A jövendőbeli kormány nem tudja elkerülni a költségvetési bevételek növelését célzó intézkedéseket, 'ami sajnos adóemelést jelent' - nyilatkozta pénteken a Nemzeti Liberális Párt ügyvivő elnöke.
Ilie Bolojan a parlamentben tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett, Románia vállalta, hogy idén 7 százalékra csökkenti a GDP-arányos deficitet, az eddigi adatok alapján azonban ezt nagyon nehéz lesz teljesíteni. A pártelnök szerint a korrekciós intézkedések terve a bevételek növelését, a beruházások átütemezését és a kiadások csökkentését foglalja magában. A PNL ideiglenes elnöke azt is elmondta, hogy pártja nem ért egyet a progresszív adózás bevezetésével, de azt támogatja, hogy 'aki profitot termel, megfelelő mértékű adót fizessen'. Ilie Bolojan szerint a rövid távú intézkedéseket a megalakulása után el is fogadja az új kormány, és vélhetően már július 1-től életbe lépnek, az adóügyi - például a nyereség- vagy az osztalékadót érintő - intézkedések pedig jövő év elejétől lesznek érvényesek.
Egyre jobban aggódik az üzleti közösség - figyelmeztet a Romániai Amerikai Kereskedelmi Kamara. A költségvetés helyreállítását vállaló új kormány megalakulásának késlekedése miatt nő az aggodalom az üzleti közösségben és nő a feszültség a társadalomban - állítják a kamara képviselői.
A helyben topogó tárgyalások ugyanakkor negatív jelzést küldenek az intézményes, finanszírozási és hitelminősítő partnerek irányába. Az amerikai Kereskedelmi Kamara közleményében az egységes adókulcs megőrzése, a közkiadások sürgős restrukturálása, illetve a pazarlás jelentős csökkentése mellett száll síkra a hosszú távú talpra állás érdekében.
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
A bruttó átlagbér 9415 lej volt áprilisban, 80 lejjel kisebb, mint az előző hónapban. A legnagyobb nettó átlagbért a kőolaj- és földgáz-kitermelésben és az információtechnológiai ágazatban jegyezték, a legkisebbet a vendéglátóiparban és a ruhagyártásban.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent - tájékoztatott az Országos Statisztikai Intézet. A közlemény szerint az első negyedévben az összes nyugdíjkategória figyelembevételével kiszámított átlagnyugdíj 2916 lej volt, 0,6 százalékkal nagyobb, mint az előző negyedévben. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint az első negyedévben a nyugdíjasok többsége öregségi nyugdíjra jogosult személy volt.
A parajdi sóbánya helyzete az elmúlt órákban tovább súlyosbodott: az észak–déli vonal mentén lévő összes vízbeszivárgásos terület egyesült, körülbelül 700 köbméternyi kőzet omlott be és nagy repedések jelentek meg a technológiai úton, valamint az erdőben.
A Hargita Megyei Prefektúra tájékoztatása szerint az omlások nagy mennyiségű, magas sótartalmú vizet hoznak a felszínre, amely a közeli patakba szivárog. Emiatt rendkívül fontos a patak elterelése csövekbe. Ugyanakkor a Dózsa-bányánál jelentkező vízbeszivárgásos terület az elmúlt három napban 14 centiméterről 120 centiméterre nőtt. A bánya közelében lakók ideiglenes evakuálása legalább 20 napig fennmarad, de az evakuálási zóna kiterjesztésére jelenleg nincs szükség.
A jövendőbeli kormány nem tudja elkerülni a költségvetési bevételek növelését célzó intézkedéseket, 'ami sajnos adóemelést jelent' - nyilatkozta pénteken a Nemzeti Liberális Párt ügyvivő elnöke.
Ilie Bolojan a parlamentben tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett, Románia vállalta, hogy idén 7 százalékra csökkenti a GDP-arányos deficitet, az eddigi adatok alapján azonban ezt nagyon nehéz lesz teljesíteni. A pártelnök szerint a korrekciós intézkedések terve a bevételek növelését, a beruházások átütemezését és a kiadások csökkentését foglalja magában. A PNL ideiglenes elnöke azt is elmondta, hogy pártja nem ért egyet a progresszív adózás bevezetésével, de azt támogatja, hogy 'aki profitot termel, megfelelő mértékű adót fizessen'. Ilie Bolojan szerint a rövid távú intézkedéseket a megalakulása után el is fogadja az új kormány, és vélhetően már július 1-től életbe lépnek, az adóügyi - például a nyereség- vagy az osztalékadót érintő - intézkedések pedig jövő év elejétől lesznek érvényesek.
Egészségügyi állapota miatt Ion Iliescu volt államfőt továbbra is intenzív osztályon kell kezelni, ahol magas szintű orvosi ellátásban részesül – közölte Facebook-oldalán a bukaresti Agrippa Ionescu sürgősségi kórház.
Hatósági felügyelet alatt marad Călin Georgescu, miután Bukarest első kerületének bírósága elutasította az intézkedés meghosszabbítása elleni fellebbezését. A döntés végleges.
Két-három iráni ballisztikus rakéta becsapódott Tel-Aviv térségében – jelentette egy izraeli kereskedelmi tévécsatorna. A legfrisebb hírek szerint az ellentámadásnak legalább 3 halottja és 80 sérültje van. Efi Defrin, az izraeli hadsereg szóvivője azt jelentette, hogy a két hullám során együtt kevesebb mint száz rakétát lőttek Izraelre, és felszólított a polgári védelmi utasítások betartására.
Az Egyesült Államok egyik szövetségi bírója megállapította, hogy Donald Trump elnök illegálisan küldte Los Angelesbe a Nemzeti Gárda 4000 katonáját, hogy közbe lépjenek a bevándorlók elleni elfogatási műveletek miatt tüntetések feloszlatásában.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormányalakítási tárgyalások részleteiről, a parajdi ökológiai katasztrófáról, az Egyesült Államokban zajló tüntetésekről, az észak-írországi zavargásokról…
Izrael és Irán is lezárta légterét a polgári repülőgépek elől ma hajnalban, miután a zsidó állam légicsapásokat indított a perzsa ország ellen. Izrael a hadsereg bejelentése szerint annak érdekében hajtott végre légicsapásokat Iránban, hogy gyengítse Teherán nukleáris képességeit és megsemmisítse nagy hatótávolságú rakétáit.
Egy 1-től 10-ig terjedő skálán a kormányalakítás folyamata 7,5-8-nál tart – jelentette ki csütörtök este Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnökét az eddig eredménytelennek tűnő koalíciós tárgyalásokról kérdezték az Antena3 hírtelevízió stúdiójában.
Nicușor Dan államfő egyeztetésre hívta hétfőre az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség, az Országos Szakszervezeti Tömb, a CNSLR-Frăția, a Meridian és a Romániai Demokratikus Szakszervezeti Szövetség képviselőit – értesült az Agerpres az elnöki hivatalhoz közel álló forrásokból.
A 35 évvel ezelőtti bányászjárások áldozatainak emlékművénél koszorúzott a délelőtt Nicuşor Dan államfő. A bukaresti Egyetem-téren lévő kereszt azoknak állít emléket, akik 1990. június 13-15 között a fővárosba érkező bányászok és rendfenntartó erők áldozatául estek.
A hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely a következő 48 órában is fennmarad, és várhatóan ma este Nagylaknál éri el a román-magyar határt – közölte Mircea Fechet.
Kiterjedt halpusztulást dokumentáltak a víz fokozott sótartalma miatt a Kis-Küküllőn a Parajd alatti szakaszon. Az ökológiai katasztrófa a védett fajokat sem kerülte el – hívta fel a figyelmet Hartel Tibor ökológus kutató.
Dominic Fritz már az első fordulóban 62 százalékkal megnyerte a Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöki tisztségére kiírt belső választást.
Az USR elnöki tisztségére kilenc jelölt pályázott. Az alakulat elnökét közvetlen és titkos szavazással választották meg a párttagok, akik egy online platformon adhatták le voksukat. Az elnök megválasztását a kongresszus június 21-i ülésén érvényesítik. Elena Lasconi volt pártelnök május elején mondott le a tisztségéről.
Egészségügyi állapota miatt Ion Iliescu volt államfőt továbbra is intenzív osztályon kell kezelni, ahol magas szintű orvosi ellátásban részesül - közölte Facebook-oldalán a bukaresti Agrippa Ionescu sürgősségi kórház.
A bejegyzés szerint a 95 éves politikus állapota változatlan, továbbra is oxigénpótlásra szorul. A kórház emlékeztetett arra, hogy Ion Iliescunak számos krónikus társbetegsége van.
Hatósági felügyelet alatt marad Călin Georgescu, miután Bukarest első kerületének bírósága elutasította az intézkedés meghosszabbítása elleni fellebbezését. A döntés végleges.
A hat bűncselekménnyel gyanúsított Călin Georgescu a büntetőeljárás elindításától először nyilatkozott az újságíróknak az ügyével kapcsolatban. Azt mondta, 'a törvényekkel és a józan ésszel összeegyeztethetetlen politikai meghurcolás' zajlik ellene.
Két-három iráni ballisztikus rakéta becsapódott Tel-Aviv térségében – jelentette egy izraeli kereskedelmi tévécsatorna. A legfrisebb hírek szerint az ellentámadásnak legalább 3 halottja és 80 sérültje van. Efi Defrin, az izraeli hadsereg szóvivője azt jelentette, hogy a két hullám során együtt kevesebb mint száz rakétát lőttek Izraelre, és felszólított a polgári védelmi utasítások betartására.
Az iráni vezetés számított az izraeli támadásra, de nem hitték el, hogy az már a héten meg fog történni, és nem tették meg a megfelelő biztonsági intézkedéseket – írta a New York Times, hat magas rangú, névtelenül nyilatkozó iráni tisztségviselőre, köztük a Forradalmi Gárda két tagjára hivatkozva.
A lap beszámolja szerint Irán több mint egy hete készült a támadásra, de azt gondolták, hogy az majd csak az atomprogramjáról szóló tárgyalások, vasárnapra tervezett fordulója után fog megtörténni.
Az iráni kormány szerint „értelmetlen” folytatni az atomprogramjáról szóló tárgyalásokat az Egyesült Államokkal az izraeli rakétatámadások után – jelentette a Reuters brit hírügynökség. Teherán azzal vádolta meg Washingtont, hogy támogatta az izraeli akciót.
Izrael szombaton is folytatta az iráni célpontok elleni támadásokat – közölte az izraeli hadsereg. Közlésük szerint ballisztikus rakétákat és kilövőállomásokat lőnek – írta a Times of Israel című lap.
Az Egyesült Államok egyik szövetségi bírója megállapította, hogy Donald Trump elnök illegálisan küldte Los Angelesbe a Nemzeti Gárda 4000 katonáját, hogy közbe lépjenek a bevándorlók elleni elfogatási műveletek miatt tüntetések feloszlatásában.
A szövetségi bíró szerint Donald Trump megszegte az alkotmányt és túllépte hatáskörét. A döntés ellenére az amerikai hadsereg mintegy 200 tengerészgyalogost vezényelt péntek este Los Angelesbe, hogy megvédjék egyik kormányzati intézményt és az alkalmazottakat, miközben a hatóságok újabb tüntetésekre számítanak. (BBC, Rador)
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormányalakítási tárgyalások részleteiről, a parajdi ökológiai katasztrófáról, az Egyesült Államokban zajló tüntetésekről, az észak-írországi zavargásokról és Ausztria történetének eddigi legsúlyosabb iskolai lövöldözéséről.
Forró László összeállítással jelentkezik arról, hogy a kormány az esetleges adóemelésekből mennyi pluszbevételt tud előteremteni, illetve kik kaphatnak támogatást július 1-je után a megnövekedett villanyszámlák kifizetésére.
Garzó Ferenc: Világháború: falra festett ördög vagy döngő léptű valóság?
Izrael és Irán is lezárta légterét a polgári repülőgépek elől ma hajnalban, miután a zsidó állam légicsapásokat indított a perzsa ország ellen. Izrael a hadsereg bejelentése szerint annak érdekében hajtott végre légicsapásokat Iránban, hogy gyengítse Teherán nukleáris képességeit és megsemmisítse nagy hatótávolságú rakétáit.
Iráni jelentések szerint a támadás első hullámának célpontjai között teheráni lakóépületek is szerepeltek, köztük olyan helyek, ahol a katonai vezetés magas rangú tagjai élnek, valamint csapás érte a Forradalmi Gárda fővárosi parancsnokságát. Az iráni állami televízió beszámolója szerint a támadásban meghalt Hoszein Szalami, a gárda parancsnoka. Izrael egyoldalú műveletbe kezdett Irán ellen, az Egyesült Államok nem érintett a ma hajnali légicsapásokban - közölte az amerikai külügyminiszter Washingtonban. Izrael és az Egyesült Államok nagyon súlyos árat fog fizetni az Irán ellen végrehajtott izraeli légicsapásokért - jelentette ki az iráni hadsereg szóvivője az állami televíziónak nyilatkozva. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter kijelentette: Iránnak legitim joga van ahhoz, hogy megvédje magát, és válaszoljon az őt ért agresszióra. Mark Rutte, a NATO főtitkára a délelőtt kijelentette, létfontosságú, hogy a szövetség tagjai, beleértve az Egyesült Államokat is, lépéseket tegyenek a Közép-keleti feszültség csökkentése érdekében - közli a Reuters.
Egy 1-től 10-ig terjedő skálán a kormányalakítás folyamata 7,5-8-nál tart - jelentette ki csütörtök este Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnökét az eddig eredménytelennek tűnő koalíciós tárgyalásokról kérdezték az Antena3 hírtelevízió stúdiójában.
A politikus elmondta, hogy a deficitcsökkentő csomaggal kapcsolatban valóban léteznek nézeteltérések, de a kormányprogram közös kidolgozása nagyon jól halad. Már csak néhány kérdésről kell megállapodnunk - magyarázta Kelemen Hunor. A deficitcsökkentő csomagról elmondta, hogy a körvonalazódó koalíció pártjai a társadalom egésze számára elfogadható megoldásokat keresnek. Szerinte a várhatóan hét-tíz napon belül megalakuló kormány nem háríthatja a terheket a polgárokra és a gazdaságra. Kelemen Hunor szerint a kormányzásra készülő pártok egyike sem javasolt eddig miniszterelnök-jelöltet és a kormányzati tisztségekről sem egyeztettek. Véleménye szerint a kormányalakítási tárgyalásokat felgyorsítaná, ha az államfő nevesítené a miniszterelnök-jelöltet vagy legalább a körvonalazódó pártok egyike javasolna egy jelöltet a tisztségre.
Nicușor Dan államfő egyeztetésre hívta hétfőre az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség, az Országos Szakszervezeti Tömb, a CNSLR-Frăția, a Meridian és a Romániai Demokratikus Szakszervezeti Szövetség képviselőit - értesült az Agerpres az elnöki hivatalhoz közel álló forrásokból.
Az Alfa Kartell tagjai tegnap a Cotroceni-palota előtt tüntettek, méltányos adóreformot követelve, amelyben a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között. A tiltakozó akció résztvevői kérték továbbá, hogy a döntéshozók a kiadáscsökkentéseket a pártoknál és a politikusoknál kezdjék, csökkentve az állami szubvenciójukat és megszüntetve a kiváltságaikat.
A 35 évvel ezelőtti bányászjárások áldozatainak emlékművénél koszorúzott a délelőtt Nicuşor Dan államfő. A bukaresti Egyetem-téren lévő kereszt azoknak állít emléket, akik 1990. június 13-15 között a fővárosba érkező bányászok és rendfenntartó erők áldozatául estek.
35 évvel ezelőtt a főváros kommunizmus mentes övezetének nevezett Egyetem-téren tüntettek több hónapon át a Nemzeti Megmentési Front vezette kormány ellen. Nicuşor Dan államfő Facebook-bejegyzésében úgy vélte, hogy az 1990. június 13-15 közötti bányászjárás a rendszerváltás utáni egyik legfájóbb pillanat, az igazságszolgáltatásnak pedig kötelessége fényt deríteni a történtekre.
A hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely a következő 48 órában is fennmarad, és várhatóan ma este Nagylaknál éri el a román-magyar határt – közölte Mircea Fechet.
A környezetvédelmi miniszter az Antena3 hírtelevíziónak elmondta, a következő 24-48 órában még nagy lesz a nyomás a környezeten a magas sótartalom miatt. A hatóságok a zeteváraljai és a bözödújfalusi víztározókból kiengedett vízzel hígították az érintett folyók vizét, hogy megelőzzék az ökológiai katasztrófát.
Kiterjedt halpusztulást dokumentáltak a víz fokozott sótartalma miatt a Kis-Küküllőn a Parajd alatti szakaszon. Az ökológiai katasztrófa a védett fajokat sem kerülte el – hívta fel a figyelmet Hartel Tibor ökológus kutató.
Szerinte a veszteség nemcsak a biodiverzitás pusztulása miatt fájdalmas, hanem a tehetetlenség érzése miatt is, hisz a jelenlegi állapotban már nincs mit tenni az érintett halállománnyal. A kutató felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem csupán egy ökológiai vészhelyzet, hanem egy kormányzati krízis is, mert a rendszer lassan reagál a katasztrófákra.
Dominic Fritz már az első fordulóban 62 százalékkal megnyerte a Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöki tisztségére kiírt belső választást.
Az USR elnöki tisztségére kilenc jelölt pályázott. Az alakulat elnökét közvetlen és titkos szavazással választották meg a párttagok, akik egy online platformon adhatták le voksukat. Az elnök megválasztását a kongresszus június 21-i ülésén érvényesítik. Elena Lasconi volt pártelnök május elején mondott le a tisztségéről.
