Adásunkban két olyan rendezvényről számolunk be, amely a november 2. és 5. között megrendezett 11. Kolozsvári Zsidó Napok programjában szerepelt. A rendezvénysorozatot, amely mára a kincses város kulturális életének egyik legkedveltebb eseményévé vált, Bősze Ádám zenetörténész Aranylánc, avagy Kolozsvár zsidó zenéje című értekezése nyitotta meg. A budapesti előadóval László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa beszélgetett, akárcsak Laczkó Vass Róbert színművész-énekessel, aki Szép András zongoraművész és zeneszerző, valamint Szép Gyula Bálint hegedűművész társaságában bemutatta az Egy ideális, könnyű esti program című zenés-irodalmi összeállítást.
Tömegbaleset történt ma egy kelet-bulgáriai autópályán, tizenkét ember életét vesztette és 86-an megsebesültek - jelentette be Rumen Radev bolgár miniszterelnök. Számos jármű csúszott egymásba a ködös időjárás miatt az A1-es, Szófiát és Burgászt összekötő, kétszer háromsávos autópálya mindkét oldalán Jambol város közelében. A helyszínen készült felvételeken látható, hogy összetört autók és teherautók torlódtak egymásra, több jármű felborult vagy lesodródott az útról. A baleset sérültjei között egy román állampolgár is van - közölte a bukaresti külügyminisztérium.
Megkezdődött ma Abu-Dzabiban az ukrajnai rendezésről szóló háromoldalú tárgyalások első fordulója az amerikai, az orosz és az ukrán küldöttek részvételével. Oroszország és Ukrajna között csaknem nyolc hónap kihagyás után, február óta először indulnak újra az egyeztetések az Egyesült Államok közvetítésével. A kétnaposra tervezett tanácskozáson elsősorban a biztonsági garanciákról lesz szó. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követeli, hogy Ukrajna vonja ki csapatait a 2022 őszén Oroszország részéről magához csatolt Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyéből, illetve mondjon le a NATO-csatlakozással kapcsolatos törekvéseiről. Emellett fogadjon el szigorú korlátozásokat a haderejére vonatkozóan, és oldja fel az orosz nyelvhasználattal és az orosz ortodox egyházzal kapcsolatos korlátokat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítja azt a követelést, hogy Ukrajna önként lemondjon olyan területekről, amelyeket az oroszok harcok során nem tudtak elfoglalni. Zelenszkij nem hajlandó az ukrán haderő korlátozására sem, illetve ragaszkodik a nyugati országokkal fenntartott partnerséghez is, amelyben biztonsági garanciát lát Moszkvával szemben.
Donald Trump amerikai elnök szerint pozitív elmozdulás tapasztalható az Iránnal folytatott konfliktus lezárása felé, és jelenleg nem tartja valószínűnek újabb jelentős amerikai katonai műveletek megindítását. Trump újságíróknak azt mondta, hogy katonai értelemben az iráni háború "gyakorlatilag véget ért", ugyanakkor közölte, hogy az Egyesült Államok fenntartja az iráni kikötők elleni tengeri blokádot, és szükség esetén kész ismét katonai erőt alkalmazni.
Adásunkban két olyan rendezvényről számolunk be, amely a november 2. és 5. között megrendezett 11. Kolozsvári Zsidó Napok programjában szerepelt. A rendezvénysorozatot, amely mára a kincses város kulturális életének egyik legkedveltebb eseményévé vált, Bősze Ádám zenetörténész Aranylánc, avagy Kolozsvár zsidó zenéje című értekezése nyitotta meg. A budapesti előadóval László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa beszélgetett, akárcsak Laczkó Vass Róbert színművész-énekessel, aki Szép András zongoraművész és zeneszerző, valamint Szép Gyula Bálint hegedűművész társaságában bemutatta az Egy ideális, könnyű esti program című zenés-irodalmi összeállítást.
Jóváhagyta a közúti infrastruktúráért felelős országos társaság (CNAIR) a Ploieşti-Brassó autópálya végleges nyomvonalát – tájékoztat az Agerpres hírügynökség a CNAIR…
Visszaköszönt Romániába az 1996-2000 közötti időszak – írta ma Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt elnöke egy Facebook-bejegyzésében. A politikus szerint…
„Nemzeti szégyennek” nevezte az államfő a voluntari-i idősotthonokban történteket. Klaus Iohannis erről a vilniusi NATO-csúcs előtti sajtónyilatkozatában beszélt. Hangsúlyozta, hogy…
Összesen 998 szociális intézményt ellenőriztek eddig a hatóságok, 11-et közülük bezártak, 25-nek pedig felfüggesztették a tevékenységét. Az Országos Szociális Felügyeleti…
Csak a volt kormánykoalíciót alkotó pártok elnökeivel találkozik ma délután Dacian Cioloş kijelölt miniszterelnök. Így a Nemzeti Liberális Párt székházában…
Felfele módosította a Nemzetközi Valutaalap Romániára vonatkozó előrejelzését. Az IMF tegnap kiadott prognózisa szerint idén az ország gazdasága 7 százalékkal…
A legfelsőbb bíróság elévülés miatt megszüntette kedden Elena Udrea perét. Ebben a volt turisztikai minisztert vesztegetés elfogadására való felbujtással és…
Az elmúlt 24 órában több mint 40, tehergépkocsikban elrejtőzött bevándorlót tartóztattak fel az Arad megyei határőrök Gyulavarsándnál és a nagylaki autópálya-határátkelőnél - tájékoztatott ma az Arad megyei határrendészet.
A nagylaki autópálya-határátkelőnél egy román, illetve egy bolgár állampolgár által vezetett kamionban 13 migránsra bukkantak a határőrök, legtöbben közülük korábban menedékjogot kértek a román államtól. Az árukísérő dokumentumok alapján a kamionok Németországba és Olaszországba vittek volna kartondobozokat és hűtőszekrényeket.
A gyulavarsándi határátkelőnél négy kamionban elrejtőzve 31 migránsra bukkantak a hatóságok. Két teherautót román, kettőt pedig bolgár állampolgár vezetett, Németországba, Nagy-Britanniába és Belgiumba tartottak szállítmányukkal. A migránsok Afganisztánból, Srí Lankáról, Bangladesből, Pakisztánból, Indiából és Szudánból érkeztek, életkoruk 15 és 44 év között van, legtöbbjük menedékjogkérő.
A hatóságok minden esetben kivizsgálást indítottak.
Augusztus 1-től 35 lejre, 2024. január 1-től pedig 40 lejre nő az étkezési utalványok értéke. Ebben állapodott meg tegnap Marcel Ciolacu miniszterelnök a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselőivel. A kormány közleménye szerint a kabinet a hamarosan elfogadja a megállapodás gyakorlatba ültetéséhez szükséges jogszabályokat.
A háromoldalú érdekegyeztető tanács ülésén a miniszterelnök rámutatott: idén a költségvetési hiány nem haladhatja meg a deficitcélt, mert Románia csak így férhet hozzá a gazdaságának stabilitását biztosító uniós alapokhoz. Marcel Ciolacu hangsúlyozta: a kormány képes lesz tartani az idei deficitcélt, teljesíteni fogja az országos helyreállítási tervbe foglalt kötelezettségvállalásokat, és kiemelt feladatának tekinti az infláció egy számjegyűre csökkentésé
A tegnapi 2,11 százalékról 2,13 százalékra nőtt ma a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) - közölte a Román Nemzeti Bank. 2019 elején évi 2,99 százaékon állt a ROBOR, a tavalyi év elején pedig 3,19 százalékon. 2021. január 4-én 2,01 százalékos hitelkamatlábat jegyeztek.
A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb a tegnap jegyzett 2,21 százalékról 2,25 százalékra nőtt, a 12 hónapos ROBOR pedig 2,28 sázalékról évi 2,31 százalékra.
A fogyasztói hitelek irányadó mutatója jelenleg évi 1,08 százalék. A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa. A három hónappal ezelőtt közölt értéke évi 1,25 százalék volt.
Jóváhagyta a közúti infrastruktúráért felelős országos társaság (CNAIR) a Ploieşti-Brassó autópálya végleges nyomvonalát – tájékoztat az Agerpres hírügynökség a CNAIR vezérigazgatójára hívatkozva. Cristian Pistol tegnap este arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy a csaknem 113 kilométer hosszú sztráda 12 csomóponttal és 13, összesen több mint 12 kilométernyi alagúttal rendelkezik majd. Megépítésének becsült költsége 5,5 milliárd euró, áfa nélkül.
A Ploieşti-Brassó autópálya összeköttetést biztosít a Prahova-völgyében található főbb turisztikai központok, így Comarnic, Sinaia, Azuga, Predeal és Brassó között. A sztráda nyomvonala 23 közigazgatási egységet érint - írta bejegyzésében a vezérigazgató.
Visszaköszönt Romániába az 1996-2000 közötti időszak – írta ma Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt elnöke egy Facebook-bejegyzésében. A politikus szerint most egy “másik Demokratikus Konvenció” tagjai, a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség marakodnak a hatalomért, miközben az ország egyre mélyebbre süllyed a válságban.
Ciolacu megjegyzi: tíz éve nem volt ilyen magas infláció, az iskoláknak és a kórházaknak nincs pénzük kifizetni a közüzemi költségeket. Emellett a kisvállalkozások egyharmada fizetésképtelenné vált vagy bezárt, az egészségügyi rendszert pedig “térdre kényszerítette” a koronavírus-járvány.
A pártelnök hozzátette: a Cotroceni-palotában most “egy másik Emil Constantinescu” próbál úrrá lenni, de csakis a PSD képes kimenteni az országot az utóbbi húsz év legnehezebb társadalmi-gazdasági helyzetéből – írta Marcel Ciolacu.
"Nemzeti szégyennek" nevezte az államfő a voluntari-i idősotthonokban történteket. Klaus Iohannis erről a vilniusi NATO-csúcs előtti sajtónyilatkozatában beszélt. Hangsúlyozta, hogy olyan intézkedésekre van szükség, amelyek "gyökerestől kiirtják a rosszat".
Az elnök szerint azonosítani kell a közvetlen felelősöket, és ki kell szabni rájuk a törvényben előírt büntetést. De felelősségre kell vonni azokat is, akiknek tudomásuk volt mindarról, ami az otthonokban zajlott, mégsem léptek. Az államfő hozzátette: nem gondolja úgy, hogy összeomlott a szociális ellátási rendszer, hiszen számos olyan otthon létezik az országban, amelyek "kifogástalanul" működnek.
Az IRES közvéleménykutató intézet szeptember második felében végzett felmérése szerint a szülők 54 százaléka még nem oltatta be magát. A legtöbb beoltatlan szülő, azaz 32 százalékuk a „vakcinába vetett bizalom hiányát” és „a vakcina káros hatásaitól való félelmet” hozta fel. 12 százalékuk a „halálfélelmet” említette, amiért nem élt az oltás lehetőségével. További 12 százalékuk szerint „nincs vírus”, vagy úgy gondolja, hogy „a világjárvány összeesküvés”, 6 százalékuk pedig orvosi ellenjavallat miatt nem oltatta be magát.
A beoltatlan szülők több mint háromnegyede (77 százalékuk) azt állítja, hogy senki és semmi nem tudná rávenni, hogy felvegye a vakcinát. 11 százalékuk viszont elismeri, hogy lehetnek olyan tényezők, amelyek hatására az oltás mellett döntene.
A felmérés szeptember 16–29. között készült telefonos módszerrel, 1032 fős mintán, a hibahatár 3,1 százalék. (Székelyhon)
Összesen 998 szociális intézményt ellenőriztek eddig a hatóságok, 11-et közülük bezártak, 25-nek pedig felfüggesztették a tevékenységét. Az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség közleménye szerint Bukarestben 4, Konstanca megyében 2, Giurgiu, Hunyad, Máramaros, Maros és Szatmár megyében pedig 1-1 létesítményt zártak be. Ugyanakkor felfüggesztették 11 bukaresti, 7 Giurgiu, 2 Ilfov, 2 Temes és 1-1 Arad, Konstanca, illetve Vâlcea megyei szociális intézmény tevékenységét. A szociális létesítmények országos szintű ellenőrzését Marcel Ciolacu kormányfő rendelte el múlt szerdán, miután kedden több mint száz idős bentlakót mentettek ki a rendőrök három voluntari-i idősotthonból. Kiderült ugyanis, hogy bántalmazták, éheztetették és ingyenmunkára kényszerítették őket.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) európai parlamenti képviselője, Vlad Botoş hivatalos levélben tájékoztatta a Romániában intézményesített ellátásban részesülők helyzetéről az Európai Bizottság két tagját, Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztost, valamint Vera Jurova átláthatóságért és értékekért felelős biztost, EB-alelnököt. Az USR politikusa levelében kéri az emberi jogok, illetve a fogyatékkal élők jogainak tiszteletben tartására irányuló uniós mechanizmusok aktiválását.
Csak a volt kormánykoalíciót alkotó pártok elnökeivel találkozik ma délután Dacian Cioloş kijelölt miniszterelnök. Így a Nemzeti Liberális Párt székházában sorra kerülő megbeszélésen jelen lesz Kelemen Hunor RMDSZ-, Florin Cîțu PNL-elnök és Varujan Pambuccian, a nem magyar nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának vezetője. A tárgyalócsapatok nem vesznek részt a koalíciós egyeztetéseken.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke tegnap este egy televíziósműsorban úgy nyilatkozott, hogy most ki lehet alakítani partnerségeket, de mindenkinek vállalnia kell saját döntését. Az USR azt vállalta, hogy miniszterelnököt és megoldást javasol ebben a válságidőszakban - fogalmazott Cioloş, aki szerint az USR az egyetlen politikai alakulat, amely megoldást kínált a jelenlegi válság feloldására.
Amennyiben a ma délutáni kormányalakítási tárgyalásokon nem körvonalazódik együttműködés a koalíció korábbi tagjaival, a Mentsétek meg Romániát Szövetség pénteken, vagy legkésőbb hétfőn saját kabinettel áll elő – nyilatkozta Dan Barna, az USR korábbi elnöke. Ha sikerül közösen megoldást találni, akkor legkésőbb jövő hét elején már le lehet vonni a következtetéseket és szintet lehet lépni – tette hozzá Dan Barna.
Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint a kormánykoalíció „újraélesztése” csak akkor lehetséges, ha ebben mindenki részt vesz, aki jelen volt a tavaly decemberi tárgyalásokon. Az RMDSZ elnöke ma azt nyilatkozta, hogy egyáltalán nem bizakodó a mai találkozót illetően. Dacian Cioloșnak ugyanis sikerült összekovácsolnia egy kormánybuktató többséget, de vajon maga mögé tudja-e állítani azokat, akiknek a kormányát megbuktatta.
Ugyanezen a véleményen vannak a liberálisok is, akik többször is elmondták már, hogy Dacian Cioloșnak a kormánybuktatók között kell keresnie a partnereket.
Ma tartották a rendes tanári állásokra kiírt vizsgát, amelyre országszerte csaknem 32 ezren jelentkeztek, közülük több mint 5700-an idei végzősök. Az oktatási minisztérium adatai szerint több mint 6837 határozatlan idejű pedagógusi álláshely vár betöltésre, ezek közül csaknem 6 ezer városon, a többi vidéken.
A legtöbb üres álláshely román óvodapedagógus, román tannyelvű tanító, pszichopedagógiai tanácsadóközpontban vagy kabinetben foglalkoztatott tanár, valamint bölcsődei nevelő szakirányokon van.
Az első eredményeket július 18-án közlik a megyei tanfelügyelőségek székhelyén és az erre a célra létrehozott honlapon. A végleges eredményeket július 26-án teszik közzé.
A rendes tanári állások elosztása július 27-én és 28-án zajlik, a vizsgázók a jegyek függvényében választhatnak a felkínált helyek közül. A határozatlan idejű pedagógusi álláshely elfoglalásához legalább 7-es, a helyettesítő tanári állás betöltéséhez legalább 5-ös jegyre van szükség.
Felfele módosította a Nemzetközi Valutaalap Romániára vonatkozó előrejelzését. Az IMF tegnap kiadott prognózisa szerint idén az ország gazdasága 7 százalékkal nőhet a tavasszal jelzett 6 százalékkal szemben.
Az előrejelzés értelmében 2021-ben az uniós államok közül csak Írország (13 százalék), Észtország (8,5 százalék) és Magyarország (7,6 százalék) gazdasági növekedése haladja majd meg a Romániáét. A Nemzetközi Valutaalap nem módosított a román gazdaság 2022-es kilátásaival kapcsolatos előrejelzésén. E szerint jövőre 4,8 százalékos növekedés várható. Az IMF várakozásai szerint a növekedés lassulni fog majd, és 2026-ban mindössze 3,5 százalékos lesz.
A múlt héten a Világbank is felfele módosította Romániára vonatkozó előrejelzéseit, a nemzetközi pénzintézet idén 7,3 százalékos, jövőre 4,8 százalékos GDP-növekedéssel számol.
A legfelsőbb bíróság elévülés miatt megszüntette kedden Elena Udrea perét. Ebben a volt turisztikai minisztert vesztegetés elfogadására való felbujtással és pénzmosással vádolták Traian Băsescu 2009-es államelnöki kampányának finanszírozásával kapcsolatban.
A legfelsőbb bíróság döntése megsemmisíti a bukaresti táblabíróság alapfokú ítéletét, amelyben nyolc év letöltendő szabadságvesztésre ítélték Udreát, és érvényes a büntetőper többi vádlottjára is, köztük Traian Băsescu volt államfő lányára. Ioana Băsescut alapfokon 5 év szabadságvesztésre ítélték sikkasztásra és pénzmosásra való felbujtás miatt.
A bírói testület többek között elrendelte 1 millió 900 ezer lej elkobzását Elena Udreától. Az ítélet jogerős -tájékoztat az Agerpres hírügynökség.
Az elmúlt 24 órában több mint 40, tehergépkocsikban elrejtőzött bevándorlót tartóztattak fel az Arad megyei határőrök Gyulavarsándnál és a nagylaki autópálya-határátkelőnél - tájékoztatott ma az Arad megyei határrendészet.
A nagylaki autópálya-határátkelőnél egy román, illetve egy bolgár állampolgár által vezetett kamionban 13 migránsra bukkantak a határőrök, legtöbben közülük korábban menedékjogot kértek a román államtól. Az árukísérő dokumentumok alapján a kamionok Németországba és Olaszországba vittek volna kartondobozokat és hűtőszekrényeket.
A gyulavarsándi határátkelőnél négy kamionban elrejtőzve 31 migránsra bukkantak a hatóságok. Két teherautót román, kettőt pedig bolgár állampolgár vezetett, Németországba, Nagy-Britanniába és Belgiumba tartottak szállítmányukkal. A migránsok Afganisztánból, Srí Lankáról, Bangladesből, Pakisztánból, Indiából és Szudánból érkeztek, életkoruk 15 és 44 év között van, legtöbbjük menedékjogkérő.
A hatóságok minden esetben kivizsgálást indítottak.
