Több mint két hónap telt el a koronavírus-járvány hazai berobbanása óta, azóta az ország szükségállapotban volt, aztán kilépett belőle, de most, vészhelyzet idején sem tudjuk pontosan, ki döntött jogaink korlátozásairól. A kormány tett arról, hogy Raed Arafat belügyi államtitkáron kívül titkossá tegye a Stratégiai Kommunikációs Csoport és tudományos-technikai csoport tagjainak nevét –írja a Libertatea mai számában.

Ha egyesek folyamatosan lábbal tiporják a hatóságok által előírt szabályokat, újabb fertőzési gócok fognak kialakulni, és újabb megbetegedési hullám fogja felütni a fejét, jelentette ki Klaus Johannis államfő tegnap.  Az elnök szerint senki sem akarja, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés szigorúbb formájához forduljanak ismét, de ha szükség lesz, a hatóságok ismét bevezetik a szükségállapotot és a kijárási korlátozást. Az elnök arra kérte a helyi hatóságokat, hogy határozottabban lépjenek fel az általuk vezetett közösségekben  – tudósít a hazai sajtó, köztük a Háromszék napilap is.Az elnökre ma ötezer lejes bírságot szabott ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács az „Erdély kiárusításával” kapcsolatos nyilatkozata miatt. Klaus Johannis a bíróságon fellebbezhet – adja hírül a Maszol.ro, a Hotnews, az Europa Libera.

Egy járványnak az eltűnése nem adott dátumhoz kötött, nem egy politikai döntés eredménye, hanem egyszerűen az esetszám alakulásától függ, és ebben a pillanatban Romániában még nem beszélhetünk arról, hogy belátható időn belül vagy nagyon közel lenne a járványhelyzet vége. Ebben a pillanatban úgy tartom, hogy veszélyes helyzetben vagyunk, a járványnak még nincs vége. Mindazokban az országokban, ahol enyhítettek a körülményeken, függetlenül attól, hogy fegyelmezettek voltak-e vagy sem, tapasztalható volt egyfajta növekedés az új esetek számában. Ha ebből indulunk ki, figyelembe véve azt is, hogy egyesek nem igazán voltak fegyelmezettek, akkor valószínűleg nálunk is nőni fog az esetszám – nyilatkozta a Maszol.ro online újságnak László Attila szenátor, gyermekgyógyász.

A román idénymunkások történelmet írnak Németországban- adja hírül Digi24. Emil Hurezeanu Románia németországi nagykövete szerint a német gazdaságokban és a vágóhidakon zajló botrányok után a munkajogot módosítani fogják. A román idénymunkások elégedetlenek a munka- és elszállásolási feltételekkel és ezért tiltakozásuknak adtak hangot. A számos botrány után, amelyekre az utóbbi egy hónapban került sor a német hatóságok ellenőrzéseket végeznek, ennek alapján állítja azt Emil Hurezeanu berlini nagykövet, hogy valószínűleg a munkajogi szabályok módosításához vezet mindez. A munkavállaló és a fő munkáltató között a kapcsolat nem közvetlen, hanem négy-öt alvállalkozói réteg létezik, és ez a tény nyilván kedvez a visszaéléseknek, esetenként csalásoknak, amelyek megkárosítják főként a munkavállalót, de a fő munkáltatót is.A Németország nyugati részén fekvő Bornhaimban romániai idénymunkások tucatjai tiltakoztak ezen a héten a rossz munkakörülmények és szállás miatt, illetve azért, mert nem fizették ki a  bérüket a megegyezés szerint.A tüntetők egy csoportja Bonnba utazott a román konzulátusra, ahol Violeta Alexandru munkaügyi miniszterrel is beszélgetni tudtak, lévén hogy a szaktárcavezető éppen az ehhez hasonló problémák megoldása miatt utazott Németországban.

Míg az európai sajtó egy része eufórikus hangvételben ír a német-francia válságkezelési tervről, a Világbank egy újabb jelentésében arra hívja fel a figyelmet, hogy világszerte legkevesebb 60 millió ember csúszhat mély szegénységbe a koronavírus-járványt követő gazdasági válság következtében, a mostani mentőcsomagok pedig nem hatékonyak. Ez azt jelenti, hogy egyre többen élnek 1,9 dollárnál  kevesebből naponta. A nemzetközi szervezet szerint a károk már így is hatalmasak: milliók veszítették el megélhetésüket és az egészségügyi rendszer tucatnyi országban túlterhelt.Éppen ezért a Világbank megnyitott egy 160 milliárd dolláros alacsony kamatozású hitelalapot, amelyből a legszegényebb országok hívhatnak le forrásokat az elkövetkezendő 15 hónapban.Ahhoz, hogy újra növekedés legyen, gyors és rugalmas válságkezelésre van szükség. Csak így győzhetjük le az egészségügyi krízist, biztosíthatunk tőkét a szegényeknek, menthetjük meg a magánszektort és növelhetjük a gazdaság ellenálló képességét – nyilatkozta David Malpass, a Világbank elnöke – akit többek között az euronews.com idéz.

A világ a második világháború óta nem lélegzett ilyen jó és tiszta levegőt – írja az El Pais. A szén-dioxid-kibocsátás a légkörbe 4–7 százalékkal esett vissza a kvázi-univerzális karanténnak köszönhetően. Ennek oka azonban nem a légi forgalom csökkenése, állítja a Die Zeit, mivel még a világjárvány előtt a járatok a szennyezésnek csupán 3% -át tették ki, a fő bűnös mindenképp a közúti forgalom.