Kialakulóban van az El Niño a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint, és világszerte szélsőséges időjárást okozhat. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás tovább erősíti majd a hatásait, írja a Reuters.
A Meteorológiai Világszervezet kedden közölte: 80% az esély, hogy június és augusztus között El Niño alakul ki, és 90%, hogy legalább novemberig fennmarad. Ez eddig a legerősebb jelzés a közelgő esemény valószínűségére.
Az El Niño természetes jelenség, amely két-hét évente fordul elő, amikor a gyengülő passzátszelek miatt a keleti Csendes-óceán vize felmelegszik. Ennek következménye rendszerint a globális hőmérséklet emelkedése és a csapadékeloszlás felborulása: egyes térségekben aszály, máshol heves esőzések jelentkeznek. A hurrikánképződésre is jelentős hatással van.
Az idei előrejelzést két tényező teszi különösen aggasztóvá.
Az első, hogy az El Niño – és annak hatásai – az átlagosnál erősebbek lehetnek. A WMO szerint továbbra is van bizonytalanság, mivel egyes modellek „erős” El Niñót jeleznek, mások viszont nem. A szervezet előrejelzése szerint azonban reális a lehetőség egy olyan erős eseményre, amelyet a keleti Csendes-óceánon legalább 1,5 °C‑os tengerfelszíni hőmérséklet-anomália jellemez.
A második ok a klímaváltozás. Az üvegházhatású gázok kibocsátása az iparosodás előtti időkhöz képest már mintegy 1,3 °C‑kal emelte meg a Föld átlaghőmérsékletét. Ez a magasabb kiindulási szint felerősíti az El Niño hatásait: nagyobb hőmérséklet‑ugrásokat, intenzívebb aszályokat, hőhullámokat, hevesebb esőzéseket és ezek nyomán gyakoribb természeti katasztrófákat – például erdőtüzeket, árvizeket és terméskiesést – eredményez.
„Amikor El Niño érkezik, a már meglévő klímaváltozás miatt minden jelenség intenzívebbé és hatásosabbá válik” – mondta Piers Forster, a Leedsi Egyetem fizikai klímakutató professzora.
A WMO arra is figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás és az El Niño együttes hatása miatt 2027 lehet a valaha mért legmelegebb év. A jelenlegi rekordot a 2024-es – szintén erős El Niño – év tartja.
Minden El Niño más, és hatásai térségenként eltérnek, ezért nehéz pontosan megjósolni, hogyan viselkedik majd az idei. Általában Dél-Amerika déli részén és Közép-Ázsia egyes területein több eső esik, míg Közép-Amerika és Ausztrália szárazabbá válik. A jelenség a hőhullámokat is felerősíti, még a Csendes-óceántól távoli régiókban is, például Európában. Ezek a hatások súlyos következményekkel járhatnak az élelmiszertermelésre, az iparra és az emberi életre.
2024 áprilisa és májusa között a brazil Rio Grande do Sul államban pusztító áradások több mint 180 ember halálát okozták, és 600 000 embert kényszerítettek otthona elhagyására. A tudósok szerint az extrém esőzéseket az El Niño és a klímaváltozás együttesen erősítette fel. Francisco Aquino, a helyi egyetem klímaközpontjának vezetője szerint egy erős idei El Niño hasonló katasztrófát idézhet elő.
„Amikor az El Niño már eleve egy melegebb éghajlatra érkezik, a kockázatok óriásiak” – mondta Aquino. „Egy erős El Niño ugyanahhoz a helyzethez vezethet, amit láttunk, mert a világ folyamatosan melegszik, és az óceán hőmérséklete is emelkedik.”
A klímaváltozás Dél-Afrikában is súlyosbítja az El Niño hatásait: az időjárási mintázatok csökkentik az esős évszak csapadékát, ami visszaveti a vízenergia-termelést és a mezőgazdasági hozamokat. „A normálisnál kevesebb csapadék intenzívebbé válik, tovább tart, és ez különösen az esőre támaszkodó gazdálkodókat érinti” – mondta Izidine Pinto, a Holland Meteorológiai Intézet vezető klímakutatója.
Antonio Navarra, az Olaszországi Euro-Mediterrán Éghajlatváltozási Központ vezetője arra figyelmeztetett, hogy a melegebb Csendes-óceán kedvez a trópusi ciklonok kialakulásának is. „Az El Niño hatalmas mennyiségű energiát juttat a rendszerbe, így minden intenzívebb lesz” – mondta.
Egyes tudósok szerint az idei El Niño előrevetítheti, milyen szélsőségek válhatnak normává néhány éven belül – még El Niño nélkül is. „Ez valóban betekintést ad a jövőbe” – fogalmazott Forster.
Theodore Keeping, az Imperial College London kutatója hozzátette: az El Niño az atmoszferikus cirkulációra gyakorolt hatása révén olyan időjárási mintázatokat idéz elő, amelyek hasonlítanak ahhoz, amit egy melegebb éghajlaton egyébként is tapasztalnánk. „Olyan időjárási viszonyok jelennek meg, amelyeket egy semleges El Niño évben csak egy melegebb világban várnánk” – mondta.