter aláírására várnak.
Az ukrán elnök szerint az európai szövetségesek készek lennének saját készleteikből Patriot rakétákat átadni, ám Washington ehhez sem adja meg a szükséges engedélyt, ami szerinte egyértelműen politikai döntés a támogatások lassítására.
Kijev emellett azzal is vádolja az USA-t, hogy leállította a létfontosságú titkosszolgálati adatok megosztását és korlátozza a katonai Starshield műholdas rendszer használatát. Washington tagadja a vádakat.
A feszültség hátterében az áll, hogy Donald Trump élesen bírálja Kijevet az orosz olajfinomítók elleni támadások miatt, amelyek szerinte üzemanyaghiányhoz és áremelkedéshez vezetnek a világpiacon.
A Wall Street Journal információi szerint Vlagyimir Putyin a november 18-19-i, sencseni APEC-csúcson javasolt háromoldalú találkozót az ukrajnai konfliktus lezárásáról.
Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov megerősítete a felvetést, jelezte, hogy hivatalos megállapodás vagy konkrét napirend még nincs, és Kijev nélkül nem lehet lezárni a háborút.
Donald Trump ugyanakkor leszögezte: ha létrejön a csúcs, az nem Ukrajnáról, hanem a denuklearizációról fog szólni. Az amerikai elnök ismét bírálta Volodimir Zelenszkijt, és kijelentette, hogy Ukrajnának vezetőváltásra lenne szüksége. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint egy ilyen találkozó csak bátorítaná Putyint a háború folytatására.
Az RMDSZ hat hónapra szóló támogatási megállapodást ír alá Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel - jelentette be ma Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Kelemen Hunor a parlamentben adott sajtónyilatkozatában elmondta, az áprilisig vagy májusig szóló megállapodás rövid és egyszerű lesz, tartalmát pedig az aláírás után hozzák nyilvánosságra.
A dokumentum a költségvetés-kiigazításra, a jövő évi költségvetésre, a hiánycél betartására és a pénzügyi egyensúly megőrzésére vonatkozó vállalásokat tartalmaz. Ugyanakkor a megállapodás két pontja az etnikai kisebbségek, a magyar közösség jogait érinti. 'Szerepel benne, hogy meg kell őrizni mindazt, amit az anyanyelvi oktatás és az egyéb jogok terén eddig sikerült kivívnunk' - fogalmazott.
Az RMDSZ elnöke rámutatott, Romániának mielőbb teljes jogkörű kormányra van szüksége, mert az elhúzódó politikai válság már a közszolgáltatások és egyes közintézmények finanszírozását is veszélyezteti. Az emelkedő energiaárak miatt a kiszolgáltatott helyzetben lévők kormányzati támogatásra szorulnak, miközben az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus következményei Romániát is érintik.
Kelemen Hunor közölte azt is, hogy az államtitkári és prefektusi tisztségekről nem tárgyalt Luca Niculescuval. Ha a kijelölt miniszterelnök egyeztetni kíván ezekről, az RMDSZ kész a párbeszédre; ellenkező esetben a szövetség által támogatott tisztségviselők távoznak posztjukról. 'Nincsen ezzel semmi probléma' - tette hozzá a szövetségi elnök.
Ma délután szavaz a román parlament az új kabinet beiktatásáról, miután délben véget érnek az utolsó miniszterjelölti meghallgatások.
A szakbizottsági interjúk délelőtt kilenc és dél között zárulnak le. Hétfőn már a kabinet 13 tagja sikeresen átesett a meghallgatáson, és mindannyian megkapták a támogató avizót.
Délután két órától ül össze a parlament két háza. Luca Niculescu kijelölt miniszterelnöknek fél órája lesz a kormányprogram és a 18 tagú csapat bemutatására, amelyet a szociáldemokraták és független miniszterek alkotnak. A sikeres beiktatáshoz legalább 233 támogató szavazatra van szükség.
A kormány átmenetele szinte biztosra vehető, mivel a miniszterelnök már politikai megállapodást kötött a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel (UDMR). Ha a parlament bizalmat szavaz, az új kormánytagok még ma letehetik a hivatali esküt Nicușor Dan államfő előtt.
Közben a liberálisok soraiban is feszült a hangulat az új kabinet külső támogatása miatt
Valeriu Iftime, a PNL Botoșani megyei elnöke szerint az ellenzékbe vonulás nem kellemes helyzet, de ma Romániát kormányozni legalább annyira kellemetlen.
A politikus elmondta, hogy a jelenlegi politikai elégedetlenségért az elmúlt 30 év rossz kormányzása a felelős, ami a populizmus megerősödéséhez vezetett. Iftime hangsúlyozta: a PNL-nek a stabilitás érdekében be kell szavaznia a Niculescu-kormányt, hogy az ország elkerülje az előrehozott választásokat és a politikai válság elmélyülését.
Az ellenzékbe vonuló USR máris a 2028-as választásokra készül
Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a Temes megyei pártkonferencián kijelentette: az ellenzéki szerep miatt az USR lesz a hatalomra lépő PSD és az alárendelt intézmények első számú célpontja. Fritz szerint a siker kulcsa egy új, a PNL-vel és a civil szférával közös reformpárti pólus kiépítése, amivel megnyerhetik a 2028-as választásokat.
A temesvári városvezetés közölte, hogy a PSD nyomása ellenére folytatják a fejlesztéseket, és megvédik a régiót a szociáldemokrata befolyástól. Az USR a belső sorok rendezésére október 31-én Temesváron tart tisztújító kongresszust.
Hiperszónikus rakétát lőtt ki kedden Észak-Korea. A rakétakísérletet épp akkorra időzítették, amikor a rezsim nagykövete New Yorkban, az ENSZ közgyűlése…
Elfogadta a képviselőház a nem járulékalapú, úgynevezett speciális nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezetet, amely ötéves türelmi idő után növelné a nyugdíjkorhatárt a szolgálati nyugdíjakra jogosultak – többek közt a bírák, ügyészek, katonák, rendőrök és titkosszolgálati alkalmazottak – esetében.
Legalább hét orosz repülőgép zuhant le a hétvégi lázadás során – írja a BBC nyilvános adatokra hivatkozva. A Wagner-csoport által lelőtt gépek között három Mi-8 MTPR elektronikai zavaró helicopter, két támadóhelikopter, egy katonai szállító Mi-8 helikopter és egy Il-22M típusú parancsnoki repülőgép is lehetett.
A Johnson&Johnson által kifejlesztett Janssen vakcinából 204.000 adag érkezik ma Romániába – tájékoztatott a COVID-19 elleni oltáskampányt koordináló országos bizottság.…
Oroszországban elülni látszik Jevgenyij Prigozsin, a hírhedt orosz zsoldossereg, a Wagner-csoport alapítója által meghirdetett lázadás, miután Prigozsin elállt attól a tervétől, hogy harcosaival elfoglalja Moszkvát.
Megszerezte első vezető választott önkormányzati tisztségét az Alternatíva Németországnak (AfD) német ellenzéki párt a Türingia tartományi Sonneberg járásban a tegnap tartott közigazgatási vezető választáson.
Múlt héten rendezték meg a román fővárosban a Bukaresti Opera Fesztivált, amelyen három magyar vonatkozású előadást is láthatott a nagyérdemű. Erről hallhatnak mai adásunkban Borbély Tamás kollégánktól. Ezt követően Mărcuțiu-Rácz Dóra a Helikon folyóirat, Kemenes Henriette az Újvárad júniusi lapszámát ismerteti.
Elérte ma éjjel a láva az Atlanti-óceánt La Palma szigetén. A Kanári-szigeteken található Cumbre Vieja vulkán szeptember 19-én tört ki, és azóta több ezer embert kellett már evakuálni, három települést pedig teljesen lezártak. A hatóságok előzőleg arra figyelmeztettek, hogy a mintegy ezer Celsius fokos láva és a tengervíz találkozásánál mérges gázok szabadulhatnak fel és robbanások is bekövetkezhetnek.
A spanyol kormány tegnapi ülésén katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánította La Palma szigetét. A kabinet döntött arról, hogy első körben 10,5 millió euró közvetlen támogatást biztosít a károsultak legfontosabb szükségleteinek fedezésére.
Egyre kevesebb kistermelő foglalkozik burgonyatermesztéssel Hargita megyében - közölte a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
Ronfeld Zsolt elmondta: idén mindössze 6500 hektár krumpliföldet tartanak nyilván a megyében, míg tíz éve ennek több mint kétszerese, 14-15 ezer hektár volt.
Az igazgató szerint a visszaesés folyamatos, elsősorban a kistermelők döntenek úgy, hogy eladás helyett csak saját felhasználásra termesztenek burgonyát. Döntésükben a fogyasztás visszaesése és a műtrágya, permetszerek drágulása mellett az is közrejátszik, hogy kistermelőként nehéz szupermarketekben értékesíteni a terméket.
Ronfeld Zsolt szerint a nagytermelőknél nem látni visszaesést, nekik több tárolási és értékesítési lehetőségük van.
A burgonyatermesztéséről híres székelyföldi megyében második éve csökken 7000 hektár alá a burgonyaföldek területe. Hasonló csökkenés látható a cukorrépaföldeknél is, ahol a két évvel ezelőtti 160 hektár után idén már csak 82 hektárt tartanak nyilván.
Hiperszónikus rakétát lőtt ki kedden Észak-Korea. A rakétakísérletet épp akkorra időzítették, amikor a rezsim nagykövete New Yorkban, az ENSZ közgyűlése előtt hangoztatta, hogy joguk van fegyverkezni. Állítólag ez volt az első tesztkilövés, amely során megbizonyosodtak a rakéta irányíthatóságáról és stabilitásáról. A Hvaszong-8 nevű rakéta a műszaki specifikációinak megfelelően teljesített – fogalmaz az észak-koreai állami hírügynökség, a KCNA.
A washingtoni külügyminisztérium elítélte az újabb észak-koreai rakétakísérletet. Az amerikai hadsereg indiai-csendes-óceáni parancsnoksága továbbá bejelentette, hogy a rakétakísérlet nem jelentett veszélyt az Egyesült Államokra vagy szövetségeseire nézve, ugyanakkor rávilágított az ENSZ Biztonsági Tanácsa által betiltott észak-koreai fegyverprogram destabilizáló hatására.
Észak-Korea az év eleje óta öt rakétakísérletet hajtott végre, és közülük kettőt ballisztikus rakétával. Szeptember 15-én Dél-Koreával egy napon teszteltek ballisztikus rakétát.
Elfogadta a képviselőház a nem járulékalapú, úgynevezett speciális nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezetet, amely ötéves türelmi idő után növelné a nyugdíjkorhatárt a szolgálati nyugdíjakra jogosultak - többek közt a bírák, ügyészek, katonák, rendőrök és titkosszolgálati alkalmazottak - esetében.
Az Agerpes hírügynökség Adrian Solomon szociáldemokrata szakbizottsági elnököt idézve azt írta: a törvény célja, hogy a speciális nyugdíjakat is a szakterületen eltöltött szolgálati idő alapján számítsák ki, és a minimális, járulékköteles szolgálati időt az állami nyugdíjrendszerben alkalmazott szinthez igazítsák. A képviselő szerint a törvény nem a különnyugdíjak eltörléséről, hanem "a járulékalapú nyugdíjakra történő fokozatos áttérésről" rendelkezik, ami 2043-ig valósul majd meg.
A bírák és az ügyészek múlt hét óta a halasztható perek elnapolásával tiltakoznak a speciális nyugdíjak tervezett reformja ellen, arra hivatkozna, hogy a nyugdíjkorhatár hirtelen megemelése "kiürítené" az amúgy is létszámhiányos igazságszolgáltatást, vagyis a bírák és az ügyészek tömegesen kérvényeznék nyugállományba helyezésüket.
Korábban a rendőrök és börtönőrök is munkalassítással, illetve túlbuzgósággal tiltakoztak a szolgálati nyugdíjak tervezett reformja ellen, amely megfosztaná őket a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségétől.
A hétfőn megszavazott törvénytervezet a bírák és ügyészek esetében 60, minden más foglalkozásnál - a fegyveres testületeket is beleértve - a Romániában általános 65 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, a korkedvezményes nyugdíjazás kivezetése azonban csak öt év türelmi idő után, fokozatosan kezdődne meg.
A speciális nyugdíjak reformjának másik alapelve az, hogy egyetlen nyugdíj sem lehet nagyobb, mint az adott munkakörben kapott fizetés, a nyugdíjaknak az országos átlagbért meghaladó részére pedig a tervezet szerint 15 százalékos adót vetnek ki.
A nyugdíjrendszer reformjára Románia az országos helyreállítási tervben (PNRR) is kötelezettséget vállalt, így ennek teljesítése nélkül nem hívhatja le a számára elkülönített európai uniós pénzforrásokat.
A speciális nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezetet egyelőre nem továbbították az államfőhöz kihirdetésre, hanem visszaküldték a szenátusba, a képviselőházban ugyanis jelentős mértékben módosult a törvény szövege. A kormánypártok attól tartanak: a kétkamarás parlament elvének sérülése miatt elbukná az alkotmányossági kontrollt, ha a szenátusnak nem lenne alkalma megvitatni a képviselőházban bevezetett lényegi módosításokat.
Ha pénteken a koronavírus-fertőzöttségi ráta eléri a hat ezreléket egy településen, akkor az ottani iskoláknak - a jelenlegi szabályok értelmében - át kell térniük jövő héttől az online tanításra, kivéve a speciális iskolákat, a bölcsődéket és az óvodákat – nyilatkozta tegnap este egy televíziós műsorban az oktatási miniszter.
Sorin Cîmpeanu arról is beszámolt, hogy a minisztériumhoz nagyon sok, egymással ellentétes célokért küzdő petíció érkezik: eddig 183 petícióban kérték szülők és tanárok az online oktatásra való áttérést, és 175 petícióban a jelenléti oktatás folytatását és az iskolák nyitva tartását követelték. A tárcavezető hozzátette: jómaga a jelenléti oktatást tartja kívánatosnak, és mindent megtenne azért, hogy az iskolák nyitva maradjanak, de az erre vonatkozó döntés nem tőle függ.
Bukarest mellett ma több nagyvárosban is meghaladta a 6 ezreléket a fertőzöttségi ráta. A füvárosban 6,33, Kolozsváron 6,03, Temesváron pedig 8 ezrelék fölötti az elmúlt 14 napra jegyzett fertőzésszám.
Az oktatási miniszter tájékoztatása szerint még a mai nap folyamán tárgyalnak az illetékesekkel, egészségügyi szakemberekkel a tárcaközi rendelet módosításáról annak érdekében, hogy ennél a határértéknél még ne zárjanak be a tanintézmények, hanem folytatódjon a szemtől szemben történő nevelés-oktatás, ugyanúgy, mint az óvodák és bölcsődék esetében.
Az ügyben várhatóan péntekig születik végleges döntés.
Legalább hét orosz repülőgép zuhant le a hétvégi lázadás során – írja a BBC nyilvános adatokra hivatkozva. A Wagner-csoport által lelőtt gépek között három Mi-8 MTPR elektronikai zavaró helicopter, két támadóhelikopter, egy katonai szállító Mi-8 helikopter és egy Il-22M típusú parancsnoki repülőgép is lehetett.
Egyelőre nem világos, hogy hány pilóta halt meg – írja a BBC. A brit közmédia szerint az elveszett repülőgépek közül a legértékesebb az Iljusin volt – egy légideszant parancsnoki állomás, amelyről csapatok irányíthatók harci műveletek során.
Hétfő éjszaka elmondott televíziós üzenetében az orosz elnök azt mondta: kezdettől fogva a vérontás elkerülését szolgálták a Wagner-lázadás idején meghozott intézkedések. „Esélyt adtunk azoknak, akik hibáztak, hogy meggondolják magukat” – fogalmazott Vlagyimir Putyin.
Ötperces televíziós beszédében - amelyről szóvivője előzetesen azt állította, hogy megváltoztatja az orosz történelem menetét – megismételte, amit a hétvégén már mondott, és azt állította, hogy az orosz társadalom összefogott a moszkvai vezetés körül. Putyin a Nyugatot vádolta a hétvégén lezajlott lázadás szításával , és dicsérte Oroszországot "egységéért". Azt is mondta, hogy betartja ígéretét, és engedélyezi a Wagner-csapatok Fehéroroszországba vonulását. Hozzátette, hogy a Wagnerben tartózkodó zsoldosok "döntő többsége" orosz hazafi. Az orosz elnök nem tett említést a Wagner-csoportot irányító Jevgenyij Prigozsinról, aki először szólalt meg a szombati sikertelen lázadás óta.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az elnök tanácskozásra hívta össze a fegyveres testületek parancsnokait.
Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: az ellentámadás minden fronton eredményes. Részleteket nem mondott, de oroszbarát kommentátorok szerint az ukrán csapatok átkeltek a Dnyipro folyón, és visszafoglaltak egy Herszon melletti falut.
Hanna Maliar ukrán védelmi miniszter-helyettes tegnap azt is közölte, hogy az ukrán erők visszaszerezték az irányítást Rivnopil felett a donyecki régióban.
Zelenszkij egy késő esti videobeszédében, amelyet egy vonatról mondott, miután meglátogatta a frontvonalat, „boldog napnak” nevezte a hétfőt, és azt mondta, csapatai „minden irányban előrenyomultak” a fronton.
A Johnson&Johnson által kifejlesztett Janssen vakcinából 204.000 adag érkezik ma Romániába - tájékoztatott a COVID-19 elleni oltáskampányt koordináló országos bizottság. A szállítást a gyártó biztosítja, az oltóanyagok közúton érkeznek Bukarestbe, innen osztják szét a regionális központoknak. Minded
dig 1.381.300 adag Janssen oltás érkezett Romániába, ebből 749.799-et használtak fel a lakosság immunizálására.
Oroszországban elülni látszik Jevgenyij Prigozsin, a hírhedt orosz zsoldossereg, a Wagner-csoport alapítója által meghirdetett lázadás, miután Prigozsin elállt attól a tervétől, hogy harcosaival elfoglalja Moszkvát.
Számos elemző a történtek homályosságára hívta fel a figyelmet. Az amerikai külügyminiszter szerint korai lenne megmondani, hogy az elmúlt napok oroszországi eseményei milyen változásokat hoznak, mindenesetre mutatják a repedéseket az ,,oroszországi homlokzaton". Anthony Blinken szerint nem érdemes spekulálni a jövőt illetően, hanem a tényekre kell koncentrálni és Ukrajnára. Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő is úgy vélte, fontos, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát, mivel a hétvégi oroszországi események az mutatják, hogy a háború megtöri az orosz katonai hatalmat, és jelentős befolyással van a politikai rendszerre is.
A kormány 10 százalékos nettó minimálbéremelést javasol január 1-től - jelentette be tegnap Florin Cîțu. A kormányfő Raluca Turcan munkaügyi miniszterrel együtt tárgyalást folytatott erről a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal. A tanácskozást követően Cîțu elmondta: bruttó 11 százalékos minimálbér-emelést javasoltak, ami nettóban 10 százaléknak felel meg. A kormányfő azt is tisztázta, hogy a minimálbér január 1-től nő, és nem októbertől vagy novembertől, ahogyan azt korábban fontolgatták. A bruttó minimálbér 2.550 lejre emelkedik a jelenlegi 2.300 lejről.
Raluca Turcan munkaügyi miniszter közölte: az intézkedés 1 millió 970 ezer embert érint, ugyanis a dolgozók 34,7 százaléka nem keres többet a minimálbérnél. A nettó minimálbér 1524 lej lesz, ami 138 lejes növekedést jelent.
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezet vezetője azt kifogásolta, hogy a kormány a 10 százalékos minimálbéremelésnél 5 százalékos inflációval számol, holott szerinte év végéig 7 százalékra nőhet a fogyasztói árindex.
A munkáltatók pedig sokallják a növelést, ők bruttó 8 százalékos emelést tartanak elfogadhatónak a kormány által javasolt 11 százalék helyett.
Megszerezte első vezető választott önkormányzati tisztségét az Alternatíva Németországnak (AfD) német ellenzéki párt a Türingia tartományi Sonneberg járásban a tegnap tartott közigazgatási vezető választáson.
A hivatalos előzetes végeredmény szerint Robert Sesselmann, az AfD politikusa a szavazatok csaknem 53 százalékát gyűjtötte össze a Landrat-választás második, utolsó fordulójában. A legnagyobb németországi zsidó társadalmi szervezet, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke, Josef Schuster szerint az AfD sikere "mélyen aggasztó". Mint mondta, a sonnebergi győzelem "gátszakadás", és a "demokratikus erők" nem törődhetnek bele, hogy megtörténhetett.
Állami kitüntetésben részesül Markó Béla. Klaus Johannis államfő kedden írta alá az erről szóló rendeletet. Az elnök a Románia Csillaga érdemrend tiszti fokozatát adományozza Markó Bélának 70. születésnapja alkalmából, “a magyar nyelvű írott kultúrához való kivételes hozzájárulása, valamint a demokrácia és az etnikumok közötti párbeszéd erősítéséért tett erőfeszítéseinek elismeréseként”.
Markó Béla Kézdivásárhelyen született 1951. szeptember 8-án. Költő és író, tanár, szerkesztő, politikus, 1993-tól 2011-ig az RMDSZ elnöke volt.
Múlt héten rendezték meg a román fővárosban a Bukaresti Opera Fesztivált, amelyen három magyar vonatkozású előadást is láthatott a nagyérdemű. Erről hallhatnak mai adásunkban Borbély Tamás kollégánktól. Ezt követően Mărcuțiu-Rácz Dóra a Helikon folyóirat, Kemenes Henriette az Újvárad júniusi lapszámát ismerteti.
