A hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új START, START–3 vagy prágai szerződés néven ismert, tíz évre szóló és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható hatályú megállapodást 2010. április 8-án írta alá Oroszország és az Egyesült Államok akkori elnöke, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama. A dokumentum mindkét félnek előírta, hogy úgy csökkentsenukleáris arzenálját, hogy hét év elteltével, valamint azt követően a fegyverek összesített száma ne haladja meg a 700 hordozóeszközt (interkontinentális ballisztikus rakétát, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát és nehézbombázót), valamint az 1550 robbanótöltetet és a 800 telepített és nem telepített indítószerkezetet – emlékeztet a Magyar Távirati Iroda.
Januárban a The New York Times című amerikai lapnak Donald Trump elnök azt nyilatkozta: hagyni fogják, hogy lejárjon a szerződés hatálya. Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly szeptemberben azt mondta: Oroszország kész egy évig a 2026. február 5-én esedékes lejárta után is tartani magát az Új START-megállapodáshoz, ha az Egyesült Államok is így tesz. Trump elnök erre a javaslatra hivatalosan nem reagált.
A TASZSZ orosz hírügynökség Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettest idézi, aki Pekingben ezzel kapcsolatosan kijelentette: „A válasz hiánya is egyfajta válasz. Ez egy új valóság, és mi készen állunk rá”.
A dokumentumot 2010-ben aláíró Barack Obama és Dmitrij Medvegyev szerint is veszélyes helyzetet teremt annak nem tisztázása, mi következik ezután.
Elemzők arra világítanak rá, hogy az 1962-es kubai rakétaválság után kidolgozott, a nukleáris háború veszélyeinek csökkentését célzó megállapodások rendszere fokozatosan felbomlott, miközben nőtt a konfrontáció Moszkva és a Nyugat között Ukrajna miatt. Az Egyesült Államok Kína miatt aggódik leginkább, és Washington felvetette ugyan, hogy Kínának, a világ harmadik legnagyobb nukleáris hatalmának is csatlakoznia kellene a fegyverzetellenőrzési tárgyalásokhoz, de Peking nem mutatott erre hajlandóságot.
Szergej Rjabkov szerint Kínának egyértelmű álláspontja van a fegyverzetellenőrzésről, és Moszkva tiszteletben tartja ezt. Az orosz külügyminiszter helyettes azt is elmondta, hogy ha az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszereket telepítene Grönlandra, a NATO-tag Dánia autonóm területére, akkor Oroszországnak katonai ellenlépéseket kellene tennie- idézi a TASZSZ orosz hírügynökség az orosz külügyminiszter-helyettest.