Nyolc éve indult a bukaresti Liszt Intézet Kárpát-medencei fürdővilágot bemutató sorozata a hegyvidéki Borszékkal. Az intézet legújabb kiállítása a Kovászna megyei Málnásfürdő több mint 130 éves történetét mutatja be, az 1891-es fürdőként való megnyitásától kezdődően.
Málnásfürdő az Olt kiszélesedő völgyében, a Baróti hegység lábánál található, 1891-től fürdőhelyként ismert település. Története szorosan összefonódik a helyi borvízforrások felfedezésével és a székely nemesi családok birtokigazgatásával. Az 1850-es években a birtok a Semsey család tulajdonába került, akik felismerve a fürdő jótékony hatását, elkezdték a gyógyfürdő építését, majd 1873-ban részvényekre támaszkodó közbirtokosság alakult és megvásárolta a magántulajdonban levő fürdőterületet, a fürdő fejlesztése céljával. A település a 19. század végén és a 20. század elején élte virágkorát. 1904-ben fedezték fel a híres Siculia forrást, amely nemzetközi hírnevet hozott a fürdőnek. A vizet gyomorbántalmak, légúti és mozgásszervi panaszok kezelésére ajánlották.
Ekkoriban épültek fel a szállóvendégeket fogadó villák, a gyógyszálló és a kezelőközpont. Málnásfürdő népszerű találkozóhelye lett az erdélyi arisztokráciának és a polgárságnak. A második világháború után a fürdőt államosították, tömeges üdültetés helyszínévé vált, és tovább bővítették a kezelőbázist, viszont az 1989-es rendszerváltást követően a privatizációs nehézségek miatt a legtöbb épület állaga romlani kezdett, sok ingatlan használaton kívül került. 2014-ben a Borvizek útja program keretében megnyitotta kapuit az új kezelőközpont, melynek vizét a volt Herkulesfürdő forrásából vezették be. Újra palackozzák és forgalmazzák a málnásfürdői borvizet, ami az emésztési zavarokra javallott és a román egészségügyi minisztérium védjegyével árusítják. Tervek vannak egy fürdő-turisztikai oktatóközpont létrehozására és a történelmi épületek rehabilitációjára. A Liszt Intézetben május 29-ig megtekinthető kiállítás kiállítás alapját a Cserey Zoltán – József Álmos: Fürdőélet Háromszéken című, a sepsiszentgyörgyi, Székely Nemzeti Múzeum kiadásában megjelent könyve képezi. Mindezekről a kiállítást megnyitó Benedek Barna vadgazda mérnök, helyi tanácsos, a falu szülötte mesélt.