Panaszt tettek az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat panaszt intézett az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyarellenes megnyilvánulása miatt, miszerint alkotmánymódosítás céljából országos kampányt indít annak érdekében, hogy betiltsák az etnikai alapon létrehozott politikai pártokat Romániában, mint például az RMDSZ-t.

Continue Reading

A lovak nyelve és a „negatív népszerűség”(Sajtószemle, 2020. május 25.)

Ha a COVID-19 fertőzéses esetek száma az országban meghaladja a napi 200-at a következő időszakban ismét súlyosabb korlátozó intézkedéseket vezethetnek be – mondta vasárnap este az egészségügyi minisztérium államtitkára, Horațiu Moldovan – többek között erről írnak a hazai román lapok, köztük a Hotnews.ro.

2020-ban már nem diszkriminatív, ha valaki a „lovak nyelvének” nevezni a magyar nyelvet: A kolozsvári táblabíróság öt évnyi pereskedés után eltörölte az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) által Gheorghe Funarra kirótt 2000 lejes bírságot – olvasható Páva Adorján mai cikkében, a Krónika napilapban. A Diszkriminációellenes Tanács 2015-ben azért szabott ki pénzbüntetést a magyarellenességéről elhíresült politikusra, mert a volt államfőjelölt többek között a lovak nyelvének nevezte a magyart. Kolozsvár egykori hírhedt polgármestere – aki független államfő-jelöltként indult a 2014 novemberében rendezett elnökválasztáson – a Román Televízió egyik 2014. októberi választási műsorában Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor társaságában szerepelt meghívottként. Miután Tánczos románul és magyarul is köszöntötte a nézőket, Funar arra kérte a műsorvezetőt, utasítsa rendre a szenátort: „Közölje a jobb oldalamon ülő beszélgetőtársunkkal, hogy Romániában élünk (…) és ne használjon egyetlen szót sem a lovak nyelvéből, mert Románia hivatalos nyelve a román. Budapesten beszélhet magyarul, itt beszéljen románul. Ha én leszek Románia elnöke, biztosíthatom, hogy nem fog magyarul beszélni senki. A román televízióban sem” – jelentette ki akkor Gheorghe Funar.

Cseberből-vederbe című írásában Farkas Réka a Háromszék napilap Vélemény rovatában arról ír, miért is peches ország Románia: (…)újra és újra kiderül: vezető politikusainak szakértelme kimerül a hatalom megszerzéséért, megtartásáért vívott küzdelemben, az ország ésszerű irányítására már sem tudásukból, sem tehetségükből nem futja. Az elmúlt évtizedek bizonyították: ellenzékben mindenki nagyon tudja, hogyan kellene felvirágoztatni kies hazáját, nincs hiány reform- és jólét-ígéretekből, aztán amikor helyzetbe kerülnek, láthatjuk: a magas polcra helyezett elit lehet jó pártkatona, de alig vagy egyáltalán nem konyít a rábízott területhez. (…)Hiába áll ki kétnaponta Klaus Johannis egekbe magasztalni kormányát és földbe döngölni az SZDP-t, szavai egyre hiteltelenebbek, mert a valóság mindegyre bizonyítja, hibát hibára halmoznak, képtelenek megfelelően kezelni a helyzetet. Ahogy csökken népszerűségük, egyre arrogánsabbá válnak – jegyzi meg Farkas Réka a mai Háromszék Vélemény rovatában.

A külföldi lapok közül az egyik legrégebbi „vasárnapi kiadvány” a The Observer Nick Cohen kommentátor és publicista írását közli Svédország, és a svéd metódus kapcsán, amely így utólag mégsem tűnik olyan jónak. Cohen azt vizsgálja, milyen következményei lettek annak a ténynek, hogy a svéd állam gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta az Európában is egyre erőszakosabban terjedő új koronavírus okozta járványt, és nem vezetett be semmiféle korlátozó intézkedést, csupán javaslatokat tett a lakosságnak arra vonatkozóan, hogyan kellene viselkedniük például tömegben, zárt helyeken stb. Az adatok szerint jelenleg az európai államok közül Svédországban a legnagyobb a COVID-19 okozta mortalitás,  Nick Cohen szerint pedig teljesen őrült dolog az, hogy ebben a szelíd, a társadalmi konszenzus szempontjából harmonikus országban ez megtörténhetett. A világ konzervatívai pár hónapja még arról kotkodácsoltak, hogy lám Svédország, illetve akkor még a Boris Johnson Angliájának példája is mutatja, nincs szükség drasztikus korlátozások bevezetésére, amelyek csak lassítják és visszavetik a gazdaságot. A svéd példa azonban éppen az ellenkezőjét bizonyítja ennek, nevezetesen azt,  hogy mi történhet, ha a lakosság túlzottan bízik a kormányban és a kormányzati szakemberek tekintélyében. A svédek vakon hittek a nemzeti ikonként bemutatott epidemiológusuk, Anders Tegnell véleményében, aki minden nap azt mondta nekik, hogy bízzanak egymásban, és így szerezzék immunitást.  Ha ez Tegnell azt mondta volna a polgároknak, hogy zárkózzanak be a házaikba – írja Nick Cohen a The Observer vasárnap megjelenő lapban – a svédek kérdés nélkül megtették volna. Hiányozott a tudósok szerénysége és alázata, a szakértők dominanciája pedig úgy tűnik, hogy nem feltétlenül jobb, mint a politikusoké. Le Monde egyik május 20-án megjelent cikkében Stéphane Van Damme tudománytörténész, az Európai Egyetemi Intézet professzora úgy nevezi ezt a jelenséget, hogy  „episztemokratizáció” – jegyzi meg Cohen.

A Le Monde vasárnapi összeállításában azt vizsgálja, a koronavírus járvány idején hogyan vált Bill Gates, a madárijesztővé, és kristályosította személye köré az egész bolygó gyűlöletét. Kevesebb, mint két hónap alatt Microsoft alapítója és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) második finanszírozója gonosz zsenivé alakult, aki az agyműködést is kontrollálni bíró mikróchipet helyezne az emberek testébe. A Le Monde elemzése szerint Bill Gates lekörözte negatív népszerűségében a címvédő Soros Györgyöt.

Continue Reading

A levegő jó, de új szükségállapot jöhet, a szegénység pedig nő (Sajtószemle, 2020. május 20.)

Több mint két hónap telt el a koronavírus-járvány hazai berobbanása óta, azóta az ország szükségállapotban volt, aztán kilépett belőle, de most, vészhelyzet idején sem tudjuk pontosan, ki döntött jogaink korlátozásairól. A kormány tett arról, hogy Raed Arafat belügyi államtitkáron kívül titkossá tegye a Stratégiai Kommunikációs Csoport és tudományos-technikai csoport tagjainak nevét –írja a Libertatea mai számában.

Ha egyesek folyamatosan lábbal tiporják a hatóságok által előírt szabályokat, újabb fertőzési gócok fognak kialakulni, és újabb megbetegedési hullám fogja felütni a fejét, jelentette ki Klaus Johannis államfő tegnap.  Az elnök szerint senki sem akarja, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés szigorúbb formájához forduljanak ismét, de ha szükség lesz, a hatóságok ismét bevezetik a szükségállapotot és a kijárási korlátozást. Az elnök arra kérte a helyi hatóságokat, hogy határozottabban lépjenek fel az általuk vezetett közösségekben  – tudósít a hazai sajtó, köztük a Háromszék napilap is.Az elnökre ma ötezer lejes bírságot szabott ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács az „Erdély kiárusításával” kapcsolatos nyilatkozata miatt. Klaus Johannis a bíróságon fellebbezhet – adja hírül a Maszol.ro, a Hotnews, az Europa Libera.

Egy járványnak az eltűnése nem adott dátumhoz kötött, nem egy politikai döntés eredménye, hanem egyszerűen az esetszám alakulásától függ, és ebben a pillanatban Romániában még nem beszélhetünk arról, hogy belátható időn belül vagy nagyon közel lenne a járványhelyzet vége. Ebben a pillanatban úgy tartom, hogy veszélyes helyzetben vagyunk, a járványnak még nincs vége. Mindazokban az országokban, ahol enyhítettek a körülményeken, függetlenül attól, hogy fegyelmezettek voltak-e vagy sem, tapasztalható volt egyfajta növekedés az új esetek számában. Ha ebből indulunk ki, figyelembe véve azt is, hogy egyesek nem igazán voltak fegyelmezettek, akkor valószínűleg nálunk is nőni fog az esetszám – nyilatkozta a Maszol.ro online újságnak László Attila szenátor, gyermekgyógyász.

A román idénymunkások történelmet írnak Németországban- adja hírül Digi24. Emil Hurezeanu Románia németországi nagykövete szerint a német gazdaságokban és a vágóhidakon zajló botrányok után a munkajogot módosítani fogják. A román idénymunkások elégedetlenek a munka- és elszállásolási feltételekkel és ezért tiltakozásuknak adtak hangot. A számos botrány után, amelyekre az utóbbi egy hónapban került sor a német hatóságok ellenőrzéseket végeznek, ennek alapján állítja azt Emil Hurezeanu berlini nagykövet, hogy valószínűleg a munkajogi szabályok módosításához vezet mindez. A munkavállaló és a fő munkáltató között a kapcsolat nem közvetlen, hanem négy-öt alvállalkozói réteg létezik, és ez a tény nyilván kedvez a visszaéléseknek, esetenként csalásoknak, amelyek megkárosítják főként a munkavállalót, de a fő munkáltatót is.A Németország nyugati részén fekvő Bornhaimban romániai idénymunkások tucatjai tiltakoztak ezen a héten a rossz munkakörülmények és szállás miatt, illetve azért, mert nem fizették ki a  bérüket a megegyezés szerint.A tüntetők egy csoportja Bonnba utazott a román konzulátusra, ahol Violeta Alexandru munkaügyi miniszterrel is beszélgetni tudtak, lévén hogy a szaktárcavezető éppen az ehhez hasonló problémák megoldása miatt utazott Németországban.

Míg az európai sajtó egy része eufórikus hangvételben ír a német-francia válságkezelési tervről, a Világbank egy újabb jelentésében arra hívja fel a figyelmet, hogy világszerte legkevesebb 60 millió ember csúszhat mély szegénységbe a koronavírus-járványt követő gazdasági válság következtében, a mostani mentőcsomagok pedig nem hatékonyak. Ez azt jelenti, hogy egyre többen élnek 1,9 dollárnál  kevesebből naponta. A nemzetközi szervezet szerint a károk már így is hatalmasak: milliók veszítették el megélhetésüket és az egészségügyi rendszer tucatnyi országban túlterhelt.Éppen ezért a Világbank megnyitott egy 160 milliárd dolláros alacsony kamatozású hitelalapot, amelyből a legszegényebb országok hívhatnak le forrásokat az elkövetkezendő 15 hónapban.Ahhoz, hogy újra növekedés legyen, gyors és rugalmas válságkezelésre van szükség. Csak így győzhetjük le az egészségügyi krízist, biztosíthatunk tőkét a szegényeknek, menthetjük meg a magánszektort és növelhetjük a gazdaság ellenálló képességét – nyilatkozta David Malpass, a Világbank elnöke – akit többek között az euronews.com idéz.

A világ a második világháború óta nem lélegzett ilyen jó és tiszta levegőt – írja az El Pais. A szén-dioxid-kibocsátás a légkörbe 4–7 százalékkal esett vissza a kvázi-univerzális karanténnak köszönhetően. Ennek oka azonban nem a légi forgalom csökkenése, állítja a Die Zeit, mivel még a világjárvány előtt a járatok a szennyezésnek csupán 3% -át tették ki, a fő bűnös mindenképp a közúti forgalom.

Continue Reading

Megrovást kapott Lia Olguța Vasilescu

Szóbeli megrovásban részesítette az Országos Diszkriminációellenes Tanács Lia Olguța Vasilescu volt munkaügyi minisztert. A szociáldemokrata politikus a 2018. augusztus 10-i, erőszakba torkolló diaszpóratüntetés után tett, a tanács szerint sértő kijelentést tett Klaus Iohannis államfőre valamint a német és zsidó közösségre nézve.

(tovább…) Continue Reading