Mi készítette elő, vagy tette mássá a rendszerváltás utáni fiatal erdélyi irodalmat, amely  csak kis mértékben követte az elődök, mondjuk a Forrás-nemzedékek irodalmi hagyományait, és igyekezett új irányt mutatni olyan lapokkal, művészeti-irodalmi mozgalmakkal, mint az Éneklő Borz, az Előretolt Helyőrség, a Zabhegyező vagy a Jelenlét, vagy az olyan mellékletekkel, mint a Szempont, a Serény Múmia. A sorozat múlt szombati, első részében Egyed Emese költő, egyetemi tanár beszélt a rendszerváltást követő első évekről. A mai műsorban a sorozat második részét hallják,  amelyben Markó Béla költő, az Igaz Szó – későbbi Látó kulturális folyóirat szerkesztőjét arról kérdeztem, mi előzte meg  a rendszerváltást követő irodalmi-művészeti „mozgolódást”, a fiatalok elrugaszkodását és eltávolodását az elődök eszmevilágától, stílusától. Ezt követően Sánta Miriám költő, szerkesztő beszél arról, milyennek látszik közel 30 év távlatából a Helikon 1991-ben létrejött melléklete a Szempont, amelyet Jakabffy Tamás szervezett és szerkesztett. Sánta Miriám 1993-ban született Kolozsváron. Tanulmányait a BBTE bölcsészkarán végezte, költő, író, műfordító. Jelenleg az irodalom és szubkultúrák viszonyával foglalkozik. Első kötete Hétfőn meghalsz címmel jelent meg 2019-ben az Erdélyi Híradó Kiadó és a Fiatal írók Szövetségének közös kiadásában, amelyért megkapta a XII.Gyergyószárhegyi írótábor debüt-díját – az Észpresszó második felében a Helikon Szempont nevű mellékletéről kérdeztem, valamint beszéltünk költészetről, versírásról, a Hétfőn meghalsz című kötet születéséről, díjakról, díjazóról, díjazottról is – tartsanak velünk:

VIII. csángó bál Bukarestben

Nyolcadik alkalommal tartottak hétvégén csángó bált Bukarestben a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság és a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének közös szervezésében. Minden…

Tovább...