Amikor az Európai Unió bürokráciájára utalnak, mifelénk egynémely politikusok a leggyakrabban azt hozzák fel, hogy azok a fránya brüsszeli hivatalnokok inkább az uborka görbületével foglalkoznak, semmint a kisebb-nagyobb nemzeti közösségek alapvető érdekeit helyeznék munkájuk középpontjába. Nem voltam rest és az elmúlt év végén megkerestem a világhálón, hogy valóban létezik-e az uborka görbületének a szabályozása az uniós irattárakban és meg kell mondanom, hogy igen. Több mezőgazdasági termékhez hasonlóan az uborkát is osztályozzák-szabványosítják, és a felsőbb osztályokban kötelező betartani a hosszúság függvényében megadott görbületi sugarat. De nem öncélúan, hiszen az élelmiszeripar és a zöldségfeldolgozás automata gépsorai csak szabvány termékekkel tudnak dolgozni, az ünnepi ebédekre készülő háziasszonyokon kívül például aligha találni olyan robotokat, akik vagy amelyek képesek lennének órákon át hámozni mondjuk a legkülönbözőbb méretű csíki pityókagumókat. De miközben az uborka után nyomoztam, egy roppant érdekes témára találtam, amely mondhatni valamennyiünket érint, nyelvtől, határoktól, életkortól és képzettségtől függetlenül. Az unió megbízásából ugyanis egy neves szakemberekből álló szakembercsoport most ért egy három évvel ezelőtt megkezdődött kutatási program végére, a téma pedig nem más, mint a közösségi oldalakon terjedő szövegek elemzésére szánt és bárki által felhasználható számítógépes programok kidolgozása. Valamennyien tisztában vagyunk vele, hogy a közösségi oldalakon a hírek sokasága, gyorsasága, változatossága megállíthatatlan, nagy kérdőjel marad azonban a hitelességük. Hogyan lehetne azt megállapítani, hogy egy hír igaz vagy sem, és nem a tájékoztatás, hanem éppenséggel a félretájékoztatás, a spekuláció, a manipuláció eszköze? Nos, a kommunikációs szakemberek az úgynevezett Big Data elemzésekből indultak ki. A Big Data kifejezést nem érdemes tükörszerűen lefordítani, mert nem egyetlen Nagy Adatról van szó, hanem arról a felmérhetetlen adatmennyiségről, amelyet a különféle hálózatokon levő gépek és az emberek közösen állítanak elő és elemzésük jóval bonyolultabb a mindeddig használt statisztikai módszereknél. Minthogy az ókori görögöknek mindenre akadt egy magyarázatképes istenük, már az akkor is széles rétegekben terjedő pletykának is meg volt a maga istennője, PHEBE, akit angolos kiejtéssel fibének is neveznek. Az hírek valódiságának a megállapítására vonatkozó uniós kutatás éppen ezt a nevet viseli és várható, hogy az elkövetkező hetekben-hónapokban különböző világhálós felületeken több olyan nyílt forráskódú, tehát bárki által használt programot tesznek közzé, amely nagy valószínűséggel megállapítja, hogy az elemzésre felkinált szöveg mennyire hiteles. Minthogy az álhírek, a megcsonkított hírek, az összefüggéseikből kiragadott mondatok a mai globalizált világban alaposan befolyásolják a politikát, a pénzügyeket, az egészségügyet és mindennapi életünknek sok más területét, nem kétséges, hogy az újságíróknak, a döntéshozóknak és általában az olvasóknak nemsokára igen hasznos eszközök állnak majd a rendelkezésükre napjaink végnélküli információáradatában. Új év kezdetén tehát hadd szóljon erről is a Fáma, a szóbeszédek római istennője.
Május elseje
Május elsején rendszerint belefulladt valaki a medencébe – ezzel a példázatértékű mondattal traktált édesanyám, ha a jeles munkaszüneti napon, a munka ünnepén kölyökkoromban netán a Bánffy-fürdőre menni kerekedett kedvünk.
Tovább...Kisasszonyok alkonya?
Emlékszem, hogy gyerekkoromban a 80 éves tanítónénit az egész falu Mária kisasszonynak szólította. S az idős hölgy szinte már büszkén viselte a megnevezést. Nem talált férjet, vagy őt nem találták meg, azt már nem tudom, így aztán gyereket sem szült. De mi mindannyian a gyerekeinek számítottunk. Gyakorta még játszani is az ő udvarára jártunk.
Tovább...Kormányok és ormányok
Nem hagy nyugodni a fehér elefánt. Hiába kérlel józanabbik énem, hogy töröljem le elmém tájképéről e képzeletbeli lényt, makacsul felbukkan újra és újra, sőt egyre jobban világít, minél jobban igyekszem halványítani képét.
Tovább...Rafi
Négy esztendővel ezelőtt jelent meg a 2017-ben, hatvan éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt kiváló képzőművésszel, Nagy Ödön életével és munkásságával foglalkozó monográfiám, amelyben arról is szó esett, hogy a művész a gyergyószárhegyi alkotótáborban, amely éppen idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, többször is találkozott a községben élő Rafi Lajossal, a cigány költővel.
Tovább...