Az Independent című angol lap egyik múlt heti száma a BMG Közvéleménykutató Intézet legújabb felmérésének eredményeit tette közzé. Ezek szerint a britek többsége egy újabb népszavazáson ma már a brexitből való exit (azaz kivonulás) mellett döntene.
Csakhogy nem az eredeti népszavazás résztvevői változtatták meg döntéseiket. Ha ugyanazok mennének el szavazni, mint korábban, a kiválás és a bennmaradás híveinek aránya nem változna. A mérleg nyelvét azok billentenék a bennmaradás híveinek javára, akik az eredeti népszavazástól távolmaradtak. Ők ma 4 az 1-hez arányban a bennmaradás mellett döntenének.
Mindez persze a helyzeten mit sem változtat. Theresa May és külügyminisztere, Boris Johnson továbbra is háborítatlanul folytatják a kiválás levezénylését. May komoly engedményeket tett az Uniónak, hogy a tárgyalások első szakaszát végre lezárhassák. Anglia továbbra is az Unióhoz fűződő szoros kapcsolatokra törekszik, mondotta az angol miniszterelnöknő. Az angol és az európai érdekek a főbb vonatkozásokban továbbra is egybeesnek.
Boris Johnson külügyminiszter azonban az angol kormányzat brexit melletti kitartásának magyarázatát is megadta. Nézete szerint, ha Anglia az Unió minden rendelkezését magára nézve is érvényesnek tekintené, fokozatosan az államszövetség egyfajta ?vazallusállamává? válhatna. A külügyminiszter ezzel elsősorban az európai bevándorláspolitikára, s főként az úgynevezett kvóta-rendszerre utal, melyet az Unió úgynevezett magállamai az államszövetség egészére megpróbálnak ráerőszakolni. Többségi szavazással. Anglia ezt a konszenzus-elvet elutasító eljárást ? a Visegrádi államokhoz hasonlóan ? nem hajlandó elfogadni.
S hogy valóban megvan rá az oka, azt a Donald Tusk javaslatait az állam és kormányfők hét végén tartott csúcsértekezletén indulatosan visszautasító brüsszeli bürokraták, valamint a német, a francia, a holland államfő megbélyegző szavai is fölösen bizonyítják. Peter Altmayer, a német kancellári hivatal főnöke úgy ítélte meg, hogy Tusk javaslata pusztán magánvéleménynek tekinthető, melyhez Tusknak joga van ugyan, de a kérdésben nem az állam és kormányfők fognak dönteni, hanem a külügyminiszterek tanácsa, melyen már az 50 +1 szavazat is elégséges a döntéshez. Tusk ugyanis annak az Európai Tanácsnak az elnöke, mely csupán konszenzusos döntéseket hozhat, hiszen ezen a szinten minden állam vétójoggal rendelkezik.
Angela Merkel is úgy vélte, hogy a visegrádiak ? csúcsértekezletet megelőző ? 35 millió eurós felajánlása valóban jól jön, de semmiképpen sem válthatja ki a ?szolidaritást?.
A holland miniszterelnök, Mark Rutte magát a visegrádi felajánlást is egyenesen ?orcátlanságnak? minősítette. ?Ha ezt megengedjük ? mondotta ? egy olyan Európai Uniót teremtünk, melyben mindenki azt visz, amit akar, de ellenszolgáltatásra senki sem hajlandó.?
A frontok megmerevedtek. A döntés jövő év közepére maradt. De úgy tűnik, hogy így vagy úgy végül mégiscsak a magállamok akarata fog érvényesülni. Egészen pontosan a német akarat, hiszen a dél-európai államok, melyek súlyos gazdasági gondokkal küzdenek, maradéktalanul ki vannak szolgáltatva hitelezőjüknek, Németországnak.
Az angol kormányzat tehát ? minden jel szerint ? jól mérte föl a helyzetet. Ha országa bennmarad az Unióban, kénytelen lenne olyan döntéseknek alávetni magát, melyekkel nem érthet egyet.
S mintha csak Boris Johnson érveit akarta volna alátámasztani, mindeközben a dpa hírügynökség Hans-Georg Maasennek, a német Alkotmányvédelmi Hivatal (a német titkosrendőrség) főnökének nyilatkozatát is nyilvánosságra hozta, mely szerint a német állambiztonságot legalább 720 radikalizált iszlámhívő fenyegeti, köztük jelentős számban nők és fiatalkorúak is. Az Iszlám Állam hatalmának csúcsán ugyanis Németországból 950-en utaztak ki Szíriába és Irakba. 20 százalékuk nő volt. Sokan áldozatul estek a harcokban, egyharmaduk azonban visszatért Németországba. Az Iszlám Állam propagandistái által végrehajtott agymosás főként a nők és a gyerekek lelkében hagyott mély nyomokat.
A Németországban elkövetett terrorakciók jelentős része Maasen szerint valóban fiatalkorúakhoz kötődött. A Szászországi Pulsnizban született és egyelőre Irakban fogva tartott, de Németországba visszatérni szándékozó Linda W. esete szülővárosában is nagy felháborodást váltott ki, hiszen a fogságban is ragaszkodik muszlim viseletéhez.
Az is közismertté vált, hogy a legnagyobb ? 8 halálos áldozattal és 100 sebesüléssel járó ?németországi terrorakció végrehajtóját, az illegális bevándorlóként érkezett Anis Amrit a titkosszolgálat mindvégig szem előtt tartotta. Gyakorlatilag mindent tudtak róla, de az amerikai titkosszolgálatok tanácsára nem tartóztatták le, mert arra számítottak, hogy rajta keresztül veszedelmesebb terroristákhoz juthatnak el. Végül csak a 8 halotthoz sikerült.
Lehet, hogy az angol kormányzatnak mégiscsak igaza lehet ebben-abban?