A múlófélben levő héten az erdélyi magyar média a csituló tüntetések, a parlamenti viták, az alkotmánybirósági döntések nyomán nagyon bele lendült a jogászkodásba, a fogalom- értelmezésekbe, noha akadt volna egy olyan téma, amely ha nem is nagyobb, de mindenképpen megkülönböztetett figyelmet érdemel. És ez nem más, minthogy végre-valahára alternatív tantervek és tankönyvek alapján kezdik oktatni az egy-négy osztály után az ötödik-nyolcadik osztályban is a román nyelvet. Hogyha visszagondolok, az elmúlt másfél évtizedben jómagam is írtam legalább tizenöt szöveget arról, hogy amennyiben azt akarjuk, az erdélyi és főként a székelyföldi magyar iskolákban a romániai magyar gyermekek tanulják meg a román nyelvet, akkor térjünk el a román anyanyelvűek programjától, és az idegen nyelvek tanításának jól bevált módszereivel élő, beszélt nyelvként hozzuk gyermekközelbe az ország hivatalos nyelvét. Hiszen mostanig mi történt? Miközben a magyar gyermekeket néhányszor körbehordozták a múlt idő magyar ember számára nyelvtanilag majdhogynem érthetetlen rétegződéseiben, a román krónikások korabeli szláv fordulatokkal teli középkori nyelvében, olyan versek elemzésében, amelyek lehetnek ugyan világirodalmi rangúak, de a gyermekek még sem értettek belőlük egy kukkot sem, majd papagájként innen-onnan bemagoltak egész fejezeteket, hogy tudjanak átmenni az érettségin, addig ? a középiskola befejezése után ? képtelenek voltak román közegben utazni, vásárolni, megszólalni, arról a hihetetlenül összetett feladatról nem is beszélve, amikor románul kellett megírni egy kérést vagy éppenséggel kitölteni egy teljes kérdőívet. A jelenlegi változások roppant nehezen születtek meg: egyrészt le kellett győzni a nacionalista-politikai ellenállást. Másodszor el kellett hitetni, hogyha a román nyelvet idegen nyelvként szeretnék tanítani a romániai magyaroknak, ez nem jelenti azt, hogy ezek után a magyarok idegenként tekintenek rá, hanem csupán módszertani megfogalmazásról van szó. Menetközben, nagy nehezen, polgárjogot nyert a második nyelv megnevezés, és így lehetett tovább haladni a magyar iskolák alternatív román tankönyvei és mindenekelőtt a román iskoláktól eltérő tantervei felé. Ahhoz, hogy Romániában egyenrangúként lehessen élni és dolgozni, bárhol az országban, a román nyelv ismerete nélkülözhetetlen ? jól tudják ezt a magyarok, ám el kellett telnie jónéhány esztendőnek, amíg a román politikusok és a hivatalosságok belátták, hogy a beszélt nyelvre és a kommunikációra való összpontosítással, azaz a modern nyelvtanulási módszerekkel, nem a román nyelvtől való elszigetelődést, hanem éppenséggel a hozzá való közeledést segítik elő. Persze, most új tankönyvek kellennek az ötödik-nyolcadik osztályosok számára is, a romántanároknak pedig át kell alakítaniuk az oktatási és számonkérési módszereket, technikákat, nem feledve azt sem, hogy az iskolákat is utolérte a digitalizálás. A visszajelzésekből viszont azt is hallanni, hogy sokan azt sem tudják, hogyan kezdjék meg az átállást. Nos, ha szabad sugallnom: nézzék meg az angol, francia, német tanártársaik tankönyveit, tanterveit, módszereit, ők ugyanis már lassan két évtizede a lehető legkorszerűbben, kommunikáció-központúan tanítják ezeket a nyelveket és nem szégyen a jó módszereket átvenni. Most, hogy hosszú esztendők óta végre sikerült az áttörés a román nyelv oktatása terén, valóban a pedagógusokon múlik, hogy a gyermekek, és az egész romániai magyar közösség hasznára éljenek a lehetőséggel és ? hogyan is fogalmazzak? ? az elkövetkező nemzedékeknek ne szálljon az inába a bátorság, ha meg kell szólalni román közegben.
Milyen legyen a jó könyvbemutató
Kedves hallgatóim. Néhány óra múlva szülővárosomban, Nagyszalontán fogom bemutatni legújabb könyvemet, amelyiknek a címe: Szerelem, Szeku, idegméreg. Ehelyt azonban nem a saját írásomat szeretném reklámozni, hanem az esemény apropóján fogalmaznék meg néhány gondolatot a könyvbemutatóról, mint műfajról.
Tovább...A családról
Május minden esztendőben a családok hónapja. Kezdődik Anyák napjával és záródik a Gyermeknappal. A két csodálatos ünnep mértani közepébe pedig beékelődik a Család Nemzetközi Napja, amelyet május 15-én tartunk.
Tovább...Múzeumlátogatás
Nagyon vegyes összetételű, Európa nyugati és keleti országaiban élő kisebbségi újságírókból álló csoporttal jártam a hét végén Hargita megye nyugati és keleti peremén.
Tovább...Az újragondolt szülőföld
Azon gondolkodtam, hogy elbeszélgethetnénk a történelemmel meg az irodalommal.
„Milyen érdekes, és milyen elkeserítő is, hogy az erdélyi író legfőbb kérdése ezelőtt háromszáz évvel szinte ugyanaz volt, mint ezelőtt száz évvel, és mint ma is elég gyakran: hogyan lehet megtartani a szülőföldet legalább a könyvekben?” – mondta Markó Béla az idei csíkszeredai könyvvásár megnyitóján; a szöveget a Transtelex közölte.