A rendőrség feladata az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető, sértő cselekményekkel szembeni védelemnyújtás.
Lássuk, hogyan történik ez a gyakorlatban másutt és minálunk!
A januári nyár hevében Ausztráliában egy huszonéves fiatal 253 kilométer/órás sebességgel száguldott az Adelaide melletti észak-dél irányú autópályán. Ahol a legnagyobb megengedett sebesség 100 kilométer/óra. A rendőrök azonnal lemeszelték a gyorshajtót, s miután megállapították, hogy kábítószerek hatása alatt áll, azonnal bevonták jogosítványát, az autóját pedig lefoglalták. A gyorsított bírósági eljárás végén egy év és öt hónap börtönre ítélték, és örökre eltiltották a vezetéstől. Autóját, egy több tízezer dolláros Holden Commodore sport haszonjárművet egy ócskavastelepre szállították, ahol bezúzták, a roncsot értékesítették, s a befolyt összeget egy áldozatokat segítő alapítványnak utalták át.
„A gyorshajtóknak ez a büntetésük: börtönbe mennek, az autójukat szétzúzzuk, és soha többet nem ülhetnek volán mögé. Így figyelmeztetjük a gépkocsivezetőket, hogy legyenek felelősek, amikor a közutakon járnak” – nyilatkozta a helyi rendőrség vezetője, Darren Fielke.
Az ausztrál rendőrség parancsnoka, Joe Szakacs elmondta, hogy tavaly 1 500 gépkocsivezető járművét foglalták le, váltak egész hátralevő életükben utasokká vagy gyalogosokká.
Az ügyet tárgyaló bíróság indoklásában azt írta, noha nem követett el halálos balesetet, a fiatalember viselkedése veszélyt jelentett a vétlen állampolgárokra, utóbbiak védelmében hozták meg az ítéletüket.
Konstanca megyében egy 19 éves fiatal kábítószerezett, majd a volán mögé ült, belehajtott egy csoport gyalogosba, két ember szörnyet halt, a tettes mit sem vett észre, és tovább hajtott. Kiderült, hogy a gyilkost korábban megállította egy járőr, az autójában kábítószert találtak, de csak alkoholtesztet végeztettek vele, s noha Mercedesének nem volt kötelező felelősségbiztosítása sem, engedték tovább menni.
Ha a rendőrök betartják a törvényt két fiatal életet menthettek volna meg. S talán a gyilkos élete is másként alakult volna, ha a régi milicista reflexek nem támadtak volna fel a rendőrökben: legyünk elnézőek, mert ki tudja kinek a fia-borja ez a hencegő, nagyszájú ficsúr.
A Május 2-n történt tragikus eset sajnos nem elszigetelt. Románia vezeti a közlekedési balesetben elhunytak európai listáját. Aki a hazai országutakon közlekedik, az lépten-nyomon találkozik őrült sofőrökkel, akik másokat flashelnek, leszorítanak az útról, előttük büntetőfékeznek. Akik mindezt büntetlenül megtehetik, mert a rendőrség nem az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot védi. A frájerok, a kisemberek bírságolását tekintik elsődleges feladatuknak a milicista lelkületűek, azok akiket három évtized után már nem szeretnénk látni.
Az állam is jól járna, ha örökre megszabadulna az ilyenektől. Ehhez egyértelmű törvényekre és azok betartatására van szükség.