Saját nyomorúságunkon nevetünk. Sajnos, ezt nem vesszük észre. Mert ha észrevennénk akkor levetnénk a szemellenzőt és az előadás után jobban körülnéznénk a saját házunk táján, de a szomszédainkén is. Sőt, még az ország háza táját is szemügyre vennénk. Hátha így végre meglátnánk a bajt, amely mindannyiunkat sújt, és amelyre talán még ellenszert lehet találni, orvosolni lehet azt, meg lehet menteni bár egy emberéletet.
Választási beruházások
Ion Caramitru 1989 decemberében elhangzott, Mircea Dinescuhoz intézett tanácsa – Mircea, tégy úgy, mintha dolgoznál! – A Ciolacu kormányt is…
Tovább...Székelykapu
Nemrégiben a két világháború közötti időszakban megjelent székelyföldi román sajtót olvasgattam, és számos írással találkoztam, amelyben a szerzők kevés érvvel,…
Tovább...Mimi Na’conxypanban
„Állandóan ott lüktetett a fejében a zene” – mondja valaki Kocsis Zoltánról. Az jut eszembe, hogy Bolyai fejében állandóan a…
Tovább...Jövősokk
Manapság közkönyvtárakban, magánkönyvtárakban jól látható divat, hogy könyveket selejteznek ki, de mivel senkit nem visz rá a lélek, hogy csak…
Tovább...