Mi, magyarok határon innen és túl, egymásra mindenkor számíthatunk – jelentette ki a magyar köztársasági elnök Kölcsey Ferenc szobrának avatásán Nagykárolyban.
Novák Katalin a polgármesteri hivatal előtti téren emelt, Győrfi Lajos szobrászművész által készített emlékmű átadásán hangsúlyozta, Kölcsey arra figyelmezteti a magyarokat, hogy egyszerre kell gyarapítaniuk a holnapot, vigyázni a mát és őrizniük a tegnapot.
„Ma is vannak olyanok, akik elvitatják a magyarok magyarságát, az anyanyelv pótolhatatlanságát, a nyilvánvaló történelmi tényeket: nem hagyjuk, ne hagyjuk, a közös jövőnkért és a közös múltunkért is ki kell állnunk” – fogalmazott beszédében a magyar államfő. Megjegyezte, a múlt megőrzése legalább olyan fontos, mint a jelenről és a jövőről való felelős gondolkodás.
Nagykárolyban elsőként 1897-ben állítottak szobrot a Himnusz szerzőjének, azonban negyven évvel később, az impériumváltás után lerombolták az alkotást. Kölcsey új szobrának helye van bárhol, ahol magyarok élnek – hangoztatta a száz évvel korábbi epizódra utalva Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, miniszterelnök-helyettes magyarul és románul is elmondott beszédében. Megjegyezte, az identitás megőrzését sokféleképpen lehet szorgalmazni, de egyféleképpen érdemes: bátran és kezdeményezve válaszolni a kor kihívásaira. „A haladás a megmaradás feltétele, felelős politikus ezt ma sem gondolhatja másként, Erdélyben különösen nem” – mondta Kelemen Hunor.
Kölcsey Ferenc szobrát Schönberger Jenő szatmári megyés püspök áldotta meg.