„Az ember szava nem szél, ami jön és elmegy. […] Amit az ember mond, az úgy is kell legyen. Nem csuda ez, hanem becsület.” A Wass Alberttől származó, megfontolandó idézetben rejtőzött el a mai rész főszereplője, a jön ige. Ez a köznyelvi alak, a jő régies, irodalmias, a gyün és a gyön népnyelvi. A jön számomra elképzelhetetlen a megy ige nélkül: míg előbbi a beszélő vagy a beszéd helye felé történő mozgást jelent, utóbbival a beszélőtől vagy a beszéd helyétől távolodó mozgásra célzunk.
Íme, egy-két példa: „Előbb hozzánk jön, utána hozzátok megy.” „A munkahelyéről jött, a munkahelyére megy.” Közben eszembe jutott két felirat: „Azonnal jövök!” „Hívásra házhoz megyek.” Az elsővel az eladó jelzi, hogy hamarosan visszatér az üzletbe, noha sokszor a vásárlónak fogalma sincs, mikor ment el onnan… A másodikkal a kereskedő arra céloz, hogy szükség esetén a hívónál jelentkezik.
A jön és megy közötti választást a közeledés és a távolodás szempontjain kívül jó néhány egyéb körülmény befolyásolhatja. Példaként következzen két kérdés: „Nem jösztök szombaton a meccsre?” „Nem mentek szombaton a meccsre?” Melyikkel mit sugallok? A választ a hallgatóra bízom…
A jön igét a felsorolt példákon kívül még számos jelentésárnyalat kifejezésére használhatjuk. Például: „Nem jön víz a csapból.” „Könny jön a szemébe.” „Nem jött szó a szájára vagy az ajkára.”
Mivel meglehetősen általános jelentéstartama van a jön igének, érdemes óvatosan bánni vele; amennyiben lehetséges, cseréljük fel színesebb, tartalmasabb rokon értelmű megfelelőre – javasolják a Nyelvművelő kéziszótárban. És nem feledkezhetünk meg a jön igével alkotott idegenszerű – főleg németes – kifejezésekről, amelyeket a nyelvészek szerint okvetlenül mellőznünk kell. Számos magyaros, ráadásul egyszerűbb és ízesebb szinonimát használhatunk helyettük.
Íme, néhány példa… Bár gyakran használják a dühbe, izgalomba, méregbe jön valaki kifejezések valamelyikét, ajánlott helyettesíteni őket, például így: megdühödik, feldühödik, dühös lesz, dühbe gurul; elragadja az indulat, felmérgesedik, elönti a méreg. Egy másik gyakran használt kifejezés a jókor, jól jön valakinek valami, amelyet szintén helyettesíthetünk a kapóra jön, illetve a legjobbkor történik valami kifejezésekkel. És mi kerülne a rendbe jön valaki vagy a rendbe jön valami helyére? Például a jobban lesz, meggyógyul valaki, valamint az elintéződik, megoldódik valami.