Tömegbaleset történt ma egy kelet-bulgáriai autópályán, tizenkét ember életét vesztette és 86-an megsebesültek - jelentette be Rumen Radev bolgár miniszterelnök. Számos jármű csúszott egymásba a ködös időjárás miatt az A1-es, Szófiát és Burgászt összekötő, kétszer háromsávos autópálya mindkét oldalán Jambol város közelében. A helyszínen készült felvételeken látható, hogy összetört autók és teherautók torlódtak egymásra, több jármű felborult vagy lesodródott az útról. A baleset sérültjei között egy román állampolgár is van - közölte a bukaresti külügyminisztérium.
Megkezdődött ma Abu-Dzabiban az ukrajnai rendezésről szóló háromoldalú tárgyalások első fordulója az amerikai, az orosz és az ukrán küldöttek részvételével. Oroszország és Ukrajna között csaknem nyolc hónap kihagyás után, február óta először indulnak újra az egyeztetések az Egyesült Államok közvetítésével. A kétnaposra tervezett tanácskozáson elsősorban a biztonsági garanciákról lesz szó. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követeli, hogy Ukrajna vonja ki csapatait a 2022 őszén Oroszország részéről magához csatolt Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyéből, illetve mondjon le a NATO-csatlakozással kapcsolatos törekvéseiről. Emellett fogadjon el szigorú korlátozásokat a haderejére vonatkozóan, és oldja fel az orosz nyelvhasználattal és az orosz ortodox egyházzal kapcsolatos korlátokat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítja azt a követelést, hogy Ukrajna önként lemondjon olyan területekről, amelyeket az oroszok harcok során nem tudtak elfoglalni. Zelenszkij nem hajlandó az ukrán haderő korlátozására sem, illetve ragaszkodik a nyugati országokkal fenntartott partnerséghez is, amelyben biztonsági garanciát lát Moszkvával szemben.
Donald Trump amerikai elnök szerint pozitív elmozdulás tapasztalható az Iránnal folytatott konfliktus lezárása felé, és jelenleg nem tartja valószínűnek újabb jelentős amerikai katonai műveletek megindítását. Trump újságíróknak azt mondta, hogy katonai értelemben az iráni háború "gyakorlatilag véget ért", ugyanakkor közölte, hogy az Egyesült Államok fenntartja az iráni kikötők elleni tengeri blokádot, és szükség esetén kész ismét katonai erőt alkalmazni.
Az Európai Bizottság 50 millió eurót biztosít a fekete-tengeri román-bolgár biztonsági központ létrehozására, és további 10 millió euróval támogatja a román hatóságok tengeri kutató-mentő műveleteit - jelentette be Bukarestben az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen a Nicușor Dan államfővel tartott közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a támogatás erősíti az Európai Unió képességét arra, hogy reagáljon a határainál kialakuló válsághelyzetekre. Nicușor Dan elmondta, hogy a megbeszélésen Bukarest megerősítette Ukrajna iránti szolidaritását, valamint a Moldovai Köztársaság és Ukrajna európai uniós integrációját támogató álláspontját. Dan kiemelte a Románia és Bulgária kezdeményezésére létrehozandó biztonsági központ jelentőségét, miután ez a terv bekerült az EU fekete-tengeri stratégiájába.
Tömegbaleset történt ma egy kelet-bulgáriai autópályán, tizenkét ember életét vesztette és 86-an megsebesültek - jelentette be Rumen Radev bolgár miniszterelnök. Számos jármű csúszott egymásba a ködös időjárás miatt az A1-es, Szófiát és Burgászt összekötő, kétszer háromsávos autópálya mindkét oldalán Jambol város közelében. A helyszínen készült felvételeken látható, hogy összetört autók és teherautók torlódtak egymásra, több jármű felborult vagy lesodródott az útról. A baleset sérültjei között egy román állampolgár is van - közölte a bukaresti külügyminisztérium.
Hosszú távú biztonsági garanciákat adnak a világ iparilag legfejlettebb országai Ukrajnának – közölték a G7-csoportot alkotó országok képviselői ma Vilniusban,…
Csütörtökön, október 14-én műszaki okok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a csíkszeredai adótorony körzetében középhullámon az 1593-kHz-es frekvencián.…
Romániában 1.398.264-re nőtt a koronavírussal fertőzött személyek száma, a hatóságok ma 15.733 új esetet jelentettek, a legtöbbet, szám szerint 3.119-et…
A NATO-szövetség által Ukrajnának nyújtott katonai segítség növelése közelebb hozza a harmadik világháborút – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz…
A Nemzeti Liberális Párt volt elnöke ma délben terjesztette be lemondását a képviselőház házbizottságához és főtitkárságához – nyilatkozta Ludovic Orban…
Történelmi pillanat Románia számára az ország legnagyobb energiatermelője, a Hidroelectrica tőzsdei bevezetése és azt mutatja, hogy képesek a teljesítményre azok…
Románia növelheti a GDP-arányos védelmi ráfordítást – jelentette be tegnap a NATO-csúcson tartott sajtótájékoztatóján Klaus Iohannis. Az államfő úgy véli,…
A Vilniusban zajló NATO-csúcs első napján biztossá vált az, hogy a háború lezárásáig Ukrajna nem csatlakozhat a katonai szövetséghez. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján közölte, hogy az észak-atlanti szövetség el fog tekinteni az egyébként szokásos csatlakozási akcióterv alkalmazásától, amely a tagjelöltek közelítését szolgálja a szervezethez. Ukrajna támogatásával kapcsolatban azt mondta, jelen pillanatban a legfontosabb biztosítani, hogy Ukrajna megnyeri a háborút és annak vége lesz, „mert e nélkül nincs tagság, amelyet meg lehetne vitatni”.
Hosszú távú biztonsági garanciákat adnak a világ iparilag legfejlettebb országai Ukrajnának – közölték a G7-csoportot alkotó országok képviselői ma Vilniusban, a NATO-csúcstalálkozó helyszínén.
Olaf Scholz német kancellár már a találkozó első napján jelezte, hogy a csoport hosszú távú garanciák előkészítésén dolgozik. Amanda Sloat, Joe Biden amerikai elnök tanácsadója ma megerősítette, hogy erről a G7 vezetői megállapodást is aláírnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Csütörtökön, október 14-én műszaki okok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a csíkszeredai adótorony körzetében középhullámon az 1593-kHz-es frekvencián.
Romániában 1.398.264-re nőtt a koronavírussal fertőzött személyek száma, a hatóságok ma 15.733 új esetet jelentettek, a legtöbbet, szám szerint 3.119-et Bukarestből, ahol a fertőzöttségi ráta ma meghaladta a 15 ezreléket. Országos szinten ez az arány elérte a 8,10 ezreléket. Ma 390 koronavírus-fertőzéshez köthető halálesetről számoltak be a hatóságok.
A járvány kezdete óta 40.461-en hunytak el és 1.199.267-en gyógyultak meg. Az egészségügyi intézményekben jelenleg 17.432 személyt kezelnek, közülük 1.676-ot intenzív osztályon.
Az elmúlt 24 órában országszerte 69.845 tesztet végeztek el - közölte a Stratégiai Kommunikációs Csoport.
A NATO-szövetség által Ukrajnának nyújtott katonai segítség növelése közelebb hozza a harmadik világháborút – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese kedden késő este. Arra reagálva, hogy az Egyesült Államok vezette észak-atlanti szövetség litvániai csúcstalálkozójának első napján több ország további fegyvereket és pénzügyi támogatást ígért Ukrajnának, Medvegyev a Telegram üzenetküldő alkalmazáson úgy nyilatkozott, hogy a segítség nem fogja eltántorítani Oroszországot attól, hogy elérje céljait Ukrajnában.
A Nemzeti Liberális Párt volt elnöke ma délben terjesztette be lemondását a képviselőház házbizottságához és főtitkárságához - nyilatkozta Ludovic Orban a parlamentben.
94 éves korában, kedden elhunyt Milan Kundera cseh regényiró, drámaíró, költő - írja a Reuters a cseh közszolgálati televízióra hivatkozva. Kundera a hatvanas években elsősorban A lét elviselhetetlen könnyűsége című regényével szerzett magának nemzetközi hírnevet. Támogatta a prágai tavaszként ismert 1968-as reformfolyamatot, 1975-ben Franciaországba emigrált. Miután A nevetés és felejtés könyve címmel új regényt adott ki, a csehszlovák kommunista rendszer 1979-ben ellenséggé nyilvánította és megfosztotta állampolgárságától. Ezt csak 2019-ban kapta vissza az író, aki 1993-tól csak francia nyelven publikált.
Milan Kundera regényeit több mint negyven nyelvre fordították le a világon, és több mint másfél tucat regénye magyarul is megjelent.
Kunderát évek óta az irodalmi Nobel várományosai között tartották számon, de végül soha nem kapta meg a díjat.
Az Európai Unió DiscoverEU nevű programja keretében idén 60 ezer vasúti utazási igazolványt oszt ki. A pályázatra a 2001. július 1. és 2003. december 31. között született európai fiatalok jelentkezhetnek. Idén a 19 és 20 évesek is pályázhatnak, miután a tavalyi fordulókat a koronavírus okozta világjárvány miatt elhalasztották.
Az ingyenes vasúti utazási igazolványra jelentkezni október 26-ig lehet.
A sikeres pályázók 2022 márciusa és 2023 februárja között használhatják fel utazási igazolványaikat, egy legfeljebb 30 napos időszak alatt.
Minden egyes tagállam fiataljai számára meghatározott számú utazási igazolvány áll rendelkezésre az adott ország népességének az Európai Unió teljes lakosságához viszonyított aránya alapján.
Történelmi pillanat Románia számára az ország legnagyobb energiatermelője, a Hidroelectrica tőzsdei bevezetése és azt mutatja, hogy képesek a teljesítményre azok a vállalatok is, amelyeknek a román állam a többségi tulajdonosa - jelentette ki ma Marcel Ciolacu kormányfő a Bukaresti Értéktőzsdén. A Hidroelectrica tőzsdei bevezetése alkalmából szervezett eseményen jelen volt Nicolae Ciucă szenátusi elnök és Mugur Isărescu jegybanki kormányzó is.
Ciolacu beszédében kifejtette, hogy a Hidroelectrica elkötelezett “a romániaiak érdekeinek közvetlen szolgálata mellett”, tisztességes áron szolgáltat elektromos áramot, és megvédi a polgárokat az energiaválságtól. A kormányfő hangsúlyozta: a román állam a továbbiakban is megőrzi a 80 százalékos tulajdonrészét a vállalatban, a tőzsdei bevezetés után pedig a román állampolgárok részvényesként közvetlenül részesülhetnek e jelentős energiatermelő fejlődési potenciáljából.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a Hidroelectrica tőzsdei bevezetése a külföldi tőke bevonásával hozzájárul a román gazdaság fejlődéséhez, ráadásul a szigorú tőkepiaci szabályok és az átláthatóság követelménye szavatolja a társadalmi és környezeti felelősségvállalást. A kormány ösztönözni és támogatni fogja a Hidroelectrica ambiciózus tervét a zöldenergia-ágazat fejlesztésére – idézi az Agerpres Marcel Ciolacu kormányfőt
Bemutatta tegnap a France 2030 elnevezésű beruházási tervet Emmanuel Macron francia elnök. A 30 milliárd eurós tervezet fő célja Franciaország újraiparosítása a koronavírus-járvány után.
A beruházási csomag az atomenergia-ipar mellett több másik ágazatba is forrást invesztál, így például az elektromos autókra, a mezőgazdaságra, az űriparra és a biotechnológiára is. A terv fő célja, hogy Franciaország kevésbé függjön a külföldi importtól.
A francia államfő elmondta, hogy a France 2030 terv szerint a források egy része, mintegy 3-4 milliárd euró már most is rendelkezésre áll.
Románia növelheti a GDP-arányos védelmi ráfordítást – jelentette be tegnap a NATO-csúcson tartott sajtótájékoztatóján Klaus Iohannis. Az államfő úgy véli, hogy a 2 százalékos GDP-arányos ráfordítási érték, amelyet a NATO-tagság előír, nem felső határ, hanem kiindulási alap kellene hogy legyen a védelmi célokra szánt költségvetési összegek elkülönítésekor.
Emlékezetett, Románia 2016-tól az ország bruttó hazai termékének 2 százalékára, idéntől pedig 2,5 százalékra növelte a védelmi kiadásait. Ennek köszönhetően fejlettebb haderővel és egyre jobban képzett katonákkal rendelkezik, ugyanakkor folyamatosak a fejlesztések a katonai bázisokon.
A Vilniusban zajló NATO-csúcs első napján biztossá vált az, hogy a háború lezárásáig Ukrajna nem csatlakozhat a katonai szövetséghez. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján közölte, hogy az észak-atlanti szövetség el fog tekinteni az egyébként szokásos csatlakozási akcióterv alkalmazásától, amely a tagjelöltek közelítését szolgálja a szervezethez. Ukrajna támogatásával kapcsolatban azt mondta, jelen pillanatban a legfontosabb biztosítani, hogy Ukrajna megnyeri a háborút és annak vége lesz, „mert e nélkül nincs tagság, amelyet meg lehetne vitatni”.
