Választásokra készül az ország! A megméretésnek óriási a tétje: sikerül-e legyőznünk a neoliberális, kozmopolita, globalista, plutokrata hínárt, megmentjük-e árvalányhajas, darutollas, délibábos, miatyánkos, czifraszűrös magyar magamagunkat, avagy fejünk az ár, jaj, százszor elborítja (és itt most ne az inflációra tessenek gondolni). Ez a kérdés: válasszatok!
A minden oldalról fenyegető huszonhatfejű liberális fenevad legyőzésére csak egyetlen nemzethy érzelmű magyar párt képes, a Fidesz. A pártelit jeles tagjai ezúttal az elcsatolt területek egyikén, az erdélyi Kolozsváron sereglettek össze, hogy kijelöljék az ottani négy választás csapásirányait.
A tanácskozáson felszólaló Orbán Viktor – magyar hangja: Kelemen Hunor – elmondta, hogy a „legfontosabb igazodási pont a magyar érdek” (lásd: „az önálló külpolitikának az a lényege, hogy az eredője a magyar érdek” O.V. beszéde a külképviseleti vezetők értekezletén 2015 szeptember 7.)
Orbán ezek után arról beszélt, hogy nem kifelé akar menni az Európai Unióból, hanem ellenkezőleg: „Egyre beljebb. Az én tervem nem az, hogy elhagyjuk, hanem hogy elfoglaljuk Brüsszelt.
Magyar hangja (Kelemen Hunor) ennél valamivel szerényebb célt tűzött maga elé: „Az EU-val nincs semmi baj, mert az EU a ház. Lehet bővíteni, átfesteni, alakítani, de nem szabad lerombolni” Szerinte „az EU-vezetők azok, akik rossz döntéseket hoznak, ezért azonban nem a ház a hibás. És ha ott vannak az RMDSZ képviselői, ők meg fogják védeni az erdélyi magyarokat”. Persze felvetődik bennünk a kérdés, hogy ha Orbán elfoglalja Brüsszelt, akkor a magyar hangja mitől fogja megvédeni az erdélyi magyarokat, de bízunk benne, hogy a miniszterelnök úr az EU legyűrése után is gondoskodik majd nekünk ellenségekről.
A kérdéshez hozzászólt Deutsch Tamás – magyar hangja Winkler Gyula – aki egyebek mellett a következőket mondta: „Az Európai Parlament jelenlegi progresszív és mélyzöld többségét le kell váltani június 9-én. Vissza kell térni az Unió alapító értékeihez. Újra kereszténydemokrata, jobb-közép, józan és felelős többséget kell kialakítani az Európai Parlamentben. Politikai fordulatra van szükség, utána pedig sok-sok munkára, hogy amit elrontottak az elmúlt öt évben, azt tegyük helyre. Ehhez a fordulathoz az RMDSZ-re is szükség van, hogy a kárpát-medencei magyar érdeket erős csapat védje Brüsszelben”.
Bevallom, nem tudom folytatni ezt a keserű pamfletet, mert már számomra is fájdalmas. Úgy tűnik, hogy az RMDSZ-nek mindig gondot okozott az, hogy hogyan kezelje a magyar kormánnyal és a magyar pártokkal fennálló kapcsolatát. A kezdetekre az ellenzekő véglet volt jellemző. Domokos Géza még csak nem is utazott Magyarországra, nehogy az a vád érje, miszerint szervezete az „ötödik hadoszlop” funkcióját látja el Romániában, ahogyan ezt az akkori nacionalista hangorkán üvöltözte. Jártak azonban mások helyette „lájmolni” s ezzel olyan érzést is kelthettek az anyaországiakban, hogy pénzzel minden megoldható és a nemzetegyesítés valójában anyagi kérdés.
Miközben Magyarországon fájdalmasan nem értették az erdélyi magyarság helyzetének összetettségét, a romániai magyar politika sem nagyon tudott mit kezdeni azzal, hogy az egyes pártok, mindenekelőtt a Fidesz támogatás és szeretet címszó alatt lenyúlni igyekeztek a szövetséget.
A legjózanabb stratégia a markói „egyenlő közelség elve” volt, azonban erről az útról itt is-ott is mind gyakrabban tértek le. Az RMDSZ képzelt alternatíváiként működő törpepártok deklaráltan a magyar (szélső)jobboldal uszályába szegődtek, s ottani protektoraik segítségével igyekeztek teret nyerni a hazai konkurrenciával szemben. Sikertelenül. Változást a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése és Markó Béla visszavonulása hozott. A két esemény között talán lehetett némi összefüggés is – nem tudom. Ekkor a Szövetség deklaráltan feladta semleges álláspontját és önálló politikai vonalvezetését is, gyakorlatilag a Fidesz fiókpártjává vált. Magyari Nándor László 2015-ben az Elfideszeződés – az utolsó kapocs című, a Bukaresti Rádióban elhangzott jegyzetében részletesen és szakszerűen írta le a jelenséget.
A késői következmény pedig a szombati SZKT groteszk és szánalmas produkciója, amelynek összképén néhány józan és felkélszült politikus felszólalása sem tudott módosítani.