Ma a ki igekötő lesz a főszereplő. A leggyakoribb, ősi igekötőnk ideális a kifelé irányulás szemléltetésére, és itt a kiszól, kilép, kitesz szavakat hoznám fel példaként. Emellett a befejezettségre is utalhatunk vele egyebek között a kihirdet, kinyomtat szavakkal, sőt ellentétet, egyéb jelentésmódosítást is jelölhet. Utóbbi kategóriára jó példa a kicsomóz, a kitakar, a kinevez, illetve a kifog valakin.

Nemegyszer helytelenül alkalmazzák, például fölöslegesen kapcsolódik néhány, magában is teljes értelmű igéhez. A világhálón több mondatot is találtam, most azonban csak kettőt ragadok ki közülük. „Egy profi könyvelő mindent nyomon követ és kiértesít.” „A kis furgonokkal érkező postás ezután is minden küldeményt, sőt csomagot is kikézbesít.” A Nyelvművelő kéziszótár szerint a példamondatokban lévő kiértesít és kikézbesít helyett bőven elég az értesít és a kézbesít.

Ugyancsak mellőzhető, ha az idegen szó már eleve tartalmazza a ’kifelé irányulás’ jelentésmozzanatát. Például: „Minden csaj kidisszidál ebből a fórumból előbb-utóbb külföldre.” Ebben az esetben a disszidál vagy a kivándorol szavakat használhatta volna a szöveg írója a kidisszidál helyett.

Nem feledkezhetünk meg arról, hogy főként német hatásra elterjedt a ki igekötőnek más igekötők rovására való használata. Például: az elfárad helyett a kifárad, a megigazít vagy a helyreigazít helyett a kiigazít, a megtárgyal helyett pedig a kitárgyal. Természetesen van néhány olyan ki igekötős ige, amely sajátos jelentésárnyalatot hordoz, ezért nem hibáztathatjuk őket. Például: kicserél, kikísérletez, kiteljesedik, kivizsgál.

A Nyelvművelő kéziszótár szerint logikátlan voltuk miatt a kicsuk, kizár igéket is ajánlott mellőzni, ugyanis helyes magyarsággal kinyitjuk az ajtót vagy a zárat.

Léteznek még olyan igék, amelyeket ki igekötős főnévből képeztek, például a kifogás szóból keletkezett kifogásol, a kivételből alkotott kivételez, illetve a kivitelből létrejött kivitelez. „Az ilyen, úgynevezett áligekötős igétől akkor sem válik el az igekötő, ha ezt a mondat hangsúlyviszonyai egyébként megkívánnák” – olvasható a Nyelvművelő kéziszótárban. Pongyola tehát a tervet ki kell vitelezni mondatszerkezet, amelyet a fát ki kell rakni mintájára alkottak. De ez a kérdés sem jó így: „Miért fogásolod ezt ki?” Helyesen így hangzik: „Miért kifogásolod ezt?” Ez viszont elfogadott: „Miért jelented ezt ki?”

Az is gyakori, hogy a hivatali és a kereskedelmi nyelvben sietségből vagy divatból elhagyják a ki igekötőt. Például: „A pénzt kedden utalják.” Helyesen: „A pénzt kedden utalják ki.”